Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-08 / 6. szám
1971. JANUAR 8., PÉNTEK ttsi PttCYBl 'zMíriap Búcsú Nógrádi Sándortól Csütörtök délután a Kerepesi temető munkásmozgalmi panteonjában helyezték örök nyugalomra Nógrádi Sándor vezérezredest, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosát. A gyászszertartáson a hozzátartozókon kívül részt vett Biszku Béla, Fehér Lajos, Nemes Dezső, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cset erki Lajos, az Elnöki Tanács titkára; lerótta kegyeletét közéletünk sok ismert személyisége — közöttük Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, llku Pál művelődésügyi minis zter is. Tisztelegtek a ravatalnál a régi partizántársak. Az egykori harcok színhelyéről — Borsodból, Nógrádból és a csehszlovákiai Zólyomból — küldöttségek hozták el az ottani lakosság utolsó üdvözletét. A'gyászolók soraiban ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió, és Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, továbbá V. K. Gvozd altábornagy, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja. Nitrogén minden ‘mennyiségben Elég lesz a foszfor? Az utóbbi években rohamosan nőtt a megye mezőgazdasági üzemeiben a műtrágya és a növényvédő szer használata. Mi a helyzet jelenleg, és mi várható jövőre? Erről érdeklődtünk a Pest—Nógrád—Komárom megyei AGRÖKER vállalatnál! Megtudtuk, hogy míg 1969-ben kétszázötvenhatezer tonna műtrágyát szórtak ki a határba, addig tavaly közel 30 ezer mázsával többet. 1971-re 317 ezer tonna műtrágya vár megvételre. Ez a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok várható igényét fedezi. Az AGROKER ugyanis jó előre — már júliusban — piackutatást végzett, s felmérte az igényeket. A szükségleteknek megfelelő mennyiségű nitrogén műtrágya kerül forgalomba; 130 ezer tonna. Nagy része már a gazdaságokban van, de az AGROKER raktáraiban is tárolnak 30 ezer tonnát A kereskedők tárolási és raktározási szerződést kötöttek minden olyan megyei termelő- szövetkezettel, amelyik vállalta, hogy már ebben az esztendőben átveszi és gondosan tárolja a talajtápokat. Fizetniük azonban csak 1971-ben kell. Foszfor és káli műtrágyából jövőre sem lesz sokkal jobb a helyzet, mint idén volt. Ezekből ugyanis még nem gyárt elegendő mennyiséget a magyar ipar, és külföldről sem kapunk elegendőt. Pedig jövőre foszforból 120 ezer tonna, káliból pedig 50 ezer tonna kellene. Az AGROKER idén először hozta forgalomba az úgynevezett komplex műtrágyát. Év végéig ötezer torma kelt el belőle. A gazdaságok szívesen vásárolták, hiszen valamennyi műtrágyafajta alkotóeleme megtalálható benne. Egyszerre kiszórható a földekre, nem kell háromszor ismételni a munkát. Jövőre 17 ezer tonna komplex műtrágya áll a megye gazdaságai rendelkezésére. A kiskerttulajdonosok nem panaszkodhatnak jövőre. Az idei hétezer tonna helyett 1971- ben tízezer tonna műtrágya kerül a boltokba. Ennek több mint a felét öt-tíz kilogrammos csomagokban árusítják majd. A mezőgazdasági növényvédő szer ellátásában idén nem volt fennakadás. 1971-ben is biztatóak az előjelek, hiszen máris 80 millió forint értékű növényvédő szer van a raktárakban, ariii fedezi az első félévi teljes megyei szükségletet. — mka— Bárányozás Békés megyében, ahol a termelőszövetkezetek az állami és háztáji gazdaságokban együttesen több mint 120 ezer anyajuhot gondoznak — megkezdődtek a báráriyozások. Az új év első kisbárányai a tüzes- gyarmati Vörös Csillag, a me- zőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz juhhodályaiban láttak napvilágot. A juhászok éjjel-nappal ügy eletet tartanak. A BUDAÖRSI „ŐSZIBARACK" KÁRTEVŐI Törvényesen és eredményesen 1961-ben alakult meg a budaörsi „őszibarack” Mezőgazdasági Szákszövetkezet. A tagok kis és a község határának különböző részén levő parcellákat hoztak a közösbe, amelyeken valóságos nagyüzemi termelést aligha lehet folytatni. A szövetkezet 1968-ig szegény, alig több, mint egymillió forinttal gazdálkodnak. Három éve megkezdődött a prosperitás, elérték a mai 38 millió forintos értéket. De milyen áron? A vizsgálat A Budái Járási Tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya 1970. novemberében vizsgálatot tartott a szakszövetkezetben. Az öttagú bizottság a törvénytelenségek, a jogszabálysértések egész sorát tárta fel. A tizennyolc oldalas jelentésből csak Ízelítőt tudunk adni. A szakszövetkezetben túlnyomórészt ipari tevékenységet folytatnak. Kétszáznyolcvan alkalmazottat állandóan foglalkoztatnak, míg a 114 tagból csalk három (!) dolgozik ténylegesen a szövetkezetben. Milyen munkákat végeznek az „őszabarack” védjegy alatt? Száznegyvenkilencen építenek, 75-en lakatost eladat okát látnak el, 16-an villanyt szerelnek, 62-en műanyagcikkeket állítanak elő, nyolcán tapétáznak és csak 18-an (!) foglalkoznak mezőgazdasági munkával. Ez alapszabály ellenes! A szakszövetkezet neve alatt szereplő egyes részlegek mintegy önálló vállalkozóként fejtik ki tevékenységüket, látszólagos az üzemágak központi irányítása. Ugyanis a szövetkezet nem rendelkezik analitikus könyveléssel. Ez jogszabályellenes! A szövetkezetben központi anyagkönyvelés sincs, azaz tág lehetőséget biztosítanak a társadalmi tulajdon megkárosítására. (A központi anyagkönyvelés hiányában az alkalmazottaknak 35 (!) bélyegzőt adtak ki!) Tehát a számviteli VÁROSI ZAJBÓL - HAVAS CSENDBE. Erdők-mezők vigyázója • Ismert nyomok • Ocsu az etetőben • Újra otthon Izmos, vállas férfi, 39 éves. Télen naponta 20 kilométert gyalogol, nyáron négy vehet is. Csizma, meleg kabát, fején kucsma, s a vállán puska. A galgahévízi Rákóczi Termelő- szövetkezet elkerített, 130 holdas, 'gyümölcsösét óvja: nyu- lak, szarvasok, őzek gyakran tévednek erre. Nem régen telepítették a kajszi-, cseresznye- és meggyfákat. Nem mindegy hát, milyen lesz az első termés. Káré Mihály mezőőr 1966 óta minden télen szakadj! lanul járja a galgahévízi határt. . — Sík a terep, itt csontig hatol a szél. De a gyümölcsösre vigyázni kell. A nyulak sokszor kikaparják a kerítés alját és bebújnak. Először megpróbálom kikergetni, de ha ez nem megy, akkor elsütöm a puskát. Nehéz a dolga. Nem a végtelennek tűnő téli gyaloglás miatt. Azt már megszokta. Az állatnyomokat gyorsan belepi a szakadatlanul hulló hó. Ébernek és főleg gyorsnak kell lennie. — A róka gömbölyű nyomot hagy a hóban, a nyúl hosszúkását. Ezt könnyen megismerem. Szerencsére róka már régóta nem járt mifelénk. A nyúl meg jámbor állat. Az erdők-mezők vigyázója. Az erdőkben most télen köny- nyebb. Errefelé nincsenek fatolvajok. Az erdőszélre a vadetetőhöz reggelente szánkón húzza ki a búzaocsút. — A szarvasok, őzek éheznek ilyenkor. A vadetetőnk mindig telve búzaocsúval. Menteni kell télen a vadat. A jó vadász ezt is tudja. A tanyán is elég ennivalót szórnak nekik. Káré Mihály éjszaka sem pihen. Két-három óra hosszat akkor is járja a határt. Csak olyankor nyugodt, ha minden csendes. Van úgy, hogy néha már nem is érzi a kezét. Hideg, téli éjszakákon elgémberednek a végtagok. — Olyankor behúzódom néhány percre a tanyára. Lehelek egy párat a kezemre, aztán már fel is enged és indulok tovább. Így van ez jól. Négy éve jött haza szülőfalujába, Galgahévízre. Addig az Orionban dolgozott Budapesten. Örömmel tért vissza, hiszen a fővárosból is visz- szavágyott, s tudta, hogy ő csak itthon érzi jól magát. És ami a legfőbb: nem kell naponta utazgatnia. Most már a természet a legjobb barát. — A havas táj, az apró fák és az erdő valahogy megnyugtat. A városi zajt már régesrég elfelejtettem. Jó a csend Csizmája szárig süpped a hóba. A galgahévízi határ dombos vidékén idegesítően süvít a jeges szél. Tépkedné, kicsavarná a frissen telepített gyümölcsfákat, de a csaknem félméteres hótakaró ezt nem engedi. Káré Mihály, a mezőőr déli portyára indul. Szemmel láthatóan csendes a vidék, de azért ő szeretne meggyőződni erről. Szereti a munkáját. És télen naponta húsz kilométert gyalogol. (falus) Foto: Gárdos és bizonylati rendre vonatkozó jogszabályok megsértése a visszaélésekre, a korrupcióra számtalan lehetőséget biztosít. A - szövetkezetben engedély nélkül részlegeket működtettek, így villanyszerelő, tapétázó, takarító, rovarirtó üzemet. Az építők jogszflbályelle- nesen a fővárosban dolgoznak. A szakszövetkezetben engedély nélkül tervezőmunkához fogtak, a tervezőrészleg irodáját korábban Lőrincz Jó- zsefné (Bp. XI., Hegyaljai út 92.) lakásán rendezték be, a helyiségekért a szövetkezet 3450 (!) forint havi bérleti díjat fizetett... A szakszövetkezet kölcsönöket folyósít, a vizsgálat napjáig 23 dolgozójának ún. előleg címén 159 500 forintot utalt ki. Mondani sem kell: törvénytelenül. ^z „őszibarack” a nagy bérekről híres, például Hajas Lajosné bér- és SZTK-előadó éves fizetése 49 900 forint, Polgár Gábor gépkocsi műszaki ügyintézőé: 61 000 forint, dr. Benke István főkönyvelőé: 81 000 forint. Úgy gondolom e néhány kiragadott példa is bizonyítóan szemlélteti, hogy egyesek nyerészkedésre, törvénytelenségekre használták fel e kezdetben és ma is szükséges, mező- gazdasági és szolgáltató munkára hivatott szövetkezetét. A vezetők Biztos, hogy nem a három dolgozó tag, még csak az alkalmazottak sem, de a ritkán ülésező vezetőség sem tehet a törvénytelenségekről. Elsősorban a főfő-vezetők kezében volt a döntés. Ismerkedjünk meg az „őszibarack” elnökével és főkönyvelőjével. Aszalós István, a szakszövetkezet elnöke idősebb, furfangos parasztember. Róla ezt olvashatjuk a Budai Járási Népi Ellenőrzési Bizottság összefoglaló jelentésében: „Általánosságban megállapítható a vizsgálati anyag, valamint Aszalós István elnök meghallgatása után, hogy nevezett szakszövetkezeti elnöki funkciójának betöltésére alkalmatlan.”’ Így beszél Aszalós István: „Tíz éve dolgozom itt, sok rögös’ utat tettem meg a ‘közössel együtt. Szégyen ide, szégyen oda: muszály volt szabálytalanságokat elkövetni. Rút dolgokat, de mit csinálhattunk? Szabálytalanságok ezek, de senkinek sem ártottunk, még a népgazdaságnak sem.” (?) Dr. Benke István, a szakszövetkezet főkönyvelője energikus, bajuszos, csizmanadrágos értelmiségi. Róla ezt olvashatjuk a járási NEB összefoglaló jelentésében; „A rend kedvéért meg kell jegyezni, hogy az I. kér IKV-nál dr. Benke Istvánt fegyelmi úton áthelyezték, mert olyan cselekményeket hajtott végre, amelyekkel a vállalatnak kárt okozott. Hasonlóképpen a HUNGARO- TEX Vállalat is dr. Benke munkaviszonyát 1966 augusztusában felmondással szüntette meg, mert a vállalat vezetését félrevezette." így beszél dr. Benke István: „Én nem akarok Aszalós elvtárs háza mögé bújni, ha őt egy rész illeti a törvénytelenségekből, akkor engem három! ... Számon kérik tőlem, hogy sokat fizettünk? De hát hol herdáltuk el a szövetkezeti vagyoni,? Sokat fizettünk a dolgozóknak, mert sokat dolgoztak. Tévedéseinknek kizárólag a budaörsi szakszövetkezet látta előnyét.” (?) A Kék Fény adásában is bosszankodunk, ha a betörő azt mondja: kis családomnak szerettem volna egy boldog pillanatot szerezni, csak azért törtem fel az áruházat... A közgyűlés Lezajlott Budaörsön a közgyűlés, amely arra volt hivatott, hogy elfogadja a régi vezetők lemondását, és újat válasszon helyettük. Nem volt könnyű ez a közgyűlés! A tagság és az alkalmazottak véleménye megoszlott. A fiatal alkalmazottak jó pénzt kaptak Aszalóséktól, különösebben nem foglalkoztatta őket, hogy honnan a busás haszon. A régi vezetőség elvesztésével saját pénzük elvesztését is hitték. Közbekiáltásaik a törvényes igazság végigvitelét gátolták. A tagok pedig, akik itózül csak hárman érdekeltek igazán a szövetkezet jövőjében, nagyjából csak figyelték az eseményeket. A hozzászólások, a beszédek, az ellenbeszédek fokozatosan hangolták pozitívre a közgyűlés hangulatát. Végül is győzött az egyetlen helyes elv: csak törvényesen élhet, gazdálkodhat tovább a budaörsi „őszibarack” szak- szövetkezet! Űj elnököt (az érdi mezőgazdasági szakiskola háromdiplomás tanárát. Kassai elvtársat) választott a tagság és új vezetőséget. A tapasztalatok Végezetül hadd foglalja ösz- sze tapasztalatait az újságíró: Ha az új vezetőség a tag- ságot nem vonja pe a szövetkezet életébe, munkájába, formálissá válik a közgyűlés, a szövetkezeti szervezet, s önálló — csak az előnyöket élvező — vállalkozáscsoport használja fel az „őszibarack” nevet. O A vezetőség becsületes alkalmazottak tagfelvételét javasolja, olyanokét, akik nemcsak nagy pénzt várnak a közösségtől, de közösségi az ambíciójuk is. O A szövetkezet vezetése azonnal szüntesse meg a törvénytelenségeket, de azonnal keresse is meg a törvényes lehetőségeket a gazdaság jelenlegi színvonalának megtartására, későbbi fokozására. A törvényességnek nem ára a szegénység! Ellenkező esetben olyan belső ellentmondásokat élez ki, amelyek saját és a Szövetkezet munkáját teszik rendkívül nehézzé. Ez lehet a szövetkezetiek jelszava: „Törvényesen és eredményesen!” Fóti Péter 12 ICL Az ICL, az International Computers Limited kelet-európai, illetve magyarországi képviselői szerint Magyarországon 12 ICL-számítógép működik, s ezek munkáját 15 főből álló technikuscsoport kíséri figyelemmel. 1971 első hat hónapjában . további négy számítógépet szállítanak, ebből az egyik az Országos Tervhivatalba kerül. Teljesítménye ötszöröse lesz a Ma- gyarországon található legnagyobb számítógépekének. Ezzel a géppel dolgozzák ki a népgazdaság-fejlesztés matematikai modelljeit. Az első ICL-gyártmányú komputer 1961-ben került Magyarországra, a Nehézipari Minisztérium számítástechnikai központjába, és éppen két hónappal ezelőtt szerelték fel ugyanott az újabb típusú számítógépüket. A Központi Statisztikai Hivatalban felhasználják egyik berendezésüket a népszámlálás adatainak feldolgozásához is. A januárban érkező újabb gépeik egyike a Magyar Híradástechnikai Egyesüléshez kerül. Az eddig Magyarországra szállított ICL-számítógé- pek értéke négyszázmillió font, és az eddigi export fele az utóbbi másfél évben bonyolódott le. Tárgyalásokat kezdtek a magyar iparral kialakítható kooperációk különböző formáiról.
