Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

PEST HEC VEI tffíriap 1971. JANUAR 6., SZERDA Magyar zeneművészek külföldön Az elkövetkező hetekben a magyar zeneművészek szá­mos külföldi országban lép­nek dobogóra. Fischer Annie január köze­pén három hangversenyen vendégszerepei Nyugat-Ber- linben, ezt követően Zürich­ben és Angliában koncertezik. A debreceni MÁV Szimfoni­kusok január 9. és 22. között a Német Szövetségi Köztársa­ságban turnéznak és 13 kon­certet adnak. Ugyancsak a Német Szövetségi Köztársa­ságban vendégszerepel a Bar- tók-kvartett január 25 és 28 között, s Kölnben rádiófelvé­telt is készítenek. Ferencsik János február 2- án és 4-én koncertet diri­gál Münsterben. A fiatal Bánki Dezső zongoraművész­től január elején tv-filmet készítenek Lipcsében, ezt kö­vetően rádiófelvétel lesz Berlinben, s két alkalommal a berlini szimfonikusokkal kon­certezik. Lux Erika és Kiss András három alkalommal lép közönség elé Magdeburg- ban, Szegedi Anikó pedig Drezdában vendégszerepei. Tulipános koporsók A régi hajdúböszörményi temetőből sorra kerülnek elő a régi, festett koporsók. A tu­lipános mintázatú koporsók egyike-másika évszámot is megőrzött. Előkerült egy 1854- ből származó, két oldalán fes­tett koporsó is. Az aránylag épségben maradt, néprajzi ér- lékű koporsók a hajdúsági múzeumba kerültek. Felgyorsult idő? A KÖZELMÚLTBAN a te­levízió népszerű ifjúsági soro­zata, a Halló! olyan műsorral lépett a 'közönség elé, amely­ben párhuzamba állították a fantasztikus irodalom elkép­zeléseit, a tudósok véleményé­vel: mi lesz 2000-ben. Szó esett itt földbsvájt acélbarlang-vá­rosokról, pirulákról, a 2000. év divatjáról, útburkolat alól irá­nyított gépkocsikról és így to­vább. A műsorról a tv-kriti- kusok megírták a véleményü­ket, a készülék előtt ülő né­zőknek azonban kedvé kere­kedhetett egy kis meditációra a jövőről és az időről általá­ban. „A felgyorsult idő” — fogal­máról, példáról, aminél ma­napság alig van divatosabb szóösszetétel, ha valaki nap­jainkat jellemezni kívánja. Annyira divatos lett ez a mon­datkezdés, lett légyen szó pe­dagógiáról, oktatásról, lélek­tanról termelési színvonalról, tudományról, bármiről az ég­adta világon, hogy lassan oda sem figyelünk rá. MERT MIT IS JELENT a felgyorsult idő? Valami olyas­mit, hogy a korábbihoz képest meggyorsult az életritmus, a változás, az új ismeretek, új felfedezések és azok elterje­dése rövidebb időközökben követik egymást, mint hajda­nában. Vitathatatlan tények sorjáznak bizonyítékul. Ember szállt le a Holdra, sőt ember nélküli, földről irányított jár­mű parkol az égitest kijelölt helyén. Léteznek autógyárak, ahol percenként több gépko­csi gördül le a futószalagról, működnek csodálatos auto­mata gépsorok és a számító­gépek fantasztikus teljesítmé­nyeit a laikusok — s ki nem az? — még felfogni is alig ké­pesek. Mégis, illik-e, lehet-e meg­feledkezni arról, hogy néhány óra leforgása alatt — a ter­mészet egy viharos, tenger­áras szeszélye miatt — mint­egy kétmillió ember halt meg napjainkban. Hogy több száz-, millió ember még manapság sem jut rendszeresen elegendő Tizenkettőből kilenc Az új esztendő első hónap­jában 12 új játékfilmet tűznek a mozik műsorára. Ezek kö­zül január első hetében mu- 'tatják be a Gyilkos a házban van című bűnügyi filmet. A hónap utolsó hetén kerül a mozik műsorára Makk Ká­roly új alkotása, a Szerelem című játékfilm. -A forgató- könyvet Déry Tibor írta, Két asszony és szerelem című ko- lábbi novelláiból. Az élet dolgai című francia színes film, ame­lyet január első hetében mu­tatnak be, Claude Sautet ren­dezte, a főszereplők között látjuk Michel Picollit, Romy Schneidert és Lea Massarit. Emberöléssel vádolva a címe annak a szovjet alko­tásnak, amelyet január 14_től játszanak a mozik. Első filmes lengyel rendezőt ismerhetünk meg január má­sodik hetében Krzysztóf Za- nussi személyében, akinek Közjáték című alkotásában két volt egyetemi évfolyamtárs merő­ben ellentétes életútja találko­zik. Abe Kóbó nálunk is megje­lent című regényében adaptá­ciója A homok asszonya című japán film, amelyet ja­nuár 21-én mutatnak be. Humorosan feldolgozott, tu­dományos-fantasztikus film az Uraim, megöltem Einsteint című színes, szélesvásznú csehszlovák filmalkotás, ame­lyet ugyancsak január 21-én mutatnak be a filmszínházak. Mai témájú jugoszláv alkotás Branko Gapo filmje: Az elhagyott házban, amelyet január 28-án mutat­nak be. Richard Fleischer szí­nes amerikai filmje, A bostoni fojtogató valóban megtörtént esemé­nyen, az 1962—64 közötti bos­toni gyilkosság-sorozaton alap­szik, amelynek 13 nő esett ál­dozatául. A főszereplők között találjuk Tony Curtist, Henry Fondát és George Kennedyt. , ivóvízhez, élelmiszerhez s I hogy egy olyan kis helyinek Inevezett háborút, mint a viet­nami, az amerikai imperialis- | ták miatt lassan egy évtizede nem sikerül befejezni. A mérleget felállíthatjuk más arányokban, fejlődési ten­denciát tekintve egyértelműen pozitívan. Tulajdonképpen ezt a mér­leget használta nagy érzé­kenységgel és nagy realitás- érzékkel a X. pártkongresszus, amikor a magyar valóság vi­szonyait vizsgálta. Fejlődé­sünk jónéhány területen rend­kívül erőteljes, máshol még mindig nagy az elmaradás. A vidéki lakosság életszínvonala például nem „várt gyorsasággal igen becsületes magasságra szökött, egy fiatal pár viszont változatlanul 5—10 (ha nem több) évig kénytelen várni, míg lakáshoz juthat, hogy csak egyet említsek a lehetséges ellentétpárok közül. MI KÖZE MINDENNEK a tv Halló! műsorához? Sok. A játék feltételezése az volt: mi llesz 2000-ben? Kétezerben, amikor a képernyőn is látható húszévesek mindössze 50 éve­sek lesznek, tehát legfeljebb az öregkor küszöbéhez érkeznek el, de még mindenképpen al­kotóéveik teljében, jóval in­nen a nyugdíjkorhatáron, s ha az átlagéletkor továbbra is így növekszik, életük első kéthar­mada sem lesz még mögöttük. Manapság viszont egyre gyak­rabban várnak a 2000. évtől olyan változásokat, amelyek — személyes meggyőződésem szerint — teljességgel irreá­lisak. Akkor is, ha a tudósok a kamerák előtt belementek a játékba, és kétezerre jósoltak olyan dolgokat, amelyek a vi­lág egyetlen táján sem kép­zelhetők el, légióként nem úgy, hogy ezek már általános­sá váljanak. Még úgy r em, hogy a föld lakosságának fe- lét-harmadát érintené. Ezzel a felgyorsult idővel ugyanis egy kis baj van. A történelem lép­tékéhez mérten gyorsul fel, a korábbi tempóhoz képest, de oly mértékben jelentkezik mindez egy-egy ember életé­ben, hogy azt hihetnénk: har­minc év múlva egy teljesség­gel új környezet vesz körül bennünket. Hogy néhány pél­dával szolgáljak: itt van a so­kat emlegetett televízió. Több mint harminc éve sugároznak rendszeresen műsorokat a vi­lágon, de tömegessé néhány fejlett nyugat-európai ország­ban is csak az elmúlt tizenöt évben lett. Nálunk most köze­ledik az elméleti telítettség, ami 2—2 és fél millió készü­léktulajdonost jelent, s hogy a világ nagyobb része hol tart a televíziózásban, annak bemu­tatására elég tálán egy, éppen a tévében látott példa. A ha­talmas, s a harmadik világ or­szágai között nem is a legel­maradottabb Indiában még csak most kezdik a kísérleti adásokat. hogy hazai példánál MARADJUNK, itt a sokat em­legetett gépkocsi. Most kezd nálunk tömegessé válni, s várhatóan 10—15 év múlva lehet elérni, hogy a családok harmada-fele személygépko­csival rendelkezzen. Az elkö­vetkezendő harminc évre tehát elég becsületes program, ehhez I még megfelelő út- és közleke- I dési viszonyokat és szerelőszol- I gálatot teremteni. Hogy a la- j kásépítésben utolérjük a csa­ládok igényeit, ebben is csak bizakodhatunk, hogy ehhez a harminc év elegendő lesz. Miért .ez a szkeptikus hang? Egyáltalában nem szomorú, nem borús, nem levert, nem lemondó hang ez. Gyönyörű program néhány ilyen, a jólé­tet szolgáló elképzelés valóra- váltása. S persze még inkább az, ha hozzáképzeljük, hogy emberi viszonyaink, kapcsola­taink egymással és önmagunk­kal legalább hasonló mérték­ben fejlődnek. Inkább a rea­litás hangja ez, amelyre leg­alább úgy meg kellene taní­tani a mai húszéveseket, mint álmodozni. De hát álmodozni is kell, s a fiatalokat meg egyenesen képtelen a jövő ígérete nélkül lelkesíteni! Ez igaz. Ám, ez a 2090. év már nem annyira a jövő. A tévéműsorban jósolt változások talán a mai fiata­lok unokái előtt már valódi célokként szerepelhetnek, ám egy irreális jövőért — ismerve a mai fiatalokat — nem na­gyon szeretnek lelkesedni. MEG KELLENE PRÓBÁL­NI egyszer a realitásokkal lel­kesíteni. Hátha ez is sikerhez vezet. Legfeljebb a mai húsz­évesek kétezerben kicsit lené­zik a nagypapáikat azért, amiért olyan' kishitűek vol­tak. ’ . Bernáth László Kovács Kati, Szécsi Pál és az Omega „Az év” nyertesei GYÖNGYHAJ ÉS KÓSZA SZEL Csonttollú madarak A Mátra vidékén és Eger környékén megjelentek a csonttollú madarak. Ezek a madarak sarki tájakon fész­kelnek, nálunk csak kemény télen mutatkoznak. Az Egér- paták mentén, valamint Bo- dony és Párád környékén ág­ról ágra röpködnek élelem után kutatva. Tollazatuk vö­rösszürke, illetve fekete ár­nyalatú, sárga foltokkal. Kétszer is meg kellett for­gatnunk a szerencsekereket olyan sok szavazat érkezett „Az év” pályázatunkra, szám szerint 762. Érdekesség, hogy a hölgyek aktívabbak voltak, a szavazócédulák nagy része tőlük érkezett: pontosan 540. Kik is nyerték hát a nagy versenyt? Az év énekesnője Kovács Kati, 189 szavazattal, őt Koncz Zsuzsa követi (135) és a har­madik: Zalatnay Sarolta (83). Meg kell említenünk Harango­zó Teri és Késmárky Marika nevét, még akkor is/ ha igen nagy különbség választja el a bronzérmestől őket. Az év énekese Szécsi Pál, 160 szavazattal, a második Koós János (138) és harmadik Korda György (79). Az év együttese az Omega, méghozzá óriási fölénnyel: 270 szavazatot kapott. Mögötte a Metro együttes áll biztos má­sodikként (115), hiszen a har­madik helyezett Hungária mindössze 36 szavazatot lo­pott. Meglepő az Illés együttes zuhanása a népszerűségi lis­tán : Szörényi Leventéékre csak 25-en szavaztak. Az év slágere az Omega együttes Gyöngyhajú lány (102) című száma lett. A má­sodik helyre Szécsi Pál elő­adásában a Kósza szél (47), a harmadikra Zalatnay Sarolta: János bácsi pipája (35) került. Sok szavazatot kapott még a Metro együttes Kócos ördö­gök című száma, a Jaj, nem vigyáztam (Kovács Kati) és az Egy szál harangvirág (Szécsi Pál) is. Mint ígértük, közöljük nyer­teseink névsorát. Nagylemezt nyert: Galgóczi András (Tápiószele, Rákóczi út 6.), Hernádi László (Bp. XL, Villányi út 6.), Lázár Magdol­na (MTS Pest megyei Taná­csa), Gréczi László hör. (Ber- neczebaráti, Pf. 0420), Takács Ágnes (Bp. XII., Kiss J. alt. u. 32/b), Mályi Etelka (Iklad, Ipari Műszergyár), Urbán Má­ria (Nagykáta, Szabolcs u. 15.)s Képes György (Bp. III., Kór­ház u.), Dósa György (Kisma­ros, Vörös Hadsereg u.), Reisz Klára (Százhalombatta, Alkot­mány út 109.). Kislemezt nyert: Bellus Ho­na (Szigetszentmiklós, Ifjúság u. 2/3.), Kecskeméti Zsuzsa (Dabas, III. . ÁFÉSZ-iroda), Horváth Márta (Bp. III., La­bore u.'l.), Benyó Erika (Ká­va, Bényei út 8.), Lengyel Jú­lia (Veresegyház, Fő u. 143.), Pacsirta Juli (Dabas, I. Biksza M. 181/c.), Urbánkovics Sán­dor (Tápiószentmárton, Sőreg u. 243). Kalics István (Cegléd, XII., Bede 545.), Molnár Sán­dor (Nagykőrös, Hősök tere 4—5.), Takács Mihály (Cegléd, VIII., Déli út 31.). A Zeneműkiadó ajándékát kapta: Boros Ilona (Jászkara- jenő, Rákóczi út 12.), Vágány Judit (Tápiószele, Rózsa F. u. 4.), Farkas Dezső (Vác, Aran­ka u. 22.), Gombai Dénesné (Szada, Dózsa u. 79.), dr. Za- relnyik Pálné (Ráckeve, Ren­delőintézet). Kövesdi Gábor (Szentendre. Attila u. 19.), La- bancz Éva (Nagykőrös II., Lei- ningen u. 4.), Túróczi Zsu­zsanna (Tápiószentmárton, Fő út 11.), Vértesi János (Vác, Mártírok útja 11.). Szokásos, heti slágerlistán­kat csak egy hét múlva kö­zöljük, de a szokásos heti sorsolás három nyertese már ismert. Kislemezt nyert: Radnai Má­ria (Gödöllő, I., Sallai út 1.), özv. Nagy Lajosné (Bugyi, Vány 14.) és Ferencz Gabri­ella (Bp. XIV., Nagy Lajos k. út 42.). i Sunyó—Tamás—Falus A legszebb... Szolnokon épül fel az Alföld egyik legszebb művelődési háza, amelyben 840 személyes színháztermet, 200 személyes elő­adótermet, három klubhelyiséget, játéktermet, 22 szakköri he­lyiséget, műhelyeket és kiállítási csarnokot alakítanak ki. A kiviteli tervek előreláthatólag 1971 végére készülnek el. Az építkezést 1972-ben kezdik meg. Az ehhez szükséges mintegy 65 millió forintból a megyei tanács 29 milliót biztosít. A többit a város üzemei és vállalatai teremtik elő. A SZOT ötmillió fo­rinttal járul hozzá az építkezéshez, a KISZ Központi Bizottsága 3 millió forinttal toldja meg a beruházási alapot. 23. Rita sem várta meg a mér­kőzés végét. Mikor látta, hogy Botka nem tért vissza a pá­lyára, elindult, hogy —futball nyelven kifejezve — minden szöget leálljon. Spitzer Józsit új nejével egyetemben a leg­mélyebb álomban találta. Két vödör hideg víz és néhány po­fon meggyőzte őket arról, leg­helyesebb, ha most „nászú tra” utaznak. Rita pénzt Ígért és fenyegetett, míg végre az ifjú pár az első busszal elutazott a Balatonhoz. Rita a város kü­lönböző pontjain álmukból felvert lányokat is azonnal útnak indította. Ott volt az ál­lomáson, a kultúrváróterem üvegje mögül, figyelte, hogy felszállnak-e a vonatra. Ami­kor Botkát is meglátta közöt­tük, megkönnyebbülten sóhaj­tozott. A tegnapi események­nek egyetlen résztvevője és tanúja sem marad a város­ban. Most már azt is észrevet­te, hogy egy fiatalember nézi. A fiú nem volt tolakodó. Rita ismerte a férfiaknak ezt a faj­táját; ennek a típusnak a bá­torságából csak annyira telik, hogy a szemüket legeltetik, ál­modozva bámészkodnak, na­gyokat sóhajtanak és tiszte­letteljes távolságból követik őt. Az efajtának bátorításra van szüksége, vagy valamit le kell ejteni nekik, vagy meg­kérdezni tőlük, nem tudják-e hány óra, vagy, hogy merre van a postahivatal. Rita meg­nézte a fickót, harminc éves lehet, köztisztviselő, kétezer forint havi fizetés, csinos fele­ség, pufók gyerek, bútor, tv, OTP-re, mosni a mama segít. Ezt állapította meg róla és a szakmával szerzett emberis­meretét igazolja, hogy alig tévedett valamit. Rita azonban ezt a típust nem szerette. . Volt már dolga ilyennel. Ez két hét alatt ha­lálosan szerelmes lesz, fel­ajánlja, hogy elválik a fele­ségétől, előzőleg azonban őt akarja jó útra téríteni. — Kopjon le rólam, édes­apám — fordult a férfihez. — Valami tévedés lehet, kisasszony — mondta Sándor hadnagy. — Mi lehet a tévedési? Ma­ga a futballpálya óta lohol a nyomomban és most azt akar­ja mondani, hogy tévedés... A rendőr hadnagy szabályo­san elpirult. Vagy vállalnia kell, hogy aszfaltbetyár, ez esetben csorba éri férfiúi mél­tóságát, vagy magyarázatot kell adnia, ez esetben a szak­ma becsületén esik folt. Rita észrevette a férfi savarát, ke­délyesen megsimogatta az. ar­cát: — Nem vagyok én a maga műfaja, kisfiú — mondta és győztesként tovalibegett. ★ — Agyrém! — mondta Tá­bori főhadnagy, akit Sándor a lakásán keresett fel. — Külön­ben kitűnően elszórakoztattál, az elbeszélésed lebilincselőbb volt, mint egy tévé-krimi. Az alvó lányokról magam is hal­lottam: ezzel a sztriptízgörllel rendeztek délután valami bu­lit. Az öreg Biener is megke­resett, hogy akadályozzam meg az összejövetelt, de kö­zöltem vele, hogy á futball­csapat kondíció jának megőr­zése nem a rendőrség hatás­körébe tartozik. Bienertől tu­dom, hogy a fiúk este nyolc­kor valamennyien a lakásukon voltak. Ami az újabb távira­tot illeti, ezt beszéld meg az­zal a Krisztina nevű háboro­dott postáskisasszonnyal — mondta a főhadnagy és bekap­csolta a televíziót, ezzel is je­lezve, hogy a dolgot a maga részéről lezártnak tekinti. Sándor elköszönt és úgy tá­vozott, hogy Tábori főhadnagy azt hitte, sikerült kollégáját lebeszélni erről az agyrém­ről. Eközben Biener edző is nyo­mozott. Botka válófélben levő feleségétől megtudta, hogy a kapus nyolc óra előtt, amikor ő Spitzeréktől a csapatot elza­varta, hazaérkezett. A nej látta, hogy bement a szobájá­ba és hallotta, hogy megfür- dött és lefeküdt. A feleség többet nem tudott mondani, mert később neki is vendége érkezett, s attól kezdve nem figyelt volt férjére. Ritát délutáni álmából za­varta fel. — Most már igazán leszáll­hatna rólam — mondta dühö­sen a lány a félig nyitott aj­tóban, de semmi szándékot nem mutatott arra, hogy az edzőt beengedje. Biener azon­ban gyengéden, de határozot­tan félretólta és belépett a szobába. — Őszinte leszek: bizonyí­tani még nem tudom, de ér­zem, hogy ebben a botrányos Botka ügyben magának szere­pe volt. . — Megnyugtathatom, a fiú nem az esetem. — Hová ment a második félidőben? — Elbúcsúztattam Spitzer Józsit, aki nászúira ment, majd kikísértem a lányokat az állomásra. — Apropos, lányok! Az egész város beszéli, hogy haj­nalban a város különböző pontjain szedték őket össze. — Este lejöttek velem a bárba és szegények nem bír­ják az italt. — Szegények.;. — mondta gúnyosan Biener. — Csodála­tos módon ugyanolyan kábán aludtak, mint Botka a kapu­ban. — Mit akar ezzel monda­ni? — csattant fel Rita. — Egyelőre semmit — mondta Biener és felállt. Ek­kor kopogtak az ajtón. — Szabad! — kiáltotta Ri­ta és Csala I. lépett a szobá­ba. Kezében hatalmas virág­csokor. — Köszönöm, ez nagyon kedves — mondta Biener és átvette a csokrot — De mester! Ezt Ritának hoztam, mert segített kiszur­kolni .... — Mit? A Csala I gólját, vagy a Csala II gólját? — kér­dezte Biener, aztán a virágot lecsapta az asztalra és távo­zott. — Szörnyűség, amit ez a Botka csinált — mondta Csala. — Szerencsénk, hogy az alsó­hegyiek négy nullra kikaptak,' így az egy pont előnyüket be­hoztuk. — Az ATC kikapott? — kérdezte élénken Rita. — Most jut eszembe: maga lelkes ATC szurkoló? — mondta Csala. — Régen volt... — felelt elgondolkozva Rita. ★ A sóváradi szálloda portásá­val Sándor hadnagynak köny- nyű dolga volt. A portás el- ipondta, hogy Rita gyakori vendég a szállodában: rend­szerint Kristóffal, az alsóhegyi TC edzőjével szokott itt ta­lálkozni. Legutóbb azonban egy dr. Falus Lóránt nevezetű ügyvéd várt rá, aki azóta is itt lakik a szállodában és fél­óránként lecsenget a szobájá­ból, hogy érdeklődjék: Zámori Rita művésznő nem tért-e még vissza? — Hányas ennek a Falus doktornak a szobája? — kér­dezte a hadnagy. — Első emelet tizenöt — fe­lelt a portás. (Folytatjuk.) /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom