Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-31 / 26. szám
4 ■'leKMm 1971. JANUAR 31., VASÄRNAP Előadássorozat a baráti népek irodalmáról Furcsán hangzik, de igaz, hogy jobban ismerjük távoli népek íróit, irodalmát, mint szomszédainkét. Az is igaz, hogy a múlthoz képest sokat léptünk előre, elsősorban azzal, hogy a baráti népek klasszikus és mai irodalmának legjobb alkotásait könyvkiadóink már folyamatosan kiadták és kiadják. De tennivaló még mindig bőségesen akad. A Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága, az Európa Könyvkiadó és a Pest megyei Könyvtár ezen a hiányosságon segítendő, figyelemre méltó kezdeményezéssel sietett az irodalmat kedvelők segítségére. Elindította a Friss szél című előadássorozatot, amely bemutatja majd Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK és Románia irodalmát. Az előadásokat neves irodalomtörténészek tartják, így Bulgária irodalmát Karig Sára, az Európa Kiadó főszerkesztője, Csehszlovákia irodalmát Szalat- nai Rezső irodalomtörténész, kandidátus, Jugoszlávia mai irodalmát Csuka Zoltán író és műfordító, Lengyelország irodalmát Bojtár Endre irodalomtörténész, az NDK irodalmát Bár Ambrus, a Magvető Kiadó szerkesztője, a román irodalmat pedig Bella György irodalomtörténész ismerteti majd. Az egyes eladásokon neves művészek, Bodor Tibor, Halda Aliz és Takács Márta működnek közre. Ugyanakkor egy-egy előadáson az illető nép életét szemléltető kiállítást is rendeznek. Az előadás iránt érdeklődőknek szívesen ad felvilágosítást minden járási könyvtár. Honismeret... Kultúrszociográfia Hányán és hova járnak moziba? Pest megyében 46 olyan község van, ahonnan naponta több mint ezer ember jár be dolgozni a fővárosba. Milyen hatással van ez igényeikre? Az a tény, hogy naponta bejárnak, és bérleteikkel munkaszüneti napokon is külön költség nélkül utazhatnak, mit jelent szórakozásukban? Pontosabban: igényeiket milyen mértékben elégítik ki a fővárosban, és milyen arányban a helyi moziban? Ezekre a kérdésekre keresett választ a Pest megyei Moziüzemi Vállalat nemrégen készített tanulmányában, amelyet munkatársai a tanács segítségével a váci járás területén fekvő Kisnémediben a lakosságnak kiadott kérdőívek alapján készítettek. Kisnémzdi 51 kilométer távolságra van Budapesttől, valóban kis község, alig ezer lakossal. Közlekedése viszonylag gyenge, talán ez magyarázza, hogy a község lélekszáma a század eleje óta alig változott. Akkor kilencszázan éltek itt, jelenleg a dolgozó felnőttek, illetve a tizennégy évnél idősebb lakosok száma: hatszáz. Jellemző, hogy a keresők negyvennégy százaléka Budapesten dolgozik, harmincnyolc százaléka pedig a mezőgazdaságban. A községben majdnem minden házban van televízió. A helyi könyvtárnak 190 olvasója van. Az újonnan tatarozott, tiszta, rendes művelődési ház épületében működik a 16 mm-es keskenyfilmek vetítésére alkalmas mozi. Hetenként egy napon, vasárnap két előadást tartanak. A moziba 110 néző fér be. Amikor a fölmérést végez-; ték, a kérdőíveket fiatalok, a KISZ-szervezetek tagjai vitték a házakhoz, s néhány nap múlva ők is szedték össze. A kitöltött kérdőívek közül 349-et értékeltek. Mit mutat a fölmérés, milyen következtetéseket lehet levonni belőle? Érdekes képet ad a statisztika: a 14—25 év közöttiek közül 211-en, a 26—40 év közöttiek közül 87-en, a 41—59 év közöttiek közül pedig 41-en töltötték ki a kérdőíveket, illetve válaszoltak a kérdésekre. Közülük helyben dolgozik: 84, Vácra és Dunakeszire járnak be 142-en, a fővárosba pedig 123-an. A választ adók legtöbben ipari munkások, de sokan vannak a mezőgazdaságban dolgozók is, értelmiségiek, alkalmazottak és jelentős számban tanulók. K'k járnak a leggyakrabban moziba? Azok, akik Dunakeszin és Vácott dolgoznak. Ez teljesen — Idesüss, feltérképeztem a környék összes kocsmáit... (Zsoldos rajza) NÁDARATÁS NAGY CSALÁDOK Faragóék Péceten Angyali tisztaságú, telt, szinte lebegő női hang tölti meg a sugárzó fényű szobát. Ott kering a sokágú csillár burái között, a századvégi faragott ebédlőbútor stilizált indáin Visszaverődik a tükörben, a metszett poharakban a hárslevelű felszínén. Mit ecseteljem, milyen ez a hang? Hiszen jóformán mindenki ismeri Faragó Laura nemes művészetét, amióta a „Röpülj, páva!" népdalvetélkedő első díját elnyerte. Azt viszont már | kevesebben tudják, hogy megyénk szülötte, egy péceli öreg házban látta meg a napvilágot. Ülünk az ebédlőben. Laurát hallgatjuk, s közben arra gondolok, nem is válhatott mássá, mint ami lett belőle. Itthon a nagy színpadon azonban ő is csak epizódszereplő, mint a többiek tízen. Mert ennek a családnak a főszereplői az ANYA és az APA. akik tizenegy gyermek felnevelésére vállalkoztak. Volt, amikor az anya — miután a kiságyak sorra megteltek rózsaszínre fürdetett gyerekekkel — éjfélkor, rakosgató s közben azon töprengett, vajon futja-e a pénzéből más p a négy kiló kenyérre, az öt liter tejre és a többi elengedhetetlenül fontos kiadásra. Volt idő, amikor egy keresetből kellett mindent előteremteni. De a kedves szó, a népdal, a mese akkor sem fogyott ki soha. Az apa kedélyes, örök optimizmusa, az anya szelíd szigora és művé- szetszeretete a legszűkösebb napokban is gazdagságot nyújtott. Hallgatom élettörténetüket, nézem őket. Kit személyében, aki éppen otthon volt, kit pedig a számtalan fénykép valamelyikén. Nehéz megjegyezni őket, hiszen olyan sokan vannak. Vők, kismenyek, sőt, unokák tágítják a kört. — Tetszik tudni — szól közbe Szabolcs, aki tizenegyedikként tizenkét évesen bezárja a sort —, mondja is az anyukám. hogy már nem is jöhet vasárnap mindenki haza egyszerre ebédre, mert nincs akkora asztal. Pedig már nagyobbat vettünk, mint amilyen volt. Igen, mert most már tizennyolc terítéket kell az írásos hímzett abroszra tenni. Galsworthy regényének tv-válto- zata. a Forsyte Sage óta nálunk is divatba jötte'” a családfák. Megpróbálom én is megrajzolni Faragóékról. Az édesapa január elsején ment nyugdíjba. Az utolsó húsz évet a Kőbányai Porcelángyárban dolgozta végig könyvelési ellenőrként. Most is büszkén mutatja az ajándékok tömkelegét, amelyeket a vezetőségtől. a munkatársaitól kapott búcsúzóul. Soha nem tanult zongorázni, a kottát sem ismeri, mégis nagy tehetséggel játszik, megvetette a családi zenekar alapját. Az édesanya a tartó fundamentum, a karmester. Lágy mosolyú, halk szavú, de elég, ha csak néz, pattannak az anyányi lányok- fiúk. — Látta a Mózes című drámát? (Mert még arra is van ideje az iskola, a család, a kert és a háztartás mellett, hogy színházba is járjon.) — Ott mondja Mózes a népének, amíg ő fenntartja a kezét, addig egységesek, addig nincs semmi baj. Valahogy én is így érzen. Amíg én fogom át őket... Holott már vannak, akik kibújtak az anyai szárnyak alól. Gabriella a legidősebb. Nyugodtan leírhatom a korát" mindössze harminc éves. Vegyésztechnikus, két kislány elégedett anyukája. Zoltán következik utána. Az NDK-ban lett mérnök. Onnan hozta magával kedvencüket, a német asszonykát, aki fél éve él közöttük és „olyan, de olyan édesen töri a magyar nyelvet”. Edit a számviteli főiskolára járt, a MOM-ban van szép állása, míg Magda e?-” kutatóintézet tudományos munkatársa, nemrégiben lett fiatalasszony. A reneszánsz szépségű Ágnes vette át a stafétabotot az édesapjától. A közgazdasági egyetem után azonnal a Kőbányai Porcelángyárba ment üzemgazdásznak, és amint mondja: — szinte beláthatatlan lehetőségek állnak ma e pálya előtt. A család becézett tagja Laura (a képernyőn látott komoly arca után ítélve ki hinné, hogy a család tréfamestere?) Szegeden a tanárképző magyar— ének szakán utolsó évét végzi. Márta hosszú hajú, szemüveges, öntudatos, a számviteli főiskola külkereskedelmise. Klára mindössze tizenhét éves. Laurával együtt Szegeden kollégista, miután ott vették fel a zenei gimnáziumba, a fuvolatagozatra. Ezután fiú jön, Barnabás, a Táncsics gimnáziumban csellózik. Majd Zsuzsa következik. Kecskeméten, a zenei általános iskola nyolcadik osztályán tanul hegedülni, míg a legkisebb. Szabolcs, hatodikos. Egyelőre magánúton jár zeneiskolába, ahol trombitál. e Ezért mondtam, hogy ebben a családban a szülők a fősze* replők. A pedagógus anya, a kistisztviselő apa, akik eddi| tizenegy gyerekből már hét- nek adtak diplomát a kezéb« — ez a hozományuk — és nem kétséges, hogy a hátraleví A ráckevei Duna-ág víztükre homályos, köd ül rajta. Barátságtalan idő, ám mindez nem befolyásolhatja a nádaratókat. A Dunántúli Nádgazdasági Vállalat dunaharaszti üzeme nádpallókat gyárt, amelyek fontos segédeszközei az építkezésnek. Köd ül a Dunán, de a tíz nádarató minden reggel csónakba ül, s a helyszínre evez... érthető: ez a legfiatalabb korosztályú csoport, és mivel kevesebbet utaznak, mint a fővárosba járók, több a szabad idejük. A második leggyakrabban moziba járó réteg a fővárosban dolgozók közül kerül ki. Ez' bizony ellentétes 'azzal a hiedelemmel, hogy az ingázók olyan fáradtak a sok utazástól, hogy csoportjuk szinte fehér foltnak számít a 'népművelés területén. Régóta ‘izgalmas kérdés: igaz-e, hogy 'a fővárosba járók munka végeztével az első vonattal igyekeznek haza, vagy pedig akár 'egyedül, párosán vagy barátokkal együtt, szívesen néznek meg egy-egy filmet Budapesten. A válasz, legalábbis Kisné- tnedi esetében — egyértelmű: a fővárosban dolgozók a kérdőívben felsorolt 8 film többségét, amelyek között voltak 'művészi értékűek és ún. kom- 'merszek, vegyesen, nem otthon, hanem Budapesten nézték meg. A másik megállapítás is figyelemre méltó: sokan vannak Kisnémedin, a helyben dolgozók, a háztartásbeliek között, vagy a Dunakeszire, Vácra járók közül, akik a fővárosba járnak moziba. Ez arra mutat, hogy Budapest szívó hatása nemcsak az ingázókra korlátozódik, hanem kiterjed, kisebb-nagyobb mértékben az egész községre. A különböző korosztályok milyen gyakran, vagy ritkán járnak moziba? A többséget a 25 év alattiak teszik ki, akiknek kétharmada hetenként egyszer vagy kétszer néz meg egy-egy filmet. A náluk idősebbek, 40 éves korig, inkább már csak havonta egyszer, vagy még ritkábban. A még idősebbek, 60 évig, még havonta sem mennek moziba, illetőleg egy hónapban, csak egyszer,, nóhányan. Nem meglepetés a fölmérésnek az a megállapítása, hogy a fiatalok elsősorban a beategyütteseket fölvonultató filmeket nézik meg, ezután a krimi következik — iskolai végzettségtől, ‘munkahelytől függetlenül, de minden korosztálynál vezet a magyar klasszikus irodalom megfilmesítése, a Jókai, Gárdonyi, Molnár Ferenc műveiből készült filmek. Kinek mi tetszett, mire emlékszik? Erre is van válasz. A korosztály meghatározó tényező: a 21—24 évesek közül például emlékeznek a Tiszta égbolt, a 'Megbilincseltek, az Egy krumpli, két krumpli, a Cartouche, a Pál utcai fiúk című filmekre. A fővárosban dolgozó műszakiák a Rocco és fivéreire, a Háború és békére, egy egyetemet végzett 30 éves mérnök a Fényes szelekre, a Szegénylegényekre és a Cica- babákra emlékszik. A termelőszövetkezetben dolgozó parasztemberek közül többen kimondottan a falu életét tükröző, illetve a paraszti témájú filmeket említették: a Talpalatnyi földet, a Körhintát és a Felmegyek a miniszterhez című vígjátékot. Leírták a véleményüket a megkérdezettek a műsorpolitikáról is. (Közülük a legigényesebbek a fővárosban dolgozók, a helybeliek már kevésbé.) Általában ez derül ki: a moziba járók több szórakoztató filmet kernele, soknak tartják a háborús témákat és a krimiket. Kifogásolják, hogy vidékre nem elég gyorsan 'kerülnek le az új alkotások. És még egy: panaszolták a helyi moziban a hang minőségét, a gyakori szünetét, többen szélesvásznú berendezést kértek. Azt is szóba hozták: fegyelmezetlen a közönség. Csak a legfontosabb megállapításokat emeltük ki, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat első fölméréséből. A kezdeményezést csalt dicsérni lehet, nagyon sok tanulságotjiyújt és talán egy következő fölmérésnél nagyobb helyen, mint például Vecsés vagy Érd, még több tapasztalatot gyűjthetnek. Egy biztos: a televízió teljes elterjedése mellett is szükség van városban, kis- és nagyközségekben egyaránt — a mozira. De a látogatottság tendenciáját csak igényes műsor- politikával és modern technikai berendezésekkel lehet megállítani. Csak így érhetjük el, hogy a moziba járók tábora ne apadjon tovább, ellenkezőleg; fokozatosan növekedjék. Iletesi Ferenc Pál Ez bizony meg „ősi” módszer: a nádaratók gumicsizmában, vízben állva, sarlóval vágják a rendet. A learatott nádat motorcsónakkal vontatják a telep kikötőjébe. Szorgos kezek a parton kúpokba rakják a kötegeket, s a csónakok már fordulnak is vissza... Foto: Gárdos • • # A KÖZGÉP 2. számú Gyáregyséj (a volt ÚTGÉP) FELVÉTELRE KERES J| esztergályosokat Q lakatosokat fy hegesztőket 9 gépkocsivezetőket ■ érettségizett bérelszámolókat és ■ érettségizett anyagkönyvelőt. Jelentkezni lehet: Cegléd XIV., Külső-Kátai út 35/”' Vidéken felvilágosítást adunk az alábbi címeken: Ceglédbercel: Csorna Lajos, Ságvári E. utca Albertirsa: Dunai Károly, Temesvár utca 40. Törtei: Tóth Sándor, Szt. István utca 20. Abony: Somogyi Géza, Beloiannisz utca 1. Tápiószentmárton: Kovács Ferenc, Rákóczi utca 6. Tápiószöllős: Soós Dezső, VII. kér. 783. sz. FRISS SZÉL
