Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-30 / 25. szám
8 1971. JANUÄR 30., SZOMBAT '“&Űrkw Az új lakbérek Öreg brojler nem (Folytatás az 1. oldalról.) ugyanis 15 évvel ezelőtt készült. A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló új jogszabály hangsúlyozza, hogy a lakások elosztásában és a lakásalappal való gazdálkodásban a tanácsok kapjanak nagyobb szerepet. A központi keretmeghatározás alapján a jogos lakásigény mértéke két személynél: egykét szobás, három személynél: másfél-két és fél, négy személynél: kettő-három, öt személynél: kettő és fél-három és fél, hat személynél; háromnégy: hét személynél: három és fél-négy és fél szobás lakás. Ezt módosítják tehát a tanácsok a helyi körülményeknek megfelelően. A jogszabály előírja, hogy a tanács kétévenként lakáselosztási, évenként pedig kutatási tervet készítsen s ezt a lakosság számára is hozzáférhető helyen kifüggessze. A lakáskiutalásoknál jónéhány helyen eddig is segítséget nyújtottak a tanácsoknak a társadalmi bizottságok. Az új rendelkeziés most már nemcsak ajánlja, hanem kötelezővé teszi, hogy ilyen bizottságok alakuljanak. Különösen jelentős, hogy az új jogszabály érvénybe lépésével megkezdődik a társbérletek felszámolásának nagyszabású programja. A rendelkezés alapján ugyanis a jövőben már tilos kiutalni társbérleti lakásrészt. Ha ugyanás megürül az egyik lakrész — meghal, vágy elköltözik a társbérlő —, akkor a tanács a lakásban maradt bérlőnek az egész lakást kiutalja, nem költöztet oda mást. Amennyiben a lakás nagyobb, mint az ott maradó bérlő jogos igénye, akkor is megkapja a kiutalást, de azzal a feltétellel, hogy egy éven belül elcseréli. Az új jogszabály új lakás- kategóriát hoz létre, a vállalati bérlakásokét, amelyeket a vállalatok és költségvetési szervek építés és vásárlás útján szerezhetnek be, s így bérlőit is ők jelölhetik ki. Ugyanakkor rendezi a jogszabály a szolgálati lakások problémáit, szűkíti e kategória körét. A rendelkezés szerint a korábban benyújtott lakáskérelmeket meg kell újítani, mert a jövőben már senki sem kaphat ingyen bérlakást. Az új jogszabály felhatalmazta a tanácsokat, hogy maguk állapítsák meg azokat a jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeket, amelyek alapján az igénylő részére tanácsi bérlakást biztosítanak. Ugyancsak rendkívül kedvezményes ellátási kategória a tanácsok beruházásában értékesítés céljára készülő lakások köre. A jobb anyagi viszonyok között élok társasházépítés, lakásépítési szövetkezés, OTP-lakás- vásárlás stb. útján juthatnak új otthonhoz. A lakbérekről az albérleti és ágybérleti díjakról szóló jogszabály rögzíti az új lakbértarifákat. Az alapterület négyzetmétereiként az összkomfortos lakás bére 6 forint, a komfortosé 5,10, a félkomfortosé 3,60 forint. A komfort nélküli lakásokra nem terjed ki a lakbérrendezés. Természetesen a rendelkezés pontosan meghatározza a különböző komfortkategóriá- kat is, sok gondot okozhatott volna, hogy Ha a régi építésű, indokolatlanul nagy alapterületű lakások bérét is ezzel a módszerrel állapították volna meg. Ezért a jogszabály limitálja a lakbér kiszámításánál figyelembe vehető alapterületet: ez a limithatár egyszobás lakásnál 50, kétszobásnál 80, háromszobásnál 100, négyszobásnál pedig 120 négyzetméter. Félszobák esetén a két területi limit középérlékét kell számításba venni. A lakások műszaki állapotának és településen belüli fekvésének megfelelően a lakbér 10 százalékkal növelhető vagy csökkenthető. A , bérbeadók 1971. május 31-ig kötelesek közölni a lakókkal az új lakbért, a bérlők ezzel szemben felülvizsgálati kérelmet terjeszthetnek elő. Az albérlet esetében alapelv, hogy a havi alapdíj a kizárólagosan használt helyiségre jutó lakbérhányadnak legfeljebb háromszorosa lehet. Nemcsak az új rendelkezés segíti azonban a lakbéruzsora elleni küzdelmet. Bondor József bejelentette ugyanis, hogy megkezdődött már az albérlők házának építése. Ebben elfogadható áron juthatnak lakáshoz a fiatal házasok, az idősebb egyedülállók. A lakások bútorozottak lesznek, s emeletenként főzőkonyha és géppel felszerelt mosószoba áll a lakók rendelkezésére. A lakbér-hozzájárulásról szóló jogszabályról a miniszter elmondotta: ennek célja, hogy a lakbérek emelése a lakosság egyetlen rétegének életszínvonalát se csökkentse, a többlet- kiadásokat ellensúlyozza a lakbér-hozzájárulás. A bérből és fizetésből élő keresők, a nyugdíjasok, a csökkent munkaképességűek és a keresőképtelenek jogosultak a lakbérhozzájárulásra. Nem kaphatnak ilyen pótlékot a szabadfoglalkozásúak, valamint az önállóak és a magánmunkáltatóknál foglalkoztatottak. Részükre is kedvezmény adható, azonban olyan módon, hogy nem azonnal kell fizetniük a magasabb lakbért. A lakbér-hozzájárulás összegét a kereső házastársak között meg kell osztani. Ha nincs kereső házastárs, de van a családban másik kereső, akkor közöttük őszi -jC meg a hozzájárulást. A lakbér-hozzájárulás kereső bérlők esetén minden év január 1-től. kezdve az előző évi havi átlagos keresetnövekedés 25 százalékával csökken. A nyugdíjas bérlőt élete végéig megilleti — változatlan összegben — a lakbér-hozzájárulás. Ha viszont a kereső július 1. után megy nyugdíjba, a nyugdíjazása idején kapott lakbérhozzájárulás jár részére élete végéig. A nyugdíjas abban az esetben is megkapja a hozzájárulást, ha lakását kisebb méretűre cseréli. A lakbér-hozzájárulást a keresőknek a munkáltató, a nyugdíjasoknak a nyugdíjat folyósító szerv, . a keresőképteleneknek pedig a szociális ellátás megállapítására jogosult tanács folyósítja. A lakásépítési hozzájárulásról és a lakáshasználati díjról szóló jogszabály elve, hogy mindenki, aki állami bérlakáshoz jut, arányosan vállaljon részt a lakásellátás terheiből, és ne jusson ellenérték nélkül lakáshoz. Ezért általánossá válik a lakásbérlet értékének elismerése,, így az is, hogy aki lemond a bérleti jogról, az igényt tarthat ennek az értéknek a megtérítésére. A használatba vételi díj a lakás nagyságától, komfortjától és területi fekvésétől függően mintegy 40 000 forintig terjedhet. A félkomfortos és komfort nélküli lakások használatba vételi díját — a szociális körülmények figyelembevételével — a tanács elengedheti. A lakáshasználati díj fizetésénél a gyermekek és az eltartott i személyek után kedvezményt kaphatnak a bérlők. Gyermekenként és eltartottanként 20—25 százalék lehet az engedmény, a kedvezmény felső határa 80 százalék. Fiatal házaspárnak két gyermek erejéig előlegezhetik a gyermekek utáni kedvezményt. Nem kell lakás-használatbavételi díjat fizetni, ha olyan közeli hozzátartozó lesz a bérlő, aki már legalább egy éve együtt lakott a lakás korábbi bérlőjével. Egyes esetekben pedig engedélyt kaphatnak a bérlők a használatba vételi díj részletfizetésére. Új jogszabály készült a lakásfenntartó szövetkezetekről. Ezeket azok alakítják, akik a tanácsoktól kifejezetten szövetkezeti lakást igényeltek és vállalták a lakásoknak szövetkezeti formában való fenntartását. A jelenleg ismert lakásszövetkezetek tehát most már az új kategória alapján lakásfenntartó szövetkezeteknek nevezhetők. A karbantartásra és a hasonló jellegű szolgáltatások ellátására saját műhelyrészleget hozhatnak létre, de ez a szervezet másnak nem dolgozhat, tehát vállalatszerűén nem működhet. A magánlakás-építésnél főleg a többszintes házak építésénél új építési formára nyújt lehetőséget a lakásépítő szövetkezetekről készült jogszabály. A lakásépítő szövetkezet jogi szeméig — amely azt jelenti, hogy a tervezőkkel, a kivitelezőiekéi, a szolgáltató vállalatokkal kötött szerződéseknél és az érdek- képviseletben számos fontos jog illeti meg. Jogszabály készült az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről. Valamennyi építési formához nyújtott kölcsön után kamatot kell fizetni, csupán a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolására, valamint az ár- és belvízkárok helyre- állítására nyújtott kölcsön kivétel. Előnyben részesítik a többszintes lakóházépítést a családiház-építéssel, s a telepszerű lakásépítést az egyedi házépítéssel szemben. Az új rendelkezés szélesíti a vállalati támogatás lehetőségét, mert a nyereségből képzett fejlesztési alap felhasználásának 10 százalékos határa megszűnik, és egyúttal emelkedik az OTP-kölcsön felső határa is. Az eddigi burkolt dotációk helyett nyílt szociálpolitikai kedvezményt kapnak az építtetők. Többek között ilyen kedvezményhez juthatnak a tanácsi értékesítésre épített szövetkezeti }akások vásárlói és — az öröklakás-építés kivételével — -a többszintes lakóházak építői. A kedvezmény telepszerű beépítés esetén gyermekenként 30 000, egyedi többszintes lakóház-építkezéseknél pedig 20 000, az egyéb eltartott családtagok után egységesen 20 000 forint. Ez a rendelet lehetővé teszi, hogy a fiatal házasok részére két gyermek erejéig megelőlegezzék a kedvezményt. A kölcsön felső határa a telepszerű többszintes lakóházak építésénél 75 százalék, a kamatláb 2 százalék, •az egyedi építkezéseknél pedig 70, illetve 3 százalék. A ■kölcsön visszafizetésének ideje 30 év. A tanácsi szövetkezeti lakások árának megállapításánál az az alapelv, hogy a kétgyermekes, tehát négytagú családnak ne kelljen többet fizetnie a kétszobás szövetkezeti lakásért, mint eddig. Ez az árszint azonban csak úgy tartható, hogy a szociálpolitikai kedvezmény mellett még árkiegészítést is nyújtanak. A negyedik ötéves terv idején az árkiegészítés lakásonként átlag 37 000 forint. Az új jogszabályok a korábbinál kedvezőbb lehetőséget nyújtanak arra, hogy a magánházak tulajdonosai beköltözhessenek eddig mások által lakott saját lakásukba. Megszűnik ugyanis a tanácsok rendelkezési joga az állampolgárok tulajdonában levő lakások felett. Ez a jog kizárólag a tulajdonost illeti meg, tehát a megüresedő lakásba a tanács nem •helyezhet lakót. A tulajdonos hozzájárulása szükséges akkor is, ha a bérlő albérlőt vagy ágyrajárót kíván fogadni a lakásba. A nem állami lakások lakbérét a tulajdonos az állami lakások lakbérével azonos módon és mértékben állapíthatja meg. A továbbiakban bérbeadáskor érvényesíthető a szabad lakbérmegállapodás, azzal a korlátozással, hogy a lakbér nem lehet magasabb, mint a hasonló állami lakás lakbérének kétszerese. Természetesen a jogszabályok védik a magántulajdonos házában lakó bérlők ' érdekeit is. Rendkívül gondos munkával, hároméves előkészület alapján dolgozták ki az új jogszabályokat. Ez volt az első alkalom, hogy a Minisztertanács ülésére már nemcsak a kormányrendeletek tervezeteit, hanem a végrehajtási utasítások rendelettervezeteit is előterjesztették. A fóti Vörösmarty Termelő- szövetkezet egyik dédelgetett üzemága a baromfitenyésztés. Speciális ágazatuk a tojástermelés. Mintegy 7 000 tyúk „gyártja” a tojásokat. Egyenként évente 240—250 darabot. Valamennyi tojást szabadpiacon, a napi árnak megfelelően értékesíti a gazdaság. Most új kísérlethez kezdtek. Eddig tyúkjaikat egyéves korukban kiselejtezték, ifjabba- kat vásároltak helyettük. Idén 1600 darab „túlkorosát” megtartottak, azt vizsgálva, kevesebbet tojnak-e a fáradt broyle- rek. Kiszámították ugyanis, Az MSZMP Politikai Bizottsága 1966-ban foglalkozott az ifjúságot és az ifjúsági szövetséget érintő kérdésekkel. Határozatában több gond megoldására kérte fel a kormányt. Ennek alapján a kormány felülvizsgálta a korábbi, az ifjúság körében végzendő munkáról szóló rendeletét, az állami szervek vezetőinek alapelveket és feladatokat határozott meg. A feladatokat tartalmazó 1016/ 1967. számú kormányhatározat azóta a KISZ érdekvédelmi tevékenységének alapvető dokumentuma. A KISZ Pest megyei Bizottságának végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén foglalkozott az 1016- os határozat megyei végrehajtásának tapasztalataival. A miniszteri felhívások nyomán hosszabb-rövidebb idő múltán a vállalatok többsége megfogalmazta a helyi teendőket. Az együttműködési tervek ott sikerültek a legjobban, ahol az üzem gazdasági és társadalmi szervei együttesen dolgozták ki a konkrét feladatokat, mint a váci HAGY-ban, vagy az Izzóban. Sok vállalat különböző kifogásokra hivatkozva nem készített együttműködési tervet (FORTE, Pest megyei Faipar, DCM). A határozat nyomán elsősorban a nagy- és középüzemekben javult a KISZ érdekvédelmi tevékenysége: az ifjúsági vezetők részt vettek a fontosabb döntések meghozatalában. A vállalatok részéről megnövekedett az igény az ifjúsági szövetséggel szemben a gazdasági feladatok végrehajtásánál. A „Kiváló ifjú mérnök” mozgalom keretében a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál elkészült szakdolgozatok gyakorlati bevezetését például maga az igazgató szorgalmazta. A Pest megyei Tanács az elmúlt három esztendőhogy akkor is megéri két évig tartani a tojóállományt, ha 10 százalékkal kevesebb tojást adnak. Hiszen az új állományt öt hónapig kell nevelniük, ezalatt csak a takarmányt fogyasztják. A kísérlet valószínűleg beválik, sőt azt várják, a tapasztalt jószágoktól, hogy a jelenlegi napi 12 dekás tojótáp és egy deka szemestermény elfogyasztása helyett jóval kevesebbet esznek, olcsóbban adják a biztos jövedelmet hozó terméket. (Foto: Gárdos) ben 198 millió forinttal segítette az ifjúság tanulási, művelődési, szórakozási és sportolási feltételeinek javítását. Természetesen a parkok, a játszóterek, a művelődési házak és a sportlétesítmények felépítésében ott segédkeztek a fiatalok is: az elmúlt három évben 4,2 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. A termelőszövetkezetekben nehezebb volt a KISZ vezetőit egyenrangú tárgyaló- partnerként elfogadtatni, mint a vállalatoknál, az üzemeknél. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok 30—40 százalékában továbbra is nehézségekbe ütközik a határozat szellemének érvényesítése. A megye középiskoláiban és szakmunkástanuló-intézeteiben már bevonják a diákságot érintő kérdések megtárgyalásába az ifjúsági szövetség helyi vezetőit — ezért javultak az iskolákban a KISZ-munka feltételei. Azonban továbbra is problémát jelent, hogy a kultúrházakban, a társadalmi vezetőségekben a KISZ nincs kellően képviselve. Kevés erő jut az ifjúsági klubélet fejlesztésére. A januári olvadás több hét után ismét „lemeztelenítette” a szántóföldeket. Eltűnt az a vastag hótakaró, amely az őszi vetésű növényeknek védelmet biztosított az erős éjszakai fagyok idején. A mezőgazdászok szerint a rendkívüli időjárás egyelőre nem okoz különösebb gondot, hiszen a belvizek elsősorban az értéktelenebb területeken, réteken, ártereken, legelőkön keletkeztek. Mivel a talaj felszíne nem A kéményseprők kétszer választottak Január 21-én adtunk hírt először a Pest megyei Kéményseprő, Cserépkályhaépítő és Gázszerelő Vállalat szb- választásáról. Akkor a küldöttek megválasztották a héttagú szakszervezeti bizottságot, de nem szavaztak bizalmat az szb-elnöknek és -titkárnak. Tegnap délután másodszor hívták össze választásra a kül- dötteket. A bizalmiakkal tore tént előzetes beszélgetés alapján a jelölőlistára ismét Bakó György és S. Tóth Dezső neve került. A jelenlevők éltek azzal a jogukkal, hogy pótjelöltet vetessenek fel a listára. A titkos szavazás izgalmas percei után Vágási László, a szavazatszedő bizottság elnöke kihirdette az eredményt, a négy jelölt közül egyik sem kapta meg a kétharmados többséget. A szabályok értelmében a jelölő bizottság rövid tanácskozásra vonult vissza, és új javaslatot tett a küldöttértekezletnek: a listára most elnökként Görög Ferencet, titkárként Őrlik Lászlónét javasolta. Feszült várakozás előzte meg az újabb eredményhirdetést. A jelenlevő ötvenhárom küldött közül harminckilenc szb-tát- kárrá választotta Őrlik Lászlónét. Az elnök személyére vonatkozóan nem tudtak dönteni, a jelölt ne.ve mellé még öt másikat írtak. Üjabb javaslat, újabb szavazás. A küldöttek ekkor bizalmat szavaztak az elnökjelölt Bitter Kornélnénak, s megválasztották a szakszervezeti bizottság elnökévé. Sok üzemben képviselet hiányában a kulturális célokra fordítandó összeg felhasználását a KISZ nem tudja befolyásolni. A KGM területén levő Mechanikai Laborban a 300 tagból álló KISZ-szervezet egyetlen 2x3 méteres irodájába kooperációs osztályt helyeztek, igaz csak átmeneti jelleggel (1 éve) azzal az indokkal, hogy az osztály tagjai között KISZ- vezető is van, így mindig lesz KISZ-es az irodában. A kilenc alapszervezet vezetősége azóta vándorol. A Budakalászi Lenfonó párttitkára szerint a KISZ azért nem kap közvetlen anyagi támogatást a gyártól, mert a Központi Bizottság ezt tiltja! Társadalmi munkalehetőséget biztosítanak és az ezért járó pénzzel támogatják az ifjúsági szövetség gyári szervezetét. Az 1016-os kormányhatározat végrehajtásánál sok szemléleti problémát kell leküzdeni ahhoz, hogy Pest megyében az ifjúsági szövetség érdekvédelmi munkája javulhasson. volt túlságosan átfagyva, az olvadó hóié jó része a talaj mélyére szivárgott. Azokon a helyeken azonban, ahol túlságosan gyors volt az olvadás, a vizek „kiszaladtak” a földekről, és így a téli csapadéknak csak kisebb része hasznosult. A hótakaró hiánya egyelőre nem veszélyezteti az őszi növényeket. Nagyobb mértékű pusztulástól csak abban az esetben kell tartani, ha a hőmérséklet hirtelen csökkenne mínusz 10 fok ala. A KISZ vb. tárgyalta az 1016-ost Van-e súlya a fiatalok szavának? T. E. Egyelőre nem okoz gondot a mezőgazdaságnak a hirtelen olvadás
