Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-29 / 24. szám

Lesa; még hó! Példamutató együttműködés Decemberben elvi egyezség jött létre a hó eltakarításáról a sülysápi tanácselnök és a Virágzó Tsz elnöke között. A termelőszövetkezet vállalta, hogy hóekéjével a közeli or­szágútokról és a forgalmasabb községi utakról eltakarittatja a havak Bár a megállapodást nem. foglalták írásba, a Virág­zó Tsz mégis lelkiismeretesen teljesítette vállalását. Hason­lóan lelkiismeretes munkát végzett a traktoros is, Motolai Ferenc., A legutolsó, szűnni nem akaró hóesésben nem­csak nappal, hanem egész éj­szakán át fáradhatatlanul dol­gozott gépével. Sőt, mit sem törődve a vasárnappal, többek kívánságára még a mellékut­cákat is megszabadította sok helyen a vastag hólepeltől. Valószínűleg lesz még hó az idén. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a jó együttműködés Sülysápon továbbra is zavar­talan lesz. S azt hisszük, nyu-* godtan példaként állíthatjuk ezt a többi község elé. K. L. © A pilisi Hunya­di Tsz melléküze­mében az EVIG- nek végeznek bér­munkát. Virágos István figyeli a gépet — tökélete­sek lesznek-e a keze alól kikerü­lő motorházak. Péterffy felvétele Új iparengedélyek Vasadon A vasadi közös tanács a la­kosság javító, szolgáltató igé­nyének további javítása ér­dekében iparengedélyt adott ki: kályha, tűzhely, háztartá­si és mezőgazdasági gépek, re­dőnyök, kerítések, gépjármű- karosszíéria javítására. Tisztelt Szerkesztőség! Csü­törtökön, 28-án reggel 9 óra­kor egy sonkás szendvicset vásároltam a monori piacté­ren levő büfében. 4,50-et fi­zettem érte. Eljőve a büfétől, meglepetve \ és felháborodva tapasztaltam, hogy a zsemlé­ben olyan vékony volt a son­ka, mint egy kés éle, becslé­sem szerint nem volt az meg még egy deka sem. Tudtom­mal 10 deka gépsonka 6,40, ezek szerint a szendvics ön­költsége ef zsemlét és az egy- deka sonkát számítva öt fil­lérrel halfidta meg az egy fo­rintot. Én. ismétlem, 4,50-et fizettem érte. Úgy látszik, eb­ben a bódéban beleszámítják HOHOB’TUm XIII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1971. JANUÁR 29., PÉNTEK Hátrányos helyzetbe kerülnek-e a közérdekű bejelentők? A JÁRÁSI NEB FÉLÉVES PROGRAMJA , Milyen vizsgáitokkal foglal- j kozik a NEB monori járási bizottsága 1971. első félévé­ben? A választ a legutóbbi já­rási tanácsülésen hallhattuk, ahol Cseh Kálmánná járás' NEB-elnök előterjesztette fél­éves munkatervüket. A ta­nácsülés jóváhagyta azt. Februárra két vizsgálatot terveztek. Az egyik: a TÖVÁLL gazdasági te­vékenységének célvizsgá­lata, azaz a vállalkozást alapító tsz-ek építőipari igényét kielégííetíék-e, se­gítették-e a mezőgazdaság fejlődését. A TÖVÁLL a fennálló jogszabályok sze­rint működik-e? A másik vizsgálat: a tavalyi állami (tanácsi) költségvetés sárszámadásának véleménye­zése. Mit jelent ez? Ellenőr­zik a tanácsok és intézmé­nyeik állóeszközeinek állag- megóvását, felújítási és kar­bantartási munkálatait, a kö­zületi beszerzéseket, a rendez­vények célszerűségét, a taka­rékos gazdálkodást. Megvizs­gálják még a Vállalatok, szö­vetkezetek és a tanácsok közös hozzájáruláson alapuló fej­lesztési tevékenységét. Márciusban és áprilisban a felső és középfokú diákszociá­lis intézmények és juttatások vizsgálatát végzik.- Vagyis: a kollégiumok, az ösztön­díjak, a menza betölti-e szerepét és hogyan — az egyetemi, főiskolai hall­gatók, a közi -iskolások el­látásában, tanulásában. Májusban azt vizsgálja a já­rási NEB, mi történt a beje­lentést tévő személyekkel a munkahelyükön, nem szen­vednek-e anyagi vagy erkölcsi hátrányt. Tavaly, az első fél­évben került sor hasonló vizs­gálatra, s az akkori megálla­pítások alapján a NEB azt a határozatot hozta, hogy ezen­lúl évenként megvizsgálja a bejelentők sorsát. Ugyancsak ebben a hónapban foglalkoz­nak á tanácsi iparban és a ke­reskedelemben folyó baleset- védelemmel, illetve az l1)63-as hasonló témájú vizsgálat hiá­nyosságainak felszámolásával. Júniusban a cigánylakosság életkörülményeinek utóvizs­gálatát végzik. Ilyen jellegű vizsgálat ugyancsak 19S3-bsn volt a monori járásban, s most a NEB azt fogja' kideríteni: azóta tettek-e a községi szer­vek valamit a cigánylakosság életkörülményeinek megjaví­tása érdekében és mit? Azon­kívül: a cigány’akósság telje­síti-e állampolgári kötelezett­ségeit. (L o.) Rövidesen értékelik ,A monori járási tanács vég­rehajtó bizottságának tervcso­portja figyelemmel kísérte a múlt évben meghirdetett köz­ség fejlesztési és -szépítési ver­senyt. A járás valamennyi községe teljesítette éves fej­lesztési feladatait, s felhasz­nálta a tervezett előirányza­tokat. A verseny során a já­rás lakossága mintegy ló mil­lió forintnyi társadalmi mun­kát végzett. A verseny ered­ményeit e hó végén értékelik. Befejezéséhez közeledik a gyömrői úttörőház bővítése. Az építővállalat rövidesen elvo­nul, s azután mar a száradás, a festés, s az épületrész beren­dezése következik. Púlffy doktor temetése Dr. Pálffy Ferencet ma, pén­teken délután 3 órai kezdettel temetik Budapesten, a rákos- keresztúri új köztemetőben. Titkok és miértek nyomában Kérdőjelek a járás kulturális életében KÖZÉLETI EMBEREK A KISZ-titkár ÁFÉSZ-részközgyálések Az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ a körzetéhez tartozó községek­ben mindenütt február 1-én, este 6 órai kezdettel tartja a részközgyűlést. Ezeken beszá­molnák az ÁFÉSZ múlt évi munkájáról, megválasztják az intéző bizottság tagjait és a küldötteket. A közgyűlést Pé­teriben a kisvendéglőben, a monori 1-es körzetét a műve­lődési házban, a 2-es körzetét a sportszékházban, Üllőn az 1-es körzetét a művelődési ott­honban, a 2-es körzetét a párt­székházban, Vecsésen az 1-es körzetét a művelődési házban, a 2-es körzetét a gazdakörben tartják. 26 éves. Munkahelyén fele­lős beosztásban dolgozik — a műszaki fejlesztéssel foglal­kozik. A bizalmat — hiszen bizalomnak tekinti a megtisz­telő és felelős munkakört —i igyekszik meghálálni. A jövőt csakis tervszerű és alapos mű­szaki fejlesztéssel tudja elkép­zelni. Lépést tartani a köve­telményekkel — a piaccal — ez a ktsz jövője. A szövetkezet szívja magához a fiatalokat — s ez magával hozza a KISZ- titkár számára a több problé­mát, a gondokat. Amikor az idei terveikről érdeklődöm, el­mosolyodik: — Nagy fába vág­juk a fejszénket, ügy akarunk dolgozni, mint egy jó KISZ- szervezet. — Kell ennél több? Ha még ezután is marad sza­bad ideje, a Jókai klubba siet. Hogy korszerűsítse a világí­tást, segíteni tudjon a fiúknak. Egyike azoknak, akikre lehet számítani. A neve Tóth József. A Ve­csési Vegyesipart Ktsz KISZ- titkára. Közéleti ember. —szatti— Gondoskodnak az erdők-mezők lakóiról Mindennap megtelnek az etetők MÁV-hír a nagykátai vonalról A Monori Járási Tanács ké­relemmel fordult a MÁV Igaz­gatóságához a Nagykáta—Bu­dapest vasútvonalon közleke­dő vonatok utazási feltételei­nek javítása érdekében. A MÁV Igazgatóságától kö­zölték: intézkedtek, hogy az említett vonalon közlekedő személyszállító vonatok sze­relvényeit erősítsék meg. Tá­jékoztatásul azonban közölték azt is, hogy ezen a vonalon általában ingavonatok közle­kednek, kilenc négytengelyes személykocsival. Ezekre a vo­natokra műszaki technológiai előírások alapján több kocsi nem tehető. Egyes esetekben előfordul, hogy egyéb igények kielégítése miatt a kilenc ko­csit sem áll módjukban ezen a vonalon közlekedtetni. Büszketartású fácánok pá- váskodnak a kazlai-: körül, ahol három szelídtekintetű őz szálazza a ropogósra száradt lucernát. Az elmúlt napokban éhezett, fázott, állatokat nem csábítja most a kerítésen túl terpeszkedő erdő. Itt, ebben az udvarban nőttek fel, szelídeb- bek mint a házat őrző ku­vasz. A Bubik vadásztanya kotyogós kotlói keltettek 1236 darab fácánt, ólálkodnak is Tálkástul a kerítés mellett ilyenkor. Bár a 41 tagot szám­láló mendei Lenin vadásztár­saság felkészült a nehéz na­pokra: amikor havat hullat a tél és fákat repeszt a hideg. A szorgalmas vadászok 45 má­zsa lucernát és ugyanannyi il­latos szénát gyűjtöttek össze, szemestakarmányból pedig 2GÖ mázsa a készlet. A társaság 17 ezer holdján — amelyet Monor, Üllő, Pécel és Sülysáp szegélyez — 124 náddal fedett fácánetető van, s az ide járó madarak nem is nagyon ijednek meg, nem reb­bennek szét, amikor megérke­zik az újabb élelmet szállító szán. Nagy kerítő az éhség, és a két vadőr is ismerős: Má­zás István és Ulrik Ferenc gyakori vendégek ezen a tá­jon, és bőven adagolják a ke­veréktakarmányt. Mert a tél kegyetlen, s elpusztítja a gyen­ge és korcs állatokat. A 12 zsúppal fedett őzetető már lakályosabb, padlással ké§ szítették, amelyet szálastakar­mánnyal tömtek meg. A fárad­hatatlan vadőrök teliporcióz- zák az etetőrácsokat, csopor­tokban lakmároznak itt az őzek. Még a félélik tapsifülés regiment is idemerészkedik, nem rágják éles fogakkal á fa- gyoskodó fák héját. 300 közü­lük azóta már Dél-Olaszor- szág narancsligetei között fut- károz. Hálóval fogta össze a társaság, bár a MAVAD-dal kötött szerződésben csak 220 nyúl befogását vállalták. Egy-két eltévedt vaddisznó is elcsörtet néha errefelé, az­tán ahogy rokonra nem lel­nek. loholnak tovább. A fák között már sűrű köd legelget, amikor az üres szán vissza­fordul, holnap reggel azonban újra megrakják, mert éhes az értékes állománv. Azokról pe­dig gondoskodni kell. Mint ahogy azt a mendei Lenin vadásztársaság teszi! K. S. kisterem, egy kisteremnek is megfelelő presszó rész, két he­lyiségből álló ifjúcúgi klub, hely a zeneoktatásnak... Le­hetne több is, de ekkora he­lyen lehet már mit tenni. A nagyterem élet nélkül ba­rátságtalan, kopott,. ugyan­olyan, mint amilyenek min­denütt az ilyen nagytermek. Már sokkal szebbnek láttam égy másik alkalommal. Ping­pongasztalok álltaik — három — keresztben, s jöttek szinte megállás nélkül a fiatalok, a meghirdetett asztalitenisz-baj­nokságra. Sokan jöttek. Mond­jam azt, hogy húszam? Vala­mennyivel több vagy keve­sebb? Csőik az tudja igazán, hogy milyen nagy szám ez egy hétköznap este, aki ha­sonló célokért másutt fárado­zik. — Olyanokat is látok itt — mondta az igazgató —, akiket azelőtt még sohasem láttam a művelődési házban. (!) A zeneteremben folyt a ze­neoktatás. Okos szemű kis­lány hajolt a zongora billen­tyűi fölé. Aztán gyülekeztek a népi táncosok. — Naptárt lehetne hozzájuk igazítani, olyan pontosan jön­nek a szokásos napokon. Persze, ehhez kell egy értő, lelkes, tehetséges oktató. Gyomron van, Fehér József. Másutt nincs. Nincs? Tíz, ti­zenöt évvel ezelőtt annyian voltak! Hová lettek?! Élnek, csak meg kellene őket keres­ni. A kultúrházi presszókkal sok baj van. Kocsmák, mond­ják sokan. Én Gyomron nem ezt tapasztaltam. A presszót presszónak láttam Gyömrőn, ahová le lehet ülni, ahol is­merősökkel lehet találkozni, meg lehet beszélni dolgokat, egy kávé, egy üveg sör, há­rom cent konyak mellett. Presszók a művelődési házak­ban szinte mindenütt vannak, a fővárosban is, s a legtöbb helyen nem kocsmák. Minden a presszó vezetőjén, a művelő­dési ház igazgatóján, a kiala­kult, kialakított szokásokon múlik. A légkörön. Ezt kell megcsinálni. Hogy hogyan? Azt nem tudom. Meg kell kér­dezni például a gyömrőiek- től. Az irodában az amatőr film­klub tanácskozott. Az ifjúsági klubban gyülekeztek a fiata­lok. A pingpongozok meccs­szünetekben beültek diskurál- ni a klubba, a klubosok — akinek kedve szottyant —, megnézték a pingpongozókat, akit a táncpróba érdekelt, oda ment, nem zártkörű a film­klub sem, aztán a szomszéd­ban, az épületben ott van a könyvtár... Az egész művelő­dési ház a rendelkezésükre állt azoknak, akik oda betér­tek, és ez a lényeg. Mi tehát a titka a gazdag gyömrői kulturális életnek? Nincs egy titok. Titkok van­nak. S azok sem titkok. A fentieken túl ilyen „tit­kok” például! a nagyközségi tanács mindenben támogatja az intézményt Pénzzel is a! lehetőségeken belül maximá­lisan. De! -r s ezt nem ári minden községben meghall­gatni — az egyik estén a ta­nácstitkárt is olt láttam a mű­velődési házban! S ez, hogy egy-egy vezető ellátogat a rendezvényekre — mint mond­ják — nem is ritkaság. Gyöm­rőn. És másutt? További „titkok”: egy ben- szülött, szakértelemmel és hi­vatásból dolgozó igazgató. Az a tény, hogy a községben úgy­szólván mindenkit ismer. Te­kintélye van, bizalommal van­nak hozzá. Aztán a művelő­dési házat ha kell, léccel, üveggel, szakemberrel, asz­tallal, szervezéssel, s még pénzzel is támogató termelő- szövetkezetek, vállalatok, üze­mek. S a „titkokból” bizonyá­ra még sok kimaradt. Nem értem, hogy miért nem lehet hasonlókat, s mindezt elmondani minden községről!? Mert hogy a monori járás sok községében más a helyzet, az biztos. Soroljam a községeket? Deregáa Gábor MAI MÖSOR Tudományos ismeretterjesztő sorozat Csévharaszt, ifjúsági jogi sorozat, általános iskola, 6 órakor: Jog és erkölcs, Gyöm- rő, ülnöki akadémia, 1. számú általános iskola, 3 órakor: Az élet, a testi épség elleni bűn­tett, előadó, dr. Csapó László, Monor, politikai sorozat, járá­si pártbizottság, 6 órakor: A párt ifjúsági határozata, elő­adó: Csák András. Közleke­dési ismeretterjesztő előadás- sorozat, Pilis, Hunyadi Tsz, 4 órakor: A baleseti helyzet alakulása, értékelése, Gomba, 9 órakor, Maglód fél 5 óra­kor: A legfontosabb KRESZ- szabályok ismertetése, gyakor- | lati alkalmazása a" közúti for- I gálámban, Tápiósüly és Vasad 4 órakor, Üllő 5 órakor: A gépjárművezetői igazolványok kiadásának és bevonásának I feltételed. Az előadások nyü- I vánosak, azokon bárki részt- véhet. Mozik Monor: A sirály születése. Nyáregyháza: Egy kínai vi­szontagságai Kínában. Pilis: Jöttem, láttam, lőttem. Vecsés: Erotissimó. Giccskiállítás * A Garai tértől a Luxus Áru­házig, Nyíregyházától Sopro­nig hónapokon át szorgalma­san gyűjtötték az iparművé­szeti vállalat szakemberei az országban fellelhető giccse- ket, amelyek az utóbbi egy­két esztendőben számban és „választékban” egyaránt meg­szaporodtak. Tanulságos gyűj­teményből még ebben az esz­tendőben nagyszabású kiállí­tást terveznek, amelynek ér­dekessége lesz, hogy a bősé­ges giccstermés darabjai mel­lett bemutatják az azonos anyagból készített azonos árú, de nívós iparművészeti aján­déktárgyakat. Szinte naponta adunk hírt lapunkban a gyömrői műve­lődési ház eseményeiről: ifjú­sági klub, társadalmi munka, fotoséta, amatőr filmklub, Mensáros-est, Ómega-hang­verseny, ötórai tea, irodalmi színpad, zeneoktatás, ' ismeret- terjesztő előadások, és még hosszan sorolhatnám tovább... A közelmúltban egy újság­cikkben tápiószecsőí fiatalok véleményét olvastam: az az igazi, ha a gyömrői Kamarás együttes játszik ... Néhány éve Nagykátán egy könnyűzenei vetélkedőn vettem részt. Az első díjat egy gyömrői zene­kar hozta el... A televízióban gyömrői kislány énekel... Le­gyen bármilyen megyei, vágy járási bemutató, a gyömrői népitánc együttes a legjobbak között... Hamarosan újjáéled egy felnőtt színjátszó csoport­öregek, fiatalok, munkások, parasztok, értelmiségiek meg­találják — ha akarják —, Gyömrőn az érdeklődésüknek megfelelő szórakozási, műve­lődési lehetőséget. Mi ennek a titka? Az elmúlt hetekben többször is meglátogattam a művelő­dési házat. A délutánok esté­be nyúltak. Mit láttam? Mindenekelőtt az elsőt és legfontosabbat: helyiségeket. Nyilvánvalónak tűnik, hát persze, hogy helyiségeket!, ho­lott ez egyáltalán nem termé­szetes. Azokban a községek­ben, ahol csak égy nagyterem van, ott alighá lehet a mai igényeknek megfelelő kultu­rális életet teremteni. Gyöm­rőn vagy egy nagyterem, egy POSTAFIÓK 51. Drága szendvics! í az árba a késkopást is. Fel­I háborító! Széles Károly Maglód Megjegyzés: Olvasónk be­hozta szerkesztőségünkbe a szóban forgó szendvicset. Ha egy dekára becsülnénk a ben­ne levő sonkát, feltétlenül tú­loznánk. Valóban nem volt az egy deka sem! PILISI MOTORHÁZAK

Next

/
Oldalképek
Tartalom