Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-29 / 24. szám

«»I megyei K^Círlap 1971. JANUÄR 29., PÉNTEK Ülést tartott az MSZMP ' i (Folytatás az 1. oldalról.) vet, hogy elősegítse az európai biztonság i' ;yét. O Változatlanul súlyosan veszélyezteti a világ bé­kéjét az Amerikai Egyesült Ál­lamok és csatlósainak agresz- sziója Indokínában: Az Egye­sült Államok fegyveres erő­szakkal próbálkozik, megfelelő bázist teremteni úgynevezett „vietnamizálási” politikájához. Az elmúlt év végén ismét bombatámadásokat intézett a Vietnami Demokratikus Köz­társaság területe ellen. Napon­ta bombázza Laosz és Kam­bodzsa felszabadított körzeteit, hogy megtörje az indokínai hazafiak ellenállását, s ezáltal támogassa a nemzetközi mo- mopoltőke érdekeit szolgáló in­dokínai bábrezsimeket. Indo­kína népei — mindekelőtt a vietnami nép — továbbra is szilárdan helytállnak, s a vi­lág haladó közvéleménye együttérzését élvezve, sikere-' sen harcol az agresszió ellen. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Magyar Népköz- társaság kormánya teljes mér­tékben szolidáris Indokína né­peivel, és a többi szocialista országgal együtt segítséget nyújt az amerikai agresszorok ellen önrendelkezési jogukért, szabadságukért küzdő hős vietnami, laoszi és kambodzsai népnek. O A közel-keleti térségben változatlanul fennáll az 1967-es izraeli agresszió által kirobbantott válság. A meg­szálló erők ellen küzdő erők tovább növelik védelmi képes­ségüket, és kézbe vették a po­litikai kezdeményezést. Ezzel egyidejűleg világszerte fokozó­dik az agresszív izraeli politi­ka elszigetelődése. Izrael azon­ban nem vonja le mindebből a megfelelő következtetéseket, s az Egyesült Államok támoga­tásával továbbra is elutasítja a Biztonsági Tanács határozatá­nak végrehajtását, nem mpnd le hódító céljairól. A közel-ke­leti kérdésben sötét szerepet játszik a reakciós nemzetközi cionista mozgalom is, amely különböző súlyos provokáció­kat szervez a Szovjetunió és a szocialisfa országok ellen. Pártunk és kormányunk, a magyar nép szolidaritását ki­fejezve, támogatást nyújt az izraeli agresszió ellen küzdő arab népek, közöttük a Palesz­tinái arab nép igazságos har­cához. Helyeseljük az Egyesült Arab Köztársaság és más ha­ladó arab országok javasla­tait, amelyek a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-i ha­tározatával összhangban, a megszállt arab területekről az izraeli csapatok kivonását, a Palesztinái menekültek prob­lémájának rendezését, a tér­ség minden államának szuve­renitását és függetlenségét, te­hát a közel-kieleti válság igaz­ságos’ politikai megoldását, a béke helyreállítását szolgálják. A Központi Bizottság a külpolitikai problémák mellett tájékoztatást kapott a nemzetközi kommunista moz­19 év múltán... Az NDK és az NSZK között létre­jött megegyezés nyomán, 19 év múltán, vasárnaptól helyreállít­ják a telefon-összeköttetést Berlin, keleti és nyugati része kö- fcött. Képünkön: folynak a műszaki előkészületek. Jövő héttől lehűlés (Folytatás az 1. oldalról.) árhullám vonul végig, a víz mindenütt elérte a védtöltése- ket. Érdeklődtünk a Közép- Dunavölgyi Vízügyi Igazgató- lúgon. Az árvízügyele ten meg­tudtuk, hogy a Zagyván jelen­leg első fokú árvízvédelmi ké­VÁLLALATOK, KÖZÜL ETEK! Még megrendelhető a Budapesti Nemzetközi Vásár hatékony reklámanyagaként a CÉGNYOMÁSOS GOLYÓSTOLL \ . Felvilágosítás: PÍÉRT Kereskedelmi Vállalat Budapesti Kirendeltség VII., Majakovszkij utca 21. Telefon: 227-401. szültség van, tegnap dél óta állandó figyelőszolgálatot tar­tanait. Az Ipoly is árdd, egye­lőre csalt, kis mértékben. A belvízügyeleten elmond­ták, hogy egész Pest megyében he­lyi vízkár-készültség van. Túránál megemelték az Emse patak bal partjának depóniá- ját, hogy a víz ne emelje a Galga—Zagyva szintjét. Szak­emberek állandóan ellenőrzik a tározókat is, hogy alkalma­sak legyenek a víz fogadására Csütörtökre virradóra 10—25 milliméter csapadék esett, a talaj már nem képes többet befogadni, a csatornái telített­sége elérte a 60—80 százalékot. A monori járásban I. fokú bel­vízvédelmi készültség van, a dabasiban és a ráckevei járás egy részében II. fokút rendeltek el. Tegnap óta a soroksári Du­na mente belvízvédelmi sza­kaszán is másodfokú a készült­ség. A dél felé vezető belvíz- csatornákat lezárták, a vizet a soroksári Duna-ágba emelik át, hogy ne veszélyeztesse az ország déli részét. Az enyhe időjárás és a lég­mozgás nemcsak az olva­dást segíti elő, hanem nö­veli a vizek, a talaj pá­rolgását is. * * Naponta 4—5 milliméter csa­padéknak felel meg az elpá­rolgott víz mennyisége. A meteorológia vasárnapra, hétfőre ígéri az idő hidegebb­re fordulását. galóm néhány időszerű kér­déséről is. Ennek keretében meghallgatta a lengyel test­vérpárt központi bizottságá­nak a Magyar Szocialista Munkáspárthoz eljuttatott tá­jékoztatóját a jélenlegi. len­gyelországi helyzetről. A Köz­ponti Bizottság ismételten ki­fejezte internacionalista szo­lidaritását á Lengyel Egyesült Munkáspárttal és sikert kí­vánt a testvéri lengyel nép­nek a felmerült problémák szocialista megoldásához. Bi$zku Bélának, a Központi Bizottság titkárának előter­jesztése alapján a Központi Bizottság a X. kongresszus állásfoglalásaiból következő belpolitikai feladatokat ' tár­gyalt. A belpolitikai feladatok so­rában megvizsgálta a közel­jövőben esedékes országgyű­lési és tanácsválasztások kér­dését. Elhatározta: javasolja a Hazafias Népfront országos tanácsának, hogy kezdemé­nyezze a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsánál a választások kiírását ez év ta­vaszára. A Központi Bizott­ság felkérte a Hazafias Nép­frontot, az érdekelt társadal­mi és állami szerveket, hogy tegyék meg saját területükön a választásokkal kapcsolatos szükséges intézkedéseket. A Központi Bizottság fel­hívja a párt szervezeteit, te­gyenek meg mindent annak érdekében, hogy. a választá­sok eredményeként tovább szélesedjék a szocialista de­mokrácia, erősödjék népünk összefogása, a szocialista nem­zeti egység és kapjon úja'bb lendületet a szocializmus épí­tése hazánkban. A Központi Bizottság meg­tárgyalta és elfogadta 1971. évi munka tervét. Űrtelefonzűr Hold: „Foglalt... Még min­dig foglalt... Nem értem, ez a Föld újab­ban mindig mással beszél.. Zsoldos rajza BESZELŐ ZÁSZLÓK Négy idegen halász Egy szovjet haláskhajó megmentette négy bajba jutott burmai halász éle­tét, akik 20 napja háhykódtak a viharos Adaman-tengeren. Miután a fedélzetre vették őket, sehogyan sem tudtak közös nyelvet találni a halá­szokkal. Végül különböző or­szágok zászlóit mutatták ne­kik, és így derült ki, hogy a megmentettek Burmából va­lók. A szovjet hajó hazaszállí­totta a négy halászt CSAK RÖVIDEN SZERDÁN 57 éves korában elhunyt Jacobo Arbenz volt guatemalai elnök. Arbenzet fürdőkádjában holtan találtak. A csapból a kádba még min­dig folyt a forró víz és a holt­testen égési sebek voltak lát­hatóik. Az orvosok első véle­ménye szerint a halált fulla­dás okozta, de nem lehet ki­zárni á szívroham, vagy az ön­gyilkosság lehetőségét sem. PEKINGBEN Csou En-laj kínai miniszterelnök szerdán este fogadást adott az EAK jószolgálati küldöttségéhek tiszteletére. A delegációt La- bib Sukier, az egyiptomi nem­zetgyűlés elnöke vezeti. MOHAMMED SZÍJAD BARREH, a Szomáli Demok­ratikus Köztársaság legfelsőbb forradalmi tanácsának elnöke fogadta a magyar jószolgálar ti küldöttséget, amely Púja Frigyesnek, a külügyminiszter első helyettesének vezetésével tartózkodik Szomáliában. TÖBB MINT 100 gyermek halt meg januárban a Brazí­liában, Sao Paulo államban uralkpdó nagy hőség miatt. Az állandó hőmérséklet kiszárítja az emberi szerkezetet, az okozta a gyermekek halálát is. AZ EGYIPTOMI békejavas- latokra adott válaszában Iz­rael kelt „fontos” bejelentést tett — közli az AFR „mérték­adó forrásokra” hivatkozva.’ Eszerint Izrael bejelentette volna, hogy hajlandó azonnal megvitatni azokat a végleges határokat, amelyekre meg­szálló csapatait visszavonja; hajlandó elfogadni a „nemzet­közi garanciákat”, mihelyt a „biztonságos és elfogadott” ha­tárokat rögzítik. *) CSÜTÖRTÖKÖN megkezdte munkáját a Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának plénuma. A napiren­den az alábbi kérdések szere­pelnek: a politikai helyzet, a gazdasági és társadalmi prob­lémák elemzése és a községta­nácsi választások előkészítése; az Humanité Dimanche című lap terjesztését szolgáló új kampány előkészítése. ÁLLANDÓ telefonhívások­kal zaklatják Willy Brandt bonni lakost, aki nem tévesz­tendő össze Willy Brandt kan­cellárral. A kancellár Willy Brandt két üveg konyákkal fejezte ki együttérzését a má­sik „Wűlly”nek. USA-katonák civilben... * Úgy mennek, mintha jönnének? Az Associated Press ameri­kai hírügynökség jelentette, hogy az Egyesült Államok légi­ereje „az indokínai háború tör­ténetének « legkoncentráltabb, légitámadásait hajtja végre Laosz és Kambodzsa ellen”. Ez nem egyszerű napihír, ha­nem olyan jelentés, amelyre' komolyabban oda kell figyelni. Ez az egyetlen mondat sok min­dent elmond a jelenlégi indo­kínai helyzetről, sót: talán ar­ról is, mit várhatunk a jövő­ben. Az első, kevésbé felismerés ezzel a Imrei kapcsolatban az, hogy ez a monstre szőnyeg- bombázás feltétlenül valami­féle megtorlás akar lenni. Az elmúlt hót végén ugyanis a kambodzsai szabadságharco­sok látványos, a Pentagon és a State Department számára nagy katonai-politikai kudarcot jelentő támadást intézett a kambodzsai főváros repülőtere ellen és megsemmisítette csak­nem az egész Lón Nol-félc légiflottát. Nem volt nehéz kitalálni, hogy Washington megpróbál a ■maga módján válaszolni erre a „kihívásra” és ez most meg is történt. Természetesen a leve­gőből, hiszen a kambodzsai dzsungelekben ugyanaz a hely­zet, mint a vietnamiakban: a nép támogatása miatt a sza­badságharcosok kezében van a katonai kezdeményezés." Ismételjük: a mostani szu­perbombázások megtorlás — lih úgy tetszik gyarmati ízű „bün­tetőexpedíció” — jellege a ke­vésbé fontos tanulság. Sokkal lényegesebb, hogy ez a brutá­lis katonai intézkedés újabb bizonyíték arra, hogy Nixon emlékezetes ígéreteinek ponto­san az ellenkezője igaz: ame­rikai részről nem a háború deeszkaiációja, hanem — re­gionális értelemben is — ki­terjesztése folyik. Nem ez az egyetlen para­doxon Nixon politikájában, de a „vietnarnizáias” pillanatnyi­lag eppenhogy azt jelenti: a hanora súlypontját a Pentagon tervezői Vietnamról igyekez­nek áttolni Laoszra és Kam­bodzsára. Miért? Mert a „viet- namizálás” lényege az, hogy az eddiginél kisebb amerikai emberálciozatokkal és az eddi­ginél sokkal nagyobb ázsiai emberáldozatokkal biztosítsák Washington indokínai pozícióit. A jelenlegi'Nixon-politika lé­nyege: ázsiaiakkal megfojtani az ázsiai nemzeti függetlenségi mozgalmakat. Ehhez az Egye­sült Államoknak újfajta „Lor­don Sanitaire”-re van szüksé­ge, vagyis arra, hogíy az indo­kínai háború eredeti színterét, Vietnamot egyértelműen Was- hington-barát bábrezsimek vegyék körül. Ezért erősítik minden esz­közzel a thaiföldi rendszert, ezért próbálják szétzúzni a laoszi hazafias mozgalmat, ezért döntötték meg Sziltanuk kormányát és ezzel a kambod­zsai semlegességet, amelynek híveit most ismét igyekeznek izzé-porrá bombázni. És — a kongresszus kifejezett tilalma ellenére — ezért fedezett fel a CBS tv-társaság riportere afherikai reguláris katonákat Phnom Penh repülőterén. Rosszul álcázva: civilbe öltö­zötten leleplezve. Amerikai csapatkivonások Indokínából? A régi aforizmát megfordítva: úgy mennek, mintha jönnének . • • Iskolaépítési program (Folytatás az 1. oldalról.) a határidőt nem tudja majd tartani. Ezzel szemben a kistarcsai 8 tantermes általános iskola, a kartali, ugyancsak 8 tantermes általános iskola, valamint a veresegyházi, túrái és gyűli 8 tántermes iskolák’ mind rendre elkészülnek a következő taní­tási év megkezdésére. Kisebb volumenű munka, de meg kell említeni, hogy ugyan­csak ebben az évben fejeződik be Vácott a Hámán Kató isko­la felújítása. Az idén kezdődő építkezé­sek is biztató képet mu­tatnak. Vácott megkezdik a 250 sze­mélyes kollégium építését, és elkészültek már a 13 millióba kerülő ceglédi kollégium ter­vei is. Ugyancsak ez, évben kezdik meg a gödöllői 10- tan­termes alsó-, felsőtagozatos iíj iskola építését, amely 22 mil­lió forintba kerül, valamint az Üllőn felépítendő 16 tantermes általános iskola építését. K. I. Én, Idi Amin... Idi Amin tábor­nok (jobbra), Uganda új katonai vezetője első saj­tókonferenciáján úgy ■ nyilatkozott, hogy a szomszé­dos Tanzánia, Obote elnök olda­lán „támadásra késtül” az ország ellen. Vita a fekete aranyról Néhány héttel ezelőtt vá­ratlanul kiéleződött az eddig meglehetősen udvarias fran­cia—algériai viszony és egyes jobboldali párizsi lapok hang­ja már-már felelevenítette az FLN és a hírhedt Massu-féle ejtőernyősök csatáinak idejét". A viszony megromlásának okát egyetlen szóban ösz- sze lehetne foglalni: olaj. Arról volt — és van — szó, hogy Algéria nem óhajt hosz- szú távon belenyugodni abba, hogy az ország legnagyobb természeti kincseinek hasznát a jelenleg: aránytalanul nagy mértékben a francia olajtár­saságok fölözzék le. A legutóbbi napokban ezi a viszály regionális értelemben is kiszélesedett. Ma már nem lehet pontosan megállapítani, milyen kezdeményező szerepe volt ebben Algériának, de tény, hogy a francia—algériai olajvita után egész sor olaj­termelő ország követeli mél­tányosába nagyobb részese­dést a „fekete arany” óriási hasznából. Ilyen előzmények után ült össze az iráni fővá­rosban az olajexportáló államok szervezete, az •OPEC tíz tagja: Irán, V ..,/tuela, Szaud-Ará- bia, Kuwait, Líbia, Indonézia, Irak, Algéria, Abu Dhatíi és Katar, hogy egységesen lép­jen fél az olajmonopóliumok mammuthasznának megnyir­bálására. Ez a tíz ország ad­ja a földkerekség olajterme­lésének több mint a felét, pon­tosan 57 százalékát. Az OPEC- tagok olajából fedezi fűtő­anyag-szükségletének nyolc­van százalékát Európa, és Ja­pán érdekeltsége ebben a kon­tingensben még magasabb: kerek kilencven százalék. A hangulatra jellemző volt, hogy Reza Pahlavi iráni sah, mint a vendéglátó ország államfője, rendkívül éles szavakkal ítélte el a mo- - nopóliumok gátlástalan profitszerző politikáját. Ez a politika egyszerűén nem veszi figyelembe annak az or­szágnak az érdekeit, ahol az olajat a felszínre hozzák — nangsúlyozta az uralkodó. Hamarosan kitűnt, hogy az asztal másik oldalán ülő fél — a monopóliumok képviselői — nagyon is szervezett ellentá­madással válaszolnak a köve­telésre . és a zsarolástól kezd­ve az eszközök és fegyverek széles skáláját igyekeznek al­kalmazni. Ebben, a nemzetkö­zi jogi szakértők számára meglepő aktivitásban az ame­rikai mammutcégek jártak élen. A meglepetés ebben az volt, hogy elméletben az USA óriási monopóliumainak vi­gyáznia kellene az ilyen lát­ványos, közös fellépésekkel, ezek ugyanis az amerikai trösztellenes törvény értelmé­ben komoly következmények­kel járhatnak. I Washington sietett nemcsak érzékeltetni, hanem kategori­kusan kijelenteni, hogy „ebben a speciális eset­ben” nem kell tartani a trösztellenes törvény al­kalmazásától. Ugyanakkor a Wall Street Journal, a nagytőke tekinté­lyes orgánuma félreérthetet­len célzást eresztett meg ar­ról, hogy az OPEC-et szét kell zilálni, el kell szigetelni a többiektől a „renitenseket”, Algériát, Líbiát és Irakot. Mindez — mint erre a TASZSZ szovjet hírügynökség is rámutat — annyit jelent, hogy a hivatalos Washington közvetlenül beavatkozott a ti­zenöt olajtársaság és a tíz olajexportőr ország teheráni vitájába. Azt ' talán monda­nunk sem kell, hogy melyik oldalop. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom