Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-28 / 23. szám
VÁCI UAPLfl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 19a. JANUÁR 28., CSÜrÖS'ÍOK AZ IDEI ELSŐ VÁCI TANÁ A TERVEK MEGVALÓSULTAK Kedden tartotta első idei ülését Vác város tanácsa. A beteg elnök helyett Tari Kálmán vb-elnökhelyettes volt a Beszámoló a tanács és szervei 1970. évi munkájáról című napirendi pont előadója. Az elnökhelyettes elmondta, hogy a harmadik ötéves terv várospolitikai célkitűzései megvalósultak. Olyan nagy létesítmények épültek ebben a fél évtizedben, mint a kórház, vagy az MNB—KISZÖV székház. Az új esztendőre húzódott át a 116 lakás és a zeneiskola átadása. A fejlődő városban növekszik a kereskedelemmel szemben támasztott igény. Ezt csak új, nagyméretű áruházakkal lehet megoldani. Két ilyen áruház épül a Rókus-telken s a 10-es helyén egy 2000 négyzetméter alapterületű élelmi- szerpavilon. A jövő feladatairól szólva bejelentette, hogy növelik az építőipari kapacitást és a lakossági szolgáltatást. A tanács továbbra is arra törekszik, hogy bürokráciamen- tes, gyors legyen az ügyintézés. A hozzászólások során Ba- razutti Sándor kérte, hogy az új választások után legyenek aktívabbak az állandóbizottsá- gi tagok. Varga József a tanácsapparátus nagy leterheléséről beszélt. A további szanálások, az időhöz kötött feladatok fokozott tempót kívánnak minden osztálytól. Kányik János javasolta, hogy a népfrontbizottság keresse meg a passzív tanácstagokat, még az új választások előtt. Szikora Pál NEB-elnök a népi ellenőrzés tavalyi működését elemezte s előterjesztette az 1971. év munkaterv-javaslatát. A kereskedelmi állandóbizottság munkájáról Mellén yi Ferencné áb-elnök adott tájékoztatást. Tanácsülés vitatja meg rövidesen az ifjúság helyzetével kapcsolatos napirendi pontot. Az anyagot a dr. Monori Balázs vb-titkár vezette bizottság készíti elő. Jámbor László, az építésügyi osztály vezetőhelyettese válaszolt a tanácstagok interpellációira. (papp) ItlÜBidleBiki Ilonka nénije volt... Gyásza van a siketnema intézetnek. Ma délután temetik özv. Bogányi Jánosnét, aki hosszú éveken keresztül a legkisebb intézeti gyermekek gondozója volt. Szorgalma, türelme példamutató, legendás. Felnőttek és gyermekek egyformán becsülték a mindenki Ilonka nénijét. Emléke tovább él a 169 éves iskola falai között. (a.-né) Egységes politikai és társadalmi szervezetek Gödön Sándor István vb-elnökkel időszerű kérdésekről beszélgettünk. Egyik fő téma a két Göd egyesülésével előállott új helyzet volt. Meg kellett szüntetni azt a kettősséget, ami az egyesülés következtében a társadalmi és politikai szerveknél előállott. Ma már a „két Göd” társadalmi és politikai szervei egyesültek. A községi pártszervezet Evkzzdés — befejezéssel? HráéRUS - mWM Ml! Egy kis visszatekintéssel kezdeném: I960 végén az üzemi tömegszervezeti vezetők osztatlan örömmel fogadták a hírt, hogy az új — 1967-es — év kezdetén megalakult Vácott egy munkáskórus, a nem zeneértő, csupán dalolni vágyó üzemi munkások számára. S mivel Európa-hírű vegyeskara már volt a városnak, férfikórus létrehozását javasolták. Azóta már sok millióval fejlesztették üzemeinSZŐD-GÖD-FÓT Három kizös gazdaság együttműködése az állattenyésztés fejlesztéséért Szód, Göd és Főt termelőszövetkezetei elhatározták, hogy gazdasági együttműködést hoznak létre állattenyésztésük fejlesztésére. Erről a gazdasági együttműködés tervéről beszélt Kovács Árpád, a fóti tsz elnöke. — Az együttműködés gondolata a szakosításból indult ki. A társulni kívánó három gazdaság az állattenyésztésben külön-külön a kívánt létszámot nem tudja elérni. Kisnémedi „kényes ügy" Az iskola a falatozó (vagy italozómellett Iskolánk abban a nem éppen szerencsésnek mondható helyzetben van, hogy épületnek kastélyt kapott örökségül, tőszomszédságunkban az ÁFÉSZ Falatozó-borozó felirattal ellátott egysége van. Hogy miért falatozó, a mai napig nem értem, bár ha valaki vesz a vegyesboltban kenyeret, a falatozóban kaphat hozzá olajos halat, és nosza, falatozhat. Az iskola egyik osztályának ablakából a falatozó ajtajára, a másikból az ablakára és illemhelyének nyílására látni. Negyven centiméteres magasságban tejüveg védi a gyermekek szemét és fantáziáját a különféle „megrázkódtatásoktól”. Addig, míg az előbbi osztályteremben tanítottam (onnan épp az ajtóra látni), helyzetem még szerencsés is volt. Napon- I ta szívettépő látványban volt | részem, mivel én 166 centis vagyok, és átlátok a tejüveg felett. Egyszer jött egy bácsi — le a lépcsőn. Bizonyára a tavaszi napsugár tette, hogy megszédült a lelkem, egészen a négy lépcsőfok aljáig. Miközben én a kerületszámítás tudományával igyekeztem tömni nebulóim fejét, a bácsi előtt megcsillant a talpra állás lehetősége. Töprengeni kezdtem: vajon milyen műfajba illik bele e téma. Szokták mondani, „a téma az utcán hever”. Soha nem hittem, hogy ennyire igaz. Sajnos, hamarább jött az én emberem felesége, mint az ihletem, és elvitte őt. Kedves volt ez az eset, sokszor elgondolkoztam már rajta, mióta átköltöztünk — a másik kritikus osztályba. Szeretek nyitott ablak mellett tanítani, ha jó idő van. Mondom, ebből az osztályból a Falatozó három ablakára, (melyen van ám függöny), nehogy ők lássanak át az iskolára), omladozó vakolatára, annak a bizonyos mellékhelyiségnek nyílására lehet nagyszerű kilátást nyerni. Azért nyílás, mert ajtaja nincs, különben is fölösleges, hisz sokan úgysem érnek el odáig. A gyermekszem gyakran elkalandozik ... én a figyelmet valami váratlan fordulattal igyekszem visszacsalogatni az ablakon túlról. Na, de vegyük komolyra a szót! Nemcsak az a baj, hogy ez van, hanem hogy ott van, ahol van. Az iskola mellett. Adtak egy tanácsot. Építsenek kőfalat az iskola és a falatozó közé. De valóban ez a megoldás? Nem vagyok biztos benne! Figuli Istvánná ✓ Kisnémedi Az együttműködéssel megvalósítható a nagyüzemi állattartás. A gazdaságok vezetőivel történt előzetes megbeszélések és egyeztetések alapján javasoltam a jelenleg rendelkezésre álló épületek célszerűbb és gazdaságosabb kihasználását, Göd alsón háromszáz, Szódon kétszáz férőhelyes szarvasmarhatelep létrehozását. Mi, fótiak — minthogy a 150 holdas öntözött legelőnk van, s az elmúlt évben korszerű istállók épültek — vállalnánk a borjú- és növendékállat-, valamint tenyészállat-nevelést és a marhahizlalást. Természetesen még sok kérdést kell tisztázni, például: a részesedési arányt. A másik fontos feladat az azonos bérszint kialakítása. Nem közömbös számunkra, hogy ugyanazért a munkáért mennyit fizetnek az egyes gazdaságokban? — Az egyesülés növeli majd bevételeinket. Ez egyet jelent a gépesítés fokozatos fejlesztésével, s korszerű nagyüzemi gazdálkodás gyorsabb megteremtésével. De van más jelentősége is. Biztosíthatnánk községeinkben a húsellátást (köztudott, hogy pillanatnyilag nagyon rossz), s a tejtermék értékesítésével a lakosság jobb ellátását. Ezek ma még tervek, de ^remélhetőleg rövidesen az egyesülés eredményei lesznek — mondta a fóti elnök, majd ezzel fejezte be: — Minden gazdasági vezetőnek felül kell emelkednie a kicsinyességen. Ennek a társulásnak a létét nem a hogyan, hanem az igen dönti el. A hogyanról annyit: lehetőség szerint — igazságosan! Nyári Ferenc MUNKÁSKÉPZÉS A TEXTILIPARBAN Napjainkban is gond, de a következő esztendők feladataival számolva még sürgetőbb a textilipari szakmunkás-utánpótlás biztosítása. A most kezdődő textilipari rekonstrukció ugyanis megköveteli, hogy a több ezer új gép munkába állításával egyidejűleg képezzék, illetve tovább képezzék a dolgozókat, akik ezeket a gépeket kezelni fogják. A Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége rendszeresen foglalkozik a szakmunkásképzés helyzetével, szorgalmazza a tanulóképzés kiszélesítését, a tematikák egységesítését. Irányelveket adott ki a szakszervezeti bizottsáMajd 74 és 76 között A Váci Napló 1970. november 17-i számában az „Itt az olvasók beszélnek” című rovatban az egyik olvasó a vasutat keresztező közúti aluljárókhoz sebességkorlátozó jelzőtáblát javasol. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat közöljük: Városunk közlekedési rendjét minden évben a Pest megyei Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályával karöltve felülvizsgáljuk és a szükséges módosításokat, szabályozásokat életbeléptetjüik. Ennék során került évekkel ezelőtt a két közúti aluljáró mindkét oldalára a maximum 40 km/óra sebességet megengedő jelzőtábla. A rendelkezés betartását a rendőrhatóság köteles ellenőrizni és a szabály- sértőket megbüntetni. A sebességkorlátozás további növelése nem indokolt. Az aluljáró gyalogosközlekedését a MÁV-állomás rekonstrukciójával egyidőben megépülő új, korszerű, a közúti aluljárótól elválasztott gyalogos aluljáró megépítése oldja meg, melynek építése. 1974 —1976 között várható. Felszólítjuk a gyalogosokat, hogy az aluljáróban is tartsák be az általános szabályt, miszerint a gyalogjárdáról csak körültekintés után szabad lelépni Jámbor László csoportvezető főmérnök goknak, hogy azok segíthessék a szakmunkásképzés tavaly kezdődött, 10 évre tervezett reformjának végrehajtását. Felmérve az adott helyzetet, lehetőségeket, úgy találta, hogy a jelenlegi munkaerőviszonyok mellett el kell fogadni — kényszermegoldásként — az üzemi be- tanítottmunkás-képzést. ám következetesen törekedni kell továbbra is az állami rendszerű szakmunkásképzésre. két, de a kezdetben szép sikereket elérő — s Füredi Mihály nevét viselő —, munkásénekkar működése keveseket érdekelt. Pedig szerepeltek például a HAGY-ban, a DCM- ben, a tanácsköztársasági művészeti szemlén, s házigazdái voltak a város felszabadulásának 25. évfordulója alkalmával rendezett katona- és munkáskórus-találkozónak — melyen az üzemek képviseletében senki sem jelent meg! Részt vettek szolnoki és felsőgödi dalostalálkozón, és a magyarkúti munkásdalosok vasárnapján. Fáklyafénynél koszorúzták meg névadójuk emléktábláját, halálának centenáriuma alkalmával. S azóta? A kórust két művelődési intézmény tartja fenn; a művelődési központ és a fegyveres erők klubja. Az egyik csak a működési költségekhez járul hozzá, a másik az énekkari próbák tárgyi feltételeit biztosítja, s megpróbálta a létszámot — a fegyveres testületek állományából emelni. Átmeneti sikerrel, mert a sok szolgálati elfoglaltság miatti hiányzás miatt a rutinos régi dalosok, kik már több régi váci kórusban énekeltek, lassan elmaradoztak. S a munkások? Az ő beszervezésük csak ígéret maradt, s az említett üzemeken kívül senki sem igényelte közreműködésüket .-r-még üzemi ünnepségeken sem — az elmúlt négy év alatt. És ma? Az énekkar vezetősége — a megmaradt tizenöt dalossal —, nem tudja elhinni, hogy nem akad Vácon még tizenöt férfi, aki szereti a társasénekelést és hetente egy estét ne áldozna a kedvtelésnek. De még azt is el tudnák képzelni, hogy egy textilgyárral együttműködve — ahol a dolgozók többsége nő —, megteremtenénk egy olyan munkás vegyeskar alapjait, mely méltó módon képviselné Pest megye legnagyobb ipari városának munkástársadalmát. Akkor újra felcsendülhetne a munkásdal a próbák színhelyén, a fegyveres erők klubjában a kedd esti próbákon. A Népművelés című folyóirat elmúlt évi decemberi számában ezt olvastam „A munkásénekkar a kórusmozgalomban” című tanácskozásról szóló tudósításban: „Van-e, akinek a munkásénekkar gyűjtőnév hallatára ne jutna eszébe a munkásmozgalom?”... Ügy látszik, még akad. K. F. csúcstitkára Takács Lajos, a termelőszövetkezet párttitkára. A Hazafias Népfront is megalakította csúcsszervezetét, melynek elnöke Halász Béla, titkára Angyal Lukácsné lett. A két önkéntes tűzoltóegyesület egységesítéséről folynak a tárgyalások. Az egyesület ..székhelye” Göd-Felső lesz. A tanács így nagyobb összeget tud adni a tűzoltóság korszerűsítésére. A szakmaközi bizottság hamarosan kibővül alsógödi tagokkal, amivel tovább erősödik az eddig is nagyszerűen dolgozó testület. A KISZ-szervezetek külön- külön dolgoznak továbbra is. Bázisuk a göd-felsői Ady klub. Egy részét már birtokba vette a fiatalság. Most kezdenek a régi épület átalakításához. Még ebben az évben elkészül, és akkor a megye egyik legszebb ifiúsági klubjával dicsekedhet Göd. NAGYKÖZSÉGI IFJÚSÁGI BIZOTTSÁG Üj rövidítést tanulnak meg a hivatalos emberek nemcsak Gödön, hanem a megye határain túl is: a NIB, a Nagyközségi Ifjúsági Bizottság Gödön alakult meg, tagja valameny- nyi KISZ-alapszervezet vezetője. A NIB célja: az ifjúság érdekeinek képviselete a különböző hivatalos és társadalmi szervezet előtt, valamint a KISZ-en kívüli fiatalok nevelése. A NIB a tanács patronálása mellett mrködik. Megalakulásának hírére az ország különböző részéről érkeztek már ifjúsági vezetők, hogy tanulmányozzák az új szervezet munkáját. R. S. Megnyugtató válasz: Egészségház lesz a fanecsházából — M. :or készül el a már korábban megígért gödi egészségház? — kérdeztük a tanácsházán. A válasz megnyugtató volt: — A felsőgödi volt tanácsház egészségházzá való átalakítása — kaptuk a választ — tervezési okokból késett. Most már „egyenesben” vagyunx, az egészségügyi hatóságokkal is szót értettünk és kívánságaiknak megfelelően átdolgozták a terveket. — Az épületben két körzeti orvosi rendelő, egy fogorvosi, egy gyermekorvosi rendelő, továbbá anya- és csecsemővédő intézet lesz. Hogy mikor? Tavasszal kezdi a munkát a tanács építő részlege és mihamarabb be is fejezi. Az átalakítás 550 ezer forintba kerül. A NÍLUS deltájában lévő Rosettában földgázlelőhelyet fedeztek fel. JORDÁNIA ismertette álláspontját a közel-keleti béketár- gyalásokró! és hétpontos programot terjesztett a Biztonsági Tanács elé. Váci utcanevek Városunk legrégibb térképe az 1680-as évi katonai térkép. Csak néhány utca látható rajta, az sincs megnevezve. A legrégibb utcaneveket az 1718. évi Althann-iéle telekkönyv őrizte meg. Vác fő útját ez időben Űri utcának (ma Köztársaság út), a vele párhuzamosan haladót Káptalan utcának (Lőwy Sándor u.), a Széchenyi utcát Kosdi utcának, a Bartók Béla utcát Magyarszabó utcának hívták. Ekkor, de még a későbbi idők folyamán is, az utcák elnevezése nem a hatóság, hanem a nép által történt. Divatos volt nevet adni a kocsmák cégtábláiról, az utcában lakó iparosokról vagy tekintélyes háztulajdonosokról. A városi bizottság 1888-ban kezdte meg utcáink nevét hivatalosan megállapítani. Ez idő előtt, de még utána is, az akkori utcák nagy része több ízben kapott új nevet. így például a mai Bartók Béla utca: Magyarszabó u., Nagyhíd u., Városház u. és Eszterházy utca is volt. Ugyanakkor a Há- mán Kató utcát Harangozó, Pauer Imre, majd Gasparik utcának nevezték. Csupán a Káptalan utca őrizte meg több mint 200 éven át eredeti nevét, melyet a város Káptalan- Vác nevű városrészről nyert. Ma ezt az utcát Lőwy Sándor utcának nevezik. Tisztelet és megbecsülés a mártírhalált halt munkásmozgalmi harcos emlékének, de amíg különféle virágokról (viola, lilom, nárcisz) neveztünk el utcát, értetlenül kérdem én, miért nem lehetett a Káptalan utca ősi nevét meghagyni. Városunk egyre terebélye- sebb, ám ami az utcaneveket illeti ... A vasúton túli részen az úgynevezett Lajos-telepen például egyetlen személy nevét sem viseli utca. Ellenben van: Bimbó, Ág, Lomb, Bokor, Gyopár stb. A feljebb épült új lakótelep mintegy újításképpen az állatvilágból merített, mert Harkály, Rigó, Gerle utca sorakozik itt egymás után. Megérteném, ha nem lenne annyi országos hírű ember, aki itt született, munkálkodott, tanult, akikre mindenkor büszkék lehetünk. Például Argenti Döme orvos, Lotz Károly és Barabás Miklós festő, Lendvai Andor operaénekes volt. de Vácott született Szinaberg Andor, a munkásmozgalom mártírja és Steiner Lajos geofizikus is. Ök és még sokan mások ha e városban utcát kapnának, s az utca névtáblája alá egy emléktáblát, melyen kilétükről és Váchoz való kapcsolatukról tájékoztatnák a járókelőket — úgy hiszem —, nemcsak hely- történeti, de idegenforgalmi szempontból is értékes lenne. Móritz Valéria
