Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

re sí MECVEI kMú4íw 1971. JANUÄR 2S., KEDD ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN sikert aratnak a Május 1. Ruhagyár kabátjai A Május 1. Ruhagyár ceg­lédi telepének készruharaktá­rában katonás rendben sora­koznak az elszállításra váró kabátok. Fazonban, színben és minőségben minden igényt ki­elégítő az exportra és a bel­kereskedelem számára készült áru. Egy-egy divatos fazon még a Váci utcai szalonok ki­rakatában is megállná a he­lyét. Nem véletlen, hogy a kül­földi megrendelők — amelyek közül a holland és a szovjet cégek már közel tíz éve part­nerei a gyárnak — elégedet­tek a gyár dolgozóinak meg­bízható munkájával. — Az idén sok újfajta és minőségben is kifogástalan kabátot készítünk — mondotta Terényi István műszakvezető. — Készítmé­nyeink hetvenöt százalékát ex­portrendelésre szállítjuk, emel­lett igyekszünk a belkereske­delmet kielégíteni. — Hány szalagon készülnek a kabátok? — Műszakonként 8 szalagon mintegy 300—320 asszony, lány dolgozik. Eredményük mindig száz százalékon felüli. — Mi „fut” most a gépe­ken? — Jelenleg színes mintás ballonkabátok készülnek, ame­lyeket a közeljövőben Hollan­diába szállítunk. Ezzel egyide­jűleg varrjuk a szovjet meg­rendelők számára a művelúr tavaszi kabátokat. A belkereskedelem részére — újdonságként — műbőr kabátokat gyártunk. Próbaként kétezer darabot készítünk. Ha megnyeri a vá­sárlók tetszését, oil ben az év­ben húszezer gyártására vál­lalkozunk. — Kerül-e a gyár termékei­ből a ceglédi boltokba? — Minden bizonnyal, hiszen annyi megrendelést kaptunk, hogy a nagykereskedelmi vál­lalat — reméljük — nem fe­ledkezik meg a ceglédi vásár­lókról sem. (cs.) Egyszeri használat után e'.dobandók! Műanyag fecskendők, fiolák, kesztyűk- CSAK KENDERESEN A budapesti Mátra anyagfeldolgozó Ktsz-szel együttműködve műanyag or­vosi cikkek gyártására rendez­kedik be a kenderesi vegyes­ipari ktsz. A kát szövetkezeit ötvenmillió forintos beruházá­si költséggel kétszázötven munkást, főleg nőket foglal­koztató üzemet hoz létre. A Szolnok megyei Tanács három­millió forinttal támogatja a kezdeményezést. A szövetkezeti üzemben ult­rahangos készülékekkel mű­anyag orvosi fecskendőket és Összevonták a Nagyalföld nádgazdaságait összevonták a Nagyalföld nádgazdaságait. A fél orszá­got átfogó Tisza Nádgazdaság Csongrádról irányítja a ki­lenc megye nádtermelését. A kezelésükben levő 3100 holdas vízi nádasokban meg­kezdődött az aratás. Az ösz- szefüggő területeken gépesí­tették a munkát, a szórvány­nádasokban pedig kézzel vág­ják a vízinövényt. A Tisza, a Körös és a Maros menti ná­dasokban a vastag hótakaró nehezíti a munkát, s a zúz­mara töri a szárakat. Ennek ellenére az előző évinél több és jobb minőségű termésre számítanak. Várhatóan egymillió kévét kötnek, a gyakran két mé­ter magasra megnőtt nö­vényből. A hagyományos nád­vágó gépek mellett a móra- halmi nádasban Pelikán aratja, a madár nevű gép vágja, kévébe köti a vízinö­vényt. Rövidesen újabb Pe­likán munkába állításával gyorsítják a betakarítást. A levágott nád a gazdaság 11 feldolgozó üzemébe kerül, ahol osztályozzák, kötegelik és szövik a szálakat. Külföl­dön az alföldi nád a leg­keresettebb: szára szilárdabb, színe, fénye szebb, mint az ország más területén termő növényé. KAVA és a világ vége? Gomba, Bénye, Káva... Ha egy idegen nelán úgy határoz­na, hogy a monori járásnak ezen a részén tölt el egy na­pot, vigyen magával tarisz­nyát — ennivalóval. Káván voltunk, úgy déltáj­ban — rossz emberi szokás szerint — igencsak megéhez­tünk. A „borozó-falatozó” zár­va volt, de ha nyitva is lett volna, előző tapasztalataink szerint alkoholon kívül nem­igen kaphattunk volna mást. A vegyesbolt viszont nyitva állt. Gumicsizmák, viharlámpák, pulóverek és lábasok között fölfedeztük a kenyeret és — jobb híján — a Hóvirág sajtot. Az üzletvezető roppant előzé­keny volt, kaptunk egy ha­talmas kenyérvágó kést, s a sarokban, egy cukrosládán el­készítettük „ebédünket”; egy szelet kenyér, egy szelet sajt... Aztán kimentünk a buszvá­róhoz, aminek törött ablakán vígan közlekedett ki-be a szél és a hó, rozoga, részegen dü­löngélő padjáról már csak egy tábla hiányzott: „ráülni bal­esetveszélyes !** Húsz perc alatt Monorra ér­tünk. Mert Káva nincs a világ vegén. Pedig már majdnem azt hittük ... — zs — Mű- ( orvosi kesztyűiket készítenek. A magyar gyógyszeripar az üvegről íokozatosian áttér a műanyag gyógyszeresfiolák használatára. A kenderesi üzem a teljes hazai szükségle­tet fedezi majd. A termékek előállításához szükséges alap­anyagot, félkészterméket a bu­dapesti szövetkezet szállítja, Kenderesen történik a szere­lés, illetve a csomagolás. Ér­dekessége a ktsz termékeinek, hogy a műanyag fecskendőket, kesztyűket egyszeri használat után eldobhatják. A műanyag gyógyászati termékek, gyógy­szercsomagoló anyagok iránt a nyugati országok is érdeklőd­nek. FELBESZAKADT KONCERT.. NEM HANGLEMEZEN: A VALÓSÁGBAN A Metró-együttes nagy ér­deklődéssel várt elmúlt csü­törtök esti könnyűzenei hang­versenye félbeszakadt a váci Madách Imre művelődési köz­pontban. A fővárosi vendégzenészek FONTOS EHT A gépjármű felelősségbiztosítás eddig csak a magánautósok és motorosok számára volt kötelező. A gépjárműközlekedés károsultjainak egységes védelmére a 42l1970./X.27./Korm számú és a 38/1970./XII. 2./P. M. sz. rendelet alapján 1971. JANUÁR 1-TÖL. a Magyar Népköztársaság területén minden belföldi és kül­földi rendszámú gépjármű üzembentartója a gépjármű ál­tal belföldön okozott károk megtérítése céljából - az Állami Biztosítónál ­felelősségbiztosításban részesül. A belföldi magánszemélyek (üzembentartók) a díjfizetésre rendszeresített átutalási postautalványon (befizetési lapon) posta útján, a gazdálkodó szervek pedig a reájuk vonatkozó pénzforgalmi szabályok szerint kötelesek a biztosítási díjat megfizetni. (A késedelmi pótlék az esedékesség első hónap­jára havi egy százalék, amely minden következő hónapra 0,1 százalékkal havonként emelkedik.) Kérjük azokat a vállalatokat, amelyek bejelentési kötelezett­ségüknek eddig még nem tettek eleget, hogy haladéktala­nul jelentsék be gépkocsiállományukat az Állami Biztosító megyei igazgatóságának. /I Htttni ttiatnsííó Pest mvtjtfci Mffttagmíósúgn az előadás második felében egyik nagysikerű dalukat, a Kócos kis ördögöket játszot­ták, amikor a fiatalok közül valaki egy cukordarabbal megdobta a szólót éneklő Zo­ránt. Az ütés a halántékát ta­lálta el, de szerencsére nem sérült meg. Ilyen incidens után az együt­tes azonnal abbahagyta a já­tékot, a koncert befejeződött. Igazat kell adnunk Zoránék- nak, mint ahogy így érezték a koncert csalódott hallgatói is. Csak olyan közönségnek érde­mes játszani, amely ismeri a kultúrált szórakozást. (cs—ák) Beérett a citrom A váci Géza király téri gimnáziumba lépőt meglepi a sok-sok dísznövény. A hi­degben jó nézni, hogy az egyik nagy citromfán már beértek a gyümölcsök, más ágakon fe­hér virágok pompáznak. Több hajtáson szép zödellő citromok csüngnek. Jól érzi magát az iskolai környezetben a banán, a vanília és a kakaócserje is. Külön szakkör ápolja a sok növényt, amely kedves hangu- I latot és jelleget ad a taninté­zetnek. Több jobb ivóvize!! A ceglédi járásban 1970-ben a lakosság 17.4 százaléka ör­vendhetett annak, hogy vízve­zetékhez, egészséges vízhez juthatott. A tervek szerint 1975 végére ezt az arányt 43,9 százalékra akarják növelni. A járás négy községében máris hozzáláttak a költséges, de hasznos ivóvíz-társulások megszervezéséhez. A lakosság rfek anyagiakban és társadal­mi munkával is segítenie kell, hogy az elhatározás mindenütt valóra váljék. SZOMBATHELY Kötélverő szerszám a skanzeiben ősi foglalkozás kellékeivel gazdagodott a szombathelyi skanzen. A Savaria Múzeum néprajzi osztálya megvásárolt­tá Benczik Kálmán vasvári lakos kötélverő mester szer­számait. A régi munkaeszkö­zöket a tavaisztól láthatja majd a közönség a vasi múzeum fa­luban, eredeti elrendezésben. Kun Zsuzsa, a Magyar Állami Operaház szólótáncosa ja­nuár 31-én ismét táncol. Hosszú hallgatásának oka, hogy meg­született Sipeki Ferenc, a kisfia. Újból divat a plüss bútorszövet A Lakástextil Vállalat kő­szegi bútorszövetgyárában megkezdték a plüss bútorszö­Régész honismerők Veszprém megyében Veszprém megyében a Ha­zafias Népfront támogatásá­val tovább erősödött a hon­ismereti mozgalom. A 15—20 tagú szakkörök munkájában részt vesznek a falu értelmi­ségi dolgozói és tsz-tagjai egyaránt, a szákkörök ered­ményes munkát végeznek: néprajzkutatást folytatnak, te­lepüléstörténeti monográfiát készítenek és összegyűjtik a községben fellelhető muzeális értékű emlékeket. Gyenesdiáson szinte a falu minden lakosa „régésznek” számít. Egy alkalommal a Ba- latonvidék legnagyobb hon­foglaláskori temetőjére hívták fel a szakemberek figyelmét, és ugyancsak a helybeliek ve­zették nyomra a régészeket a Gyenesdiás és Vonyarcvas­hegy közötti római település felkutatásakor. A falu házai­ban összegyűjtötték a régi iparművészeti, használati és néprajzi tárgyakat. Tüskeváron a Somló és vi­déke Helytörténeti Múzéum jelzi a -ornyékbeli falusi la­kosok szorgalmas gyűjtőmun­káját. Balatonkenesén a Kos- suth-emlékeket gyűjtötték össze és a Helytörténeti Mú­zeumban külön néprajzi szo­bát is berendeztek. vet gyártását. Az Európa-szer- te újból divatossá vált lakás- textília az egyre inkább hát­térbe szoruló, úgynevezett epinglétermékeket váltja fel. E célból átalakítják a meglevő gépeket és újabbakat is vásá­rolnak. Az idén 75 000 négyzet- méter különböző színű szinte­tikus plüss kerül ki a gyárból, amely a hazai bútorszövet­gyártás felét jelenti. A korszerű új termék ko­pásállósága kiváló. A labora­tóriumi kísérletek szerint az ezzel kárpitozott bútorok 15— 20 évig bírják az igénybevé­telt. VALAHOL... Valahol most is nyílik a virág, napfényben járnak az emberek, mert nem fagytak be mind a tengerek valahol most is nyílik a virág. Valahol most is zöldell a mező, és ragyogó, szép felhőtlen az ég, mert nem tarolt le még mindent valahol most is zöldell a mező. a jeg — Valahol most Is aránylik a nyár örvénylik, száll a sok szirom, levél mert nem tombolhat mindenütt a tél — valahol most is aránylik a nyár. Valahol most is nyílik a virág, napfényben járnak az emberek, mert nem fagytak be mind a tengerek — mindig van hely - hol nyílik a virág ... Fcrenczy Hanna V alamikor, a huszon- . századok egyikében, marslakó érkezett egy kisebb községbe. Az űrhajóból kilépő tudós nagy tudományos és társadalomtudományos isme­retekkel rendelkezett. Fölöt- tesei pontosan megfogalmaz­ták a megoldandó kérdést: van-e élet a Földön? A tudós magához vette a képi fogalmazó-berendezést, amely kérdést és választ plasztikus képpé tesz át, és a lakosok képi útmutatása nyo­mán eljutott a községi tanács elnökéhez A községi tanács elnöke nem lepődött meg a marsla­kó láttán, mert már évtize­dek óta semmin sem tudott meglepődni. Udvariasan hellyel kínálta a vendéget, beigazította a szemüvegét és a nyakkendőjét — s úgy érezte, méltóan képvisel egy közösséget. A marsi tudós képi fordí­tóján feltette az első kér­dést: apró és nagyobb lények rajzottak a képernyőn, a bal sarokban egy kérdő marsi szem viliódzott. A képi fogal­mazás pontos volt: van-e élet a Földön? A községi tanács elnöke rájött, hogy nincs vizuális intelligenciája, de azért vá­laszolt. — A község hosszú múlt­tal, gazdag jelennel rendel­kezik. Kiállításon szemléltet­jük ezt. Sztereofelvételen be­mutatjuk az új járdát, a kép ugyan csak néhány méteres, de szimbolizálja a kilométe­reket. Kutat csak a köz­ségi festőművész vásznán áb- r.colunk, mert a vízmű meg­építése a közeljövő feladata. A képi tolmács képernyő­jén értelmetlen vonalak je­lentek meg, hosszú párhuza­mosok, függőlegesek, ame­lyekből görbe kontúr csöpög alá. .1 marsi tudós meglepő­dött, majd kérdésre állította a gépet: kisebb, aztán fejlett élőlények mellett rajzolódott ki a kérdő marsi szem — mi­lyen szintű az élőkultúra? — A kis- és nagyemberek között nálunk nincs különb­jéé Ha hozzánk jönnek ta­nácsért a tanácsra, mi adunk. Ha rossz volt, később belát­juk, hogy igaza volt. Ha az ügyfél tévedett, később is éreztetjük, hogy koncepciója hibás volt. A képi tolmács szétpattanó gömböket rajzolt a képer­nyőre. A marsi tudós inge­rülten állította kérdésre a készüléket: egy közepes élő­lény haladását, elbukását, új­rakezdését rajzolta az ábra — mi az élet célja? A községi tanács elnöke megérezte, hogy több ma­lomban őrölnek. Biztos vá­laszt akart adni. — A tanácsi demokrácia sokat fejlődött. Az emberek élete nagyon érdekel ben­nünket. Aprólékos, hogy úgy mondjam, finomabb, árnyal­tabb lett a munkastílus. Én magam tanácsakadémiát vé­geztem, megítélésem szerint egyre jobban ellátom a fel­adatomat. A képi tolmács lassan füs­tölögni kezdett. A marsi tu­dós gyorsan kérdésre állítot­ta a gépet és lerajzolta az el­ső ábrát: van-e élet a Föl­dön? A községi tanács elnöke csak ennyit mondott: — Ha a kultúráról érdek­lődik, keresse fel a művelő­dési ház igazgatóját... , A fordítógép enyhe zaj kö­zepette felrobbant A marsi tudps felállt és csendes ban- dukolással- megindult az űr­hajó felé. Fóti Péter Fintor ÉLŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom