Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-23 / 19. szám
8 :zkSCívlap 1971. JANUAR 23., SZOMBAT A NEB vizsgálta: Autók - javítási gondok Tájékozatlanság az alkatrészpiacon Állnak a kenyereskocsik — Ezerből ezer selejt A negyedik ötéves tervben 600 ezer új személy- és tehergépkocsival gyarapodik a járműpark. A jelenleg is akadozó alkatrészellátás arra ösztönözte a népi ellenőröket, hogy felmérjék a helyzetet, és a hiányosságok feltárásával hozzájáruljanak a megnövekvő járműpark alkatrószgondjainak enyhítéséhez. A Pest megyei népi ellenőrök általános észrevétele, hogy indokolatlanul sokféle jármű van forgalomban, s már ez is nehezíti a pótalkatrészek beszerzését. Az Autó- és Alkatrész Kereskedelmi Vállalat, valamint a MOGÜRT nem törekszik a típusok csökkentésére, és elmulasztja a vásárlásoknál azt is, hogy információt szerezzen a leginkább fogyó alkatrészekről, s igényt tartson a pótalkatrészek szállítására. Az is jellemző az AUTÓ- KER-re, hogy csak a nagy fogyasztók igényeit igyekszik kielégíteni, s a magángépkocsik pótalkatrész-vásárlása nehézkes. További problémát okoz, hogy egyes cikkeket csak kompletten bocsátanak a vevők rendelkezésére, Az erdőgazdaság visegrádi gépüzeme például a Csepel hidraulikához gömbcsuklócsészét keresett, amelyet azonban csak kompletten vásárolhatott, s így ez 300 forint helyett 9600 forintjába került. A javító vállalatoknál és az üzemeltetőknél is gyakran akadálya a folyamatos munkának, hogy egyes fődarabok és alkatrészek hosszú ideig hiánycikkek. A Váci Sütőipari Vállalatnál sokszor 8—10 hibás kocsi áll. Az Érdi Vas- és Fémipari Ktsz például az előbbi okok miatt bizonyos kocsik javítását csak határidő nélkül vállalja. Sok bosszúságra ad okot a gumiabroncs gyakori hiánya as gyenge minősége is. A kereskedelem általában csali több hónapos várakozás után szállít. A tapasztalatok szerint az import abroncsok 40— 60 ezer kilométert is futnak, míg a belföldiek csak 20—30 ezer kilométert. A javító és üzemeltető vállalatok kénytelen-kelletlen foglalkoznak egyszerűbb alkatrészek gyártásával. Ehhez azonban nem rendelkeznek megfelelő szerszámokkal, nyersanyagokkal, s ezért a gyártási ár két-háromszorosa a kereskedelminek. A szervizek közül egyedül a Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Ktsz- nél tapasztalták a népi ellenőrök, hogy idén márciusban megnyíló javítóműhelyüknél felkészülnek hiánycikk alkatrészek gyártására is, s speciális szerszámokat vásároltak. Használt alkatrészek felújításával csak végső esetben foglalkoznak a vállalatok, ezek élettartama és beszerzési ára nem éri meg a kockázatot. A Pest megyei népi ellenőrök megvizsgálták a Csepel Autógyárhoz érkező rendeléseket és azit tapasztalták, míg 1968-ban a kéréseket visszaigazolták és teljesítették is, addig 1970-ben a befutott igényekből 38 millió forint értékű alkatrész szállítását nem is vállalták. A gondot az alkatrész- gyártásban az alapanyag hiánya, illetve rossz minősége okozza. Az öntvények rossz minősége miatt a Csepel Autógyártól hiába kér a kereskedelem hengerperselyt, hengerfejet vagy szíjtárcsát. A gondok enyhítésére a csepeliek 13 vállalattal szocialista szerződést kötöttek, ez azonban nem könnyítette meg az együttműködést. A Magyar Vagon- és Gépgyárral például szóban és írásban is tárgyaltak, mégis elutasította a csepeliek kérését, anyagellátási gondokra, kapacitáshiányra hivatkozva. Megnézték a népi ellenőrök az autógyár pótalkatrészeinek minőségét, illetve a reklamációkat. A panaszok az esetek többségében a hibás öntvényekre vezethetők vissza. A törökszentmiklósi öntöde 4689 ékszíjtárcsájából az átvételkor már 1084 selejtes volt, az 1186 nyomólapból pedig valamennyi. A Csepel Autógyár szakembereinek véleménye szerint hathatós intézkedéseket kell hozni az öntödéi vállalatoknál, mielőtt beláthatatlan károkat okoznának a népgazdaságnak. Az Autóker Mádtól 1970- ben 7 millió 380 ezer forint értékű alkatrészt rendelt, ebből azonban csak egymillió 400 ezer forintot igazoltak vissza,' kapacitás- és létszámhiányra hivatkozva. Jellemző, hogy a vállalat még a jövedelmező exportot is csak 50 százalékban teljesíti. A létszámra egy példa: az elmúlt kilenc hónapban 832-en léptek ki, s helyettük mindössze hatszázheten jelentkeztek felvételre. A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság javaslatokat dolgozott ká az alkatrész-ellátás gondjainak enyhítésére. Például: kötelezni kellene a beszerző vállalatokat, hogy a megvásárolt típusról informálódjanak s kössenek szerződést pótalkatrész- 'Jlításra is. MegK éné az alkatrészedé1 : a külföldön már Tatárok Dr. Henkey Gyu- la kecskeméti muzeológus, alki tavaly két hetet töltött Bulgáriában, előadást tartott úti élményeiről és kutatásairól a megyeszékhely művelődési központjában. Részletesen szólt az ottani tatárok gazdasági-társadalmi helyzetéről, szokásairól, hagyományairól, embertani sajátosságairól. Elmondta, hogy a tatárok általában közepes ter- metűek: a férfiak 168,3, a nők pedig 156,3 centiméter magasak. A Duna —Tisza közén általa vizsgált 10 000 felnőtt emberhez képest a tatár férfiak átlagosan mintegy fél centiméterrel magasabbak, a nők termete viszont teljesen megegyezik a hazaiakéval. Minden tatár nő barna és fekete hajú, s ugyanilyen a férfiak 99 százaléka is. Érdekes eredményeket mutatnak a szemszín-vizsgálatok is. Megállapította: leggyakoribb a tatár embertípus, az úgynevezett tura- nid, pamíri és a mongoloid. Figyelemre méltó, hogy az első kettő a Duna—Tisza közén is jelentős számarányban fordul elő, s hogy a honfoglaló magyarokat is elsősorban e két típus jellemezte. Az összehasonlítások szerint a vizsgált tatárak lényegesen közelebb állnak például a zömmel kun eredetű szabadszállási lakossághoz, mint a középázsiai kazahok- hoz. A kutató 50 színes diával illusztrálta témáját, s a részvevőkre meglepetésként hatott a tatár és a Duna—Tisza közti nép hasonlósága. Rendkívül érdekes, hogy az előzőleg Kalocsán tartott előadás alkalmával ugyanígy nyilatkoztak a jelenlevők. A tatár és magyar embertani adatok további összehasonlítása még újabb érdekes eredményeket hozhat. jól bevált módszer is, hogy a benzintöltő állomások árusítsanak kisebb, szakértelem nélkül is cserélhető alkatrészeket. Hadd tegyen javaslatot az újságíró is: ha az Autóker egykét üzemeltető, javító vállalattól listát kéme arról, hogy melyek a leggyakrabban romló alkatrészek, ezeket összegyűjtenék, az adatokat betáplálnák egy számítógépbe, hamarosan kiderülne, egyes típusú kocsiknál melyek a leggyakoribb hibák, milyen alkatrészeket kell beszerezni, s milyen autót érdemes egyáltalán vásárolni. (Eddig, mint már utaltunk rá, nem szereztek ilyen információt.) Úgy gondoljuk, serkentőleg hatna az alkatrész-ellátásra az is, ha az Autóker nem lenne monopolhelyzetben, hanem versenyeznie kellene* a vevőért. Az igazsághoz hozzátarto zik, hogy nem lehet mindenért egyértelműen a kereskedelmet okolni, meg kell teremteni a hazai alkatrészgyártás feltételeit is. 50 kilométer pezsgő A Magyar Állami Pincegazdaság Zala megyei pincéiből megkezdték az idei borszállításokat. A hegyek gyomrába nyúló pincékből tankautókkal szállítják a bort a pécsi pezsgőgyárba. A borászati szakemberek szerint Zalában teremnek a legjobb pezsgő-borok. A Zalaszentgróttól csaknem Nagykanizsáig húzódó, mintegy 50 kilométer hosszú hegyvonulat sokezer hektoliter, enyhén savas termése végül is pezsgő formájában kerül az asztalra. A pécsi pezsgőgyár 90 százalékban zalai termésű bort használ fel, de nagy mennyiséget szállítanak Zalából Budafokra is. Húsz százalék engedmény HÉTFŐTŐL: CENTRUM-HÉTFŐ Választékos árukészlet Tegnap délután Tarján István, a Centrum Áruházak vezérigazgatója a vállalat tavaszi felkészüléséről, valamint idei árpolitikájáról tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondotta többek között, hogy az áruházak között kialakuló verseny miatt, valamint az egy-egy áruházat megszokó törzsközönség érdekében most hétfőtől kezdve érdekes újítást ISTVÁN FREGOLI LESZ? IS megy majd a komp — December 31 helyett december 20-ám avattuk fel az új hajót — mondja Berényi István, a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat igazgatója. — A neve, I. István. Tizenhárom méter hosszú, három méter széles, ötven személyes, csinos, modem, kishajó. A motorzajt teljesen tompítottuk, a kormány nem az utasKezdődik a farsang Farsang előtt a Jelmezkölcsönző Vállalat Bécsi utcai üzletében. Ismét itt a farsang, bál bál után következik. Január végétől szombatonként tánc- mulatság lesz a Duna Intercontinentalban, a margitszigeti Nagyszállóban és a Sportszállóban, bár a „főszezon” februárban kezdődik. Hatodikán hálóznak az autósok, a tengerészek és az újságírók, 13-án a gyógyszerészek, 20-án a jogászok, 27- én pedig a medikusok és a biológusok. A délszláv szövetség bálja január 30-án, a cigánybál február 25-én lesz a Royalban. Ami a báli divatot illeti, a Jelmezkölcsönző Vállalatnál elmondották: 100—120 ezer jelmez közül válogathatnak a farsangolók. Mivel a televízióban idén nem volt sikeres jelmezes sorozat — mint például tavaly a Zorro — ezért egyetlen jelmezt sem keresnek különösen sokan. Viszont megnőtt az igény a nagyestélyi ruhák iránt, amiből több száz kölcsönözhető. Továbbra is divat a nadrágkosztüm, különösen csipkéből és fémszálas anyagokból. A farsangi öltözetek közt azonban erősen „tartja magát” a mini. Ezért csak igen széles választékból tudja az igényeket kielégíteni a kölcsönző, amelynek ösz- szes boltjában naponta félezer ruhát adnak a bálozók- nak. A papírüzletek ugyancsak felkészültek a farsangra. Harmincezer lampionnal, több mint másfél millió csomag szerpentinnel és 250 ezer ta- saknyi konfettivel várják a bálidényt. Az álarcosbálba készülők 30 ezer különféle maszk közül válogathatnak. Az otthon farsangolók jó kedvét a Csemege Kereskedelmi Vállalat is segíti. Hárommillió forint értékű hidegtálat és hidegtálra valót készítenek naponta, s italból is feltöltötték újra a december végén megcsappant készleteket. A nagyobb boltokban 20—20 ezer, s a kisebbekben is 2—3 ezer palack bor kapható. Általában 50 féle közül lehet válogatni. A sörkedvelőknek azonban időben meg kell vásárolniok a farsangra valót, mert ebből nem korlátlan a kínálat. térben, hanem két méterrel magasabban van. A hajót saját fejlesztési alapunkból készítettük él. — Hol lesz I. István a szezonban? — Ezen még gondolkodunk, mert két lehetőség van. Vlagy állandó helyet kap, vagy pedig helyettesíti az éppen javítás alatt levő hajókat, azaz „fregoli” lesz. — Az új hajó még szárazon van, noha átadták már. Mikor kerül vízre? — Ahogy az idő engedi. — Idei terveik? — Villamosítjuk a váci állomás kikötőjét, ezzel megteremtjük az éjszakai kompforgalom lehetőségeit. Hasonló munkát végzünk — az előzetes tervek szerint — Kismaroson is. — Mivel legtöbb állomásunkon nagyon rossz körülmények között dolgoznak a matrózok, elhatároztuk, hogy „felépítményes állóhajót” építünk. Ez olyan tartózkodási hely, amelyben van mosdó, fekhely, kályha, íróasztal és minden, ami feltétlenül szükséges a munkához. Hasonló a MAHART kikötőihez. — Sok panasz volt régen az első folyami önjárókompra, a váci Toldi Miklósra. Mi a helyzet most? — Kinőtte a gyerekcipőt, ezt bizonyítja, hogy egész nyáron szinte megállás nélkül járt. Arra gondoltunk, hogy 1972- ben Nagymaroson is hasonló hajó állhatna munkába. M. S. vezetnek be. Ezentúl minden hétfőn mindegyik áruház saját belátása szerint valamelyik árucikkét húsz százalékkal olcsóbban árusítja. De ezeknek az árucikkeknek — hangsúlyozta nyomatékosan a vezér- igazgató — keresetteknek, korszerűeknek kell lenniük, vagyis nem szabad így kiárusítani az eladhatatlan árukészletet. A hétfőnként olcsóbban árusított cikkekből a megelőző szombat délutánra egy-egy kirakatot rendeznek majd be, hogy a vásárlók időben tájékozódhassanak. A vezérigazgató elmondta még, hogy növelni akarják a vegyes iparcikkek és ruházati cikkek forgalmát. Közvetlenül az ipartól, valamint importból ez évben három* százalékkal több árut vásárolnak majd, mint tavaly. Magyar konténerek Ausztráliában Az utóbbi időben a MAS- PED is bekapcsolódott a tengeren túlra, ezen belül Ausztráliába irányuló konténerforgalomba, és már úton van Ausztráliába a magyar áruval megrakott századik konténer is. Az új, olcsóbb, gyorsabb szállítási módszerre az ausztráliai forgalomban 1969 tavaszán tértek rá. Az első évben még mindössze 14 konténer vitt magyar árut erre a távoli földrészre, tavaly pedig már 70 konténer indult magyar rakománnyal a Budapest—Hamburg—Sydney, illetve melbour- nei útvonalon. A konténerekben a Hungarofruet exportcikkei közül gyümölcs és főzelék konzerveket küldenek. Gomba a Tenkes öreg pincéiben A dél-baranyai Tenkes-hegy új kincset ad: gombát termelnek az öreg borpincékben. A siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz a kihasználatlan pinceágakat gombával telepítette be. A kezdeményezés sikerült: a számítások szerint egy-egy négyzetméternyi termőterületről hét kiló gombát szedhetnek a kertészek a tél folyamán. Pénteken hajnalban ismét Pest megyében járt az óriás henger Péntekre virradó éjszaka, nem sokkal éjfél után a Nagyvárad téren, 2 óra tájban pedig Budán, a Villányi útnál közlekedési dugó keletkezett: az NDK-beli Dessauból Bere- mendre tartó 60 tonnás malomhengert átvontatták Budapesten a Hungarocamion — eddigi legnagyobb fuvarjukat vivő — 600 lóerős trailerei. A karaván előtt az Alkotás utcában rövid időre ki kellett kapcsolni az áramot is a felső vezetékből. A 61-es villamosok leálltak egy időre. A trailerek irányítói a BKV és az Elektromos Művek szerelőivel, szakembereivel közösen gyorsan, jól végezték el a manővert az óriás teherrel, amely — ha nem is minden zökkenő nélkül, de — hajnalban már az országúton folytathatta útját, ismét Pest megyén át. A további menetirány: Agárd —Gárdony—Dinnyés, majd Sárkeresztúr és Szekszárd érintésével érkezik meg a malomhenger a végállomásra, Beremendre, előreláthatólag vasárnap. A Hungarocamion és a közlekiedésrendészet felhívja a figyelmét az ezen az útvonalon közlekedő gépjárművek vezetőinek, különösen a szembejövőknek, hogy legyenek óvatosak, körültekintőek. A rém mindennapi fuvar lebonyolításában most segít az időjárás: olvad, az utak sehol sem síkosak, és köd sincs az országban. Tolvaj az aiagútban A tolvajok fegyvertárának egész arzenálját „felvonultatta” Hegedűs Sándor 23 éves segédmunkás, magyardomb- egyházi lakos, ha pénzzavarba került. Esztergomban és Dorogon az éjszakai órákban üzletek kirakatát törte be, feszítette fel, s emelt el ruhaneműt, használati tárgyat. Ha vonaton utazott, s a szerelvény alagútba ért, a sötétség pillanatait kihasználva, útitársai aktatáskáit lopta el. Nem volt válogatós: Esztergomban egy házba beosonva, kitömött foglyot emelt el, s néhány nap múlva kezelőorvosának ajándékozta. Módszerei közé tartozott az is, hogy éttermi fogason úgy helyezte el a kabátját, hogy az eltakarjon egy másikat, majd amikor eltávozott, mindkettőt magával vitte. A Központi Kerületi Bíróság Hegedűs Sándort négy és fél évi szabadságvesztésre ítélte.
