Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-23 / 19. szám

PEST HEGYEI kJCíHod 1971. JANUAR 23., SZOMBAT GYULA FAÁTÜLTETÉS Az Alföld legszebben par­kosított fürdővárosában, Gyu­lán, tovább növelik a zöldöve­zetet. Az újabb parkokba 15— 20 éves „facsemetéket” telepí­tenek. A nyír- és tölgyfákat, az ezüstfenyőket hatalmas földlabdával együtt, emelőda­ruval szedik ki a fagyos föld­ből, s ugyancsak emelődaru­val helyezik a két méter át­mérőjű gödrökbe. A fák ta­vasszal már friss lombkoro­nával zöldellnek Gyula város új parkjaiban. Keresztezés után bárányóvoda Borsod megye állami gazda­ságainak nagyüzemi juhásza- taiban megkezdődött az ellé- tés. Az első napokban több mint tízezer kisbárány látott napvilágot. A megye egyik legnagyobb juhászaiéban, a Mezőnagymi- hályi Állami Gazdaságban, hét éves keresztezési kísérle­tekkel kialakították a hús- bárányok vérvonalát. A ma­gyar merinói juhot először a német Friz-fajtával kereszte­zik. Az így létrejött „hibrid” anyákat pedig angol Suffolk kosokkal termékenyítik meg. A keresztezés eredményeként az anyák szaporulata meg­nőtt. Száz anyajuh a tavalyi száztizennéggyel szemben az idén százharminckét kisbá- rányt ellett. A húsbárányok egy része a „bárányóvodá­ba” került, ahol a szilárd táp­lálék fogyasztására szoktat­ják őket. A borsodi juhászatokban a keresztezés eredményeként, az idén a tavalyinál csaknem tízezerrel több, összesen negy­venezer kisbárányra számíta­nak. Érettségizők A hátrány hátrányt síül Az „ország boldogságának egyik legfőbb eszköze a tudo­mány. Ez mentül közönsége­sebb a lakosok között, az or­szág is annál boldogabb.” Ezt Bessenyei György írta 1781-ben. A szocialista kultúr- forradalom programja is ez lényegében, noha differenciál­tabb. és nem utolsósorban kor­szerűbb megfogalmazású. Nem véletlen, hogy a tudomány a XVIII. században nem volt „közönséges”, azaz elterjedt — következett ez a társadalmi és gazdasági viszonyokból. Most, majdnem kétszáz év múltán is, van mit tennünk Bessenyei, vagy ha úgy tetszik, a saját programunk megvalósításáért, ezt a felismerést mutatja a kisfizetésű dolgozók tehetséges gyerekeinek továbbtanulása körül kialakult vita, az intéz­kedések, amelyeket egyetemre való bejutásuk nagyobb szám­arányáért tettek és tesznek. Mert ma sem egyenlőek az esélyek, és ez nagyjából ter­mészetes, a társadalmi mun­kamegosztás következménye. Csak az nem természetes már, hogy ez a kifejezés „nem egyenlő”, olyan különbség je­lölésére szolgál, amely arány­talan. Varga János érettségiző diák édesapja villamosmérnök, édesanyja tisztviselő, testvére nincs, a szülők együttes jöve­delme 5000 forint, saját házuk­ban laknak, a fiú a Külkeres­kedelmi Főiskolára jelentkezik tavasszal, mert a nyelvek ér­deklik. Oroszul és németül ta­nul a dunaharaszti gimná­ziumban. Hét éve zongorázik, és nem tanul valami jól, de bízik a szerencséjében. Szülei ragaszkodnak ahhoz, hogy fő­iskolára járjon, társai figyel­Nyolcadik osztályos fiúk jelentkezhetnek SZAKMUNKÁSTANULÓNAK villanyszerelő • központifűtés-szerelő • vízvezeték-szerelő • szobafestő-mázoló * műanyagburkoló * vasbetonkészitő * épületlakatos gépszerelő épületburkoló ács-állvónyozó kőműves épületasztalos KORSZERŰ ÉPÍTŐIPARI SZAKMAKRA A szerelőipari szakmákban EMELTSZINTŰ KÉPZÉST kapnak a tanulók. A szakmunkásképzés helyei: KECSKEMÉT, CEGLÉD, NAGYKÖRÖS, KISKUNFÉLEGYHÁZA vagy BAJA. (A jelentkező lakóhelyétől és a választott szakmától függően) Indokolt esetben KOLLÉGIUMI ELHELYEZÉST (teljes ellátást) adunk. A helybeli és a bejáró tanulók is kapnak ösztöndíjat, munkaruhát és ebédet. Szakmunkásvizsga után minden ifjú szakmunkás állandó jellegű munkát kap vállalatunk építkezésein, továbbá a létesülő házgyár zártüzem-jellegű munkáin. SZÜLŐK ÉS TANULÓK RÉSZÉRE vállalatunk központi irodájában mindennap ügyeletet tartunk 8-tól 16 óráig szombat és vasárnap 8-tól 12 óráig. Vidékiek levelezőlapon kérhetnek tájékoztatót. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka utca 34. nek rá értéloeBk a humorát, fölényben van velüik szemben, bár ez a fölény nem szorítha­tó jelzők keretei közé, talán egy helyes kifejezést lehetne rá találni: légkör, vagy mási­kat: biztonság. ■ Fehér Ibolya általános isko­lás kora óta foglalkozik nyel­vekkel, csak azért, mert érde­kelte, s mert egyszer olvasott róla újságban, megtanult esz­perantóul. A nyári szünetek­ben munkával keresett pénzén I nyelvkönyveket vásárolt, és befizetett a TIT nyelvtanfo- I lyamára, amelynek létezéséről | a villamoson kiragaszitott pla- j kátról értesült, és megtanult I angolul, az iskolában németül I és oroszul, mert külön is fog­lalkozott vele, de ért még la­tinul, olaszul és franciául is. Az eszperantóból államvizsgát tett, és mindezt szinte szé­gyenkezve mondja el, halk hangon, és zavartan moso­lyogva, mentegetőző pillantá­sokat vetve a többiekre, akik csodálkozva hallgatják, csak egy-két osztálytársa tudta, hogy ő... Pedig az oroszver- senyt is megnyerte az iskolá­ban, de különben észre sem veszik a többiek között. Szülei nyugdíjasok, 2068 fo­rint jövedelemből taníttatjá Őt és a húgát. Ha nem kap kollé­giumi elhelyezőt, le kell mon­dania a továbbtanulásról... félve néz a jövő elé, nyelvtör­ténettel és népszokásokkal foglalkozik, de lelkiismeret­űi rdalása van, amiért tovább­ra is rászorul a szüleire... Ferenczi Csaba először szak­mát tanul, keresnie kell, segí­tenie a szüleit, majd estin pró­bálja elvégezni a műszaki egyetemet Sipos Zoltán szülei szeretnék, ha fiuk tanulna, két nővérét is egyetemre járatták, de ő úgy érzi, rá hárul beteg, idős apjának és anyjának se­gítése, dolgozni megy. Budi Teréz édesanyja megbénult, apja leszázalékolt, 1600 forint­ból élnek négyen, és a húga is középiskolás, jogra' szeretne menni, mert tanulni akar. Lepsényi Vera apja a vágóhí­don dolgozik, és nem sokra becsüli a tanulást, csak le­gyint, ha arról hall, hogy lá­nya az orvosegyetemre akar jelentkezni, ha csak teheti, munkába fogja a kertben vagy a konyhában, nem szere­ti, ha tétlenkedik, ha „csak hever egy könyvvel”, a báty- jait emlegeti, akik már dolgoz­nak. Síró Julianna közelharcot vívott már azért is, hogy kö­zépiskolába jöhessen, nem is tudta megindokolni, miért akar gimnáziumba járni, úgy vélekedett, mégiscsak több le­hetősége lesz az életben, álta­lános iskolában még egyálta­lán nem olvasott, mióta közép­iskolás, minden szabad idejét erre fordítja, moziba nem jár, mert zsebpénzét könyvekre költi. Hajdú Mihály 14 évig élt szüleivel. Zárkózott, magányos fiúként került középiskolába, tanárai feltétlen javaslatára, a biológiában és a földrajzban tanúsított kiemelkedő tudása miatt. Szüleit nagyon szereti, mert becsületre nevelték, eb­ben az évben többször is elő­fordult, hogy rosszul lett az is­kolában az idegességtől óra alatt. Mióta középiskolába jár, szülei állandóan veszekednek, apja szidja az édesanyját, amiért támogatta a továbbta­nulás tervét, ha Miklós egy rosszabb jegyet visz haza, jó ürügy ahhoz, hogy kiabáljon, látod, nem is érdemes tanul­nia, hiszen nem tud, nem való neki. Elsőben kezdődött, ami­kor a gimnáziumban, új kör­nyezetben. és soha nem hal­lott dolgok között nehezen fe­jezte ki magát, s a tanyai is­kola minden hátrányát egy csapásra kellett volna ledol­goznia, s a félévi bizonyítvá­nya nem váltotta be édesany­ja reményeit. Az édesanyja hi­vatalsegéd, a férje segédmun­kási fizetésével együtt is alig van 3000 forintjuk, amiből mindig félre kellett tenni, hogy az albérletből, ahol laktak miután felköltöztek Pest köze­lébe, házat tudjanak építeni. Most a berendezésre kell a pénz, s a fiú már nem győzi nézni a fájdalmat, amit édes­anyjának okoz apja veszeke­dése, amit azzal sem tudott enyhíteni, hogy az iskola tudta és beleegyezése nélkül elsős kora óta mindennap 4 órát dolgozik pincérként egy étte­remben. Többször volt azon a ponton, hogy abbahagyja a ta­nulást, de valami sohasem hagyta, azzal vigasztalta ma­gát, már a felén túl vagyok, már csak egy év, s most már csak négy hónap, ki kell bír­ni, hogy legalább az érettségi meglegyen, aztán úgyis dol­goznia kell. Nem lehet agronómus, ahogy tervezte. Az emberi teljesítő- képesség határáig kellett el­mennie ahhoz is, hogy a gim­náziumot elvégezhesse. Nem tudja, érettségivel felveszik-e tsz-be fizikai munkára. Ha nem lehet agronómus, akkor is a mezőgazdaságban szeretne elhelyezkedni... A természet, a föld, a növények érdeklik. Fél, hogy ez is az apjával való szakításhoz vezet, aki szemé­re veti a négy év hiábavaló ta­nulásit, „ha így is paraszt lesz belőle”. Jónás Zoltántól, a gimná­zium igazgatójától kérdeztem, mát tesznek az iskolában a kis­fizetésű, alacsony életszínvo­nalon élő családok tehetséges gyerekeiért? Elmondta, hogy szakköröket és előkészítő tan­folyamokat szerveznek minden évben, és négy gyerek társa­dalmi ösztöndíjat is kap, bár sokkal több lenne a rászoruló, de nincs több pénz, az iskola lehetőségei korlátozottak, nem beszélve arról, hogy az admi­nisztrációs intézkedések je­lenthetnek segítséget, de sem­miképpen nem oldják meg a problémákat. Mert a hátrányt nemcsak az oly sokat emlegetett könyves­polc hiánya jelenti, ösztöndíj­jal az anyagi hátrányon is se­gíteni lehet, de a szemléleten, az igénytelenségen, ami az anyagi hátrányból következik, és sok esetben meghatározza a szülők gondolkodását, csak ennek változtatásával lehet se­gíteni, hogy az újabb és újabb nemzedékeket — legtehetsége­sebb tagjaikat ne kényszerítse legtöbbször egy átöröklött élet­forma vállalására. Varga Vera Pince helyett borsiló Üj tárolási lehetőség kihasználásával kísérleteznek a Szek­szárdi Állami Gazdaságtan. Sav- és lúgálló, különleges vasbe­tonból építettek borsilókat, amelyek egyenként 300 hektoliter bor tárolására alkalmasak. Az eddigi számítások szerint az új megoldás 60 százalékkal olcsóbb a hagymányos tárolási mód­nál. Üzemek, hizlaldák lakóházak között A monori járás községei ál­talában mezőgazdasági jel­legű, széthúzott települések. Elterjedt építkezési forma az úgynevezett nagytelkes épít­kezés, ezeknél a családi ház­hoz és a „tiszta” udvarhoz még gazdasági udvar és kony­hákért is csatlakozik. Az ál­latállomány megfelelő tisz­taság mellett kismértékben rontja a levegőt. Sokkal ked­vezőtlenebb ott a helyzet, ahol a majorok is a község belsejében vannak, mint pél­dául Bényén, Káván, Nyár­egyházán. A fejlődés előbb- utóbb szükségessé teszi ezek kitelepítését a község szélére. Néhány községben újab­ban szaporodnak a lakóhá­zak között a sertés- és ba­romfitelepek. Gazdasági szempontból ez örvendetes, közegészség- ügyi szempontból azon­ban nem. A trágya, a szennyvíz, a sze­mét helytelen, gondatlan ke­VINORO—200 Szőlőzúzó és -hogyózó A Jászberényi Gépjavító Ál­lomáson megkezdték a Vinoro —200 típusú szőlőzúzó és -bo­gyózó gép gyártását. A berendezés óránként két­száz mázsa szőlőt dolgoz fel. Gyártják a Vinoro-család má­sik tagját is, amely óránként ötszáz mázsa szőlő feldolgozá­sára képes. A szüretig húsz komplett gépet adnak át a szőlőtermelő nagyüzemeknek. Ugyancsak Jászberényben kez­dik meg az első félévben az Országos Mezőgazdasági Ki­állításon nagy sikert aratott tej csomagoló és zárógép gyár­tását. A vállalat üzemei 1971-ben mintegy 16 ezer munkaórát fordítanak a hazai és külföldi típusú erő- és munkagépekhez szükséges alkatrészek gyártá­sára. Megszelídüllek az aprovailak „Mejszelidüliek” az apróva­dak Fejér megyében: a nyu- lak, a foglyok és a fácánok tömegével ütnek tanyát a fa­lusi kertekben, élelmet és vé­delmet keresve. Szabadegyhá­zán például még a falu köze­pén levő portákra is beme­részkedtek a máskor félénk madarak. Annyira megszokták az emberi környezetet, hog; még a sertésólakba is bere­pülnek, darát, kukoricaszeme'. kóstolgatni. A Duna-menti nyaralók csendes kertjeit a ayulak vették birtokukba, sok bosszúságot okozva a tulajdo­nosoknak. A falánk tapsifüle­sek jobb híján a gyümölcsfák kérgét rágcsálják. Az utak mentén egy-egy zétbontott szalmakazal vé­lelmében tömegével tanyáz­tak a foglyok és a fácáncsa- ■>atok, s még az autók zajára sem rebbennek fel. zelése veszélyeztetheti a la» kosság egészségét, elviselhe­tetlen a levegő, különösen nyáron. Az elszaporodó le­gyek miatt a fertőzés ál­landó veszélye állhat fenn, Nagyobb sertéstelep műkö­dik jelenleg is Vecsésen, a Somogyi Béla úton, Gyomron, a Steinmetz kapitány és a Köztársaság utcában, Maglód és Sülysáp belterületén. Né­hány községben a sportpá­lyát is elfoglalják a legelő állatok, amely különben az egészség, a testedzés helye .., Az egészségügyi hatóságok ezekről az esetekről általá­ban akkor szereznek tudo­mást, amikor már áradnak a panaszos levelek. A községi tanácsok azon­ban helyben vannak, el­sőkézből értesülhetnek mindenről, ami a községben történik, mérlegelhetnék az engedélyek kiadását. Különösen az óvo­dák, iskolák szomszédságában. Mert ilyenre is van példa. A levegő szennyezettségével kapcsolatban hát ezek a „fa­lusi” gondok. Míg a főváros­ban és a nagyobb városok­ban a gyárak, üzemek ké­ményei szennyezik a levegőt, falun más ... Bár — újabban a monori járásban is van egy üzemi probléma, egészen pontosan: Gyömrőn. A vegyi­üzem Gyömrőre telepítése­kor az illetékesek nem vol­tak eléggé körültekintőek. Nem győződtek meg az ural­kodó széljárásról, s így a szél a kellemetlen sza­gokat, a levegőbe kerülő káros melléktermékeket a lakóházak fölé viszi. Szeretnénk, szükséges lenne újabb üzemek letelepítése a járás községeiben. A lehető­ségeken belül folynak is erő­feszítések ez irányban. A közegészségügyi szempont csak egy, de az egyik legfon­tosabb szempont a helykijelö­léseknél. Nem szábad róla megfeledkezni! Gondoljanak rá a községek vezetői, s eset­leg kérjék a közegészségügyi szakemberek véleményét. A tanácsadás díjtalan. (deregán)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom