Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-03 / 2. szám

8 re.«» HEGYE$ KrStíliap 1971. JANUÄR 4., HÉTFŐ Köszönöm, Merkur „Minden kedves vásárlójá­nak békés, Doldog új eszten­dőt kivan a Ment ur Személy- gépkocsi Értékesítő Vállalat” — olvasom a hirdetést a Ma­gyar Nemzetoen. JVo, most megdobban a magyar nemzet szive, gondolom, az enyém is megdobbant. Kapcsolatunk nem afféle fu­tó ismeretség, ó nem. Levele­zünk, s elég gyakran emle­getjük egymást. Micsoda ta- pintatlansag: éppen most fe­lejtettem el újévi lapot küldeni szeretett Merkúromnak. Hadd. pótolom most, ha lehet az ilyesmit pótolni, s viszonozni a figyelmességet. Bár nem tudom, hozzám is szól-e a jó kívánság? Mert, hogy kedves vagyok — talán nem szorul magyarázatra —, kétségtelen. De vásárló? Csak szeretnék az lenni. Évek óta várok egy icuri-picuri kocsi­ra. Vajon „vásárlónak” minő­sít-e így a Merkur? De félre a kétségekkel! A jókívánság mindent megma­gyaráz: békés, boldog új esz­tendőt kíván a Merkur. A kívánás” pedig a magyar nyelvben nagyon komoly szán­dékot jelent, azt, hogy min­dent megtesznek a kívánság teljesítéséért. Nagyon meg­nyugtató ez. Eszerint megszű­nik minden előjegyzés, korlá­tozás stb. — ami boldogta­lanná tett az elmúlt évben, ami nem hagyott békén. Az idén megszűnik az öl- dí'.lő harc a Merkur-telepe- ken, fényes autószalonokban békésen, boldogan válogatunk a szebbnél szebb kocsik kö­zött. Felvirradt hát végre a mi napunk ... Azaz . .. Most látom, nem szerepel a szívszorító üdvözlet­ben, melyik új esztendőről van szó? Lehet, hogy 1981-ről? (palád!) Tizenéves szerkesztők Mire jó a diáksajtó? KONFERENCIA PÁPÁN Szombat délután Pápán meg­kezdődött a KISZ KB rende­zésében az iskolarádiók és az iskolaújságok szerkesztőinek első országos tanácskozása. A diáksajtó igen elterjedt az or­szág középiskoláiban: 134 rendszeresen megjele­nő diákújság és 175 rend­szeres műsort sugárzó is­kolarádió működik. A pápai találkozón 120 ta­nuló, azaz szerkesztő vitatja meg a kommunikáció hogyan­ját, mikéntjét. A KISZ azzal a céllal hívta össze a fiatalokat, hogy egységes irányelvet dol­gozzanak ki, hogy ezeket az eszközöket minél jobban ki tudják majd használni a fia­talok a politikai munka haté­konyabbá tételére. A konferengán rádiósok és újságírók igyekeznek jó taná­csokkal segítem a fiatal szer­kesztők munkáját: Földesi Jó­zsef és Szapudi András, az If­júsági Magazin munkatársai és Szilágyi János, a Táskarádió vezető riportere vesz részt a tanácskozáson. A kérdések közérdeklődésre tartanak szá­mot: hogyan lehet vitafórum­má tenni a diáksajtót? Csak a tanulás és a sport érdekes? Az iskolaújságok tudniillik túlságosan egyoldalúak: szí­nesebbé, élvezetesebbé kéne tenni a diáksajtót. A tanácskozással egy időben kiállítás is nyílik Pápán a diákújságokból, és riporterve­télkedőt is rendeztek az ifjú szakembereknek. A találkozót természetesen több követi majd — úgy tervezik, hogy kétévenként rendeznek a diák­rádiósoknak, sajtosoknak kon­ferenciát, nyaranta pedig tá­borozáson vitatják meg a gon­dokat, a szervezésben felmerü­lő problémákat. A legjobbak lehetőséget kapnak arra is, hogy írásaik megjelenjenek or­szágos ifjúsági lapokban, Vi- déken inkább az iskolarádió hódít tért, míg a fővárosban nagyon elterjedt a diáksajtó is. Megyénkben kevés a diák­újság, de sok középiskolá­ban, így például Monoron és Cegléden hódít az isko­larádió. így nekünk sem közömbös, milyen javaslatokkal segíti a munkát a konferencia ifjú szakembergárdája. Viktória tv volt a jutalom Pest megye lemaradt Három és fél millió forintot küldtek a pajtások hulladék- gyűjtéssel az „Üttörók az ár­vízkárosult iskolákért” akció során az árvíz sújtotta terüle­tek iskoláinak és úttörőcsapa­tainak. A Madách Színházban meg­tartott ünnepségen Rostás Ist­vánnak, a Magyar Vöröske­reszt főtitkárának és Szabó Fe­rencnek, a Magyar Úttörők Szövetsé'ge főtitkárának jelen­létében Balassa János, a MÉH Tröszt vezérigazgatója tíz isko­la úttörőcsapatának adott át kiemelkedő teljesítményük ju­talmául egy-egy Orion gyárt­mányú Viktória televízióra szóló utalványt. A megyék versenyében a Pest—Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalathoz tartozó Nóg­rád megyei úttörők a harma­dikak lettek. Sajnos, Pest me­gyének ez alkalommal csak a középső helyek egyikére fu­totta az erejéből. 114x161 Ha nem:+l forint A Szentendrei Papírgyár olasz automata gépei már évek óta ontják milliószámra a szabványborítékokat. Eddig azonban nem kellett ügyelni a borítékok méretére — a ne­künk kedveseknek extra mé­retű levelet küldhettünk: többletdíj nélkül. Január elsejétől azonban az extra méret már zsebünket is nyomja, hiszen a posta a nem szabványborítékák, illetve -le­velek feladásakor plusz egy forintot számít fel. A Postave­zérigazgatóságon elmondták — a rendelkezés azért vált szük­ségessé, mert a hivatalok át­térnek a gépi bélyegzésre, és ehhez szabvány méretek szük­ségesek. — A boríték nagysága: 114x 162 mm, eltérés maximum 1 cm lehet. Bármilyen tárgy a borítékban, mely a gépi bé­lyegzést megakadályozza, egy forint pótdíjat von maga után. A borítékot csak ragasztani le­het: ha fűzőgéppel zárják le, már nem szabvány! Büntetik! Aranypók a házasságkötő teremben „Ez az év is jól kezdődik” — mondhatta joggal az új esz­tendőben elsőként házasságot kötött ifjú pár: 5000 forintos „Aranypók” vásárlási utal­vánnyal és komplett babake­lengyével ajándékozta meg a Divatáru Kiskereskedelmi Vál­lalat a fiatalokat, dr. Kupcsu- lik Péter Károlyt és dr. Siba Sárát. Mindegyikük 24 éves és mindketten orvosok. Budapes­ten ők nyitották meg az 1971- ben frigyre lépők sorát. — Az accrai vásárra, mely február elsején nyílik, egy billenő és egy normál típu­sú 450-es alvázat küldött a Csepel Autógyár. A „dinamitkirály” végrendelete Hetvenöt évvel ezelőtt, 1895-ben Alfred Nobel svéd vegyész aláírta hí­res végrendeletét, amellyel hatalmas vagyonát a róla elnevezett dijak létesítésére ha­gyományozta. A. Nobel, a XIX század nagy felta­lálója — a „dina­mitkirály” — az 1863-ban felfede­zett dinamit és más robbanóanya­gok, a gyutacsok gyártásával, vala­mint a bakul olaj­mezők kiaknázá­sával hatalmas vagyonra (mint­egy 50 millió svéd korona) tett szert. Nobel élete el­lentmondásokkal, vívódásokkal telí­tett. Találmányai­vá1 az emberisé­get akarta szol­gálni, ugyanakkor élete végéig a pusztítás eszkö­zeit gyártotta. Terve, hogy az örök békét meg­teremtheti a féle­lem, vagyis egy elképzelhetetlen, borzalmas rob­banóanyag felfe­dezése, olyan el­mélet maradt, amelyben már maga sem hitt. Világosan látta kudarcát, levonta következmé­nyeit, s elhatároz­ta: halála után át­engedi hatalmas vagyonát azok­nak, akik a tudo­mányt, az emberi­séget, a békét szolgálják. 1895. november 27-én Párizsban, a Svéd Klubban, aláírta végrende­letét, amelyet négy tanú aláírá­sával hitelesített. Az aláírással lét­rejött az az ala­pítvány, amely Nobel teljes va­gyonát képezte. A vagyon évi kama­taiból — 5 egyen­lő részre osztva — azokat díjaz­zák, akik a fizika, a kémia, az orvos- tudomány vagy fi­ziológia, az iroda­lom, valamint a béke terén az emberiség érde­kében nagyot al­kotnak, sokat tesznek. A Nem­zetközi Nobel-dí- jat évenként ad­ják ki az alapító halálának évfor­dulóján, december 10-én. Az elmúlt hét évtizedben hat magyar tudós kapta meg a vés díjat, a vetkezők: Fizika: Wigner Jenő 1963-ban, kémia: Zsigmondy Richard 1925-ben, kémia: Hevessy György 1943-ban, orvosi: Bárány Róbert 1914-ben, orvosi, fiziológiai: Szent-Györgyi Al­bert 1937-ben, or­vosi: Békésy György 1961-ben. ne­kö­Guruló cserépkályha A Tűzálló , és Ipari Kerámia Ktsz a ha­gyományos cserép­kályhák mellett sorozatban gyártja a BNV-n bemutatott, áram­mal fűtött, több fokozattal szabályozható, 4 keréken guruló színes cserépkályhákat. Ezek alkalmasak 60 köbméteres szobák kellemes fűtésére, s egy idényben 1200—1400 forint az üze­meltetési költségük. A kedvezőtlen adottságú téeszek megkülönböztetett támogatásáról A Magyar Közlönyben meg­jelent a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter együttes rende­leté a kedvezőtlen adottságú tsz-ek megkülönböztetett tá­mogatásáról. A rendelet ki­mondja, hogy a kedvezőtlen adottságú tsz-ek továbbra is megkülönböztetett állami tá­mogatásban részesülnek. Eze­ket a tsz-eket az illetékes szak- igazgatási szervek javaslatára — a tsz-ek illetékes területi szövetségének meghallgatása után — a megyei tanács vég­PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspap Pest megyei Bizottsága ás a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadói CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VII1„ Somogyi Béla u. í. II. em. Levélcím: Bp. it. Postafiók L Kiadóhivatal: Budapest, VIU., Blaba Lujza tér 3. Egész aap hívható központi telefon: 313—100. 142—220 Gépíró szobák: 343-100/280. Illetve 343—100/413. Titkárság: 131—243. Egyéb számok: 111—462, 141—238 Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 064 I erjeszti a Magyal Posta. EIO- iizetbetó bármely postabivataluai. a Kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V.. Józsel nádor tér L sz.j. Előfizetési dU I hónapra 20 forint. rehajtó bizottsága jelöli ki. A rossz körülmények között dol­gozó gazdaságok egyebek kö­zött költségtérítés jellegű ár- kiegészítést kapnak, és továb­bi kedvezményekben is része­sülnek. így például jövedelem- kiegészítő támogatást kapnak, és a gazdaság fejlesztésében is igénybe vehetnek úgynevezett fejlesztési hozzájárulást. A rendeletre azért van szük­ség, mert a kedvezőtlen adott­ságokkal rendelkező tsz-ek a többi gazdaságokhoz képest hátrányos helyzetben vannak, és csak rendszeres állami tá­mogatással képesek a folya­matos gazdálkodásra. A rende­let 1971. január 1-én lépett ha­tályba. Kilencezer bizalmi a megyében Sok nő a szakszervezeti tisztségviselők között Pest megyében mintegy ki­lencezer bizalmit választottak az elmúlt hetekben. A szak- szervezetek megyei tanácsá­nál összegezték az eddigi eredményeket és megállapí­tották, hogy a szervezett dolgozók 95 százaléka vett részt a bi­zalmiértekezleteken. Néhány érdekes adat: az Ikladi Műszergyárban 162 bi­zalmit választottak, közülük 108 nő. Ez a szám azért figye­lemre méltó, mert az össz- dolgozók aránya nem indokol­ja ezt a többséget. Ügy látszik az asszonyok szívesebben vál­lalnak társadalmi munkát, mint a férfiak. A Volán vállalat ceglédi üzemegységénél a statisztika azt mutatta, hogy a 38 bizálmi közül huszonnyolc harminc éven aluli. A Pest megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnál a bizalmiak 83 százaléka fizi­kai munkás, a tisztviselő fiatalok ará­nya pedig 34 százalékos. A vasas üzemeket kivéve a megyében általában befejez­ték a műhely-, az osztály- és a munkahelyi bizottságok vá­lasztását is. A KPVDSZ-nél például a februári küldöttér­tekezletre készülnek. A keres­kedelmi, vendéglátóipari mun­kahelyeken hatvan szb-titkárt választottak, nuszonkét szá­zalékuk először kapta meg ezt a funkciót. Az építőipari és a postás­szakszervezetben január kö­zepéig fejezik be valamennyi szinten a tisztségviselők újra­választását. Egyébként a me­gyebizottságok küldöttértekez­leteire februárban, a Szakszervezetek Pest megyei Bizottságának kül­döttértekezletére március­ban kerül sor. A választó gyűlések eddigi mérlege: a kétéves munkát értékelő beszámolók tartal­masak voltak, s a hozzászólá­sok is bizonyították, hogy a dolgozókat foglalkoztatják a munkahelyi gondok. A külön­böző megbeszéléseken felve­tették, hogy nem kapnak elég tájékoztatást, információt a vállalat gazdasági munkájáról, a tervezésről. Szóvá tették azt is, hogy a bizalmiak több megértést, támogatást várnak a gazdasági vezetőktől; igény­lik, hogy kérjék ki vélemé­nyüket a bérfejlesztésnél, a jutalmazásnál. Nemcsak raj­tuk múlik, hogy munkájuk mindössze a bélyegkiosztásra korlátozódik. A gyanakvás reflexei Egy riport tanulságairól — még egyszer Próbatétel — emberségből címmel, lapunk egyik korábbi számában riportban számol­tunk be egy megrendezett bal­esetről és tanulságairól. A Tak­sony és Délegyházát összekötő útvonalon az út szélére — fé­lig az árokba — dőlt motor, aszfalton heverő bukósisak, kesztyű keltette az országúti szerencsétlenség illúzióját. A megyei közlekedésrendészet és balesetelhárítási tanács közre­működésével arra kerestünk választ: ki, miért áll meg, il­letve ki, miért hajt el a „bal­eseti helyszín” mellett? A to- vábbhajtók között volt a ri­portban nevének kezdőbetűivel jelzett dr. S. M. orvos, aki szerkesztőségünkhöz intézett, s közlésre kért levelében indo­kolta meg "újólag, miért nem állt meg autójával a helyszí­nen. A következőket írja: A megrendezett baleset nem volt baleset. Erről a helyszínen tájékozódtam, amikor lassan kikerültem a „gondosan” lefektetett motort, bukósisakot, és kesztyűt. A motornak sem­mi sérülése nem volt. Az úttesten elhelyezett bukósi­sak és kesztyű elhelyezésé­ről sem gondoltam baleset­re. A legfőbb dolog azon­ban, hogy sérült személy az úttesten nem volt, az • úton kívülre nem repülhe­tett, mert a cikkben is leírt helyszín ezt kizárta. Az út két oldalán „sűrűn nőtt, csupasz ágú fák voltak”, melyek ágazata teljesen sértetlen volt. . Többször hangsúlyoztam, hogy ha­sonló körülmények között máskor' sem állok meg és ismertettem, egy velem megtörtént esetet, mely a cikkükben is megjelent... Ügy érzem, teljesítettem kötelességemet. Rendkívüli­A MEGHŰLÉS MEGELŐZÉSE Viroma — Diviroma Az elmúlt napok rendkívül változékony időjárása gyakran okoz meghűléses betegségeket Megelőzésük, gyógyításuk ala­posan fellendíti nemcsak a citrom, hanem a gyógyteák, a C-vitaminban dús szörpök fo­gyasztását is. A Herbáriától kapott tájékoztatás szerint az ilyen készítmények többféle változata is kapható a szaküz­letekben és más boltokban. Megelőzésként jó csipkeször­pöt fogyasztani, amelynek két különleges változata közül a Viromát a magas vémyomá- súaknak, míg a Diviromát a cukorbetegeknek ajánlják. Sokfajta gyógyhatású teát is árusít a Herbária, azonban hangsúlyozták, hogy ezek fo­gyasztását minden esetben előzze meg orvosi diagnózis és javallat, mert az „öngyógyí­tásnak” káros hatása is lehet. nek nevezzük ilyen esetben a forgalmat, ezért csökken­tettem a sebességet. Szük­ség esetén megálltam volna. Dr. Schaffer Mihály orvos Eddig a levél. Nincs okunk s joguiiK. Kételkedni abban, hogy vatodi baleset láttán ar. Schaffer Mihály valóban meg­áll a helyszínen, s teljesíti kö­telességét, amit nemcsak orvosi hivatása diktál. Bizonyára egyetért azonban a kísérlet rendezőivel, hogy — mint azt a KRESZ-előírásoltat betartva, a kétségkívül feltűnő ország­úti jelenség láttán több autós és motoros is megtette — a sötét országúton haladva, nem menetközben, hanem megáll­va, s alapos helyszíni szemle után lehet csak megnyugta­tóan bizonyságot szerezni: tör- tént-e baleset, vagy sem?... Személyes beszélgetésünk al­kalmával dr. Schaffer Mihály elmondta: készséggel venne részt e témáról folytatott nyil­vános vitában is, mert a riport véleménye szerint is közhasz-i nú célokat szolgált. A kísérlet tanulságaira mindenképpen ér­demes mégegyszer visszatérni. Különös figyelmet éidemel a levélben említett eset, ami ép­pen dr. Schaffer Mihállyal történt meg. Martonvásárnál egy országúton fekvő ember láttán éppen megállt volna autójával, amikor a „sebesült” felpattant, s közelben rejtőző huligán társaival támadást kí­sérelt meg az autóvezető el­len ... Hasonló esetről, sajnos, nem először hallunk. Az efféle országúti banditizmus káros és veszélyes, mert a gyanakvás reflexeit keltheti a vezetőkbe^ akkor is, amikor a segítségre valóban, szükség van. Az em­beri segítőkészséggel ilymódon visszaélő garázdákkal szemben a törvény teljes szigorával kell fellépni... Az egyre szaporodó balese­tekről, azok okairól, következ­ményeiről még sokat kell be­szélnünk, s minden eszközzel — legyen az balesetelhárítási kísérlet, riport, nyilvános vita — harcolnunk kell az egyik legsúlyosabb közlekedési bűn­tett, a cserbenhagyásos baleset ellen. Levélírónk, s rajta kívül reméljük még nagyon sok autóvezető és motoros egyet­értő támogatása kíséri tovább­ra is ezt a harcot, amelynek szomorú aktualitását most csak egyetlen adat jelezze: idén Pest megyében az áldo­zataikat cserbenhagyó gázolok nyolcvan százalékkal több balesetet okoztak, mint ta­valy ... Szitnyai Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom