Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-03 / 2. szám
8 re.«» HEGYE$ KrStíliap 1971. JANUÄR 4., HÉTFŐ Köszönöm, Merkur „Minden kedves vásárlójának békés, Doldog új esztendőt kivan a Ment ur Személy- gépkocsi Értékesítő Vállalat” — olvasom a hirdetést a Magyar Nemzetoen. JVo, most megdobban a magyar nemzet szive, gondolom, az enyém is megdobbant. Kapcsolatunk nem afféle futó ismeretség, ó nem. Levelezünk, s elég gyakran emlegetjük egymást. Micsoda ta- pintatlansag: éppen most felejtettem el újévi lapot küldeni szeretett Merkúromnak. Hadd. pótolom most, ha lehet az ilyesmit pótolni, s viszonozni a figyelmességet. Bár nem tudom, hozzám is szól-e a jó kívánság? Mert, hogy kedves vagyok — talán nem szorul magyarázatra —, kétségtelen. De vásárló? Csak szeretnék az lenni. Évek óta várok egy icuri-picuri kocsira. Vajon „vásárlónak” minősít-e így a Merkur? De félre a kétségekkel! A jókívánság mindent megmagyaráz: békés, boldog új esztendőt kíván a Merkur. A kívánás” pedig a magyar nyelvben nagyon komoly szándékot jelent, azt, hogy mindent megtesznek a kívánság teljesítéséért. Nagyon megnyugtató ez. Eszerint megszűnik minden előjegyzés, korlátozás stb. — ami boldogtalanná tett az elmúlt évben, ami nem hagyott békén. Az idén megszűnik az öl- dí'.lő harc a Merkur-telepe- ken, fényes autószalonokban békésen, boldogan válogatunk a szebbnél szebb kocsik között. Felvirradt hát végre a mi napunk ... Azaz . .. Most látom, nem szerepel a szívszorító üdvözletben, melyik új esztendőről van szó? Lehet, hogy 1981-ről? (palád!) Tizenéves szerkesztők Mire jó a diáksajtó? KONFERENCIA PÁPÁN Szombat délután Pápán megkezdődött a KISZ KB rendezésében az iskolarádiók és az iskolaújságok szerkesztőinek első országos tanácskozása. A diáksajtó igen elterjedt az ország középiskoláiban: 134 rendszeresen megjelenő diákújság és 175 rendszeres műsort sugárzó iskolarádió működik. A pápai találkozón 120 tanuló, azaz szerkesztő vitatja meg a kommunikáció hogyanját, mikéntjét. A KISZ azzal a céllal hívta össze a fiatalokat, hogy egységes irányelvet dolgozzanak ki, hogy ezeket az eszközöket minél jobban ki tudják majd használni a fiatalok a politikai munka hatékonyabbá tételére. A konferengán rádiósok és újságírók igyekeznek jó tanácsokkal segítem a fiatal szerkesztők munkáját: Földesi József és Szapudi András, az Ifjúsági Magazin munkatársai és Szilágyi János, a Táskarádió vezető riportere vesz részt a tanácskozáson. A kérdések közérdeklődésre tartanak számot: hogyan lehet vitafórummá tenni a diáksajtót? Csak a tanulás és a sport érdekes? Az iskolaújságok tudniillik túlságosan egyoldalúak: színesebbé, élvezetesebbé kéne tenni a diáksajtót. A tanácskozással egy időben kiállítás is nyílik Pápán a diákújságokból, és riportervetélkedőt is rendeztek az ifjú szakembereknek. A találkozót természetesen több követi majd — úgy tervezik, hogy kétévenként rendeznek a diákrádiósoknak, sajtosoknak konferenciát, nyaranta pedig táborozáson vitatják meg a gondokat, a szervezésben felmerülő problémákat. A legjobbak lehetőséget kapnak arra is, hogy írásaik megjelenjenek országos ifjúsági lapokban, Vi- déken inkább az iskolarádió hódít tért, míg a fővárosban nagyon elterjedt a diáksajtó is. Megyénkben kevés a diákújság, de sok középiskolában, így például Monoron és Cegléden hódít az iskolarádió. így nekünk sem közömbös, milyen javaslatokkal segíti a munkát a konferencia ifjú szakembergárdája. Viktória tv volt a jutalom Pest megye lemaradt Három és fél millió forintot küldtek a pajtások hulladék- gyűjtéssel az „Üttörók az árvízkárosult iskolákért” akció során az árvíz sújtotta területek iskoláinak és úttörőcsapatainak. A Madách Színházban megtartott ünnepségen Rostás Istvánnak, a Magyar Vöröskereszt főtitkárának és Szabó Ferencnek, a Magyar Úttörők Szövetsé'ge főtitkárának jelenlétében Balassa János, a MÉH Tröszt vezérigazgatója tíz iskola úttörőcsapatának adott át kiemelkedő teljesítményük jutalmául egy-egy Orion gyártmányú Viktória televízióra szóló utalványt. A megyék versenyében a Pest—Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalathoz tartozó Nógrád megyei úttörők a harmadikak lettek. Sajnos, Pest megyének ez alkalommal csak a középső helyek egyikére futotta az erejéből. 114x161 Ha nem:+l forint A Szentendrei Papírgyár olasz automata gépei már évek óta ontják milliószámra a szabványborítékokat. Eddig azonban nem kellett ügyelni a borítékok méretére — a nekünk kedveseknek extra méretű levelet küldhettünk: többletdíj nélkül. Január elsejétől azonban az extra méret már zsebünket is nyomja, hiszen a posta a nem szabványborítékák, illetve -levelek feladásakor plusz egy forintot számít fel. A Postavezérigazgatóságon elmondták — a rendelkezés azért vált szükségessé, mert a hivatalok áttérnek a gépi bélyegzésre, és ehhez szabvány méretek szükségesek. — A boríték nagysága: 114x 162 mm, eltérés maximum 1 cm lehet. Bármilyen tárgy a borítékban, mely a gépi bélyegzést megakadályozza, egy forint pótdíjat von maga után. A borítékot csak ragasztani lehet: ha fűzőgéppel zárják le, már nem szabvány! Büntetik! Aranypók a házasságkötő teremben „Ez az év is jól kezdődik” — mondhatta joggal az új esztendőben elsőként házasságot kötött ifjú pár: 5000 forintos „Aranypók” vásárlási utalvánnyal és komplett babakelengyével ajándékozta meg a Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat a fiatalokat, dr. Kupcsu- lik Péter Károlyt és dr. Siba Sárát. Mindegyikük 24 éves és mindketten orvosok. Budapesten ők nyitották meg az 1971- ben frigyre lépők sorát. — Az accrai vásárra, mely február elsején nyílik, egy billenő és egy normál típusú 450-es alvázat küldött a Csepel Autógyár. A „dinamitkirály” végrendelete Hetvenöt évvel ezelőtt, 1895-ben Alfred Nobel svéd vegyész aláírta híres végrendeletét, amellyel hatalmas vagyonát a róla elnevezett dijak létesítésére hagyományozta. A. Nobel, a XIX század nagy feltalálója — a „dinamitkirály” — az 1863-ban felfedezett dinamit és más robbanóanyagok, a gyutacsok gyártásával, valamint a bakul olajmezők kiaknázásával hatalmas vagyonra (mintegy 50 millió svéd korona) tett szert. Nobel élete ellentmondásokkal, vívódásokkal telített. Találmányaivá1 az emberiséget akarta szolgálni, ugyanakkor élete végéig a pusztítás eszközeit gyártotta. Terve, hogy az örök békét megteremtheti a félelem, vagyis egy elképzelhetetlen, borzalmas robbanóanyag felfedezése, olyan elmélet maradt, amelyben már maga sem hitt. Világosan látta kudarcát, levonta következményeit, s elhatározta: halála után átengedi hatalmas vagyonát azoknak, akik a tudományt, az emberiséget, a békét szolgálják. 1895. november 27-én Párizsban, a Svéd Klubban, aláírta végrendeletét, amelyet négy tanú aláírásával hitelesített. Az aláírással létrejött az az alapítvány, amely Nobel teljes vagyonát képezte. A vagyon évi kamataiból — 5 egyenlő részre osztva — azokat díjazzák, akik a fizika, a kémia, az orvos- tudomány vagy fiziológia, az irodalom, valamint a béke terén az emberiség érdekében nagyot alkotnak, sokat tesznek. A Nemzetközi Nobel-dí- jat évenként adják ki az alapító halálának évfordulóján, december 10-én. Az elmúlt hét évtizedben hat magyar tudós kapta meg a vés díjat, a vetkezők: Fizika: Wigner Jenő 1963-ban, kémia: Zsigmondy Richard 1925-ben, kémia: Hevessy György 1943-ban, orvosi: Bárány Róbert 1914-ben, orvosi, fiziológiai: Szent-Györgyi Albert 1937-ben, orvosi: Békésy György 1961-ben. neköGuruló cserépkályha A Tűzálló , és Ipari Kerámia Ktsz a hagyományos cserépkályhák mellett sorozatban gyártja a BNV-n bemutatott, árammal fűtött, több fokozattal szabályozható, 4 keréken guruló színes cserépkályhákat. Ezek alkalmasak 60 köbméteres szobák kellemes fűtésére, s egy idényben 1200—1400 forint az üzemeltetési költségük. A kedvezőtlen adottságú téeszek megkülönböztetett támogatásáról A Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter együttes rendeleté a kedvezőtlen adottságú tsz-ek megkülönböztetett támogatásáról. A rendelet kimondja, hogy a kedvezőtlen adottságú tsz-ek továbbra is megkülönböztetett állami támogatásban részesülnek. Ezeket a tsz-eket az illetékes szak- igazgatási szervek javaslatára — a tsz-ek illetékes területi szövetségének meghallgatása után — a megyei tanács végPEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspap Pest megyei Bizottsága ás a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadói CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VII1„ Somogyi Béla u. í. II. em. Levélcím: Bp. it. Postafiók L Kiadóhivatal: Budapest, VIU., Blaba Lujza tér 3. Egész aap hívható központi telefon: 313—100. 142—220 Gépíró szobák: 343-100/280. Illetve 343—100/413. Titkárság: 131—243. Egyéb számok: 111—462, 141—238 Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 064 I erjeszti a Magyal Posta. EIO- iizetbetó bármely postabivataluai. a Kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V.. Józsel nádor tér L sz.j. Előfizetési dU I hónapra 20 forint. rehajtó bizottsága jelöli ki. A rossz körülmények között dolgozó gazdaságok egyebek között költségtérítés jellegű ár- kiegészítést kapnak, és további kedvezményekben is részesülnek. így például jövedelem- kiegészítő támogatást kapnak, és a gazdaság fejlesztésében is igénybe vehetnek úgynevezett fejlesztési hozzájárulást. A rendeletre azért van szükség, mert a kedvezőtlen adottságokkal rendelkező tsz-ek a többi gazdaságokhoz képest hátrányos helyzetben vannak, és csak rendszeres állami támogatással képesek a folyamatos gazdálkodásra. A rendelet 1971. január 1-én lépett hatályba. Kilencezer bizalmi a megyében Sok nő a szakszervezeti tisztségviselők között Pest megyében mintegy kilencezer bizalmit választottak az elmúlt hetekben. A szak- szervezetek megyei tanácsánál összegezték az eddigi eredményeket és megállapították, hogy a szervezett dolgozók 95 százaléka vett részt a bizalmiértekezleteken. Néhány érdekes adat: az Ikladi Műszergyárban 162 bizalmit választottak, közülük 108 nő. Ez a szám azért figyelemre méltó, mert az össz- dolgozók aránya nem indokolja ezt a többséget. Ügy látszik az asszonyok szívesebben vállalnak társadalmi munkát, mint a férfiak. A Volán vállalat ceglédi üzemegységénél a statisztika azt mutatta, hogy a 38 bizálmi közül huszonnyolc harminc éven aluli. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál a bizalmiak 83 százaléka fizikai munkás, a tisztviselő fiatalok aránya pedig 34 százalékos. A vasas üzemeket kivéve a megyében általában befejezték a műhely-, az osztály- és a munkahelyi bizottságok választását is. A KPVDSZ-nél például a februári küldöttértekezletre készülnek. A kereskedelmi, vendéglátóipari munkahelyeken hatvan szb-titkárt választottak, nuszonkét százalékuk először kapta meg ezt a funkciót. Az építőipari és a postásszakszervezetben január közepéig fejezik be valamennyi szinten a tisztségviselők újraválasztását. Egyébként a megyebizottságok küldöttértekezleteire februárban, a Szakszervezetek Pest megyei Bizottságának küldöttértekezletére márciusban kerül sor. A választó gyűlések eddigi mérlege: a kétéves munkát értékelő beszámolók tartalmasak voltak, s a hozzászólások is bizonyították, hogy a dolgozókat foglalkoztatják a munkahelyi gondok. A különböző megbeszéléseken felvetették, hogy nem kapnak elég tájékoztatást, információt a vállalat gazdasági munkájáról, a tervezésről. Szóvá tették azt is, hogy a bizalmiak több megértést, támogatást várnak a gazdasági vezetőktől; igénylik, hogy kérjék ki véleményüket a bérfejlesztésnél, a jutalmazásnál. Nemcsak rajtuk múlik, hogy munkájuk mindössze a bélyegkiosztásra korlátozódik. A gyanakvás reflexei Egy riport tanulságairól — még egyszer Próbatétel — emberségből címmel, lapunk egyik korábbi számában riportban számoltunk be egy megrendezett balesetről és tanulságairól. A Taksony és Délegyházát összekötő útvonalon az út szélére — félig az árokba — dőlt motor, aszfalton heverő bukósisak, kesztyű keltette az országúti szerencsétlenség illúzióját. A megyei közlekedésrendészet és balesetelhárítási tanács közreműködésével arra kerestünk választ: ki, miért áll meg, illetve ki, miért hajt el a „baleseti helyszín” mellett? A to- vábbhajtók között volt a riportban nevének kezdőbetűivel jelzett dr. S. M. orvos, aki szerkesztőségünkhöz intézett, s közlésre kért levelében indokolta meg "újólag, miért nem állt meg autójával a helyszínen. A következőket írja: A megrendezett baleset nem volt baleset. Erről a helyszínen tájékozódtam, amikor lassan kikerültem a „gondosan” lefektetett motort, bukósisakot, és kesztyűt. A motornak semmi sérülése nem volt. Az úttesten elhelyezett bukósisak és kesztyű elhelyezéséről sem gondoltam balesetre. A legfőbb dolog azonban, hogy sérült személy az úttesten nem volt, az • úton kívülre nem repülhetett, mert a cikkben is leírt helyszín ezt kizárta. Az út két oldalán „sűrűn nőtt, csupasz ágú fák voltak”, melyek ágazata teljesen sértetlen volt. . Többször hangsúlyoztam, hogy hasonló körülmények között máskor' sem állok meg és ismertettem, egy velem megtörtént esetet, mely a cikkükben is megjelent... Ügy érzem, teljesítettem kötelességemet. RendkívüliA MEGHŰLÉS MEGELŐZÉSE Viroma — Diviroma Az elmúlt napok rendkívül változékony időjárása gyakran okoz meghűléses betegségeket Megelőzésük, gyógyításuk alaposan fellendíti nemcsak a citrom, hanem a gyógyteák, a C-vitaminban dús szörpök fogyasztását is. A Herbáriától kapott tájékoztatás szerint az ilyen készítmények többféle változata is kapható a szaküzletekben és más boltokban. Megelőzésként jó csipkeszörpöt fogyasztani, amelynek két különleges változata közül a Viromát a magas vémyomá- súaknak, míg a Diviromát a cukorbetegeknek ajánlják. Sokfajta gyógyhatású teát is árusít a Herbária, azonban hangsúlyozták, hogy ezek fogyasztását minden esetben előzze meg orvosi diagnózis és javallat, mert az „öngyógyításnak” káros hatása is lehet. nek nevezzük ilyen esetben a forgalmat, ezért csökkentettem a sebességet. Szükség esetén megálltam volna. Dr. Schaffer Mihály orvos Eddig a levél. Nincs okunk s joguiiK. Kételkedni abban, hogy vatodi baleset láttán ar. Schaffer Mihály valóban megáll a helyszínen, s teljesíti kötelességét, amit nemcsak orvosi hivatása diktál. Bizonyára egyetért azonban a kísérlet rendezőivel, hogy — mint azt a KRESZ-előírásoltat betartva, a kétségkívül feltűnő országúti jelenség láttán több autós és motoros is megtette — a sötét országúton haladva, nem menetközben, hanem megállva, s alapos helyszíni szemle után lehet csak megnyugtatóan bizonyságot szerezni: tör- tént-e baleset, vagy sem?... Személyes beszélgetésünk alkalmával dr. Schaffer Mihály elmondta: készséggel venne részt e témáról folytatott nyilvános vitában is, mert a riport véleménye szerint is közhasz-i nú célokat szolgált. A kísérlet tanulságaira mindenképpen érdemes mégegyszer visszatérni. Különös figyelmet éidemel a levélben említett eset, ami éppen dr. Schaffer Mihállyal történt meg. Martonvásárnál egy országúton fekvő ember láttán éppen megállt volna autójával, amikor a „sebesült” felpattant, s közelben rejtőző huligán társaival támadást kísérelt meg az autóvezető ellen ... Hasonló esetről, sajnos, nem először hallunk. Az efféle országúti banditizmus káros és veszélyes, mert a gyanakvás reflexeit keltheti a vezetőkbe^ akkor is, amikor a segítségre valóban, szükség van. Az emberi segítőkészséggel ilymódon visszaélő garázdákkal szemben a törvény teljes szigorával kell fellépni... Az egyre szaporodó balesetekről, azok okairól, következményeiről még sokat kell beszélnünk, s minden eszközzel — legyen az balesetelhárítási kísérlet, riport, nyilvános vita — harcolnunk kell az egyik legsúlyosabb közlekedési bűntett, a cserbenhagyásos baleset ellen. Levélírónk, s rajta kívül reméljük még nagyon sok autóvezető és motoros egyetértő támogatása kíséri továbbra is ezt a harcot, amelynek szomorú aktualitását most csak egyetlen adat jelezze: idén Pest megyében az áldozataikat cserbenhagyó gázolok nyolcvan százalékkal több balesetet okoztak, mint tavaly ... Szitnyai Jenő
