Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-20 / 16. szám

Dunakeszi terveiből Javul az áruellátás, kiépül a gázhálózat Számítanak a fiatalokra Erdős Ernőtől, a dunakeszi nagyközségi pártbizottság tit­kárától érdeklődtem a pártbi­zottság gyakorlati tevékenysé­géről. — Hat évvel ezelőtt önálló­sultunk. A község területén sok ipari létesítmény van, s szinte minden évben települ ide egy-egy új leányvállalat, illetve üzem. Egyrészt a ré­giek, másrészt az újak igé­nyelték a központosítást. A másik ok, a lakosság lélekszá­múnak igen gyors növekedé­se. Pillanatnyilag 20 ezernél többen laknak a községben, s ha ehhez még hozzászámí­tom az idejáró dolgozókat, akkor bizony alaposan meg­emelkedik lakosaink száma. — A járműjavító kivételé­vel 22 pártalapszervezet mű­ködik. Munkájukat három csúcsvezetőség irányítja. Fon­tos feladatunk a lakosság megfelelő élet- és munkakö­rülményeinek biztosítása. A IV. ötéves terv kidolgozásá­ban mi is részt vettünk. Kap­csolatunk a lakossággal köz­vetlen, aktív. Felméréseket EMELKEDŐ IDEGENFORGALOM Bár Vác idegenforgalmát erősen hátráltatja a turistaház hiánya, mégis 10 százalékos emelkedést mutat a helyi IBUSZ 1970. évi forgalmi ter­vének teljesítése. Külföldi uta­záshoz szükséges űrlapot 428- an igényeltek, míg a helyi szervezésű külföldi társasuta­zásokon 355-en vettek részt. Érdekes, hogy egész évben csupán 11 csoport kért ide­genvezetőt, annak ellenére, hogy rengeteg átutazó turista- csoportot láttunk a várossal ismerkedni. INGYENES JOGI TANÁCSADÁS Január 21-én, csütörtökön lesz a következő ingyenes jo­gi tanácsadás a Lenin úti párt- és tömegszervezeti szék­házban, ahol délután öt órá­tól dr. Inczédy Rudolf ad jo­gi vonatkozású tanácsokat a hozzáfordulóknak. végzünk igényeikről, ismer­jük sürgető szükségleteiket. Ezért terveinket igényeikhez szabtuk. — Örömmel mondhatom, hogy javulni fog a közellátás. Folytatjuk az üzlethálózat kiépítését. Fölépül 10 új üzlet, to­vábbá az 51. számú nép­bolt helyére egy ABC- á ruház. A villany és a víz minden­hová eljutott, az új lakótele­pek közművesítése és ener­giaellátása folyamatosan tör­ténik. A gázvezeték fő gerin­cét már megépítették, a le­ágazások — igaz elég költsé­gesek — valószínűleg néhány éven belül kiépülnek. — Az elkövetkező öt eszten­dőben fölépül 3 ezer lakás, OTP-, magán, és állami be­ruházással. Ugyancsak meg­épülnek a főútvonalak, s foly­tatódik a belvízelvezetés. Óvoda- és bölcsődebővítést, illetve korszerűsítést is terve­zünk. — Tavasszal elkezdjük az ifjúsági park építését. Mint már arról a lap tudósított, a Pavilon mellé kerül. Közös összefogással készítjük. Re­méljük, hogy a községben működő területi KlSZ-alap- szervezetek összefognak és részt vállalnak a munkából. Nyári Ferenc VÁC I MAPL0 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 1«. SZÁM 1971. JANUAR 20., SZERDA TIZEVES A BERNECEBARATI HUNYADI TSZ Minden munkát időben elvégeztek KEDVEZŐ EREDMÉNYEK A ZÁRSZÁMADÁSHOZ A napokban ünnepelte fenn­állásának 10. évfordulóját a bernecebaráti Hunyadi Ter­melőszövetkezet. A 2 ezer 700 holdon gazdálkodó szövetke­zet, akárcsak a püspökhatvani, megyeszerte is jó hírnévnek örvend. Tíz évvel ezelőtt egy trak­torral és lófogatokkal kezdték meg a gazdálkodást, ma pedig 13 erőgép, 2 kombájn, teher­autók és más korszerű gazda­sági gépek tulajdonosai. Kez­detkor 70 sertésük volt, ma számuk az 500-at is meghalad­ja. Szarvasmarha-állományuk az akkori 119-ről 256-ra nőtt, azóta juhászatuk is létesült. Tagságuk állandóan képzi magát. Az utóbbi években a vámosmikolai kihelyezett me­zőgazdasági technikumban he­ten szerezték meg a mezőgaz­dasági technikusi képesítést, Egy lovas kocsival kezdtük... Elmondta: Gyimesi Sándor nyugdíjas — Emlékeim között kutatva bukkantam egy húsz év előtti dátumra, a Váci Sütőipari Vállalat 1951. januárjában tör­tént megalakulására. Tizenné­gyen voltunk alapító tagok. Galántai Márton volt az első igazgatónk. A főtéri műhe­lyeikben kezdtük a munkát. Napi süteménytermelésünk; 1500 darab volt, kenyérből mindössze 20 mázsát tudtunk adni a boltoknak. — Kalecz Sándor hajtotta az államosított sütőipari üzem egyetlen lovas kocsiját. Volt egy kerékpárunk is, Rendeki Ferié — ezzel kimerült a jár­műparkunk. Később fejlőd­tünk nagyvállalattá. Idekerült Sződliget, Nagymaros s más vidéki helység. 1958-tól Szent­endrére is kiterjedt a terüle­tünk, — Mi már nyugdíjasok va­gyunk. Én mentem el utoljára az alapítók közül. Örülök, hogy Czenczik János, Oroszi Ferenc, Simák Miklós és a többi fiatal olyan lelkiismere­tesen dolgozik és a szép, ősi szakma modern változatának folytatója. — Figyelemmel kísérem a vállalat mai életét, 25 üzem tartozik hozzájuk. Éves tervük 86 millió forint, a létszám 415 fő. Két nagy város és'két já­rás 200 ezer lakosának az el­látásáról gondoskodnak. A gépkocsipark is megnőtt, mert ma 44 jármű szállítja a min­dennapi kenyeret, a sok süte­ményt ... (Lejegyezte: P. R.) ezenkívül a szakmunkásképzés is nagy létszámú a gazdaság­ban. A termelőszövetkezet or­szágos hírre tett szert a bogyós gyümölcsök ter­mesztésében. Málnát 185, epret 120, fekete ribizlit 65, piros ribizlit 20 holdon termelnek. Tavaly to­vábbi 50 hold epret és 30 hold málnát telepítettek, az idén 25 hold szőlőtelepítést tervez­nek. Terméseredményeik ki- emelkedőek voltak. Málnából 32 mázsa volt a holdankénti átlagtermésük, de volt olyan tábla, ahol a 65 mázsát is el­érték. Eperből az átlagtermés 50 mázsa volt. A málnát kilónként 18 fo­rintért értékesítették, egy része exportra, más része a hűtő- és konzervgyárak­ba került. A 300 holdon termelt ke­nyérgabona-átlaguk a rossz időjárás ellenére is 14,5 má­zsa volt. Burgonyából holdan­ként 125 mázsa, kukoricából 23 mázsa volt az átlagtermé­sük. Arra nagyon büszkék a bernecebarátiak — és jogosan —, hogy minden munkát idő­ben végeztek el, és mint mond­ják, az ő határukban az idén sem lehetett késői kukcricatö- rőkkel találkozni. A szántóte­rületen kívül 680 hold saját erdővel is rendelkezik a gaz­daság. Állattenyésztésük is gazda­ságossá vált, különösen mióta rátértek az észt-lapáj hússer­tés tenyésztésére, ez a fajta 6 hónap alatt éri el a 100—120 kilós átlagsúlyt. A napokban várják a tenyészkoca-állomá- nyuk törzstenyészetté nyilvá­nítását. Halfeldolgozó üzem létesí­tésének gondolatával is foglalkoznak, mely szep­tembertől márciusig bizto­sítaná az asszonyok fog­lalkoztatását. azonkívül az itt maradó magas tartalmú fehérjét takarmány­ként az állattenyésztésnél tud­nák gazdaságosan felhasznál­ni. A gazdasági eredményeket tekintve jó zárszámadás ígér­kezik Bernecebarátiban ebben az évben is. A szövetkezet ál­lóeszközértéke 15 millió 640 ezer forint, forgóeszközalapjuk 10 millió 200 ezer forint, évi forgalmuk meghaladja a 48 milliót, bruttó jövedelmük pe­dig 15 millió 283 ezer forint volt 1970-ben. (újfalvi) VÁCHARTYÁNI VÁLASZTÁS Az idei év első jelentős ese­ménye volt a váchartyáni Vo­lán szakszervezeti vezetőség­választó taggyűlése. Január 15-én délután tartotta beszá­molóját a régi vezetőség két­éves munkájáról. Maros Ottó szb-titkár is­mertette azokat a feladato­kat, amelyek a rohamosan fejlődő üzem dolgozóira há­rulnak a következő négy évben. Ez az időszak döntő lesz Váchartyán távlati épí­tésében — ezért különösen jelentős a mostani választás, A vita igazolta: a Volán dol­gozói átérzik ennek fontos­ságát, s azt, hogy a megnőtt követelmények magasabb szintű szakszervezeti munkát kívánnak. Az új szakszervezeti bizott­ság titkárául ismét Maros Ot­tót választották meg. — esi — 12 új kötet A Művelt Nép Könyvesbolt újdonságai: Mezőgazdasági árak 1958—1969. — Pintér István: Nagy vizek króniká­ja. — Fekete Gyula: Vallo­más, hajnalig. — Földes Mi­hály: Metszetek és dimen­ziók. — Galgóczi Erzsébet: Nádtetős szocializmus. — Korda István: A mocsarak visszaütnek. — Sik Endre: Vi­har a levelet... — D. Ba- boian: Útlevél a pokolba. — J. Gabus: A karibu eszkimók. — K. Rückmann: Gyilkosság a keresztúton. — P. Dob- sinszky: Napos-holdas pa­ripa. — Welskop—Heinrich: A Nagy Medve fiai. Es a tanár úr nem fél? „Majd megvered holnap" SPORT A kötöttárugyár és Vácduka versenyzői győztek Szombaton és vasárnap a Táncsics Mihály Mezőgazdasá­gi Technikumban rendezték a Vác városi, járási és egyéni asztalitenisz-bajnokságot. Kilenc sportkör indult: 1. Váci Kötöttárugyár, 2. Váci Hajó, 3. Gödi MGTSZ, 4. Szob, 5. Váci Forte, 6. Vácduka, 7. Mezőgazdasági Technikum, 8. Sztáron Sándor Gimnázium és 9. Vácrátót. Száz induló vett részt a küz­delemben. Valamennyi ver­senyszámban a Váci Kötött­árugyár és Vácduka verseny­zői diadalmaskodtak. (B. L.) A sí- és szánkóverseny eredményei Vasárnap rendezték a KISZ Kupa keretében a járási-váro­si sí- és ródliversenyt Török­mezőn. Eredmények: Ródli lesikló, 75 induló: Férfi felnőtt: 1. Kollarik Bé­la (Dunakeszi 201. MüM), 2. Kovalecz Imre (Dk. 201. MüM), 3. Horváth János (Dk. 201. MüM). Női felnőtt: 1. Klein Magda (Kóspallag), 2. Pintér Mária (Zebegény), 3. Egri Erzsébet (Kóspallag). Úttörő leány: 1. Strausz Klára (Szokolya). Úttörő fiú: 1. Csernyecz Vendel (Nagymaros), 2. Csiz­madia Imre (Kóspallag), 3. Budenszki Viktor (Kóspallag). Sí lesikló, 62 induló. Férfi felnőtt: 1. Nigreisz Já­nos (Nagymaros). 2. Nieberl János (Dk. 201. MüM), 3. Ke­rekes Gábor (Dk. 201. MüM). Női felnőtt: 1. Koczka Zsu­zsa (Sződliget), 2. Pajzs Jenő- né (Nagymaros). Úttörő fiú: 1. Sonkután Já­nos (Nagymaros), 2. Bótz Lász­ló (Nagymaros). 3. Dutka Mi­hály (Zebegény). Úttörő leány: 1. Vatti Mária (Szokolya). Műle sikló. 22 induló: 1. Valcz Mihály (Zebegény), 2. Juhász Nándor (Váci Haió), 3. Bartos János (Nagymaros). Múlt kedden megvertek egy középiskolás lányt, egy má­siknak pedig megígérte egy nyírott szakállú fiatalember, hogy tanítás után, a vasúthoz menet fogja megverni. Mivel a lányok nagyon féltek az előre kilátásba helyezett ütle- gektől, elhatároztam, kikísé­rem őket az állomásra. Útköz­ben nem találkoztunk a het- venkedőkkel, mégis óvatos­ságból olyan kocsiba ültettem őket, ahol sokan tartózkodtak. A nagy nyilvánosság előtt ta­lán mégsem fognak botrányt okozni — gondoltam. Amikor a szerelvény kihú­zott az ötödik vágányról, ak­kor lépett ki a restiből a ve­rekedésre elszánt fiatalember két barátjával együtt. Kezük­ben felbontott borosüveg volt. Nem a vonatról való lemara­dásuk bosszantotta őket, ha­nem más. Ezt a következő el­lesett diskurzusból állapítot­tam meg: — Nem tudtam megrakni a csajt, pedig ma már három lányt vertem meg. — Mit vagy oda? — mond­ták a barátai. — Majd megve­red holnap. Feletteseimnek jelentettem a dolgot, akik nyomban intéz­kedtek ? hatóságoknál. A következő napon órát tar­tottam az egyik érettségi előtt álló osztályban, ahol a fiúk megkérdezték: — És a tanár úr ezek után nem fél? Nem félek, de aggódpm má­sok félelme miatt. Ha ez fog visszatartani másokat az ön- bíráskodók, a verekedők, a garázdák feljelentésétől, ak­kor lassan az utcára sem me­hetünk ki nyugodtan. Véleményem szerint az ille­tékes hatóság hálás lenne a telefonrongálók, a közvilágí­tási lámpák pusztítói, a szo­cialista együttélés szabályait be nem tartók, a hetvenke- dők leleplezéséért. Mennyivel szebben, nyugod- tabban, kulturáltabban élhet­nénk ... Galambos Ferenc tanár 40. éve nyeregben ALACON ALT LÁSZLÓNÁL Az alagi lótelep 1890 óta működik, sok világhírű ló és lovas fordult meg a telepen. Szombat- reggel van. A pej- lovakkal edzésre indulnak a havas munkapályára. A szür­ke paták kiemelkednek egy- egy pillanatra, s ha vágtáz­nak, porzik utánuk a hó. Ami­kor vége az edzésnek, Alt Lászlóval, Magyarország leg­idősebb lovas versenyzőjével beszélgetek a jó meleg szobá­ban. Hogyan kezdődött? — 1932-ben, 13 éves korom­ban, jöttem ide Alagra (hely­beli lakos is voltam) tanuló­nak és azóta is egyfolytá­ban egy „urat” szolgálok. Ak­koriban úgy volt, hogy zsoké csak akkor lehetett valaki, ha legalább 60 versenyt nyert. Én 1939-ben Budapesten nyertem meg a 60. versenyt Rakoncátlan nevű lovammal — és előléptem. A fiataloknak ma köny- nyebb. Tatán van a lótenyész­tési szakmunkásiskola, a ta­nulóév 3 esztendő. Öt hó­nap elméleti és hathónapi gyakorlati tanítás van min­den évben és a másodévesek már versenyen is indulhatnak. A napi munka? — Harminckilenc éve ket­tősség — a hétköznap és a verseny. Hétköznap ötkor ke­lek, általában 11-ig tart a lovak edzése, ez attól függ, melyik ló milyen munkát kap. Délután újra bené­zünk, hogy rendben van-e minden. Mennyi a kívánatos lovaglósúly, a magasság? — Általában 54—56 kiló a jó testsúly. Ha ennél több az ember, akkor nagy versenyen nemigen indul. Ha kevesebb, akkor a nyereg alá ólom ki­egészítést tesznek. A lovak tudását a súlyokkal egyenlí­tik ki. Pl. az a ló, amelyik versenyt nyert, a legközelebb azonos csoportban, nagyobb súllyal indul, vagy erősebb csoportba kerül. Közel húsz éve az állandó súlyom 55 ki­ló. Előtte sokat szenvedtem, volt úgy, hogy egy hét alatt 6 kilót is le kellett adnom. A magasság nem számít, de elő­nyösebb az alacsony és a so­vány termet. Sikerei? — A lovaglásban három nagy .verseny van: a Derby, a Király-díj és a Magyar Kan ca-díj. Sajnos, derbyt még nem nyertem, igaz eddig 650 versenyen lettem első. Melyik lován versenyzett a legtovább? — A Gigerli nevű lovon 1964-től hat éven át. Még hét­éves korában is nyertem vele versenyt — ami nagy ritkaság. Ellenfelei? — A régiek közül Sejbál, Gutái, Klimsa, Esch ... Ma kiegyenlítetebb a mezőny, de a tapasztalatom is sokat segít a versenyen. Mikor győzött utoljára? Mit szeretne? — 1969-ben Prágában meg­nyertem a 2 évesek versenyét Novella nyeregben. Az idén is szeretnék indulni. Jubilálok; a 40. évbe lépek a versenyzés­ben, remélem sikerül. Solymosi László *

Next

/
Oldalképek
Tartalom