Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-19 / 15. szám
FŐ A SZILVÖRIUM A monori Kossuth Tsz-hen az ősz folyamán 100 hektónyi szilvát raktak el cefrének, s a napokban megkezdték a pálinkafőzőbe való szállítását. Az egész mennyiség három nap alatt alakul át 50 fokos szilvapálinkává. Mintegy 7r-8 hektó pálinkára számítanak. Képünkön Nyilas József főzőmester és Béky László főmezőgazdász a friss főzés fokát vizsgálja. Péterffy felvétele GYOMROI VÁLLALATOK Milyen volt Milyen lesz AZ ÉV? Hogy sikerült 1970 és mi várható 1971-től? — ezt kérdeztük Fodor Mihálytól, a járási szolgáltató ktsz elnökétől. — 1970 terveink szerint sikerült. Szövetkezetünk fő feladata a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítése. Ezen a téren jelentősen léptünk előre, fejlesztettük fodrász- és cipészüzemeinket, korszerű gépeket szereztünk be. Árutermelő részlegeink zömmel lakatosipari munkákat végeznek. A tervezett nyereséget elértük. — Szövetkezetünk foglalkozik a járásban a Mekalor-típusú olajkályhák javításával. Eddig több mint 350 kályhát javítottak meg szerelőink. — A műszaki vezetés színvonalát kívánjuk megerősíteni azzal, hogy néhány nap múlva általános mérnöki végzettségű műszaki vezetőt alkalmazunk. — Bővíteni szeretnénk Gyomron, a postával szemben levő fodrász-, cipész- és lakatosrészlegünket. Üllőn elkészítjük a szolgáltatóházat az idén. A negyédik ötéves tervben szolgáltatóházat szeretnénk építeni Gyomron, Mono- ron, Vecsésen is. (zse) OLAJKÚT 1KALICZA-GÖBÖRBEN Az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ Üllőn, az úgynevezett Kalicza- gödörben, a 4. számú főközlekedési út mentén, egy 25 köbméter űrtartalmú üzemanyagkutat létesít. A berendezéseket a Klíma üzemanyag-berendezéseket javító és gyártó vállalat szállítja, s ő szereli fel a kutat is. A kút a tervek szerint ez év első negyedében kezdi meg működését. A kivitelező vállalat érdekes ajánlatot tett, ami akár újításnak is megfelel. Vállalná, hogy a fűtési idény szünetében kimossa a tartályt és alkalmassá teszi benzin árusítására is. A ha’vsnkc’tedik Tiszteletnek, megbecsülésnek örvend Monoron a Czu- czor Gergely utcában Kerekes Károly. Gyakori vendégek Kerekeséknél lányaik, unokáik, dédunokáik, s ha ismerősök kopogtatnak a kis családi házba, megelégedett, mosolygós arcokat láthatnak. Kerekes bácsi a MÁV-nál dolgozott mint ellenőr, beteg soha nem volt, hűséggel szolgálta egész életében munkahelyét, családját. Mindezt azért írtuk le, mert a közeljövőben ritka jubileumokat ünnepel a család, Kerekes bácsi 86. születésnapját és 62. házassági évfordulójukat. Jó egészséget kívánunk. (h. j.) Velencei angolna A Velencei-tavi angolna, a kezdeti idegenkedés után füstölt és nyers állapotban egyaránt népszerűvé vált a hazai és külföldi piacokon. A velencei Törekvés Halászati Termelőszövetkezet tagjai tavaly 9^ mázsát fogtak ebből a kitűnő húsú halból. Vetés — szántás nélkül? Dr. Zdravkó Koszavac jugoszláv mezőgazdasági kutató, az újvidéki mezőgazdasági intézet munkatársa, kikísérletezte a gabonafélék szántás nélküli vetését. A magot csupán a talajfelszínen szórja szét. Koszavac módszere szerint a gabona felszíni vetése előtt és után a talajt füvesíteni kell. A kísérleti eredmények a Vajdaság több nagy mezőgazdasági kombinátjában kedvezőek; az így megművelt területen a búzatermés az .első évben annyi volt, mint a hagyományos módszerrel bevetett búzaföldeken, a második évben pedig a kísérleti táblákon a termés meghaladta a hagyományosan művelt területek termését. A jugoszláv kutató hat év alatt dolgozta ki módszerét, amely olcsóbbá és kevésbé munkaigényessé teszi a gabonatermesztést. SZEGEDI TÖRTÉNET Miért éppen vecsési? Szegedi barátom mesélte a következő esetet. Az egyik szegedi műszaki boltba beállít egy 40 év körüli férfi és hajszárítót kér. Az elárusító ajánlja: kétféle típus van, az egyik német, a másik magyar. ,A magyar a drágább, vecsési gyártmány. A vevő, amikor meghallja a vecsési szót, felcsillan a szeme. — A vecsésit kérem. — Miért éppen a vecsésit? — kérdi kíváncsian az eladó. — Kellemes emlékem fűződik Ve- cséshez. Huszonnégy éves voltam, meg akartam nősülni, de a lány kikosarazott. — Ez kellemes emlék? — kérdezi az egyik vendég, aki végighallgatta a párbeszédet. — Hogyne, uram. A mai napig boldog, független ember vagyok, azóta sem nősültem meg.. A boltban tartózkodó férfiak kissé irigyen bámultak rá. —szatti— HONOMDfn XIII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM 1971. JANUAR 19., KEDD AZ ÍGÉRETEK NYOMÁBAN Amit megvalósítottak és amit nem Megszűnt Káván a húsgond — Gombai tervek — Űj helyett átalakítás Az elmúlt év elején a járási tanács illetékesei tanácskozásra hívták össze a községek és a községekben érdekelt kereskedelmi szervek vezetőit. Egyetlen egy téma volt: az ellátás javítása. Mi a tanácskozásokon elhangzottakról lapunkban akkor beszámoltunk. — Beváltották-e az ígéreteket? — tettük fel a kérdést most, egy év elteltével Ilg Albertnak, a Pilis és Vidéke ÁFÉSZ kereskedelmi oáz- tályvezetőjének. — Vegyük sorra a tavalyi kérdéseket. A kávaiak tavaly ilyenkor a hús-, a kenyér- és a tüzelőellátásra panaszkodtak. — Igyekeztünk a jogos kéréseket kielégíteni. Ha nem mindig sikerült, az az országos húshiánnyal függött ösz- sze. Jelenleg jó Káván a húsellátás, sőt, azt is mondhatnám, hogy bőséges. A pilisi hizlaldától malachúst vásároltunk, a hernádi Március 15 Xsz-től füstölt árut, kolbászt, hurkát, szalonnát szállítunk. Nem mondhatok ilyen kedvező híreket a kenyérrel kapcsolatban. Hosszú vita, majdhogynem harc árán sikerült csak a sütőipari vállalattal a szállítási szerződést megkötnünk, s mindössze annyit értünk el, hogy a vállalat hajlandó ugyanabban az időben szállítani, ' mint azelőtt, tehát nem két-három órával később, mint ők akarták. A minőség sem javult. Ilyenkor az ember csak úgy segíthetne magán, ha a konkurrens vállalathoz fordulna. Ezt is megpróbáltuk. A monori ABC áruház megnyitása előtt például fölkerestük a Ceglédi Sütőipari Vállalatot. Megállapodtunk: jobb kenyeret szállítanak majd és időben. Különböző okoknál fogva mégsem lett ebből semmi, vállalnunk kellett a monori kenyér árusítását — a jobb ceglédi helyett. MI LETT AZ EGYKORI ÚTTÖRŐBŐL ? „...a mi életünk hazánk jövője...” JEGYZET Reklám Ma már a fejlődés olyan szintjén állunk, hogy a jó bornak is kell cégér. Ezért örültem azoknak az ízléses kis prospektusoknak, amelyeket a Vecsési Vegyesipari Ktsz irodájában láttam. Igényesen, a külföld és a hazai piac számára egyaránt elfogadhatóan, hirdetik a szövetkezet termékeit. Pedig azok reklám nélkül is jók, de önmagában ez kevés. A jó árut is el kell adni. Sajnos nem tudják, vagy nem alkalmazzák ezt az aranyszabályt mindenhol. Lehetne nagyobb propagandát csinálni a vecsési ingeknek, a környék borainak, a gyömrői és a mono- ri-erdei strandnak, és bizonyára még sorolhatnám tovább. A reklám kezdi elfoglalni a kereskedelemben, az. iparban az őt megillető helyet. Kár volna ezt nem észrevenni. Sz. A. A monori járás kisdobosai, úttörői és a mozgalomban dolgozó felnőttek elhatározták, hogy az úttörő- mozgalom 25. évfordulójára összegyűjtik az emlékeket, a régi albumokat, a naplókat, hogy így álljon össze, dokumentumokból, kicsiben a történelem. Hisz ezek az immáron megsárgult lapok mindennél ékesebben beszélnek. Belelapoztam ezekbe az albumokba, naplókba. Az egyik: az úttörőmozgalom 10. évfordulójára készült dicsőség- könyv. Monori úttörők írtak bele elsőnek. Bán János, a Szabó Dezső úti iskola úttörő- csapatának tagja ezt írta az első lapokra: „A mi életünk — hazánk jövője... Szeretünk doigozni iskolánkért, magunkért. Sikerült magunknak egy olyan úttöröottfiont teremteni, amelyre büszkék 'hagyunk. Ilyen kevés van az országban. Legnagyobb büszkeségünk az, hogy mi alkottuk. A csillárt, a hangulatlámpákat, a búboskemencét saját kezünkkel építettük ...” Elhatároztam, megkeresem Bán Jánost, mi lett az egykori úttörőből; hogyan él ma? Kedves meglepetés ért: az iskola mai úttörői már. .kinyomozták a címét, levelet írtak neki, kérték, látogassa meg volt csapatát. A találkozás decemberben megtörtént, és sokáig emlékezetes marad. Végül is kérdéseimre, kérdéseinkre négy úttörőtől, Sipos Marikától, Solti Sanyitól, Burján Teréztől és Pocsai Erzsitől kaptam választ. Sipos Marika elmondta, hogy a decemberi találkozón „János bácsi” sokat mesélt nekik az úttörők 15 évvel ezelőtti életéről. Fényképek kerültek elő, melyek egy-egy túrát, akadályversenyt, a színjátszó csoport fellépését, szakköri foglalkozást örökí ettek meg. — Mert nagyon mozgalmas volt akkor az úttörőélet — mondja Marika —, a napot zászlófelvonással kezdték, és nagyon fegyelmezettek voltak a csapat tagjai. Az úttörők kérdéseire Bán János elmondta: az általános iskola elvégzése után Budapestre ment, katonai szakközépiskolába. Minden álma az volt. hogy pilóta lesz, szülei azonban haliam sem akartak róla. Mosolyogva számolt be róla, hogyan valósult rpeg mégis — némi csalafintasággal — álma. Az érettségi után a továbbtanulási lapot kitöltötte ő maga, de hátra volt a nagy akadály: aláíratni a szülőkkel! Egyik kora reggel nagyon érdekes iskolai élményt mondott el édesanyjának, s közben, csak, úgy mellékesen, elcsúsztatta a lapot. Édesanyja nem figyelt arra, hogy mit is ír alá, olyan érdekes volt a történet... A főiskolai felvétel sikeréért szülei már vele együtt izgultak. Sikerült! Hároméves katonai főiskolára ment a Szovjetunióba. Nehéz, de felejthetetlen évek yoltak az elkövetkezők a számára. Sok nehézsége volt a nyelvvel, szinte állandó útitársa volt a szótár. A főiskolát sikeresen elvégezte, most valahol Magyar- országon teljesít szolgálatot, pilóta őrnagy. Monoron élő édesanyját elég ritkán tudja csak meglátogatni, de ha hazajön, soha nem kerüli el volt iskoláját. S ezentúl — piondta a decemberi találkozón —. még nagyobb szeretettel, izgalommal jön, hiszen várják az úttörők ... Valóban várják. Büszkék rá, példaképüknek tekintik. Marikáók ezt nekem valahogy így fogalmazták meg: .......otthonunkban mindig kedves vendég...” M.-né A kávai tüzelőlerakatot megcsináltuk, szép forgalmat bonyolítottunk le a kisközségben. T-. Bényén tavaly ilyenkor arról volt szó: az italboltot átadják tanácsi kezelésbe, a kultúrtermet pedig megvásárolná az ÁFÉSZ. Ugyanakkor egy új élelmiszerboltot is nyitnak a községben. . — Ez tavaly nem történt meg. Erre az évre viszont biztosat ígérhetek. A pilisi presszó és a Rétescsárda átalakítása után Bényére megy az építőbrigádunk, június 1-ig Bényén is szeretnénk a munkálatokkal végezni. A jelenlegi italboltot átadjuk a tanácsnak, ott ők könyvtártermet rendeznek be. Mi megkapjuk cserébe a jelenlegi kultúrtermet, ez abban az épületben van, amit átalakítunk: bisztró jellegű cukrászda és étterem lesz belőle. Űj élelmiszerboltot nem nyitottunk Bényén — csak bővítettük a régit, raktárát is építettünk hozzá. — A gombai kérések: szikvízellátás, legalább egy mozgó gázcseretelep, folyamatos zöldség- és gyümölcsellátás, közétkeztetés. Monori-erdei szikvízüze- münkböl látjuk el Gombát, nincs is panasz azóta. A mozgó gázcseretelepet nem lehetett létrehozni, különböző nehézségek — főleg a szállítással kapcsolatban — akadályozták ezt. Maradt egy megoldás: gázcseretelepet kell építenünk Gombán. Ezt azonban csak évek múlva tudnánk beütemezni. Ezért szóba került, hogy célrészjegyeket bocsátunk ki, a lakosság társadalmi munkát is vállalna és a tsz is segítene — úgy tudom — az építőanyagok szállításában. A rövidesen sorra kerülő gombai részközgyűlésen fogunk erről végleg határozni. A zöldség-, gyümölcs ellátás Gombán ez év folyamán különösebben nem akadozott. Sajnos, a helyi tsz nem termel mindenféle zöldséget. A Budapesti Zöldség, Gyümölcs Szövetkezeti Vállalattal vagyunk kapcsolatban, valamint a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-től vásároljuk a gombai bolt számára az árut. A közétkeztetés. Kérték, meg is ígértük, de jelenleg sincs még hely, ahol ezt megindíthatnánk. Űj éttermet nem tudunk építeni, terveink közt most is csak 1973-ban szerepel egy vendéglátó kombinát Gombán. Ebben természetesen éttermet is nyitunk. — Csévharaszton kértek egy vegyesboltot, Nyáregyházán élelmiszerboltot. — Tavaly tavasszal átalakítottuk a csévharaszti húsboltot élelmiszerbolttá. Csomagolt húst is árusítanak benne. Ez a bolt nagyon kicsi — egy új vegyesbolt építése indokolt. Nyáregyházán, a jelenlegi presszó melletti nagy telkünkön építünk egy vendéglőt, a Károlyi-telepen pedig egy élelmiszerboltot. A kérdések, válaszok után sok minden szóba került még. Gondok, nehézségek, pénzügyi és beruházási keretek, tervek, elképzelések. Egy biztos, a pilisi ÁFÉSZ vezetői sokszor nincsenek irigylésre méltó helyzetben. Javítani akarják a lakosság ellátását — ezért vannak, ezért dolgoznak. (fogarasi) P’.llanalfelvéfel ’ a EOSERI „MINDENES" S."Murár Istvánt, az Egyesült Ecser—Gyömrő Petőfi Tsz kertészetének dolgozóját csak így ismerik: az ecseri „mindenes". Ahogy bejön a szezon, a kertészet termékeit árusítják a fővárosi piacokon. Olyankor már este útra kel, hogy hajnalban az első eladó ő legyen. Alapító tagja a termelőszövetkezetnek és aktív közéleti ember. — Húsz éve vagyok a községi tanács tagja — mondja. — A Petőfi utcában lakom, az utca ügyes-bajos dolgait igyekszem elintézni. Gyakran felkeresnek az emberek. Ecser a többi között lassan már arról is híres lesz, hogy mikor megérkezik a tavasz, itt azonnal szépülni kezdenek a házak portái, széppé, virágossá válik az utcai front, kitisztítják az árkokat. Mindenben számíthatok az utca lakóira. Ha társadalmi munkáról van szó, ők ott vannak. Igazgatósági tagja vagyok a Maglódi Fogyasztási Szövetkezetnek is. Különösen a boltok áruellátását kísérem figyelemmel. De van még más funkcióm is ... Szívesen csinálom. Hatvannégy éves vagyok, nekem természetes az, hogy az emberekért, a községért tevékenykedjek. S. Murár István 20 éves tanácstagságáért tavaly megkapta az Elnöki Tanács kitüntető oklevelét. <-c) Mai műsor Tudományos ismeretterjesztő előadások Gomba, szülők akadémiája, általános iskola fél 6 órakor: Az MSZMP X. kongresszusa, előadó: Arató Ferenc, Gyömrő, szülök akadémiája, 3. sz. általános iskola, fél 6 órakor: Az MSZMP X. kongresszusa, előadó: Lakatos Lászlóné. Az előadások nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. Mozik Gyömrő: Titokzatos szerzetes. Maglód: Flórián kapitány I—II. Mende: Egy nő a diplomaták asztalánál. Monor: Spartacus. Pilis: Kezdő katonakoromban. Üllő: Dr. Holst fantasztikus esete. Vecscs: Nagykorúság. Megyei bajnok kosarasok Horváth Ilona Albertirsán lakik, a monori József Attila Gimnázium IV. osztályos tanulója. Két éve kosarazik, # gyors, rugalmas, * megbízható játékos. Magasságánál fogva különösen a középen érvényesül jól, „érzi”, hogy mikor kell kosárra dobni a labdát. Tagja a gimnázium megyei- bajnokságot nyert csapatának.
