Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

Nemsokára Szépek a saláták a pilisi Hunyadi tsz üvegházában, Kovács Kati és Domonyi Zsu­zsa kertésztanulók gondozzák, ápolják. De nemcsak saláta, paradicsom, paprika, petrezse­lyem is van az üvegtető alatt. Hamarosan piacra kerülnek. A kertészetben dolgozóknak nemsokára kezdődik a tavasz, már március elején előkészítik a növények ágyait — a sza­badban. Foto: Péterffy Nő - a vezetőségi üléseken A sülyi Virágzó Tsz múlt évi utolsó közgyűlésén az el­nök — immár a hagyomány­hoz híven — fölkérte a tago­kat, őszintén mondják el az év folyamán felmerült jogos sé­relmeiket. A tagság élt a le­hetőséggel. Többen a nyilvá­nosság előtt is megsürgették munkaegység- és földjáradék- problémájuk és egyéb ügyes­bajos dolgaik elintézését. Az észrevételeket a helyszínen jegyzőkönyvben rögzítették, s az elnök ígéretet tett a pana­szok legrövidebb időn belüli orvoslására.' A közgyűlés ez­után a nőbizottság elnökéül Dinnyés Istvánnét válasz­totta meg, s egyúttal megbíz­ta, a jövőben a vezetőségi ülé­seken képviselje a nődolgozók érdekeit. Még egy hír a tsz-ből: a szö­vetkezet zárszámadó közgyű­lését előreláthatólag február ejső felében tartja meg. Az eddigiek szerint a mnkaegy- ség értéke várhatóan eléri a tervezettet. (krátky) Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Halmai Géza, Monoron, Gombán, Bényén és Káván: dr. Kövesi László (Mo- nor, Táncsics u.), Monori-er- dőn, Nyáregyházán, Csévha- raszton és Vasadon: dr. Csa- nálosi József (Vasad), Pilisen: dr. Pázmány Elemér, Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Pallinger Georgina lesz ügyeletes vasárnap. — ügye­letes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a János ut­cai. EMBEREK, ESETEK DISZNÓTOR A disznótor nagy öröm, de olyjcor lehet gond is. íme, egy süly- sápi párbeszéd. — Vágjunk ked­den? — Nem, akkor ne... Egy jó szín­házi közvetítés lesz a televízió­ban. — Csütörtökön? — Akkor ne, egy folytatásos té­vésorozat megy __ — D e tudod, hogy csak ezeken a napokon ka­punk böllért. Kü­lönben is, este nyolcig minden­nel végzünk. Még sokáig vi­tatkoztak, végül is arra az elhatáro­zásra jutottak, hogy csütörtökön vágnak, a zsír sza­lonnát pedig csak másnap sütik ki. Korábbra kerül a disznótoros va­csora is, s ami a legfontosabb, nem marad el a televíziónézés! (jandó) Matmcmüsor szombat este?! Tizennyolc éve vezeti a gyömrői Szabadság mozit Prekler Károlyné. Arra az időre, amikor rendszeresen telt házak előtt mentek a fil­mek, lassan már úgy emlék­szik, mint ami talán igaz sem volt... Pedig akkor még kes- kenyfilmes volt a mozi. Még tűrhető volt a látogatottság 1969-ben is, sőt a múlt év el­ső negyedében is, aztán alapos visszaesés következett. Vitat­hatatlan, hogy a televízió ott­hon tartja az embereket. De a gyér látogatottságnak csak ez volna az oka? — Jelentős szerepe van an­nak is — mondja —, hogy ke­vés premierfilm kerül Gyöm- rőre. Nemegyszer előfordult, hogy olyan filmet, amit nem­régen még a matinén vetítet­tünk le, néhány hétre rá szombat, vasárnap esti fő mű­sornak kaptuk. Mondanom sem kell, üres volt a nézőtér. A tavaly Gyömrőre került fil­mek többsége bizony gyen­gécske volt. December jobb volt, éves tervünket azonban nem sikerült teljesíteni. — Pedig nem vártuk ölhe­tett kézzel a nézőket. Sok he­lyi üzembe elmentünk mi ma­gunk. Biztatásunkra megvet­ték a jegyeket, az előadásra azonban sokan nem jöttek el. Más körülmények között talán előnyös lenne az is, hogy mi, a moziban dolgozók, szinte mindenkit személy szerint is­merünk. Régiek a jegyszedők is, Ignácz Jánosné és Pál Fe­rencné már törzsgárdatagok, régi Turcsányi Mihályné gé­pész is. — 1971 jobban kezdődött.' Tony Curtis filmje, a Verseny a javából telt házakat vonzott, s az Angyal vérbosszúja iránt is nagy volt az érdeklődés. Szeretnénk, "ha az idén ez a sor folytatódna. Jobb filme­ket! ez a hangsúlyozott kéré­sünk. Szó van arról, hogy a mozi átköltözik a művelődési házba. Ott majd éjszakai elő­adásokat is tartanánk ... (gér) A CORVIN MOZI UTÁN ÜLLŐN Holnap délelőtt százperces non-stop műsor keretében Bu­dapesten, a Corvin moziban játszik a népszerű Scampoló együttes. Délután viszont már az üllőiek élvezhetik játéku­kat, ők muzsikálnak az ötórai teán. A ma esti tánczenei kokté­lon a Mokka együttes lép fel. MOHOD »VIDÉKI BaraBB XIII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1971. JANUÁR 16., SZOMBAT Mi a fő nyereség ? Könnyebb értékesítés — Jelentkezők a lsz-be Mai műsor MOZIK Gomba: A kalandor csődje I—II. G3römrő: Ecce Homo Homolka. Maglód: F,gy nő a diplomaták asz­talánál. Mcnde: Flórián kapitány I—II. Monor: Néma barátok. Péte­ri : Bye, Bye Barbara. Pilis: Bye, Bye Barbara. Tápiósáp: A Nagy Red. Tápióstily: Kaleidoszkóo. Úri: Rómeó és Júlia, üllő: Szent Péter hadművelet. Vasad: A Nagy Red. Vecsés: Szép lányok, ne sír­jatok. JÁTÉKEXPORT tekinteté­ben világviszonylatban Hong­kong foglalja el Japán után a második helyet. Tavalyi kivi­telének értéke majdnem 150 millió dollár volt. Répamosó melléküzemről még nem hallottam. Pedig van, a monori Üj Élet Terme­lőszövetkezet központi major­jában. „Üszik” a csarnok, mint mindenütt, ahol vízzel dolgoz­nak, gumicsizmás asszonyok, férfiak ülnek a répával telt ládák mellett, állnak a forgó „doboknál”, a mosógépeknél. A csarnokot fűtik, kicsit még­is hideg a szétcsorgó víz miatt. A forgó, recés dob belsejéhez szorítom az ujjamat: ez dör­zsöli le a sárgarépából a külső réteget, s megtisztítva, ládák­ban kerül az asszonyokhoz, akik a rajta maradt fekete hi­bákat késsel, gyors kézzel vágják ki. Ez tehát a mellék­üzem — hatvan fős munka­csapatot foglalkoztat állandó jelleggel... — ... és tulajdonképpen ez az igazi nyereség. Hogy folyamatosan tudunk munkát adni hatvan em­bernek — mondja Nagy András, a termelőszövet­kezet elnöke. Annak, hogy körülnéztem a répamosóban, beszélgettem az asszonyokkal — akik elégedet­tek a munkával, a keresettel is —, előzménye volt az a beszél­getés, amit a termelőszövetke­zet elnökével folytattam. Az ilyen melléküzem, amely szo­rosan kapcsolódik a mezőgaz­dasághoz, hiszen saját termé­két dolgozzák fel — ritkaság. A legtöbb helyen, ahol mel­léküzemet létesítenek, ipari jellegű munkára állnak rá. Hogyan született meg itt a jó gondolat? — A mezőgazdasági termé­kek értékesítésének szélesítése a cél, s ez bizonyos kívánal­makkal jár. Például a rendkí­vül jó minőséggel, vagy éppen a termékek helyi földolgozá­sával. Könnyebb így az érté­kesítés. Itt a sárgarépát és a burgonyát félkész, illetve konyhakész állapotba hozzuk, a sárgarépa például az itteni mosás, letisztítás után rögtön mehet akár az újházi tyúkle­vesbe is. A tsz 14 ezer mázsa zöld­séget, répát tárolt, ebbel még a télen földolgoznak 7 ezer mázsát, a többit piacon értékesítik. Három nagy kapacitású dörzs- hámozójuk van. 1971-re is kö­töttek szerződést, 500 vagon zöldségre, répára, paszternák­ra. Lesz tehát munka a jövő gazdasági évben is. — A termelőszövetkezetben örökösen munkaerőhiány volt, Péteriből, Menőéről, Csévről, Üllőről, sőt még Sáriból is jártak át munkacsapatok nyá­ri. időszaki munkára, hat-hét hónapos szerződésekkel. A tsz összterülete 2329 hold. a dol­gozó létszám csupán 80 fő len­ne, nagyon kevés... Áz idege­nek azután megmelegednek Monoron. Tavasszal 11 fiatal lépett be hozzánk. S most, hogy folyamatosan tudunk munkát biztosítani — többen kínálkoznak felvételre ... A termelőszövetkezet tag­jainak száma 189, ebből 100 nyugdíjas, a jelenleg * munkaképes tagoknak fele ' három év múlva nyugdíj­ba vonul. A helyzet tehát katasztrofális lenne, ha nem segített volna az ügyes kezdeményezés, a melléküzem. Hogy is mondta az elnök ? Igen, nem is az anyagi haszon, de elsősorban ez a fő nyereség. (k. zs.) Jól érzik magukat a jegesmedvék és a fókák A Fővárosi Állatkertben a jegesmedvék és fókák elemük­ben érzik magukat. A fókapár tava befagyott ugyan, de a ki­vágott lékben vidáman játsza­dozik, s időnként bújócskázik a jégpáncél alatt. A jólfűtött oroszlánbarlang­ban a téli állatóvoda népes ..gy.ermek&erege” szerez sok örömet a látogatóknak. Vidá­man játszadozik Zozo kutya­mama két 3 hónapos oroszlán „Lesz ennek még folyt aíása is Egy táska lucerna miatt íi A Monori Járási Tanács igazgatási osztályán tárgyalá­si nap van. Zsong a folyosó, sértettek, följelentők, tanúk várnak egymásra az ajtó előtt. Van már némi gyakorlatuk abban, mit, hogyan kell csi­nálni, hiszen ez a második — a másodfokú — tárgyalásuk. Az első községükben zajlott, de a sértettek fellebbeztek. Azok a tárgyalások is elvettek egy-két napot a munkaide­jükből, aztán idézések, leve­lezések, tanúkihallgatások so­ra, és újra igazolás a munka­helyre, jegyzőkönyvek ... Idő, munka, fáradság. Érdemes el­mondani egy ügyet; hogy mindez — miért? Egy táska lucerna körülbelül két kiló lehet. A termelőszö­vetkezet nem is tudja fölbe­ÖTSZÁZ FORINT A férfi jóleső érzéssel távozott a gyárból, ötszáz forint jutalmat kapott, jó munká­jáért. Lesz zseb­pénze a hónapra. Betért az első vendéglőbe. Kért egy kisfröccsöt. Egyedül volt. Ba­rátságos kis hely, állapította meg magában és kör­benézett a terem­ben. Ahogy maga elé pillantott, még a lélegzete is el­állt. ötszáz forint hevert a padlón! Még egyszer kö­rülnézett ... az­tán lassan rá­csúsztatta lábát a pénzre. Vajon ki hagy­ta el? Szóljak a vendéglősnek? Dehogy szólok! Lesz még ötszáz forintom, vásá­rolok az asszony­nak és a gyerek­nek. Azt mondom, ezt a pénzt kap­tam jutalomból, s az igazi megma­rad zsebpénznek. Lassan lehajolt, zsebretette a pénzt, gyorsan megitta a fröccsöt és távozott. Bement az első áruházba, egy pu­lóver az asszony­nak, egy játék a gyereknek, mehe­tünk haza. Otthon nagy volt az öröm. Másnap, amikor munkába indult, betért a vendéglő­be. Legalább fel­váltja az ötszá­zast. Rendelt, elő­vette a pénztárcá­ját és megdöb­bent. Nem volt sehol a pénz. Es lassan rájött mindenre: a saját ötszázasát rejtet­te a zsebébe. — szatti — csülni az árát, oljlan jelenték­telen az összeg. A mezőőr: — ... odamentem hozzá és szóltam, hogy ne tép­je itt a lucernát, ez a téesz földje. Nem is az a táska lu­cerna, kérem, de az bántott, i hogy bicskát akart fogni rám! Hát ezt nem lehet... A tanú: — Ott van közel a tanyám. A feleségemmel kint voltunk a kertben, láttuk ezt az embert, fel is ismertük. Esőkabát volt rajta, azt leve­tette, és egy barna táskába szedte a herét. Később, amikor odajött hozzánk a mezőőr el­mondani, hogy mi történt, mi már előtte is tudtuk, miről van szó. Igaz, megismertük! A sértett: — Ugyan, kérem! ötszáz méterről senkit nem lehet felismerni! A mezőőr: — A motor tankján egy jó kilós kenyér volt... A táskából vette ki. A barna táskából. A sértett: — Nincs is barna táskám! Szatyrom van. Olyan ... barnás. Vagy inkább szürke. De nem is. Kék! Szó­val egy kék szatyrom van. És ugyan ki teszi a kenyeret a tankra?! Én ugyan nem fen­ném! Így zajlik a párbeszéd, néha felcsattannak a hangok, de aztán egymást csitítják. Sem­mire nem jutnak. A sértett tagad a végtelenségig, tanúk nevét sorolja, akik bizonyít­ják, hogy ő abban az időpont­ban nem is járhatott a lucer­nás közelében, mert egy sző­lőben dolgozott többedrnagá- val. A mezőőr csóválja a fe­jét, hát ilyet...! Egy táska, lucernáért! Az előadó az ötö- j dik lapot fűzi a gépbe, min- | denki aláírja a saját igazát. A sértett azt mondja, lesz ennek még folytatása is ... És ki kell tűzni a harmadik tárgyalást, ahová megidézik a további tanúkat. A jelenlevők igazolást kapnak a munkahelyi mulasz­tásról. (k. zs.) neveltje és egy kiskutya, a mama édeskölyke. Arról is meggyőződhetnek a látogatók, hogy két tejtest­vére jó barátságot kötött az októberi születésű 4 oroszlán- kölyökkel.. Sok látnivalót kí­nálnak még a majomház lakói is, s az egzotikus meleg égövi állatok fűtött pavilonjai. A hi­deg idő ellenére szép számú nézője van a Magyarországon is honos vadaknak; a szarva­soknak, őzeknek. 30 ezer söprű Úriban Az úri Béke Tsz söprűkészí­tő melléküzeme mintegy 30 ezer söprű készítését fejezi be ez év áprilisáig. Két éve mű­ködik ez a melléküzem, s hasznos téli elfoglaltságot ad a tsz-tagoknak. A söprűket a férfiak kötik, a nők pedig varrják. ELHUNYT A M0N0RS13RKÓZ0SP0RT EGYIK ÚTTÖRŐJE Hetvenéves korában elhunyt László János. Talán kevesen tudják, hogy a maga idejében kiváló sportoló és a monori birkózósport úttörője volt. Az 1920-as években egyike volt azoknak, akik megkezdték en­nek a szép és férfias sportnak szervezését Monoron, akkor, amikor még a megyében is csak nagyon kevés helyen mű­ködött birkózó szakosztály. Számtalan akadályt kellett leküzdenie, amíg kialakult egy 15 fős gárda. Kezdtek volna a közös edzésekhez, ám nem volt szőnyeg. Pénzt kellett rá szerezni. Gyűjteni kezdtek, s jórészt László János adomá­nyából megvehétték a szőnyég anyagát. Elkészítését, díjtala­nul, a közelmúltban elhunyt Magócsi Károly bácsi vállalta. Hű maradt a birkózósport­hoz László János azután is, miután abbahagyta az aktív sportolást. Nevelte a fiatalo­kat, az utánpótlást. Hogy Monoron múltja van a birkózósportnak és van jele­ne, nagyrészt tehát László Já­nosnak köszönhető. Ezt kö­szönjük meg mi most, sportve­zetők és a szakosztály sporto­lói. Utoljára. Oláh Gyula Megyei bajnok kosarasok Szabó Anna ta­valy érettségizett a monori József Attila Gimná­ziumban, de nem szakadt el a sporttól, nem sza­kadt el a csapatá­tól. Bár Gyom­ron dolgozik, mégis minden ed­zésen ott van. Je­lentős része volt abban, hogy a gimnázium kosár­labdacsapata megnyerte a me­gyei bajnokságot, majd bekerült az ország 24 legjobb iskolai csapata közé. Anna gyors, megbízható, jó játékos, jól látja és „érzi’’’ a kosa­rat, biztosan talál célba közelről, tá­volról egyaránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom