Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-15 / 12. szám
MST ltECVF.1 1971. JANUAR 13., PÉNTEK KECSKEMÉT Vaddisznónyitány Kecskeméten négy alföldi megye vadásztársaságai értékesítik apróvad zsákmányukat. A rövidesen befejeződő vadászati idényben több mint ötvenezer lőtt mezei nyulat, fácánkakast, vadkacsát és foglyot forgalmazott a -MAVAD kecskeméti telepe. Most kezdődött meg a vaddisznó szezon. Az ország minden részéről külön járatokkal érkezik a zsákmány. Hamarosan útra indítják az év első export- szállítmányát is. Ezt az NDK- ba továbbítják. A nyulak fényesre kefélt bundában, a nemesvadak pedig konyhakészen „utaznak” külföldre. — Munkavédelmi kiállítás nyílt az OKISZ rendezésében Budapésten, az V. kerület Szalai utca 4. szám alatti bemutatóteremben. Ipari város lesz-e Cegléd? Tervek, elképzelések tizenöt évre Az évtizedforduló első heteiben az új év szokásos tervein túl, az új ötéves terv és az új évtized tervei foglalkoztatják az embereket. A ceglédi városi tanács tervcsoportjának szekrényeiben tucatnyi tervdokumentáció vár kivitelezésre. Ezek is részei annak a 90 oldalas tanulmánynak, amely a megye településhálózat-fejlesztési irányelveit tartalmazza. Milyen szerep vár Ceglédre 10—15 év múlva? És mi várható az ezredfordulón? A tanulmány ezekről is számot ad. Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét egymást kiegészítő jellege tö féne’.mi hagyomány Egymásrahatásukat úgy kell fokozni, hogy Cegléd középfokú szerepkörét az ne befolyásalja. Mivel a környék mezőgazdasági jellegű, az ingázók lekötésére az ipart kell hatékonyabban fejleszteni. A Budapest környéki agglomerációs övezeten kívül, 1985-ben várhatóan három középfokú település lesz a megyében; Vác, Cegléd és Gödöllő. Ekkorra Ceglédnek — a becslések szerint — 42 ezer lakosa lesz, 2000-ben 48 ezer. Milyen ma a város ipara? A tanulmány szerint fejletlen. Megfelelő bázist jelentő ipara nincs. Az ipartelepítési adottságok kedvezőek, vízigényes üzem vagy gyár azonban ide ijem telepíthető. A még megfelelően igénybe nem Vett ipar területén elektromos álállomás, gázelosztó, víz, csatorna, utak hálózata található, a munkaerő s a szakmunkásutánpótlás helyből biztosítható. Gépipari ágazat telepítésével lenne célszerű fejleszteni az ipart. Mi befolyásolja a következő Ésszerű változások - Előtérben a fejlesztés A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek új szabályozórendszerérői Kialakították a közgazdasági szabályozók azon új rendszerét, amely a negyedik ötéves terv éveiben a fogyasztási és értékesítő szövetkezetekre ér-, vényes. Az elmúlt három évben alkalmazott szabályozók egy részének tökéletesítését a gazdasági fejlődésből fakadó új követelmények, az új szövetkezetpolitikai elvek tették szükségessé. Az alapelvek természetesen változatlanok, hiszen az állam a továbbiakban is szabályozza a személyi •jövedelem és a felhalmozás, tartalékolás arányait. Jelentősen változik azonban egyes szabályozók mértékrendszere, a nyereségérdekeltség elvének érvényesülése mellett fokozottabb erőfeszítést igényel a feltételek teljesítése. A növekvő nyereségérdekeltség mellett erősödik a forgalomnövelési érdekeltség is. Ugyanakkor az állam bizonyos intézkedésekkel megakadályozza az ármanipulációkkal való nyereségnövelést. Változik az állami támogatás rendszere. Az új rendszerben az állam elsősorban az ésszerű fejlesztési, beruházási törekvéseket támogatja. A fejlesztés így jobban közös érdekké válik, hiszen minél többet áldoz egy szövetkezet saiát erőből, annál több állami támogatást kaohat. Az AFÉSZ-ek fejlesztési problémáinak megoldásában jelentős erőforrás a szövetkezeti közös alap. Emellett állami pénzügyi támogatás is jut a szövetkezeteknek, amellyel elsősorban a nagy alapterületű ABC- és iparcikk-áruházak építését, az ellátatlan területek üzlethálózatának, a zöldség- és ' gyümölcskereskedelemnek a fejlesztését, a raktárépítést és a szolgáltató tevékenység bővítését kívánják előmozdítani. A támogatást közvetlen anyagi hozzájárulásként és közvetett •módon (pl. adóengedmény) kaphatják a szövetkezetek. A szövetkezeti sajátosságok elismerését jelenti a 2019. számú kormányhatározat, amely kimondja, hogy az eszközlekötési járulék saját vagvon utáni hányadát nem kell az államnak befizetni, hanem a szövetkezet fejlesztési céljaira felhasználható. Régi gondot orvosol az az ÍH rendelkezés. amely az ÁFÉSZ-ek mezőgazdasági termékforgalmazását mentesíti a nyereségadó és az eszközlekötési járulék, továbbá élelmi- szerfeldolsozó tevékenységüket az eszközlekötési járulék fizetése alól. Ezzel elhárul a legfőbb akadály a fokozottabb ÁFÉSZ—tsz együttműködés, a közös vállalkozások létrehozása elől. Január 1-től a fogyasztási szövetkezeteknek is kereskedelmi adót kell fizetniük. Mértékét boltcsoportok szerint kulcsszámokkal határozták meg. A vendéglátást nem terheli kereskedelmi adó. Mentesülnek ez alól a 3000 lakosnál kisebb települések üzletei is, az 500 lakoson aluliak pedig a mentességen túl teljes árbevételük 1,5 százalékáig állami ártámogatásban is részesülnek. Mentesül továbbá a kereskedelmi adó alól a szövetkezeti zöldség-gyümölcs forgalmazás, a könyvértékesítés stb. A szövetkezeti és állami vendéglátásra egységes forgalmiadó- és árkiegészítési rendszer lép életbe. Az italok utáni forgalmi adó 4 százalék, az ételforgalom utáni árkiegészítés 12 százalék lesz. Változik a szövetkezeti gazdálkodás költségszerkezete, költségelszámolási rendszere is. A részjegyek utáni részesedést, amit eddig az érdekeltségi aljip terhére fizettek, már költségként lehet elszámolni, de csak akkor, ha a szövetkezet jövedelmező gazdálkodást folytat. Kedvező az is, hogy a szövetségek fenntartására fizetett hozzájárulás ezután a szövetkezetek adózatlan mérlegeredményük terhére fizetik. Az új elszámolási rendszerrel párhuzamosan január 1-től új számlakeret lépett életbe! A város-, illetve községíej- lesztési hozzájárulási az adózatlan nyereség 6 százaléka, ez azonban nem terheli a fejlesztési alapot. Hasonlóan az adózatlan mérlegeredményből képezhető a 9 százalékos tagsági érdekeltségi alap is. Miután a szövetkezet levonta mérlegeredményéből az említett célokra fordított adózatlan nyereségrészt, a fennmaradó nyereséget két részre, fejlesztési és részesedési nyereségrészre bontja. Ezek után a nyereségadót is különbözőképpen kell fizetni. A fejlesztési rész nyereségadója továbbra is 55 százalék, a részesedési nyereségrész adója azonban progresszív. A fejlesztési nyereség- hányadot terhelő adó 10 százalékát a jövőben is visszatarthatja a szövetkezet, ha azt már felhasználja tartós forgóeszköz fedezeteként. Az új bérszabályozók erősebben ösztönöznek egyrészt a forgalomnövelésre, másrészt a termelékenység fokozására. Egyes ágazatokban bérszínvonal-szabályozással, másokban bértömeg szabályozással befolyásolja az állam a szövetkezetek bérpolitikáját. Minden bérnövekedés adóköteles. A teljesítményekkel arányos és a népgazdaság bérpolitikájának megfelelő bérfejlesztés azonban adókedvezményben részesül. Az ezt meghaladó fejlesztés viszont progresszív adóztatást von maga után. Az új szabályozórendszer alapos tanulmányozása és megismerése most a fogyasztási szövetkezeti vezetők egyik legfcmtosabb feladata. A SZÖ- VOSZ ezért hamarosan összefoglaló tájékoztatót bocsát ki, amely részletesen ismerteti az új szabályozóik teljes körét Dr. Srankó István évtizedekben a mezőgazdaság fejlődését? Cegléd és a ceglédi járás a megépülő Tisza II. Vízlépcsőről öntözővizet kaphat. A kertészéti primőrök termesztésére a környék meleg vizű kútjai teremtenek előnyös feltételeket. Az idegenforgalom a Dunakanyar és a ráckevei Duna- ág környékén kívül Cegléden is fejleszthető. A város kulturális adottságai, gyógyforrásai, a vendégeknek biztosíthatnak kellemes időtöltést. De a Cegléd környéki tanyavilág is bekapcsolható az idegenforgalmi programokba. A következő évtizedekben tovább javul Dél-Pest megye közlekedése. Korszerűsítik a 4-es főútvonalat, s 1973-ban kiiktatják a ceglédberceli sorompót, Az M—4-es 1978-ra készül el Ceglédig. Tervek, álmok, elképzelések ... Kiragadott példák a sok-sok megvalósítandó feladat közül. ^Megépül-e ? Elkészül-e ? így lesz-e? — kérdezgetjük joggal. A körültekintő tervezés biztosíték arra, hogy a következő évtizedfordulón nem kell szégyenkeznünk, ha átlapozzuk a 90 oldalas tanulmányt. Szabó Alfréd Könyves Kálmánná levele Mindenki könyvszerető — Az ünnepek előtt levelet kaptam. — Újságolja Nagy Jánosné, a Fóti Gyermekváros könyvtárosa. — Kíváncsian bontottam föl, s elámultam a kedves ajándéktól, ötszáz forint értékű könyvsorsjegyet tartalmazott. Azonnal köszönőlevelet írtam a feladónak, Könybes Kálmánhénak. A levél azonban visszaérkezett; a címzett ismeretlen volt. Szinte minden hónapban érkeznek kisebb-nagyobb ajándékok. Egy nyugdíjas pedagógustól két könyvet kaptunk. Mindegyikben beírás: „a szeretet a legnagyobb erő”. Azután van olyan is hogy az innét elkerült gyerekek küldenek könyveket: emlékként, szeretetük kifejezéseként. , A könyv világa csodálatos birodalom. A gyermekvárosban korán kezdik a barátko- zást a könyvekkel, s bizony sok esetben életre szóló barátságok kötődnek. Van egy központi könyvtárunk, továbbá iskolai és otthoni könyvtárak vannak. Az utóbbiakra azért van szükség, hogy segítsék a szabad idő ésszerű, tartalmas kitöltését. De más okból is. A kicsinyeknek például a nevelők jobban tudnak könyvet ajánlani, mint a könyvtáros. Jutalmul lapozhatják a színes, képes mesekönyveket. Diorit a vízen Vízre bocsátották az év első hajóját a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében. A hajógyár NSZK-meg- rendelésre készült Diorit nevű 1920 bruttó regisztertonnás kőszállító hajóját január 12-én vízre bocsátották. A hajót, 4 másik ugyanilyen kőszállító hajóval együtt, Ottó A. Müller NSZK hajózási szállítmányozó vállalat rendelte. Legfőbb célom az olvasóvá nevelés. Ajánlom az olvasmányokat, ismerem olvasóimat. Gyakran visszakérdezem a tartalmat, s igyekszem együtt élni a gyerekek esztétikai élményével. Évtizedes tapasztalatom alapján úgy látom, hogy a régebben oly éles fiúk-lányok határ — megszűnt. Ma már a lányok érdeklődése is szélesebb, sokszor azonos a fiúkéval. Könyvállományunk 22 ezer. Slágerek a kalandos regények; a Delfin-sorozat, a»- pöttyös és csíkos könyvek. Gyakorlatilag minden gyerek olvas, összesen 835-en. Az egy főre jutó országos átlagot mi messzi túlhaladjuk. Nagyon sok az igényes olvasónk. Bánhidi László tengerésznek készül, fölkutattunk hát neki minden tengerésztörténetet. Egyébként Laci és barátja, Tóth Imre, már-már segédkönyvtárosok. Sokat olvasnak, ismerik és szeretik a könyveket. Érdemes megemlíteni még, hogy az elmúlt évben olvasóink többsége félretett pénzéből ajándékkönyvet vásárolt. Gyakran fölkerestek olyan kéréssel, hogy ajánljak valamit az apukának. De egymást is könyvvel ajándékozzák. Magamról: szeretem Moldo- vát. Az olvasáshoz atmoszféra, az igényhez kor kell. ötéves kisfiam van, a család* ban mindenki könyvszerető. f, ny. Fitotron Szegeden Elkészült Szegeden a József Attila Tudományegyetem növénytani tanszékéhez tartozó fitotron, amely hazai viszonylatban jelenleg a legkorsze- ruoQ. Áz új létesítmény 4, egyenként 8 köbméteres klímaszobából, valamint négy különböző méretű laboratóriumból és műszerszobából áll. A klímaszobák olyan kondicionáló berendezéssel ellátott helyiségek, amelyekben tetszés szerinti körülményeket tudnak teremteni a növénybiológiai tudományos vizsgálatokhoz. A fitotronban programozottan szabályozható a hőmérséklet, a fény, a páratartalom, ezenkívül a széndioxid-koncentrációt, sőt, még a levegő mozgását is irányítani tudják. időközben eltűnt a lakásból... ... Amikor felmostak a padlóról, arra kértem őket, vegyék lejjebb kissé a hangerőt, mert ilyen decibellel i'nég fuvolában sem bírom, nemhogy hajókürtben, pláne a dobhártyámra. A fiúk azt mondták: ez van, eztet kell szeretni, és elmeintek. Békés otthonom attól kezdve pokollá változott. A bőgőmasináról már ez első órában kiderült, hogy véletlenül ösz- szekötötték a szomszéd lakással is. Akár hozzánk gyüttek a krapekok, akár a szomszédhoz, a hajókürt mindkét lakásban felbődült. Ráadásul, szomszédom magánkisiparos, népes kuncsaftériával, továbbá egy Il/b osztályos elsőszülöt- teL Mindezekből kifolyólag napjaim így alakultak.: Reggel hét órakor felbőg a Rosch-duda és megszólal egy cérnahang: — Jenő elment már? — Te vagy az, Ragacsik? Szia! Most reggelizek, de várj meg, mert én gyorsan szokok enni. Ragacsik megnyugszik. Két percre. Aztán újra bőget és sürget: — Jenő, eszel még? Jenő eszik. Harmadszorra Ragacsik ötöt dudál, jó hosz- szan, mint egy jéghegynek ütközött óceánjáró. Nyolc órakor jön az újságos és vidám dudaszóval jelzi, hogy kedvenc lapom a levél- szekrényben vár rám. Most már csak az a kérdés, hogy melyikben a 36 lakóé közül? Ha szerencsém van, két nap alatt kiderül. Fél kilenckor megjön szomszédomhoz a Róza néni. Róza néni 81 éves, majdnem süket, két bottal jár és egyetlen öröme az életben a kaputelefon. Addig nyomja, míg le nem mennek érte a nyolcadik emeletről. Amikor felhozzák, leül a kissámlira és szotyolázik. Tíz órakor elköszön és tovább áll egy házzal. Ott is van kaputelefon. A délelőtt a kuncsaftoké. A kuncsaftok különböző neműek és% korúak; van köztük Közért-kiszolgáló és bárszámfejtő, ostyasütő kisiparos és műtőasszisztens, négy ele- mis és tanári diplomás, alacsony és magas, szőke és barna, csak olyan nincs köztük, aki bánni tudna a kaputelefonnal. Valamennyi odaraga- csik a jelzőgombhoz és máig is nyomja, ha meg nem halt. Újabban — vasárnap is. Vasárnap délben — ebédnél ültünk éppen — feibődült a duda. Odavágtattam a kazettához és belekárogtam: — Ki az? — Én vagyok. Újságpapír van? Ez megint a Ragacsik. Hogy az a!... — Van, édes fiam. A Zrínyi Nyomdában. Egész bálákkal ... Kis csend után hallom, hogy egy másik cérnabasszus —talán Ragacsik II — azt kérdi: „Mit mond?” Mire Ragacsik I felvilágosítja: „Valami bálnákról beszél. Ez biztosan dilis.” — Hát így kerültem én ide, doktor úr... Nyíri Éva RAGAC SIK bakelit dobozka. Se sző, se beszéd, vésni kezdték a falat az előszobában. Nem azért mondom, hogy hencegjek, de betonfalúnk van, sokáig ellenállt. A vésést aztán fúrás követte, amitől kiilemc emeleten végig, berezonált a vízvezeték. Olyan volt az egész, mint egy házikoncert a diliházban, ütődött hangszerekre és cselesztára. Idővel elkészült a lyuk, s rajba zöld, meg piros vezetékeket ciháitok be a lépcsőház- ból. Én ezalatt a szőnyeget rángattam ki a talpuk alól. Aztán felszerelték a bakelit kazettát a falra, s közölték, hogy ebbe kell szövegelni. — Kinek? — kérdeztem. — A krapekoknak, akik fal akarnak gyünni magához — szólt le a létra hegyéből az egyik tinédzser. — Bocsánat — hebegtem szemérmesen —, itt valami tévedés van: nem járnak hozzám krapekok. Az a lámpa, amit a bejárati ajtó felett látnak, a lépcsőházi világítás, és fehér búrája van, nem piros. De ha úgy értsem, hogy ez az izé itt egy kaputelefon, ak... — Nyert. Maga az első öreglány, aki kitanálfa — dicsért meg leereszkedően a pattanásosabbik. Tovább nem szövegelhettünk, mert ekkor jelentkezett a kapuból a harmadik, aki A főorvos maga elé húzta a kartotékomat, megnézte a foglalkozás rovatot és azt kérdezte : — Szakmai ártalom? — Gu- miikalapácsával váratlanul kettőt koppantott a térgyem- kalácsára. Válaszul egyet rúgtam, de nagyot. A főorvos feljajdult és megmerevedett, mint egy pléh-boy. íróasztalán katonás rendben sorakoztak a színes 'ceruzák, golyóstollak és verzatilok. Kivett egy pirosat, és háromszor aláhúzta a lapomon: újságíró. — Ne fáradjon, főorvos úr — mondtam —, az egésznek semmi köze a hivatásomhoz. Más baj Van: kaputelefon. Az elmegyógyász szája el- nyílt a csodálkozástól. Most olyan volt, mint egy show- bálvány: — Ka-pu-te-le-fon? — szótagolta kifogástalanul. — Az. — Attól van ez a rángatód- zás a szeme sarkában? — Attól. — Beszéljen, — biztatott és ujjaival pilinckázni kezdett a pupillám előtt. Jobb kezemmel bágyadtan visszaintegettem és belekezdtem: ... A dolog októberben kezdődött, mindjárt az elején. Egy reggel három fiatalember csengetett az ajtónkon. Vállukon kétágú létra, hónuk alatt
