Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-04 / 284. szám

4 K^íHflP 1970. DECEMBER 4.. PÉNTEK Titkártalálkozó Cegléden Ki mit olvas szívesen? A ceglédi járás alapszerve­zeteinek KISZ-titkárai leg­utóbbi megbeszélésükön szá­mot adtak az eddig végzett munkáról Babosán Józsefnek, a járás KISZ-titkárának. Szó esett még a tagösszeírásról is, aztán, utolsó napirendi pont­ként, egy kicsit rendhagyó módon a Pest megyei Hírlap­ról mondták el véleményüket a megbeszélés résztvevői. Rendkívül jó érzés volt halla­ni azt a sok javaslatot és ész­revételt, ami lapunkkal kap­csolatban elhangzott. Ennek bizonyítására álljon itt néhány vélemény. Ivánlsó József, Csemő, Rá­kóczi Tsz:— Naponta olvasom a Pest megyei Hírlapot, részle­tes, jó tájékoztatást ad a napi kül- és belpolitikai események­ről. Számomra a külpolitikai oldal széles körű felvilágosítást nyújt: olvasmányosan és még­is érdekesen, röviden tálal minden eseményt. A sportro­vatot illetően csak egyetlen megjegyzést: jó dolog, hogy részletesen írnak a megyei fo­cicsapatok szerepléséről. De engem az is érdekelne, hogy teszem azt a Fradi—Dózsa meccsen a Flóri hány gólt rú­gott ... Szarka Ferenc, Törtei: — Mindjárt azzal kezdeném, hogy új előfizetője vagyok a Pest megyei Hírlapnak. Eddig is ol­vastam, de rájöttem, hogy sok­kal jobb, ha már reggel kézbe vehetem. Engem minden fontos megyei esemény érdekel, s örü­lök, hogy ezekkel részletesen, színesen foglalkozik a lap. Persze azért nem bánnám, ha a ceglédi oldalon több törteli vonatkozású cikk jelenne meg. Kovács Ferenc, Cegléd, járá­si tanács: — Azt nyugodtan ki­jelenthetem — és ez nemcsak az én véleményem —, hogy a külpolitikai oldal jobb a Pest megyei Hírlapban, mint né­hány országos napilapban. Az útibeszámolókat, folytatásos regényeket, no meg az ifjúság­ról szóló írásokat mindig elol­vasom. De néha én is részle­tesebb tájékoztatást várnék olyan országos eseményekről, amely valamennyiünket érint és érdekel. Boros János, Abony: — A napi kül- és belpolitikai ese­ményeket — a rádión és tv-n kívül — én is a Pest megyei Hírlapból kísérem figyelem­mel. Jó dolog az, hogy a ceg­lédi oldalon csütörtökönként külön, Abonyról szóló cikkek jelennek meg. Bár tudom azt, hogy a Pest megyei Hírlap nem ifjúsági lap, mégis azt szeret­ném. ha minél több, fiatalokat érintő témával találkozhat­nék. Azokat a krimiriportokat szeretem, amelyeket képekkel is illusztrálnak. (falus) — Vidéki premier Galga- mácsán. Az Állami Déryné Színház vasárnap este Galga- mácsán tartotta az „Okos mama” című vígjáték vidéki premierjét. Az előadás után a helyi Művelődési Házban a hazaiak megvendégelték a művészeket. GISELLE J. Seleszt, a Ieningrádi Kirov Opera balettegyüttesének magántáncosnője három hónapon keresztül a Magyar Állami Operaház balcttművészeivel foglalkozik. Munkája során Metz­ger Mártának és Markó Ivánnak, az Operaház fiatal balettmű­vészeinek a Giselle főszerepeit tanítja be. A két fiatal művész holnap mutatkozik be a balettben. KÖNYVESPOLC Benczúr Most jelent meg a Corvina Kiadó gondozásában, a Művé­szet kiskönyvtára sorozat 52. darabja, amely Benczúr Gyulá­ról szól. A nagy magyar festőt bemutató tanulmányt Telepy Katalin művészettörténész ír­ta. Korának népszerűségben fö­Télapó-lesen Gödöllőn Mi van a puttonyban? lülmúlhatatlan festőfejedelme volt Benczúr Gyula és munkás­sága több évtizeden át, egész a huszas évek végéig döntően befolyásolta a magyar művé­szeti életet. Széles körben is­mert, nagyszabású történelmi kompozícióin kívül — mint amilyen a Hunyadi László bú­csúja, a Vajk megkeresztelése és a Budavár visszavétele — életképei, mitológiai jelenetei legjavát is megismerheti az ol­vasó a szerző tanulmányából és a kötet gazdag reprodukciós anyagából. A kötet 58 képet — köztük hat színes nyomatot — tartalmaz. — K — A gyerekek december 6-án tisztára pucolt cipőket tesz­nek az ablakba. Másnap a ci­pők édességgel telve vár­ják gazdáikat. „Itt járt a Mikulás bácsi” — mondják és akkor még nem tudják, hogy néhány év múlva kiderül: a télapó apuka volt. Érdekes. A felnőttek is iz­gatottak egy kicsit ezen a na­pon. Pedig tudják, hogy nem a Mikulás gondol rájuk. Mégis — meglepetéseket várnak. Télapó-lesen Gödöllőn jár­tunk. Ovisok A János utcai Óvodában ép­pen 190 gyerek délelőtti sziesz­zák görbe vonalai nyomán kialakul a rajz: a vágyak, mit is szeretnének kapni. Mikulás bácsitól. Macik, pap­rikajancsik, búgócsigák, lend- kerekes autók minden meny- nyiségben. Egyikük, Kraszna Laci már robotembert raj­zolt. Hiába, a XX. század ovisai már ismerik a technika forradalmának vívmányait. Nehéz szóra bírni az alkotót. Hüvelykujját a szájába téve mustrálgatja képét. — Miért éppen robotem­bert kérsz? Csodálkozó szemmel fel­néz: — Hát, mert az mindent tud... Kifelé menet dr. Kovács Já- nosné halkan ennyit mond: — Kevesen vagyunk. Január egytől már 210 gyerekre vi­gyázunk. Elkelne nálunk is egy kis mikulásnapi ajándék — három-négy óvónő ... KISZ-esek — Mi már tudjuk, hogy az apuka a Mikulás... — fogad nevetve Dollányi Sándor, a táját zavartuk meg. Dr. Ko­vács Jánosné vezető óvónő már a télapó hosszú, piros kö­pönyegét és vattaszakállát készítette elő irodájában. — Nálunk évek óta Ma­rika óvó néni a hivatásos „tél­apó”. Mindegyik gyereket jól ismeri, tudja, hogy melyik a „rossz evő” csoport, ki csin­talankodott, kinek jár kram­pusz, s kinek csoklmikulás. És hadd áruljak el egy ku­lisszatitkot is: tudomásom sze­rint ez az egyetlen télapókö­pönyeg Gödöllőn. Kölcsönad­juk több helyre is. Sietni kell, hogy az általános iskola alsó tagozatosaihoz is időben be­kopogtasson a Télapó. A kiscsoportosok asztalkák mögött ülnek, előttük rajzla­pok. A piros, kék, zöld ceru­alább egy olyan helyiség le­gyen, ahol a fiatalok kultú­rált körülmények között tölt­hetik szabad idejüket. ' — Kikhez jön hát a Miku­lás? — A turaiakhoz, a vérsé­giekhez, a dányiakhoz és az aszódiakhoz. Versegen azon­ban a tanácstól olajkályhát, a termelőszövetkezettől pedig televíziót kapnak a KISZ- esek. Az aszódi KISZ-klubot is rövidesen megnyitjuk: az egykori FÜSZÉRT-raktárat hangulatos, barátságos terem­mé varázsolták. — Több nincs a puttony­ban? — ötezer forintért sport­szerek, tízezerért táborozási kellékek... 20 ezerért pedig az úttörőcsapatok felszere­léseit gyarapítjuk. Mikulás tehát nálunk sem jön üres kézzel... Játékország A gödöllői játékország, he­lyesebben a Pest megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat 93-as számú boltja tele van ezekben a napokban gye­rekkel és nézelődő szülőkkel. Az üzletvezető, Déri Károly megállás nélkül dolgozik munkatársaival együtt. — A mackókat, hajasbabá­kat és a mechanikai játéko­kat veszik a szülők leginkább. Raktárunk dugig van játékok­kal. Napi forgalmunk: húsz­ezer forint körül mozog. — Szánkó? PEST MEGYEI SIKER Holland vendégek Kerepesen A Magyar Úttörők Szövet­sége és a Magyar Amatőrfilm Szövetség kétnapos filmbe­mutatót, s azt követően vitát rendezett, amelyen az álta­lános iskolai, valamint mű­velődési otthonokban működő úttörőszakkörök mutatták be alkotásaikat. Pest megyéből ezen az or­szágos seregszemlén a kere- pesi művelődési ház gyermek- filmforgatói vettek részt négy filmmel. Közülük, egynek, a „Törzsfőnök bosszújának” for­gatásáról fényképes ripoft- ban számoltunk be október­ben. A seregszemlén csütörtö­kön délelőtt osztották ki a dí­jakat. Az első díj az ÉVIG gyermekfilmköréé lett, amely­nek vezetője Bállá Gábor, a kerepesi művelődési ház igaz­gatója. A második díjat a ke­repesi gyerekek filmszakköre nyerte, amelyet szintén Bal­ia Gábor vezet. Ezenkívül filmjeik a technikai megol­dásokért még külön oklevél­ben és jutalomban is része­sültek. Bállá Gábor örömmel szá­molt be a filmszemlén az őket ért megtiszteltetésről: ma este Amszterdamból érkezik hozzájuk egy héttagú filmes csoport az amszterdami film- művészeti főiskola rendező­szakos hallgatói, akik a hol­land gyerekek hasonló kis- filpjeit tanulmányozzák. ,.Nem szabad lemondani.. .** Sokan voltak a meghívottak... KÉTSZÁZ, NÉVRE szóló meghívót kaptak a ceglédiek Fábián Zoltán irodalmi estjére. A zeneakadémistából lett mol­nárlegény, majd építőipari munkás, írói bemutatkozásával hitet tett amellett, amit az Íté­let című regényének egyik sze­replője mond: „Nem szabad le­mondani semmiről, ami innen, belülről jön, mert akkor elve­szítjük önmagunkat.” Meghök­kentő, elgondolkodtató novel­lái számadásra kényszerítik az embert, sorsa, életútja az élet minden izgalmát magában rej­ti, de több annál. Példaadás. Belső harmóniáját a molná­rok és kőművesek között is megtalálta, ezért nem veszí­tette el önmagát. De megtalálták-e mindazok, akikhez szól, akiknek műveit írja? Kétszáz, névre szóló meghí­HÚSZ ÚJ FILM KISZ járási bizottságának tit­kára. — Mi egymást lepjük meg! — Hogyan? — A megyei KISZ-bizot,t- ságtól 78 ezer forintot kap­tunk, és ennek nagyrészét — 43 ezret — alapszervezeteink berendezésére fordítjuk: bú­torra. Szeretnénk, hogy járá­sunk minden községében leg­— Most kaptunk ötvenet, bizonyára nem sokáig tart... Falus—Zsoldos Húsz újabb külföldi játék­filmet vásároltunk hazai vetí­tésre az elmúlt időszakban. Hamarosan a mozik műsorára kerül például Szergej Bondar- csuk rendezésében az olasz— szovjet koprodukcióban ké­szült Waterloo című filmalko­tás. Napóleont Rod Steiger, Wellingtont Christoper Plum­mer alakítja. Játszik még a filmben Orson Welles, Virgi- na McKenna és Oleg Vidov is. A Vörös tér Ordinszkij szovjet rendező alkotása, pol­gárháborús történet egy bátor komisszárról. A Kezdet című film Panfilov rendezése. A de­rűs hangvételű, mai témájú szovjet alkotás főszerepét, Inna Csurikova játssza. A Vö­rös Sátor, Kalatozov filmje, szovjet—olasz koprodukcióban készült, s az 1928-as tragikus végű Nobile-expedíció törté­netét idézi — nemzetközi sze­replőgárdával. Bűnügyi törté­net A filatelista halála című filmalkotás. Rendezője R. G. Kalatoziwili. A Ragyogj, ra­gyogj, csillagom színes szovjet film Oleg Fabakovval, a fősze­repben. Számos román alkotás vetí­tési jogát is megvásároltuk. A román új hullám kezdetét jel­zi Lucian Pintilie Rekonstruk­ció című filmje. Manóié Mar­cus színes alkotása, a Kanári és, a hóvirág pedig a harmin­cas években játszódik. Sütő András Zászlós Demeter aján­dékélete című novellájából Ketten egy halálért címmel Gheorghe Naghi rendezte, a második világháború utolsó napjaiban játszódó, a magyar és .román nép barátságát jel­képező történetet. Az Elítéltek kastélya Mihail lacub háborús kalandfilmje. Ugyancsak ka­landfilm a Hét lovas betyár című román alkotás. Pierre Gaspard Hűit francia és Ser­giu Nicolaescu román rende­zők közös indiántörténete is: a Préri. Megvásároltuk a többi kö­zött a Hello, Dolly című ame­rikai musicalt is — Gene Kelly rendezésében. Főszerep­lője Barbara Streisand és Walter Matthau. A Charly cí­mű amerikai' társadalmi drá­mát Rapl Nelson, s Dániel Keyes magyarul is megjelent, nagy sikerű Virágok Algernon- nak című regényének filmvál­tozata, Vetítem fogják a mo­zik a Cromwell című angol történelmi drámát is. Boleyn Annáról, Vili. Henrik egyik feleségéről szól az Anna ezer napja" című angol történelmi filmalkotás. Láthatja a magyar közönség a Kaktusz virága című zenés vígjáték amerikai filmváltoza­tát is, amelynek főszerepét Ingrid Bergman és Walter Matthau alakítja. MA NYÍLIK a nemzetközi térképkiállítás Vasárnap: a Dunakanyarba látogatnak a külföldiek Dr. Radó Sándor, a magyar térképészet nemzetközi hírű professzora mutatta be tegnap az újságíróknak — a Közleke­dési Múzeumban annak a ki­állításnak az anyagát, amely ma délelőtt nyílik és amelyet december végéig tekinthet meg a közönség. Harminchárom or­szág 77 intézménye tárja a lá­togatók elé a közlekedési tér­képek különböző fajtáit. Az európai államok mellett Afri­ka, Ázsia és az amerikai kon­tinens országai is elküldték kollekciójukat. Külön érdekes­sége lesz a kiállításnak a régi, főleg magyar és német térké­pekből összeállított bemutató. A tárlattal egyidőben 35 kül­földi szakember részvételével tudományos ülésszakon vitat­ják meg a szakma időszerű problémáit a Technika Házá­ban. A külföldi, tudósok vasár­nap tanulmányi kiránduláson a Dunakanyarral ismerkednek. A rendezvényt egyébként a MÉM térképészeti hivatala, a Közlekedési Múzeum és a Kar­tográfiai Egyesület szervezte. vót kaptak a ceglédiek Fábián Zoltán irodalmi estjére. A havi műsorfüzetben is szerepelt ez a program. Szigorú logikájú, néha a ze­neművek szerkezetéhez hason­ló felépítésű novellái és egy regényrészlet közben életéről, zenei és irodalmi vonzódásai­ról, Liszt, Petőfi, Ady rajon­gásáról vallott. Sellei Zoltán előadóművész szép versmondá­sa, Agonás György zongora- művész lenyűgöző Beethoven, Liszt tolmácsolásai azt az alap­hangot találták meg, amely Fábián Zoltán életharmóniájá­nak tartópillére. De megtalálták-e az irói azok, akikhez szól, akiknek műveit írja? KÉTSZÁZ MEGHÍVÓT kap­tak kézhez a ceglédiek, a ze­neiskola vonzóan ízléses hang­versenytermében csak 120 né­ző számára van hely. Ezen .az irodalmi esten 26 szék volt foglalt. Két és fél éve Mátyás Ferenc mondta Cegléden 21 hallgató­jának: Balassi, Csokonai örült, ha öt-hat katona meghallgatta. Ady irodalmi estjén 27-en vol­tak, de a szünetben tizen eltá­voztak, otthagyva Basilides Máriát és Kosztolányi Dezsőt is. De folytassuk az irodalmi estek történetét friss adatok­kal. 1969: Kassák-est 25 hall­gató, Kárpáti Aurél emlékün­nepség: 23 hallgató. NOVEMBER 30-ÁN hétfő volt, a tévé nem sugárzott mű­sort. Orvosok, mérnökök, ta­nárok, tisztviselők, középisko­lások! Egy író Ceglédre jött, hogy művészetével fejet hajt­son önök előtt, és alig akadt, aki megemelje a kalapját. Szabó Alfréd Dzsámi a művelődési ház udvarán Siklóson tavaly bukkantak Malikocs bej kivételesen szép, gazdagon díszített dzsámijának ópületmaradványaira. A „nyo­mozásban” egyetlen írott for­rásanyag, a hajdan híres törté­netíró, Evlia Cselebi krónikája és egy metszet segített. Ez ve­zetett a járási művelődési ház udvarán egy lomtárnak hasz­nált épülethez, amely egykor a Pelikán-szálló kocsiszínje volt. A dzsámi falait épületek öve­zik. A feltárás nyomán azon­ban újabb és újabb török mű­részletek tárulnak elő. Legje­lentősebb a dzsámi gazdagon díszített imafülkéje — a mih- rab. ARANYKOSZORÜS A DÉRYNÉ A Magyar Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége a társaság aranykoszorús pla­kettjét adományoztá az Állami Déryné Színház együttesének. A szovjet kultúra terjesztésé­ben orosz—szovjet színpadi művek előadásával szerzett ki­magasló érdemeinek elismeré­seként. A színház fennállása óta 30 orosz és szovjet szerző 40 művét 5694 előadásban mu­tatta be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom