Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-31 / 305. szám

4 "v/fiHflP 1970. DECEMBER 31., CSÜTÖRTÖK Hogyan készül a prád ? Nem főzni! 480 kilométer virslit küld ki a Dél-Pest megyei boltokba és Budapestre a ceglédi húsgyár — azaz 120 mázsát. A töltőgép előtt állunk Kiszely Istvánnal, a gyár főmérnökével, ahol sza­lagon siklatnak a fényes virsli- szálak. Bejön a marha. Levágják. Még melegen kicsontozzák. Megkezdődnek az aprító­műveletek. A virsli harminc százaléka víz. kapuban portás. Nem ellenőriz sem- /m mit, mindenkit beenged, kalapját mellére szorítva hadarja: boldogúj- K-S évet, boldogújévet, boldogújévet. Havi ötszázért. Nyugdíjas. Az igazgató, Konfet Tibor először az iga­zolványomat kéri, majd az ebadó nyugtáját. — Ugye, megért... — motyogja. Megértem. Ráhunyja szemét az igazolvány­ra, meg a nyugtára és sóhajtva mondja: — Kérdezhet. Mire kíváncsi az elvtárs? — Milyen gondokkal küzd a Szilveszter­gyár? — Ezt sajnos csak a tröszt igazgatója mond­hatja el. Nekem erre nincs felhatalmazásom... Forduljon hozzá... — egy játéktelefont tói elém. — Nem olyan lényeges. Hány újfajta gyárt­mánnyal lepi meg a vásárlóközönséget a Szil­vesztergyár? Tárcsáz a játéktelefonon, bemondja a kér­dést. — Szerpentin elvtárs azt mondja: sokkal. — Közülük a legérdekesebb? Az igazgató homlokán redők. Hosszan gon­dolkozik, aztán kivágja: — A papírtrombita! — Hiszen az már régóta divat! — A hangja kérem, érdekes... Felettébb érdekes... Magában mormog. Én búslakodom. Ez az aktuális riport sehogyan sem sikerül. Kihát­rálok a szobából. A portás bácsitól megtudom: a Szilveszter­gyár 364 napig készül a 365-ikrc, bár sokan szeretnék, hogy mindennap legyen szilvesz­ter, eddig a harc hiábavalónak bizonyult és ö úgy tudja, ezért nem kapnak pénzt nagyobb arányú rekonstrukcióra. A bérfejlesztésnél is vannak problémák. Persze emiatt nagy a fluk­tuáció, nincs munkás, így minden szilveszter után kételkednek abban, meg tudják-e csinál­ni a következőt. Aztán valahogy mégis sike­rül ... Legalábbis, mióta a portás bácsi üt dolgozik, egy sem maradt el. Nagyon kéne a munkáskéz. Hirdetnek is naponta az újságok­ban, de nem sok sikerrel. Pedig vidám itt a munka, jó a gyári kollektíva, van szakszer­vezet. Csak az a baj, hogy az üzemi konyha elavult és a dolgozók megunták már a sült malacot, a pezsgőt, és a virslit. A portás utánam szól, mikor felvidulva ne­kilódulok a légből, illetve a kaputól kapott hírekkel: — Aztán ne írja meg, hogy tőlem tudja... Én csak egy ötszáz forintos nyugdíjas va­gyok ... Megígérem, nem lesz belőle kellemetlensége és elhatározom, próbálok alkalmi munkásokat szerezni a Szilvesztergyárba, hogy az idei szil­veszter is olyan legyen, mint a többi: 10 mil­lió magyarnak lehessen új életet kezdeni 1971- től. Kutyát utánoz. Pszichológus á Theáirumhan PENDLIMENETREND ~ A nagyte­remben jugoszláv vendégek lesznek, a kisterembe IBUSZ-vendége- ket várunk. Két zenekar muzsikál majd, feldíszítjük a termet, műsor is készül... Természetesen hajnalban feltá­laljuk sok egyéb finomság mellett a korhelylevest. Schneider Já­nos, a szentendrei Theátrum Étte­rem üzletvezetője is belép idény­munkásként a „Szilvesztergyár­ba”. A Dunaka­nyar újszülöttje a modern étterem, első alkalom, hogy itt búcsúz­hatnak az óévtől a vendégek. A Theátrum sztárja Kerányi Gabriella lesz, hi-' szén a megnyitás óta mindennapi szereplője a bár műsorának. — Nyolc éve énekelek. Két évig NSZK-ban és Olaszországban turnéztam. Kül­földön szilveszter­kor nincs pendli- zés. Itthon éjsza­kai bárokban dol­gozom. Az idei utolsó nap menet­rendje már össze­kapcsolódik a 71- es év első napjá­nak kezdődő órái­val: este tízkor kezdek az Abbá­ziában, 11-re Szentendrén va­gyok, másnap fél egykor a Savoy- ban lépek fel, ne­gyed kettőkor a Dunaparkban, majd utána újra a Savoy követke­zik. — Mit énekel szívesen? — Soult és iro­dalmi sanzqnt. Szilveszterkor Szentendrén egy humoros dalt adok elő, melyben kutyát utánozok. És Carmen egyik részletét — dzsesszesítve. — Hobby? — Az éneklés. — Hivatás? — Végzett pszi­chológus vagyok. KISLEXIKON Lexikonunk az ismert szavakra szorítkozik. Azok­ra a szilveszterkor haszná­latos közismert szavakra, melyek használata sok fél­reértés okozója. Szerpentin: Egyesek azon­nal a Lillafüred felé ve­zető kacskaringós, hegyi út­ra gondolnak, ám ez eset­ben hosszú papírcsíkról van szó, melyek használata ál­talában alkalmi párokat hoz létre az óév utolsó óráiban. És a valódi párok­nál verekedéseket az új év első óráiban. Konfetti: Azok az apró, köralakú papírdarabok, amiket év közben ki­dobunk, év végén megve­szünk és az új évben ká­romkodva vesszük elő miatta a porszívót. Trombita: Sokan hang­szerre gondolnak. Nem, a papírtrombita nem hang­szer. Vannak olyanok, akik a papírral végződő tölcsért eldobják és orvul a sípot kabátjuk zsebébe rejtik. Hogy az új esztendőben is tudjanak másoknak örömet szerezni, pirkadatkor fáj­dalmasan megfújják, s ha nyílnak az ablakok, meg­kérdezik, hány óra. Az óévben utoljára Az új évben először CRÉMAHT ROSE Törley 1882-ben építette pincéjét. Most Garambári Vencel, a pezsgőüzem vezetője kalauzol itt. Idén 3 millió 200 ezer palack pezsgő került az üzletekbe, ebből 1 millió kül­földön. Többre lenne szükség, de a 70 millió forintos re­konstrukció megkezdése gátat vet a termelésnek, építkeznek, új gépek érkeznek. Három év múlva azonban, az óévbúcsúz­tatón már elmondhatják, hogy minden családi asztalon ott le­het a pezsgő, hiszen akkor az évi palackszám már 5 — 6 millió lesz. — Természetesen mi is be­lépünk a „Szilvesztergyárba”. Kétfajta technológiát alkalma­zunk a pezsgőgyártásnál: a hagyományos, francia mód­szert és az újat, a tankerjesz- téses készítés egyik válfaját. Az előbbinél két év, az utóbbi­nál már csak három hónap az érlelés. A Hungária család a hagyományos módszerrel ké­szül, -míg a Törley a moder­nebb . Rjü kell a pezsgőhöz? — Jellegtelen alapbor, fa- éleszté és kandiscukorból ké­szült likőr. Különleges üveg, mely húsz atmoszférát is kibír, hiszen azért durran kinyitás­kor a pezsgő, mert nagy a széndioxidnyomás. Hogyan nyissuk ki? Először is: plusz 6 fokra lehűtve! Az üveget dönt­sük meg 45 fokra, a drótkosár fülét jobb kézzel tekerjük, míg bal kézzel szorosan fogjuk a .dugót, miután a drótkosarat levettük, bal kézzel fogjuk az üveget, és lassan, jobb kézzel lazítsuk meg a dugót. I A magyar pezsgő sok díjat nyer különböző nemzetkö­zi versenyeken, a száraztól egészen az édes pezsgőig egytől-egyig ínyen­ceknek való ital. A Hungária és a Törley család összesen 16 féle pezsgőt kínál a fogyasz­tóknak. A legújabb, mely az idei óévbúcsúztatóra jelenik meg díszdobozban, a félédes Crémant Rosé... Interjú Röffel ,JO ÉTVÁGYÁT HOZZAM...” — Maga Pestre megy? — Ühüm. .. — Én is. Egy életem, egy halálom, én is. — Miért egy életem, egy ha­lálom? — Mert sajnos levágva me­gyek Pestre. — Minek? — Megsütnék, megesznek. 'Maguk. Torkosak. És még si­kítani is fognak. Aztán usgyi sült krumpli, uborka, meg én. Utánam a vízözön. Azaz pezs- gőözön. — Azért maguk sem restek. Amit mi meghagyunk, hamar befalatozzák. — Hogy maguknak legyen disznótorosuk. Minket kérem, tömnek. Anyám azt mondta, hogy sokszor rosszul van, any- nyit eszik. Régen nem enne már, ha kicsit kíméletesebbek lennének vele szemben. De nem, gyerünk, ami belefér. A malac is lehet kérem bélpok- los. A nők azért állnak mér­legre, hogy megnézzék, meny­nyit fogytak, miniket azért ál­lítanak rá, hogy megnézzék, mennyit híztunk. Annyit azon­ban mondhatok, míg mi hí­zunk, maguk nem fogynak! — Honnan jön? — Köröstetétlenről, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ből. Meglátogathatná a bará­taimat. Elmondhatná, az év végéért estem áldozatul. — Hogy hívják? — Röff. — S mit üzen a fogyasztói­nak? — Jó étvágyat hozzám. Fűszer is van benne: só és fe­hérbors. Szalonna: huszonöt százalék. Ezt egybekeverik, és kész a prád, a húspép. A prá- dot bélbe töltik: vagy műbél­be, celofánba, vagy juhbélbe. Ha celofánba töltik, akkor ezt meg kell „hámozni”, így lesz: sztriptízvirsli. A recept, remélem, nem ijesztette el olvasóinkat a virs­lievéstől, azonban ha igen: egyenek debrecenit — ebből a gyár 30 mázsát szál­lít az üzletekbe. Igaz, a debre­cenit is így készítik, csak az összetétele bonyolultabb. Mit ajánl a főmérnök a virsliked­velőknek? — Ne főzzék! Elég csak me­legíteni, mert ha főzik, elvesz­ti szaftosságát a virsli... Te­hát: melegíteni! KÁROMKODHAT AZ UTCASEPRŐ Olló, ragasztó, papír és fürge kéz KÉSZÜLNEK A TROMBITÁK, CILINDEREK A műhelybe egy orvosi ren­delőn keresztül kell bemenni, öreg szoba, mattbarna búto­rokkal, középen hatalmas ebédlőasztal, melyet elsárgult fényképeken látni. Körös-kö­rül székek és papírszeletkék. Sárik Gézáné papíráru-ké­szítő a hatodik szilveszterre ké­szül, Azóta gyárt cowboykalapot, cilindent, tiroli kalapot, pa­pírtrombitát, álarcot és kí- gyóslpot.. — Kérem, mi mindent ki­csiben csinálunk. Hozzánk jönnek piaci árusok, meg ut­caiak, visznek néhány szil­veszteri kelléket, összesen párszázat csinálunk mindegyik fajtából. Karácsonykor készítenek boákat, hétköznap levélpa­pírból élnek. Messze szálló szerelmeslevelek gazdái, tit­kot őrző emlékei lesznek ezek a papírok: rózsákkal, vi­rágokkal, arannyal körbefut- tatott, édesen zizegő hang­jukkal. A szilveszteri mulatság nyersanyagai és szerszá­mai egyszerűek, mint amilyen egyszerű és ma­gától értetődő a mulatság is az év utolsó napján. Karto­nokat, sztaniolt, különféle papírt vesz az APISZ-ban, ragasztóval, enywel állnak össze a tréfás kalapok, trom­biták, álarcok. Olló, ragasztó, fürge kéz: ebből élek. A trombita sípjait Pestről hozzák. Az asztalt a szomszé-' dók ülik körül: ilyenkor rá­juk is szükség van. Hogy 71 januárjának első napján az utcaseprő káromkodhasson Cegléden: „hogyan lehet eny- nyi frinc-francot eldobálni...” Pedig szilveszterkor 6 is ci­lindert húzott a fejébe és a szemben jövők arcába fújta a papírtrombitát. Sikerült szereznem a szilvesztergyárnak pár idénymun­kást. És holnaptól megint 364 napig kell várni, hogy az em­ber benézzen a Szilvesztergyárba: javult-e valamit tavaly óta a bérezés, mi a helyzet a rekonstrukcióval és szükség van-e munkásra, vagy nyugodtan készülődhetnek december 31. utolsó óráira. Szöveg: Tamás Ervin Foto: Urbán Tamás I

Next

/
Oldalképek
Tartalom