Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-30 / 304. szám

4 pi>i UEC> El fi 1970. DECEMBER 30., SZERDA Francia nagydíj az MHV-nak Száz perc heat — Zsáknyi szavazat, eredménylista a jövő héten Tanár és tanítványa IHésék ismét a porondon A hét legjelentősebb komoly­zenei eseménye minden bi­zonnyal tegnap zajlott le a Magyar Hanglemezgyártó Vál­lalatnál: Bors Jenő igazgató sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Bartók összkiadás el­nyerte a Francia Nemzeti Hanglemezakadémia nagydí­ját. A neves zenekritikusokból és zeneszerzőkből álló zsűri minden évben odaítéli vala­melyik hanglemezgyártó cég­nek ezt a rangos díjat. Annál inkább elirmerésre méltó az MHV-nak ez a sikere, ha fi­gyelembe vesszük azt is, hogy A hírközlés és művelődés leginkább tömegméretű eszkö­zének, a rádiónak a feltalálása — amely az orosz Popov és az olasz Marconi nevéhez fűződik — a technikai civilizáció törté­netének egyik legjelentősebb eseménye. Popov első rádióké­szüléke — amelyet 1895. má­jus 7-én mutatott be az Orosz Fizikai és Matematikai Társa­ság szentpétervári ülésén — mai korszerű formájáig roha­mos fejlődésen ment át. A rá­diótechnika fejlődésében a század elején feltalált elekt­roncső játszott fontos szerepet, amelynek továbbfejlesztése el­sősorban Edison, Elster és Hei­tel érdeme. Munkásságuk ered­ményeképpen indulhatott meg a tömegméretű rádiócsőgyár­tás, amely hamarosan önálló iparággá vált A húszas évek­ben indultak meg az első, rendszeres műsoradások, és a harmincas évek elején meg­jelent a hangszórós rádió is. A rádiótechnika napjainkban rohamosan fejlődik. Jelenleg a félvezetők, közöttük a tran­zisztor a rádiócső vetélytársa. A rádió- és televíziókészülé­kek megépítése, javítása és technikai tökéletesítése nem­csak a szakembereket, hanem az amatőrök népes táborát is foglalkoztatja. Hazánkban a rádióamatőr-mozgalom irányí­tását az MHSZ végzi: rendsze­res rádiótávirász- és elektro­18. ' Egyre emelkedett a hangu­lat, pedig a fiúk csak colát it­tak és a lányok is türtőztették magukat a szeszek élvezeté­ben. Botka ugyan már egy li­ter bort erőltetett Bab^ttbe, de a konyakon nevelkedett lány­nak meg sem kottyant az ital. — Nemsokára mennünk kell — mondta Csala 1 Ritá­nak, aki bármennyire is sze­relmes volt, nem feledte: hol­nap meccs lesz a mocsoládiak- kaL Hallott valamit arról, hogy a mocsoládiaknak elkeli veszteni a mérkőzést, külön­ben az őket fenntartó gyárnak a Felsőhegyi Gépgyár igazga­tója a késedelmes szállítások miatt a nyakába varrja a kötbér-pert, de ezt nem na­gyon hitte. — Természetesen — mond­ta Rita. — Nyolc órakor zár­óra. Nem sokkal később félre­hívta Spitzert: — Kész a bólé? — Kész — jelentette az összekötő, a levitézlett főpin­cér, az ifjú férj. — Kipreparáltad? — Ne félj! Holnap csakszé- delegni fognak a pályán ... — jelentette. Spitzer Józsi ez esetben felülmúlta önmagát. Egy kortyot sem ivott, éberen figyelte a lányokat és ha ne­tán valamelyik elfeledkezett volna magáról egy gyengéd bokánrúgással figyelmeztette. olyan nagynevű hanglemez- gyártók is pályáztak, mint a Philips és a Decca. A szocia­lista országok hanglemezgyár- i tó vállalatai közül pedig egye­dül az MHV nyert Párizsban. A díjat ifjú Bartók Béla, a Bartók összkiadás szerkesztő bizottságának tagja vette át ünnepélyes keretek között a párizsi polgármestertől. Jó hírrel szolgálhatunk az Illés-együttes rajongóinak. Hosszabb kényszerszünet után Szörényiék karácsony másnap­ján, szombaton a Fővárosi Művelődési Házban megtar­nikai tanfolyamokat szervez iskolákban, tanintézetekben, úttörő- és klubházakban, ahol az elektro- és rádiótechnika alapjaival, továbbá a morze adásvételével ismerkedhetnek meg a részvevők. Ugyancsak itt nyílik lehetőség a rádió- rókavadászatokba való bekap­csolódásra is. Ennek kialakult versenyformái vannak járási- városi-megyei és országos­nemzetközi szinten. A magyar amatőrök számos nemzetközi versenyen értek el kiváló ered­ményt. Akik az alapvető ismereteket már elsajátították, az MHSZ rádióklubjaiban fejleszthetik tovább tudásukat. A rádióklu­bokban rövidhullámú, ultrarö­vid-hullámú, rókavadász- és konstruktorszakosztályok mű­ködnek. Az elektro-, rádiótech­nika, valamint a forgalmazási ismeretek elsajátítása, illetve a KPM által előírt szakvizsga si­keres letétele után a klubta­gok saját adóállomás üzemel­tetésére kérhetnek engedélyt, s ily módon bekapcsolódhatnak a nemzetközi rádióamatőr-for­galomba is. Jövő héten hobbyrovatunk- ban a televízióra vonatkozó is­mereteket közöljük, s felsorol­juk a Pest megyei Könyvtár irodalmi kalauza összeállítását az ajánlható könyvekről. k. m. Közben elkészítette a gyü­mölcsbólét. Utasítás szerint „feltupírozta” a Ritától ka­pott altatóval és, hogy biztos legyen a dolog, a megadott mennyiség kétszeresét szórta a tálba. — Hölgyeim és uraim! — állította le a magnót Rita. — Az ünnepség fénypontja kö­vetkezik: A Mata Hari bólé! A fiúk is nyugodtan fogyaszt­hatják, mert csak egy mini­mális mennyiségű alkohol van benne... Spitzer és két segítőtársa je­lent meg az ajtóban. Hatalmas tálakat tartottak a kezükben. Szemet gyönyörködtető lát­vány volt: Sárga narancsge­rezdek, zöld szőlőszemek, hú­sos őszibarack szeletek úsztak vörös pezsgő és konyak keve­rékében és az óriási ezüst tá­lak csillogó színén kék lángok villantak... A lángoló bólé óriási sikert aratott, majd a tetszésnyilvá­nítások elükével Spitzer elol­totta a lángot, s a kehelysze­rű öblös poharakba tölteni kezdte az ínycsilklandozó cse­megét. Csala I a szesz miatt ellen­kezni próbált, de Rita meg­nyugtatta: — Ami kevés alkohol volt benne, az is kiégett... Megteltek a poharak. — Valaki mondjon egy tósz- tot — javasolta Spitzerné, re­mélve, hogy a köszöntő ürü­tották első budapesti koncert­jüket. A közeljövőben pedig a televízió önálló showműsort készít az együttes tagjaival, s még az első negyedévben piac­ra dobják három kislemezü­ket is. Száz perc beat a Corvin mo­ziban — ez a címe a Neoton- és a Scampolo-együttes január 17-én megrendezésre kerülő koncertjének, amelyet az Or­szágos Rendező Iroda finanszí­roz. Délelőtt VíH-hor a két jó­nevű együttes egészen biztos sok remek új számmal örven­dezteti meg híveit Vasárnap este a tévében láthattuk a Holt idő című filmet. A tévé­játék címadó dalát a Neoton- együttes szerezte, s vélemé­nyünk szerint rövidesen slá­ger lesz. Az „év” szavazatokról most annyit: csaknem egy zsáknyi cédula érkezett szerkesztősé­günkbe, s az értékelés még tart. Annyi azonban már bizo­nyos, hogy az együttesek kö­zött Omegáék magasan verik a mezőnyt. A végleges ered­ményt és a nyertesek pontos névsorát jövő heti slágerlis­tánkban közöljük. Tamás—Falus—1-Sunyó „Kedvenc lemezem” szelvényün­ket vágja ki, ragassza levelezőlap­ra vagy tegye borítékba, írja rá kedvenc komoly- és könyüzene számát, s úgy küldje be szerkesz­tőségünkbe (Pest megyei Hírlap, Bp. Somogyi Béla út 6.). A nyer­tesek között minden héten ki­sorsolunk három lemezt, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ajándé­kát. A borítékra ne feledje el rá­írni : „Kedvenc lemezem”. gyén újra a középpontba ke­rül. — Helyes — mondta Rita. — A holnapi nap hőséé a szó —, mutatott Csala I-re. Csala felállt, mindenki a ke­zébe vette bóléval telt kely- hét. Csend lett. És ekkor kinyílt az ajtó és Biener edző lépett be. — Poharakat letenni és akit két percen belül a helyiségben látok, az nam tagja többé az FFC-nek. — De mester... — tiltako­zott Botka. • — Semmi mester. Pohara­kat le! Futás! Elsőnek Csala I. tette le a poharát, majd követték a töb­biek is. Rita megkövültén bá­mult az öregre. Szinte babo­nás félelemmel nézte. Biener mindig keresztezi az útját, a legváratlanabb pillanatban toppan elő, pontosan akkor, amikor a leginkább szükséges lenne a távolléte. A fiúk mo­rogva, de elindultak az ajtó felé. — Ki ez az öreg muksó — kérdezte Manszi Ritától. — Engedelmével, bemutat­kozom — mondta Biener. — Én vagyok a fiúk papája és nagyon vigyázok az erköl­cseikre ... Biener elindult és miután az utolsó focista is elhagyta a szobát, az ajtóban megha­jolt: — Viszontlátásra, hölgyeim... Rita utána ment. — Ez nem volt szép magá­tól — mondta az előszobában. — Ügy érzem inkább én te­hetnék szemrehányást __ — Miért? A fiúk egy korty szeszt sem ittak, és nagyon rendesen viselkedtek. Régi osztálytársnőim látogattak meg... — Ne folytassa. Az osztály- társnőket ismerem. Vaia­Bármilyen elcsépelt, nem találok jobb hasonlatot rá: jöttünk hírére úgy felbolydult a nagykőrösi Arany János le­ánykollégium, mint a méh­kas. — Szaladjatok lányok, szól­jatok Rennének, hogy kere­sik — kiabálták egymásnak. — Tudjátok, hogy neki ez mi­lyen fontos! Még az ősszel négyoldalas levelet kaptunk Renneczéder Judit másodikos gimnazista aláírásával. Miről szóltak a sorok? „Ha az ember valami újat tanul, akkor boldog és hálás. Boldog azért, mert oko­sabb lett és hálás azért, mert megtanulhatta az újat. Ilyen­kor nagyon sok tisztelettel gondol arra, akinek mindezt köszönheti... Naponta olva­som az újságban, hogy X. Y. kiváló dolgozó, élenjáró. A magyar nyelvet és irodalmat nálunk Tóth Tibor tanár úr, a „Tibi bácsi” tanítja. Ha tőlem függne, én a mindennapok hő­se címet adnám neki. Nem­csak eszményi tanár a mi sze­münkben, hanem a legembe­ribb ember. Lehetetlen nem odafigyelni rá. Ennyi szeretet­tel a hivatás iránt ritkán ta­lálkozni és azzal, ahogy sze­ret és ért bennünket. Tudom, hogy az újság nem kívánság­lista, de mégis nagyon sze­retném, ha írnának a nálunk folyó irodalmi tevékenység­ről.” Elolvastam a levelet, félre­tettem. Valami azonban még­sem hagyott nyugodni, ismé­telten ^elővettem. Ahogyan ké­ri, hogy a munkásságán át is­merjük meg a nagykőrösi gimnázium tanárát — igazga­tóhelyettesét —, ez már több, mint a bakfis szokásos rajon­gása. Határozott, világosfejű egyéniség bontakozott ki a so­rokból. Végül is hideg őszbe for­dult az idő, amikor Tóth Ti­bor tanár felesége — Sárika néni — a kollégium igazgató­nője átkalauzolt férjéhez a gimnáziumba, ahol éppen ügyeletes volt. Velünk jött Jutka is, várakozó izgalom­mal. A cserépkályha mellett a tanár feleségével együtt bi­zonygatja; Jutkát ők már is­merik. Céltudatos emberke, rendszerint eléri, amit akar, ezért is választották a lányok a kollégiumban a diáktanács elnökévé. Már elsős korában állta a sarat a negyedikesek­kel. kristálytiszta logikával védte álláspontját. mennyien a pesti Pipacs bár­ba jártak és ott valamennyien eminens tanulók. Műhiba volt végigvezetni őket a városon. Ennyi szép nőnék a híre ha­mar elterjed egy ilyen porfé­szekben ... — Én tanúsíthatom — lépett a beszélgetőkhöz Spitzer... — Vigyázzon Józsi — mond­ta fenyegetően Biener. — A maga helyében én nem mer­nék ugrálni. — Ezt kikérem magamnak — pattogott öntudatosan Spi­tzer. — Nézze Józsikám, ha én élkezdem piszkálni azt a fran­cia konyak ügyet, akkor maga és a bár mixemője egy ideig ei lesznek zárva a külvilág­tól... — Ez egy ördög! — állapí­totta meg Józsi, de nem szí- vóskodott tovább. A hatásos érv elvette a kedvét. Való igaz, hogy a Zizivel, a mixer­nővel, francia konyakos üve­gekbe magyar Lánchíd konya­kot töltöttek és ezt árulták a pultnál fogyasztó vendégek­nek, olyan ügyesen, hogy még Gruber, az üzletvezető sem vette észre. — Jobb a békesség — né­zett jelentőségteljesen Ritára és Józsira az öreg, majd mi­után meggyőződött, hogy az utolsó fiú is elhagyta a há­zat, elköszönt és távozott. — Az akció megbukott — mondta Spitzer. — Tulajdonképpen nem is bánom — vallotta be Rita. — És Berek? Mit gondolsz, mit fog szólni? — Nem érdekel! Neked be­vallhatom, hogy féltem az egésztől. Irtó botrány lett vol­na belőle... Ezenkívül Csala I-et is sajnálnám. Ez egy rend­kívül becsületes fiú ... És na­gyon rokonszenves... irányításával pompás kis al­kotmányt dolgoztak ki, a fia­talság jogainak teljes tisztelet­ben tartásával, de a követel­mények elsőbbségével. Például hetente megvizsgálják, kinek milyen tantárgyból van szük­sége segítségre. Annak aztán kötelező a közös tanulásban részt venni, míg ha jól áll a szénája, maga rendelkezik az idejévéL Elmondják, hogyan nevelik rá a kényeseket, a fintorgókat a munkára, az ügyeletre, mások kiszolgálásá­ra. Érdekes beszélgetés, a kis­lánynak határozottan van ér­zéke a gyakorlati pedagógiá­hoz, mégis türelmetlen. Alig várja, hogy irodalmi munkás­ságukról essen szó. Kérése jo­gos. Tóth Tibor tanár és a diákok átitatottak a nagy előd és költőóriás: Arany János ha­gyatékával. Az iskola diákjaiból vers­mondó- és színjátszókor ala­kult. Azt, hogy munkásságu­kat mennyire komolyain ve­szik, mutatja: az október 25-i Arany János emléknapra ké­szített műsorukhoz az Arany­művek egyik tudósát kérték fel szaktanácsadóul. A színjátszók tíz évvel ez­előtt kezdték ezt a munkát és az iskolából kilépők adják át helyüket az újaknak. — Aki elsőben elkezdi — mondja Tóth Tibor —, abba nem hagyná a színjátszást, inkább vállalja a nehéz követelmé­nyeket. Első darabjaik között a Bánk bán és a Tartuffe sze­repelt, két éve adták elő Dür­— Gondolt a dohányra, amit Kristóf Ígért — érvelt Spi­tzer. — Te pedig gondolj arra, amit Biener ígért — zárta le a vitát Rita és visszament a szalonba. Megdöbbenve látta, hogy a lányok bóláspohara ki­ürült. — Nem mondtam nektek, hogy a bóléba csak nyaljatok bele, de ne igyátok meg? — kiabált dühösen. — Azt mondtad, hogy a mienket is .adjuk oda a fiúk­nak. De a fiúk elmentek és ez valóban nagyon finom... — mondta Manszi. — Szerencsétlen marhák — nézett végig rajtuk Rita. — Miért mentek el a fiúk — sipákolt Spitzerné, aki már észrevehetően részeg volt. — Ugye mi is visszavonulunk, drágám — támolygott a belé­pő Józsihoz. — Dolgozni kell mennem — védekezett az ifjú férj. — De hiszen ma van a nászéjszakánk! És különben is kirúgtak a bárból... — Visszavettek! — mondta Józsi és egy fotelhez támogat­ta az asszonyt. Rita visszaöntögette a tál­ba a megmaradt bólét. — Most velünk mi lesz? — — Lefeküsztök és a reggeli busszal utaztok haza — fe­lelt Rita. — Pedig olyan kedves fiú az a kapus — szomorkodott Babette. — És ügyes! — mondta Bot­ka az ajtóból. — Kicselez­tem az öreget és visszaszök­tem ... Hová viszi azt a fi­nom bólét Rita kedves? Babette te’etöltött két po­harat és boldogan koccintott a fiúval... (Folytatjuk.) renmatt Fizikusókját és Shaw Tanner John házasságát. Ter­mészetesen a darab kiválasz­tása nagymértékben attól függ, milyen adottságú gyere­keket találni éppen a színját­szókor tagjai között. Ha nincs olyan, aki drámai vagy komi­kai szerepkörre alkalmas, nem adhatnak elő Ibsent vagy Mo- liere-t. A délután már estébe hajlik, de mi még mindig beszélge­tünk. Különösen jól működik a gimnázium irodalmi színpa­da. A Pest megyei Népműve­lési Tanács tagjaként Földeák Róbert patronálja őket. Taná­csainak, rendezői elgondolásai megvalósításának is része van abban, hogy lassan országos sikereket könyvelhetnek el. Piros cső című összeállításuk­kal Egerben szerepeltek s Arany János érmet nyertek vele, a rádió részleteket köz­vetített belőle. Dunakesziről is elhoztak egy aranyérmet a megyei bemutatón előadott „Himnusz á békéről” című műsorukkal. Szerepeltek a visegrádi színjátszó napokon, hol a kisgyermekeknek szóló összeállításukat adtálk elő, az „Aludj el szépen, kis Balázs” címűt Műsorukban mindig nagy szerephez jut az énefkszó, miután kórusuk harmadik he­lyezést ért el a megyei verse­nyen. A kollégiumban is működik irodalmi színpad, a kettő azonban nem zavarja egy­mást. Az előbbi inkább a há­zi rendezvényeken nyújt ne­mes szórakozást, míg a gim­náziumi színpad megosztja te­vékenységét, nyilvánosan in­kább ez képviseli Nagykőrös színeit. A diákok kapcsolata a színjátszó-, a szavalókörrel, valamint az irodalmi színpad­dal nagyon jó. Féltő szeretet­tel kísérik munkásságukat Egy-egy műsorukat többször meg kell ismételni. „Renne” most keveset be­szél, eltűnt legendás aktivitá­sa. Átengedte magát a csen­des örömnek. Hogyisne lenne boldog? Amikor kecskeméti létére nagykőrösi büszkeségé­ről, az irodalmi színpadról, a kollégiumról, a diáktanácsról, jövőjükről, de legfőképpen kö­zös példaképükről esik annyi, de annyi szó. Komáromi Magda Foto: Gárdos Pilver I Füzesabonyban A Mátravidéki Fémművek Füzesabonyba telepítette egyik fémcsomagoló eszköz gyártó üzemét. A modern gépsorokkal zárókupakokat, koronadugókat, valamint dobozalkatrészeket készítenek. Az úgynevezett Pil­ver zárókupakok alkalmazásá­val a magasabb szeszrtartalmú palackok is fémzárral szige­telhetek a drága parafadugó helyett. Ebből a termékből évente százmillió darab gyár­tására rendezkedtek be. A fü­zesabonyi új gyárban a kör­nyékbeli 18 községből mintegy hatszáz dolgozót foglalkoztat­nak. HOBBY Ilyen egyszerű a rádió! Idén a gyerekek a tanárok i

Next

/
Oldalképek
Tartalom