Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-24 / 301. szám

Vác—Budapest Knitifihusz Az új év első külön színház­buszát január harmadikén, vasárnap indítja az építők kultúrháza Vácról a József Attila Színházba. Ez alkalommal Frederick Knott Várj, amíg sötét l(fsz! című bűnügyi drámáját te­kinthetik meg a nézők. Fő­szereplők: Kállai Ilona, Pálos Zsuzsa, Bodrogi Gyula, Bujtor István és Mádi Szabó Gábor. Az este fél hatkor induló szín­házbuszra december 28-ig fo­gadnak el jelentkezőket. Hcltai-, Kittenbcrger-, Váci Mihály-kötetck A Művelt Nép Könyvesbolt újdonságai: Marx—Engels— Lenin: Az anarchizmusról. — Heltai Jenő: Kiskirályok. — Mészáros—Kittenberger Kál­mán: Afrikai vadászemlékek. —• Molnár Zoltán: A vereség. — Kovács György: Döglött gránát. — Maróti Lajos: Hippi akvárium. — Dr. Gáli Imre: Régi magyar hidak. — Deák Ferenc: Zsivány. — J. ft. Hu- guenin: Kegyetlen part. — Váci Mihály: A sokaság fiai. — Többen: Baranya megye. — Földes Mihály: A tűztorony új fial. — Hoffmann—Búzási: A reklám birodalmából. — Fenákel Judit: Veitlkőztető. — T. W. Adorno: Zene, filozó­fia, társadalom. VÁC I ÜAPlfl A PEST MEGYEI HÍRUP KÜLÖN KIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM 1670. DECEMBER 24., CSÜTÖRTÖK Ä dolgozók ismerjék meg üzemük új tervét VITAKÉSZSÉG JELLEMZI A POLITIKAI OKTATÁS TANFOLYAMAIT TAVASSZAL EMLÉKBIZOTTSÁG ALAKUL A városi pártbizottság agi- tációs-propaganda osztálya év­záró értekezletét vendégség­ben, a siketnémák intézeté­ben tartotta. Szűts Lajos osztályvezető tájékoztatást, adott arról, hogy a városi pártértekezleten el­hangzott kezdeményezés ered­ményeként a vállalatok 'és a kisipari termelőszövetkezetek szép vállalásokat jelentettek az új művelődési központ épí­tésének elősegítésére. Sokan jelentkeztek szakmunkával, mások kubikolást, takarítást VELŐZŐK Ez volit az első munkahe­lyem. Beöltözve: munkaruhá­ban, gumikötériyben és gumi­csizmában, fejemen fehér sap­kával indultam el a velőzők- höz. Sok munka volt azon a nyáron. Az időt és a munkát „diák órával” mértem, nem kaphattam tehát valóságos ké­pet. Az egy hónap csak a munka szép oldalát mutatta meg. Újbóli találkozásom a kon­zervgyáriakkal meglepetés volt. Télen más itt, mint sze­zonban. Hidegebb van, hűvö­sebb a hangulat is. A komp­resszorok között átfúj a szél, a lecsapódó gőz szinte meg­fagy a levegőben. Egész nap vízben és fagyban kell állni, és figyelni a gépeket. Bakos Sándorné 16 éve dol­gozik a vállalatnál. A gyü­mölcsüzemben kezdte fiatal lányként, majd bekerült a „tésztába”, és onnan a velő- zőbe. Gépkezelő. — Mit csinál tulajdonkép­pen a velöző? — A • gyengébb minőségű gyümölcsöt tisztítás után meg­daráljuk, majd az előfőzőbe küldjük, a durva passzírozás után szivattyú emeli be a fi­nom passzírozóba, hűtőn ke­resztül jut ä kádba, ahol ké­nezik, innen a ciszternába megy — itt tartósítják. Ez tulajdonképpen a dzsemek gyümölcs alapanyaga. Sárga- és őszibarackból, körtéből, birsből készül. — Hideg van itt. Miért nem vállalt melegebb munkahe­lyet? — Ha az ember jól felöltö­zik, akkor nem fázik. Ennyi év után gyáron belül mehet­nék jobb helyre is. Megszok­tam ezt a munkát, és mi ta­gadás, meg is szerettem. A kiszolgáló szállítómunká­sok fiatalok. Kézikocsikon és kézben szállítják a teli ládá­kat a mosóhoz. Beleöntik, fröcsög a víz. Leülnek a lá­dákra, cigarettáznak, „hecce- lik” egymást. Sok idejük nincs a lazításra, hiszen más mun­kát is el kell végezni, ami éppen adódik. Kevés az üzem­ben a férfi. A hosszúhajú srácokra nem panaszkodnak az asszonyok. — Elégedett a keresettel? — Igen. Nem keresek rosz- szul. Igaz, télen kevesebb, mint szezonban ... kiegyenlí­tik egymást. Bakos Sándorné nagyon szerény asszony. Amikor azt kérdeztem tőle: mit kívánna, ha teljesülne három kíván­sága, zavarban volt. — Két családom van, egy fiúi és egy kilencéves kislány. Nekik és magunknak szeret­nék jó egészséget. Jó volna, ha — mint eddig — megértés­ben, baráti közösségben dol­gozhatnék. Más kívánságom nincs. Ezek elérhetők, a töb­bit meghozza az idő. ny. f. vállaltak. A társadalmi mun­ka, bélyegigénylés stb. össz­értéke meghaladja a 20 millió forintot. A vállalásokat díszes al­bumba gyűjtő! ték és el­juttatták a Pest megyei Pártbizottságra. Kora tavasszal megalakul egy emlékbizottság, amely elő­készíti Vác alapításának 900. évfordulóján megrendezésre kerülő ünnepségeket. A Pest megyei Hírlap olva­sóinak tábora — a befejezett kampány során — 591 új elő­fizetővel növekedett. örvendetes a pártoktatás helyzete. Sikerült elérni, hogy a párttagság 83 százaléka részt vesz politikai okta­tásban. Vitakészség, aktivitás jellemzi a tanfolyamokat. A X. kong­resszus anyagának feldolgozá­sa megkezdődött. A Híradástechnika után a Forte is jelentkezett, hogy he­lyet adjon egy képzőművészeti vándorkiállításnak. Több üzemben öt-öt tagú brigád megvizsgálja: miként válto­zott az ott dolgozó nők hely­zete a Központi Bizottság ha­tározata óta. A vállalatok elkészítették — vagy készítik — a negye­dik ötéves tervből rájuk há­ruló feladatok tervét. Fontos, hogy az üzemek valamennyi dolgozója megismerje munkahelye jövőjét, fejlődését. A propagandisták sokat tehet­nek a terv teljesítésének ér­dekében. (P.) Olvasóink javasolják Járjon Kemencéig a postabusz Kemencei olvasóink pana­szolják, hogy rendszeresen ké­sőn kapják a postát. Eddig ez Született: Kristóf Károly és , Pazsitka Mária: Károly, Rick János és Horák Gizella: Kata­lin, Tóth András és Czakó Ilo­na: Andrea, Gábor Mihály és Orosz Erzsébet: Mihály, Vidra László és Baksza Anna: Lász­ló, Kántor József és Tárnyik Teréz: Teréz, Barna László és Kármán Erzsébet: Marianna, Bata Ferenc és Kiszely Éva: Éva, Prekopa József és Mé­száros Rozália: Hajnalka, Dor- nai László és Bata Rozália: László, Maricsek Miklós és Takács Terézia: Miklóí, Sár­közi Vilmos és Dombi Erzsé­bet: Róbert, Manger Márton és Artner Irén: Márton, Bo­róka László és Galambos Mar­git: Marianna, Simon György és Bederna Etelka: Tünde, Néder István és Ortmann Lí­via: Zoltán nevű gyermeke. Házasságot kötött: Harmos Ferenc Fischer Juliannával, Együd András Hegedűs Kata­linnal, Téglás László Pápa Ágnessel, Csiri Ferenc Csüllög Margittal, Balázs József Ber- nátji Erzsébettel, Várkonyi Zsombor Tóth Máriával, Pá­linkás János Pintér Klárával, Cseri József Tenkel Évával, Füleki Sándor Kocsis Julian­nával. Vácott hunyt el: Becseics Erzsébet (Vác, Palmiro T. u. 53.), Fesszel Ferencné szül. Rada Jolán (Vác, Báthori u. 6.), Hártó Lászlóné szül. Bo- dok Ibolya (Vác, Eperfa u. 4— 6.), Macsicska Pálné szül. Nei­derland Irma (Vác, Eötvös u. 12.), Fizély Béla (Veresegy­ház), Mohácsi István (Vác, Széchenyi u. 39.), Tábiás Já­nos (Vámosmikola), Bogácsi György (Dunakeszi), Horváth Etelka (Nagymaros)., érthető is volt, mert a Duna­kanyart járó zöld postabusz­nak Szobon volt a végállomá­sa. Nemrégen a végállomást áthelyezték Vámosmikolára. A kemenceiek, perőcsényi- ek és bernecebarátiak postája vasúton érkezik a drégelypa- lánki állomásra, onnaii pedig a menetrendszerinti autóbusz hordja a postát. Ebben van a késedelem fő oka. Vámosmikoláról már nincs olyan nagyon messze Kemen­ce, most javítják az utat, így ez sem lenne akadálya annak, hogy a postabusz végállomá­sa Kemencére vagy Bernece- barátira kerüljön, s ezzel min­denhol időben megkapják a napi postát. ' A kemenceiek javaslatát a Postaigazgatóság figyelmébe ajánljuk. 11 ezer, könyvekre Az átlagos napi forgalom kétszerese, 11 ezer forint gyűlt össze aranyvasárnap dél­utánján a Széchenyi utcai könyvesbolt pénztárában. TOJÁS A TÁNYÉRON Kocsis Iván fotója ...szólnak és üzennek ők... Gondolatok egy irodalmi estről Bizony nagy fába vágta fej­széjét a Géza király téri Gim­názium és Szakközépiskola irodalmi színpada, amikor Fa­zekas Lászlóné tanár vezeté­sévei egy, a hazáról és a ma­gyarságról, a hazának és a magyarságnak s ezen belül a mi szűkebb hazánknak: Vác- nak és a váciaknak szóló iro­dalmi műsort mutatott be. Kitűnően indított, teíibeta-1 Iáit József Attilá „Magyaror­szág, messzire vagy” verse, en­nek címét viselte a műsor is. Gondolatgazdag volt, logikus és pártos Ágh Bíró Béla igaz­gató bevezetője, amelyben az elmúlt évszázadok nemzeti sorsfordulóit idézte, visszanéz­ve a XV. században Erdély­ből ' Moldvába menekültekre — ma csángóknak hívjuk őket —, a Mária Terézia alatt ki­vándorló háromszékiekre, ud­varhelyszékiekre és csikiekre, akiknek utódai között Bartók és Kodály annyi szép dalt gyűjtött... és sorolhatnánk to­vább egészen az 1901 és 10 kö­zötti nagy világgászaladásig, az Amerikába tántorgó más­fél millió magyarig Néztem, hallgattam a Géza király téri Gimnázium gimna­zistáit, amint Kecskeméti Végh 280 ezer Ebben az esztendőben kö­rülbelül 280 ezer forint volt az egy főre eső termelés a Kis- rét dűlői beton elerngy á rban. Tavaly 258 ezer forint esett egy munkásra. Figyelő HÍRÜNK AZ ORSZÁGBAN A Köznevelés legújabb szá­ma közölte Ágh Biró Béla vá­ci iskolaigazgató oldalas ta­nulthányát az .500 éve született Dózsa Györgyről. — A Magyar Nemzet bemutatta olvasóinak a Duna-kanyar Vízművek ne­vű új vállalatöt: — Az Esti Hírlap Tíz sorban című tár­cája dicséri postásaink lelki­ismeretességét. — A Tudomá­nyos Magazin öt oldalon kö­zölte Végh Ferenc interjúját Ábel Péterrel, az Új Filmlexi­kon szerkesztőjével. — A Ha­jó-Daru értesülése szerint új orvosi rendelőt kap az MHD váci gyára a IV. ötéves terv­ben. — A Dunántúli Napló elemzi Zebegény község elne- i vezésének eredetét. — A Nép- szabadságban Gerencsér Mik­lós bírálta a váci lakásépíté­seknél tapasztalt tervlemara­dást. — A Népszava értékelé­se szerint az utasok kedvezően fogadták a MÁVAUT váci gyorsjáratait. — Az Izzó ki­mutatta, hogy a váci gyárban négy év alatt majdnem három­millió forint értékű immobil készletet számoltak fel. (-ő) A váci vízimo Ez a címe néhai Móricz Pál hajdúsági író elfeledett útiraj­zának, amely 1917-ben jelent meg „A fergetegből” című könyvében. Az egésznek az adott aktualitást, hogy a szer­ző születésének 100. évfordu­lója alkalmából a debreceni Déri Múzeum kiadott egy kö­tet válogatást rajzaiból és el­beszéléseiből. Maga az élet­kép szemléletében és stílusá­ban rrjár avult, de megőrzött néhány adatot a váci vízimol­nárokkal kapcsolatban. Leírá­sát például az alábbiakkal kezdi: „Még ottan használatban és köznépszerűség mellett duru­zsolnak őrlőö vízimalmok: persze... a Dunán óriás liba- falkákhoz hasonlatosan széle- dező hajdani malomcsoportok­hoz képest már felettébb megfogyatkozott számmal. Az 1830., 1840., 1850., I860., és 1870-es esztendőkben Kresák, Tóth, Tokodi, Kamerer, Maiz- ner, Krenedits, Kis, Dávid, Jungl. Gábriel, Szédülik, Rit- tinger, Raider, Tordai, Havas, Belinyi, Bakai, Wohl, Kozma, Balog, Simon, Komman, Krot- tentaller, Zerényi, Kollár, Jas- ka. Lehotzki, Kurdi. Joó, Fe­hér vízimolnárok leszármazói közül már alig néhányan űzik az ősöknek ezt a népdalokban, különféle csipkelődős és di­csőítő közmondásokban meg­örökített szép foglalkozását... Kisvácról Hevér István a fiá­val a dunai molnároknak még a régi tisztes rendjébe tarto­zik ... Hevér István és fia két malmán kívül még Je- lenffyéknek és társaiknak van öt malmuk lehorgonyozva a Dunán.” A szerző Hevér István mal­mának lakóhelyiségében is járt, amelyet „legényszobá­nak” nevez, és így ír le: „.. a Dunára pislogat egyetlen homlokablaka, asztalkából, két pádból, juhbőrbundával, pok­róccal letakart két ágyból, guggonülő kiskályhából, fur- kósbotból, pár molnárszer­számból, *őzőbográcsból áll ezen mesebeli Robinson- hajószoba berendezése.” Majd néhány érdektelen be­kezdés után így folytatja: „Malik Pista Ferenc váci rév­felügyelő, aki annak idején maga is a vízimolnárságon kezdte, és később, mint váci úszómester, temérdek öngyil­kosjelöltet és titokzatos holt­testet kifogott a Dunából, ezekről az úszó holttestekről beszélte az érdekességet, hogy míg a nők holtteste hanyatt, a férfiaké arcrafordultan úszik a mormoló hullámokon. Az öreg víziember, Malik szerint: ennek az érdekes és titokza­tos jelenségnek — mert mind­két nemű gyermekholttestek­nél is ugyanaz az eset —, ma­gyarázatát még senki nem tudta megadni, hát én is csak egyszerűen közreadom.” Az első világháború azután a vízimolnároknak is megne­hezítette az életét. Akiket nem vittek el katonának, azoknál „a malomkerékbe is bele­akasztják most már a görbe paragrafusokat többször olyan irodai urak, akik életükben — úgy lehet — még vízimalom­ban sem jártak.” A kis kiadvány e fejezetét Jakob Alt 1826-ban a váci hajómalmokról készült gra­fikájának fotója díszíti, ame­lyet több más, a váci hajó­malmokkal kapcsolatos fény­képmásolattal együtt a váci múzeum ajándékozott a deb­receni Déri Múzeumnak. Stefaits István Mihály nehézveretű kilencve­nedik zsoltárát mondták, Rad­nóti Nem tudhatom-ja után és Mifces Kelemen törökországi leveleinek részletét, József At­tilát, Adyt és egy 1905-ös ki­vándorló levél torokszorító szavait. Évente sok tízezer első, má­sodik, harmadik generációs magyar jön haza, hogy ízlel­gesse az anyanyelvet, mú­zeumba járjon, színházba és hangversenyre és ott azokat a kórusokat hallgassa, amit a KISZ-kórus lányai énekeltek ezen az estén — Bartók öt szép női karát. S mi itthon élő ma­gyarok — váciak is —, hívjuk őket, azért, hogy az Ohióban született kis magyar ne csak azt' mondja: oké. ★ Tamási Áron azt kérdezi egyik szép írásában „Mi vég­ből vagyunk e világon?” Vá­laszt is ad rá. „Azért vagyunk a világon, hogy valahol ott­hon legyünk benne”. S valahol másutt azt mondja, mintegy folytatva az előbbi gondola­tot: „...Mert az értelmünk testhez van kötve. Mert a vé­ren és idegrendszeren keresz­tül az élet ösztönének és ne­mes indulatoknak is ágya. Vé­rével családhoz tartozik, mint a viz cseppje a csermelyhez és idegrendszerével egy hálózat­hoz, melynek nemzet a neve”. S a legnagyszerűbb, ami a Géza Gimnázium irodalmi est­jén átsütött, hogy Tamási Áron elébb idézett nagyszerű gondolatait ezek a fiatalok nemcsak értik, hanem érzik is. Bányász Hédi Megvonták a címet A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárának váci telepén három szocialis­ta brigádtól megvonták a szo­cialista címet, nem teljesítet­ték ugyanis a rangot adó fel­tételeket. Nyugdíjas-taggyűlés a Gödörben Kedden, december 29-én délután két órakor a Gödör­ben tartják soron következő szakszervezeti gyűlésüket a nyugdí'as vasutasok. Anyakönyvi hírek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom