Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-24 / 301. szám
' 6 1970. DECEMBER 24.. CSÜTÖRTÖK Mese, rajz, báb „Egy nagy Farkas, mikor fagy már nem látogat, Meglát egy zöld gyepen füvelgető Lovat” — így indul a film. Hóvirág pattan ki a földből, lomb borul az ágakra, a fákon madarak énekelnek, a réten ló legelész. A farkas agyában megszületik az ötlet. .. S ily csellel közelít: Hippokratesz a régi mester Nevelte, s tudja jól minden fű titkait Milyen bajon, melyik segít, gyógyít mindent —... Seborvos is vagyok. Már sok Ló úr baját Megorvosolni volt szerencsém Így udvarol. Pedig csak alkalomra les, Hogy betegét felfalja szépen. A Ló megsejti ezt, kirúg, s úgy vágja képen Hogy ott meg nem maradhat épen Sem fog, sem állkapocs.’’ így mondja el a történetet La Fontaine, és erről szól a két? — Azt mondják: előbb- utóbb igen. A Pannónia — rajz- és báb- filmstúdió; de csinálnak reklámfilmet, betéteket játékfilmekhez, egészségügyi felvilágosító filmeket. Az idén 120 hosszabb-rövidebb film készült 15 ezer méter hosszúságban. GYEREKEKNEK szól az Egy világhírű vadász emlékiratai című sorozat is, melyben az öreg vadász ifjúkori kalandjait meséli el. Vagy a Kukori és Kotkoda sorozat — a baromfiudvar állatairól. Nemcsak mesét, tanulságos történeteket mondanak el a rajz- és bábfilmek. Nemcsak gyerekeknek, legalább annyira felnőtteknek szóló alkotások. Kovásznay György Fény és árnyék címen tudományos ér- dekességű témát vitt filmre. Az emberi beszéd, a hangok kialakulása a „sztori”. Ez az első pillanatra egyáltalán nem filmszerű téma nagyon is képJelenet a Temetés című filmből. rajzfilm, amelyet a meséből francia—magyar KOPRODUKCIÓBAN a Pannónia Filmstúdió készített. Több ismert La Fontaine- mese öltött már filmformát Darbay Attila rendezésében, 'Sajdik Ferenc figuratervei alapján. S mutatják a plakátok is, mely szerint egész estét betöltő filmet állítottak össze több kis filmből — négy közülük a Eanonnia Filmstúdióban, egy-egy román és bolgár alkotóműhelyben készült. Több nyugati országban bemutatták — nagy sikerrel. — A magyar közönség is megláthatja vajon ezeket a kedves, szellemes filmmesészerűen, filmnyelven elbeszélve. A forgatókönyvet Hankiss Elemér, az ismert irodalomtudós írta. A temetés, Gémes József néhány perces filmje. Óriási tömeg. A búcsúztató megható szöveget olvas. Mindenki sír, szipog — s akkor, egyszer csak nevetés hallik. Nevetés, kacagás, hahotázás. Dermedten figyelik, ki lehet az. S mikor kiderül, hogy a halott — agyonverik, mert hogy „rendnek muszáj lenni”. Hasonló fintor az Esemény is. A repülőtéren óriási tömeg várakozik, és leszáll — egy békegalamb. Macskássy Gyula minifilmjei, amolyan 1 perces novellák. Nepp József filmjét, a YetidaVáUalal Angyalföldi Gyára (Budapest XIII., Frangepán utca 7 —11.) F E LV E S Z épület-, általános és géplakatosokat, betanított munkásokat, női és férfi segédmunkásokat, darukötözőket, fűtőket alacsonynyomásű kazánokhoz, portásokat, éjjeliőröket, főportást több éves gyakorlattal, asztalosokat. Betanító átképzés tanfolyamét indítunk ács, kőműves, parkettás, műanyagburkoló, festő, tapétázó, épületasztalos, villany-, vízvezeték- és gázszerelő szakmákban. A tanfolyam időtartama 5 hónap. Jelentkezési határidő: 1971. január 10-ig. A tanfolyam ideje alatt 1700 Ft bért fizetünk. JELENTKEZHETNEK A NYOLC ALTALANOS ISKOLÁT VÉGZETT, 18. ÉLETÉVET BETÖLTÖTT SZEMÉLYEK, 40 ÉVES KORIG. ' Vidékiek részére szállást adunk. Jelentkezés személyesen: r * 43. sz. AEV. Szakoktatási Csoport Budapest XI., Dombóvári út 19 [Megközelíthető: 4-es, 41-es, 43-as, 47-es villamossal.) A svéd király Jegyzet Bereményi Két figura a Yeti dala című Nepp-filmből. lát, néhány hét múlva már vetítik is a mozik, majomforma huligánról, aki mindent és mindenkit szétver, csak az úthengertől fél. A TV-RAJZFILMEK közül befejeződött a Magyarázom a jövőnket sorozat, most új szociológiai témával foglalkozó sorozat készül, a Magyarázom magunkat című. S ha már a tv-filmeknél tartunk, hadd említsem meg — bár igen kezdeti stádiumban, foglalkoznak a Mézga család történetének folytatásával. S a tervek között szerepel egy egész estét betöltő Gusztáv- film — a Gusztáv bárkája —, melynek 1200 rajzból áll csak a forgatókönyve. avaria étterem, gyorsbüfé részleg. Holtrészeg férfi. Ez a részegség mérhetetlen skáláján az a szint, amikor még mozog, beszél, de az alantas ösztönök felszínre kerülnek és az önkontroll a nulla felé tántorog. Nem ismerem a vendéglátóipar szabályzat kódexét, nem tudom mikor részeg a részeg, akit nem szolgálnak ki. Emberünk odaténfereg a pénztárhoz: — Pacalpörkölt, — Tessék uram, 8.70 ... (az összegre nem esküszöm meg). — .. .Nesze. — Ez csak 7 forint, uram ... — örülj, hogy ennyit kapsz, te... — A 8,70-es pacal pörköltet nem tudom, uram, 7 forintért adni. — Itt van 2 forint. Költsd patikára... — a pénzt odavágja a púltra, az leesik a földre. A pénztárosnő kilép a kuckóból, felveszi a pénzt és visz- szaad 30 fillért. — Köszönöm, uram. Hangjában nincs gúny, sértődés. sem indulat. Tessék parancsolni — a következő vendéghez fordul. Nem értem. Az egészet nem értem és részeiben sem értem a jelenetet. Azt tudom, ha én ülök a kasszában, kihúzom a nehéznek látszó fiókot és azzal addig verem a vendég fejét, amíg az így nyert nyíláson keresztül közvetlen betekintést nyerek az Eustach kürtjébe. Rutin? Tökéletes idegrendszer? Emberfeletti önfegyelem? Vagy csak egyszerű értelem, annak a meggondolása, hogyha másként viselkedik, verekedés, botrány lehet. Bízom az emberiség jelenében. Dimitrov tér, hajnali fél hat. 49-es villamosra várok a Kálvin tér felé menő oldalon. Kop- panás.' Egy autóbusz húz el a vásárcsarnok, lassan többéves fennállását ünneplő oszlop alagútja előtt. Mikor elmegy, mint égy rongydarab hullik le az oldaláról egy férfi. Nyilván át akart szaladni a villamos- megállóhoz és nekifutott a busznak. Most ott fekszik a félhomályban, hiszen itt — is- ’ meretlen elgondolásból — nem égnek lámpák. Telefonálni kéne a mentőknek. Alig van még ember az utcán, nekem kellene intézkedni. Nincs érmém. Egy férfi áll meg mellettem. — Majd én telefonálok — elsiet. A sebesült nagyon nyugodtan fekszik. Gyanúsan mozdulatlanul. Nem tudok mit csinálni. Nézem. Orrából, szájából bő sugárban ömlik a vér. A piszkos hó sötétebb lesz a feje körül. • • Uvegház-gyár A kiskandoro zsm a i mező- gazdasági gépjavító vállalat szentesi üzemegységében kertészeti üvegházgyárat állítanak fel 45 millió forintos beruházással. A gyártásra vonatkozó szabadalmat a lipcsei könnyűfém épületszerkezeti kombináttól vásárolták. Olyan üvegházakat készítenek majd, amelyek vázszerkezetét különleges tűzhorgonyzási eljárással teszik korróziómentessé. Az üvegházakból évente annyit gyártanak, hogy azokkal 200 000 négyzetméter területet fedhetnek be. Az AG- ROKER vállalat már előre ennek a' mennyiségnek a 70 százalékát lekötötte. Tájfun A hazai állami építőipari vállalatok közül elsőként a Komárom megyeiek vásároltak az elmúlt télen osztrák gyártmányú hő légfúvó berendezéseket. A „Tájfun” elnevezésű olajtüzelésű légfúvók megkönnyítik a téli munkát: egy-egy berendezés óránként 170 000 kilogramm' kalóriát juttat a munkahelyekre. A Komárom megyeiek kedvező tapasztalatai alapján már több megyei építőipari vállalat és egyéb ipari üzem is vásárolt. illetve vásárol osztrák hőlégfúvókat. Beszereztek ilyen berendezést a köztisztasági vállalatok is, mert, alkalmas az utakat borító vastag hótakaró megolvasztására. is. Egyszerűen, majdnem szegényesen öltözött, vékony, alacsony, sötétbőrű fiatalember kerül hirtelen a látóterembe. Lehajol, aztán letérdel az ember mellé. Nézi. Leteríti vékony átmeneti kabátját a sáros hólébe és óvatosan, nagyon óvatosan ráhúzza a testet. Mire nehézkesen segíteni akarnék, a test már a kabáton ván. Ő ráhajtja a kabát széleit. Hideg szél fúj a Duna felől. Nagyon tiszta fehér zsebkendőt vesz elő és gyengéden letörüli a 'vért a sebesült arcáról. A zsebkendő már csupa lucsok, a fiú keze, ingújja, ruhája és elől az inge vér foltos. Még mindig folyik a sérült fejből a vér, bár — a lassú virradatban már lassan elapad. A fiú körülnéz, maga elé, aztán hirtelen kirántja elől az ingét, letép belőle egy csíkot és azzal itatja le a maradék vért. Már ő is csupa vér, nyugodtan a férfi mellé fekhetne másodiknak. Vijjogva érkezik a mentőautó. Az orvos kiszáll, odaguggol. — Mi van? Maga is megsérült? — Nem. Csak próbáltam segítséget adni. Orvostant hallgatok. — Tudja, hogy halott?... — könnyedén a testre mutat és figyelő szemmel nézi a fiút. — ’J'udoik. — Hát akkor... ? — Hátha tévedek ... Sajnos, még csak négy szemeszter elvégzi ... elvégeztem. A fiú lassan feláll. Gyámoltalanul veri a havat csuromvíz nadrágjáról. Az ingát betűri elől, mocskos kezével nem tud miit csinálni. Felveszi a felöltőjét, arról is csurog a hóié. Felhajtja a gallérját, kicsit megborzong, aztán gyorsan elindul. Utánanézek. Ahogy távolodik, mindig nagyobb lesz. Már alig láttáim a pici fiút, 'de alakja már eltakarta az egész széles utcát, a Kálvin teret, a templomtornyot is. Mi a fene van a szememmel? Délután okvetlenül elmegyek az S7TT\-ba. © /6-os. Csúcsforgalom ? Nem tudom. En a 6-ost még csak csúcsforgalomban láttam. A kocsitérben a szokott homogén massza, ki lehetne mérni, mint egy tömb zsírt. Öreg, de fürge nénike furakszik. Rengeteg van belőlük, mármint az öregekből a villamoson. Logikus, a húszforintos bérletet le kell utazni. Ha kell,' kemény munkával, hajnaltól éjszakáig. Utaznak, mint a megszállottak, ahogy a MegAz első kötet mindig író- avátás. De nem életbiztosítási kötvény. Egy-egy korszak igazi íróit mindig száz kísérletező kíséri-szüli. A legkegyetlenebb és legigazságosabb harc ez: csak az önmagaddal váló mérkőzés mérete tesz, s tart meg írónak valakit. Egyszóval: a tehetség. Bereményi Gézának ez az első kötete, s néhány szavas jegyzetében rokonszenvesen fogalmazódik meg az önmagába vetett hit és kétely. „Jól tudom — írja —, hogy első kötetem sorsa nemcsak most dől el, hanem elsősorban majd akkor, amikor további művekkel sikerül elfpgadtat- nom sajátosságait. Ha nem, hát az is elképzelhető, hogy rövidesen elveszti minden értékét. De én — állítom — türelmes vagyok, és talán nem is halok meg egyhamar. Így talán ezekből az írásokból is lesz valami. A viszontlátásra.” Az olvasót, ha fiatal író könyvét veszd kezébe, természetesen a fiatal író (mindenkitől megkülönböztető) sajátosságai érdeklik elsősorban. Vannák-e sajátosságai? Bereményi Géza izgalmas írói kvalitásokkal rendelkezik. Kitalált magának valamit. Bizonyára azt, ami gondolkodását leginkább jellemzi. A vágástechnikát. Ügy vágja egyváltó mehetett a Golgotára. A néni lehorgonyoz az egyik pad előtt és elkezdi fiixíroani a fiút. A fiú, olyan tizenöt év körüli, eimélyülten olvas eigy ábrákkal fedi könyvet. Nem veszi észre a nénit. A néni tudja a dóiéit, rutinos viiia- mosozó. Ide állt, nem a szemben ülő, ugyancsak fiatal fiú elé. Az rá vigyorog a nénire, aztán kicsit lejjebb csúszik az ülésén, hadd lássák: istenien érzi magát. Az utasak nem is veszik észre a jelenetet. A saját dol- i gaikfaal vannak elfoglalva; befelé néző szemekkel, lárvaszerű, a közlekedéshez rendszeresített arccal. A néniké merően nézi a fiút. Az egy zöikbenőnél felpillant és meglátja. Kapkodva elitesizd a könyvét és nehézkesem vagy csak kelletlenül, átadja a helyét. A néni, alig titkolt, diadalmas mosollyal helyet foglal. Nem köszöni meg. Neki ez jár. A fiú áll mellette, tásikája hosszú szíjon a vállán, átvetve lóg. Mindkét kezével görcsösen kapaszkodik. fitt valami nem stimmel. Nagyon imibolyog, a zökkenőknél tei-kicsúsziik a keze a fogasból, arca ■ elfebéreddk. — Rosszul van? — Nem köszönöm, úgyis mindjárt leszállók. A kocsi hirtelen fékez. Mindenki előredől, aki nem fogódzik, ráesik a szomszédjára. fojtott és hangos, ingerült szóváltás. •Csak azt látom, hogy a fiú az elhajlás, előreesúszás által keletkezett nyílásban elesik. És akkor megláttam a lábát. Térdig gipszben, talpa alatt a vasjáróka kengyellel. A fiúnak helyet adnak, megy tovább a villamos. Egyszerre egy liapáttenyér nyúlik ki előttem, megragadja a nénike előtt ülő vigyorgó kedvű fiú kabátját, szinte kiemeli a pádból, ésr a másik kezével egy óriási pofont kever le neki. aztán ellöki masától.' A fiatalúr kézről kézre jár. éppen megállónál vagyunk, nem éppen gyengéden letuszkolják a peronról. Mindez némán, hang nélkül történik.' Aztán: — Tessék leülni. — Ide tessék. — Úgyis leszállók. Néhány pillanaton belül legalább tizenöt ülőhely cserél gazdát. És mintha, de lehet, hogy csak én látom úgy, az utasok arca ki pirosodott volna. Hiába, óriási pofon volt.. Deák Gusztáv Géza novelláiról másra novelláinak egyes rétegeit, mint a filmesek a vágóasztalon a celluloidszalagot. Kegyetlen, egyetlen nyisszan- tással. Nem pepecsel költőilírai áttűnésekkel, átmenetei olyan nyersek: a nyersességnek kell önmagáért beszélnie. A vágástechnika mint irodalmi hatásmachináció, természetesen nem új. Űj, és sajátos Bereményi novelláiban nem az, ahogy, hanem inkább az, amit vág. A törtér nelmet. Kötetének címadó novellájában egy pesti fiatalember könyvet olvas XII. Károly svéd királyról, s a király megjelenik a szobájában. A törté-, nelem a király alakjában. A fotelban terpeszkedve. S a megelevenedő svéd—orosz háború eseményei „összevágva” a pesti fiatalember magánéletével, azt a közérzetet erősítik fel, ami ezt a fiatalembert meghatározza; s ez az életérzés: a vákuum. A légszomj. Az értelmes vagy akár az értelmetlen cselekvés lehetőségeinek a hiánya. Vannak-e „sajátosságai” ennek a kötetnek? — kérdeztük. Ha a történelmi vágástechnika külső, formai sajátossága, a vallomást a levegőtlen- ségről és az éltető levegő kereséséről — belső, tartalmi, lelki sajátosságnak nevezhetnénk. A kötet nyolc novellája közül azt hiszem, hogy a „Levelet Zs. asszonynak" a legjobb, a legjelentősebb. Bereményi ebben a novellában nő föl nyelvi-stiláris szempontból is — önmagához. A novella címe utalás a neves lengyel író, Kazimiers Brandys „Levelek Z. asszonyhoz” című levélfüzérére. De Bereményi nem utánozza, inkább perszif- lálja ezeket a Brandys leveleket. Míg Brandys — minden irónikussága ellenére — végeredményben megtartja a levélformát, Bereményi hőse egy gőzfürdő zuhanyozójában, medencéiben, gőzkamrájában képzeleg arról, hogy levelet ír egy lengyel asszonynak. Egy lengyelországi utazás után. Egy kitalált lengyel asszonynak — önmagának —, akivel régóta vitában áll — önmagával. .. ön kijelenti, hogy életét a világ bármely táján el tudja képzelni, boldogságához vagy boldogtalanságához a különféle népek országai, városai, műveltsége csupán keretül szolgálnak, hiszen ezek lényegükben nem különböznek ...” S a fiatalember válasza Zs. asszonynak — önmagának: „Történelmünket, mintha ollók vagdosták volna darabokra — így látom gyakran. Mert én is hajlamos vagyok arra, hogy a pillanatnyilag égető kérdések felől nézzek vissza a jelen végtelenbe nyúló okaira. De innen ered az az Ön által oly sokszor megmosolygott makacsságom is, mellyel az összekötő. szálakat keresem fordulatok szabdalta történelmünk darabjai között. A folyamatosságot, az összefogó erőt.” E vita lényegét talán úgy határozhatnánk meg: cselekvő vállalása mindannak, amit Közép-Európának nevezünk. De ebből a megfogalmazásból persze kisiklik az irodalom, ennek a kitűnő novellának csak publicisztikai csontvázát tudtuk megfogni vele. Pedig túlnő a publicisztikán, bár nem idegenek tőle a pub- licisztikus elemek. Irodalom. Játékossága mögött indulatok feszülnek, s indulatait játékkal oldja. Vágásai, a kamaszféktelenségben „gyártott” szavak, nyelvi lelemények emelik ki nemcsak a kötet, hanem a legfiatalabb • magyar próza alkotásai közül is. Vallomás ez a novella egy nemzedékről, amely autóstoppal elindult Lengyelországba és felfedezte Magyarországot, a történelmet — önmagát. A recenzens nem tehet mást, mint szeretettel ajánlja. És az olvasó is bizonyára úgy fog elbúcsúzni a könyvtől, mint a szerző az olvasótól: „A viszontlátásra!” N. P. Kádár Márta ELETKEPEK
