Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-23 / 300. szám

I SZERDAI MOZAIK A Vöröskereszt ajándéka Ma délután 2 órakor a mo­non öregek napközijébe láto­gat a járási Vöröskereszt el­nöksége, valamint néhány út­törő. A pajtások kis műsorral kedveskednek a napközis öre­geknek, a Vöröskereszt pedig személyenként 100 forint ér­tékű csomaggal ajándékozza meg őket. Különleges új italok érkez­tek a napokban a monori fő­téri önkiszolgáló boltba, kü­lönféle olasz vermutok és fran­cia konyakok. Húsz százalékkal olcsóbban adják a karácsonyfadíszeket Monoron az illatszerboítban. Árengedményes az összes faj­ta, természetesen amíg a kész­let tart. A községfejlesztési terven kívül két buszvárót építtetett a gombai közös tanács, egyet- egyet Gombán és Bényén. AZ ÜLLŐI ÁFÉSZ A LAKOSSÁGÉRT Vágóhíd Gyomron ÚJ HÚSBOLT NYÍLIK MONORON Ügy véljük, méltán nevez-* he tjük a gyömrői Mayer-féle vágóhidat híresnek, ugyanis ez az egyetlen vágóhíd messze környéken, melyet ÁFÉSZ üze­meltet, az üllői ÁFÉSZ. A la­kosság jobb húsellátását szol­gálja ez a nagyon kis üzem, mindössze hatan dolgoznak itt, s hivatalosan csak vágóhely­nek nevezik. Látogatásunkkor a sertések Jemérését végzi Fii lop László, a henteskollektíva vezetője. Elégedetten bólogat, súlyuk 130—150 kiló között váltako­zik. Mérés után a sertések egyenként indulnak a vágó­helyre. Nincs egy sereg em­ber, aki lefogja a kétségbe­esetten védekező állatot, nincs disznósivítás, hörgés. Gácsi Ferenc szakértő kézzel egy úgynevezett elektromos ollót tesz a sertés fejére, az ettől elkábul, s néhány másodperc múlva Konkoly István böllér­ügyességgel szúrja a kést. Az­tán következik a pörkölés, a lemosás, a feldolgozás. Naponta 20 darab sertés ér­kezik ide, valamennyit fel is dolgozzák. A feldolgozott áru innen az ÁFÉSZ négy üzletébe, vala­mint saját vendéglátóegységei­be kerül. Bizonyos részt Ceg­lédre szállítanak az ÁFÉSZ ot­tani saját húsfeldolgozójába, négyféle kolbászt és szalámit készítenek ott. — Jó az ellátás üzleteink­ben — mondja Fülöp László —, erről a vásárlók naponta meggyőződhetnek. A közeljö­vőben az ÁFÉSZ új húsüzletet nyit Monoron, a József Attila utcában, a Lovas-féle házban. Bizonyára az arra lakók nagy örömére... Még annyit, hogy a tervek szerint jövőre Monorra költö­zik a gyömrői vágóhíd. (gér) Ügyeletes orvos 24-én délután és 25-én. Gyomron: dr. Halmai Géza, Monoron, Gombán, Bényén és Káván: dr. Borbás Attila (Monor, egészségház), Monori- erdőn, Nyáregyházán, Csévha­raszton és Vasadon: dr. Mar­jái Viktor (Nyáregyháza), Pi­lisen: dr. Czinder Bálint, Ül­lőn: dr. Balázs László, Vecsé- sen: dr. Pallinger Georgi­na., 26-án. Gyomron: dr. Huszár Sarolta (egészségház), Mono­ron, Gombán, Bényén és Ká­ITT AZ ISKOLAI SZÜNET Tegnap elkezdődött az isko- Üások téli szünete. Az alábbi kis történeteket az elmúlt napokban hallottuk. A nők kora Az egyik csinosnak mond­ható gimnazista lánytól meg­kérdezte' valaki: — Mondja Éva, milyen idős az édesanyja? — őszintén megvallom, nem tudom! — felelte a leány. — Az igazság az, hogy anyám minden évben egy esztendővel fiatalodik. S ha ez így folytató­dik tovább, esküszöm, én le­szek csakhamar az ő édesany­ja! Fogas kérdés Fültanúja voltam, mikor az egyik monori elsős a követke­zőket kérdezte a tanító bácsi­tól: — Azt szeretném tudni, ta­nító bácsi kérem, hogy melyik szamár az okosabb, a fiatal-e, avagy az öreg ? Az őszülő pedagógus meg­hökkent egy pillanatra, de az­tán hamar feltalálta magát, s következőképpen válaszolt a nebulónak: — Hát Jancsi, véleményem szerint a fiatalabb szamár az okosabb... — Miért, tanító bácsi kérem? — Azért, mert annak nem volt még alkalma annyi sza­márságot elkövetni, mint az öregebbnek. (rakovszky) MAI MŰSOR MOZIK Maglód: A kis lovag I—II. onór: Cigány. Nyáregyhá- : Dél csillaga. Tápiósüly: ly taxisofőr halála. Űri: Élő úttest. Vecsés: Adalein 31. ván: dr. Pénzes János (Monor, egészségház), Monori-erdőn, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Csanálosi Jó­zsef (Vasad), Pilisen: dr. Czin­der Bálint, Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr, Bauchli Géza. 27-én. Gyomron: dr. Huszár Sarolta (egészségház), Mono­ron, Gombán, Bényén és Ká­ván: dr. Rados Mária (Monor, Petőfi u.), Monori-erdőn, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Csanálosi Jó­zsef (Vasad), Pilisen: dr. Czin­der Bálint, Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Túri Ist­ván tart ügyeletet. — Ügyele­tes gyógyszertár mindhárom nap Monoron a főtéri, Vecsé­sen az András-telepi. Magócsi Károly Elhunyt 82 éves korában idős Magócsi Károly, a munkásmozgalom régi mo­nori harcosa. Munkásmozgalmi tevé­kenysége 1917-ben kezdő­dött. A Tanácsköztársaság leverése után hatévi fegy- házra ítélték, mivel a Ta­nácsköztársaság idején tagja volt a katona- és munkástanácsnak, majd a monori direktórium elnöke lett. Munkásmozgalmi mun­kája elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. Temetése december 24-én (csütörtökön), délután 2 órakor lesz a monori kato­likus temető ravatalozójá­ból. Magyarnóta-est lesz kará­csony másnapján Sülysápon a 2. számú italboltban. Többek között fellép a televízió Nyí­lik a rózsa vetélkedőjén nagy ^sikert aratott Kovács Lajos is. A parlamenti karácsonyi fe­nyőfaünnepélyen három úttö­rő képviseli a monori járást, egy monori Kossuth iskolai, egy üllői és egy sülysápi paj­tás. MONOMIDtn XII. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM 1970. DECEMBER 23., SZERDA t é* v • Szolgáltatóházakat építenek A IV. ötéves tervben nagyobbak a feladatok T iszf újítás" a Monori Járási Szolgáltató Ktsz-ben // 1965-ben, a legutóbbi veze­tőségválasztó közgyűlés idején a járási szolgáltató ktsz lét­száma 213 volt. Most 240 — megtelt a gyömrői művelődési otthon nagyterme. Kedden délelőtt tartották közgyűlésü­ket, amelyen „tisztújításra'’ került sor, új elnököt, veze­tőséget választottak. Fodor Mihály, a ktsz fő­könyvelője adott átfogó jelen­tést öt év munkájáról, ered­ményéről. Beszélnek a szá­mok is: 1965-ben egyesülitek a gyömrői és monori ktsz-ek részlegei, akkor összter­POSTAFIOK 51. Mikor jár le a 15 éves adókedvezmény? A múlt héten kaptam a Mo­nori Községi Tanács adóhiva­talától egy szigorú levelet. E szerint, ha december 15-ig nem fizetek ki 100 forintot,- „illetményét és egyéb járan­dóságát az adóhatóság le fog­ja tiltani, illetve ingóságaira a végrehajtási eljárást elren­deli.” Meglepett eme szokat­lanul erélyes felszólítás azért is, mert nem vagyok adófize­tő polgár, mert nincs sem ko­csim, sem földem, sem szőlőm, pincével, OTP-re épített há­zam után 1973 derekán esedé­kes az adófizetés, 15 éves adó- kedvezményt biztosított ugyanis az idevonatkozó ren­delet. Felmentem az adóhiva­talba tisztázni a kérdést. Egy hölgy fogadott, s elmondván jövetelem célját, elővett egy füzetet, majd közölte: az qsz- szeg esedékes házadó, 1955 óta ugyanis eltelt 15 év. s vé­get ért az adókedvezmény. De kérem — mondtam ■—, akkor nekem még telkem sem volt, 1956-ban rakták le a ház alapját, 57-ben húzták fel a falat, 58 végén költöztem be. Ez így van bejegyezve, itt fizetni kell és kész — hang­zott az udvarias válasz. — Bizonyítsa állítását mentesíté­si papírral. De kérem — esdekeltem —, nekem az nincs meg, önök­nél meg kell lenni a máso­latnak. Mi nem őrizzük meg — mondotta határozottan. Hová lehet panasszal for­dulni — kérdeztem —, mert ez nem igazság. Hiába fordul akárhová, el fogják utastani, itt csak fizet­ni lehet. Na, végem — gondoltam ma­gamban, de közben támadt egy mentő ötletem. Másnap felmentem a felet­tes vezetőhöz, de ő is hason­lóan nyilatkozott. Kérdem, kihez forduljak pa­naszommal? Mikor jár le az Adókedvezményem? Izmán János Monor, Németh Ágoston u. 5. „Éljenek nálad örömestebb" Üllő vármegyéről ÜLLŐ VARMEGYE a XIII. század közepéig működött. Oklevelek nem említik, mert a raj­tuk élő nép peres ügyeit írásba nem foglal­ták, a falukat el nem adományozták, határ­villongásaik nem voltak. Az Árpád-házi feje­delmek és királyok birtoka volt, erőforrás a várispánságok széthúzásra mindig kész arisz­tokratái ellen. A honfoglaláskor elosztott földekből, erdők­ből és legelőkből két fejedelem kapta a legtöb­bet, Kurszán szakrális, vagy főfejedelem és Ár­pád másodfejedelem. Kurszán 904-ben elesett a nyugati országhatáron, Árpád magához ra­gadta az összmagyarság vezetését, megkezdte az arisztokrácia vagyonának kisajátítását, ma- gánvagyonát megsokszorozta és népét elindí­totta a fegyverrel szerzett új haza tartós bir­toklása útján. Géza fejedelem és annak fia, István vette később erős kézbe az ország gyep­lőjét. Kíméletlenül megtörtek minden erőt, mely az elavult nomád életformát akarta to­vább erőszakolni. A MAGYAR KÖZÉPKORBAN a legalkal­masabb közigazgatási, gazdálkodási, bírásko­dási és katonai egység a várispánság, illetőleg a vármegye volt. Területében akkora, mint egy alföldi mai járás, körülbelül 150 ezer kataszteri hold. Az akkori'vármegyék terüle­tén általában mintegy 100 falu helyezkedett el, igaz, ezek kicsik voltak, lakosságuk alig ha­ladta meg a 80—120 főt. A megye vezetője az ispán volt. A KÖZPONTOK FOLYÓPARTOKON és nagy utak kereszteződésében települtek, maga­zinokkal és élelemraktárokkal, katonai moz­gósítás esetére. A történetkutatók megfigyel­ték, hogy a megyeközpontokat idegen eredetű telepek vették közre, Üllőt például Dabas, Gyoldusfölde, Besnyő, Lázár, Pécel, Tivadar- földe, Gyömrő, Pánd, Péteri, Szilas, Inárcs és Vecsés. István király bölcsességét sugározzák intelmei a vendégek és jövevények befogadá­sával kapcsolatban: „Nagy haszon vagyon bennük, különb-különbféle szót, szokást, fegy­vert és tudományt hoznak magukkal, ami mindén országnak ékességére szolgál. A király udvarát nagyságosabbá teszi és igen megret­tenti az idegenek magahitt szívét. Gyenge és törékeny az egynyelvű és egyerkölcsű ország. Hagyom ezért fiam, adj nekik táplálást jó­akarattal és tisztességes tartást, hadd éljenek nálad örömestebb, hogysem másuttt lakozná­nak” A MEGYESZÉKHELY KÖRÜLI FALUK­BAN más dalok zengtek, más ételt főztek vacsoratüzeknél, más mesék szálltak lefekvés­kor a földházakban, mások voltak a táncok és lakodalmi szokások. És mások voltak a szablyák, melyek nem is oly rég magyarok vérét vették. Minden bizonnyal szikrázó szem­mel tekjntgettek a régi ülleiek á besenyőkre, akik a korábbi évszázadban ádáz kirablóik, kegyetlen legyilkolóik voltak odaát, a Kárpá­tokon túli nagy füves pusztákon. Jó 300 esz­tendő itt összebékélte őket, magyar legény közéjük házasodott. Tőlük meg valami szé- penszóló citerát, csillagos bicskát, egyebet vet­tünk át és a király, ha meghordoztatta a véres kardot, akkor a könnyű fegyverzetű besenyő lovasok együtt gyülekeztek a magyarokkal az üllei piactéren, a megye zászlaja alatt. Sely­mére az Árpádok címerállata, az oroszlán volt varrva. A RÉGI HARAGOT, A SZÉP ÉLETET, az egész Üllő megyét 1241-ben fölégették a mon­gol—tatárok és magyarok és nem magyarok, most kint nyugosznak a pusztákon, kis temp­lomok lomjai tövében. A 100 faluból napjaink­ra alig néhány sarjadt ki 90 falunak emlékét még a mondák se’ igen őrzik, s a traktorok ha kivetik az öreg temetők vén csontjait, már nemigen tudjuk, hogy kiké volt élő korukban. Hídvégi Lajos melésük 9 millió 700 ezer forint volt. 1987-ben a ve- csési vegyes ktsz és a mo­nori építőipari ktsz aszta­los és lakat.is részlege csatlakozott hozzájuk, az össztermelés ekkor már 13 millió forint volt. Két évvel később, azaz az el­múlt év végén ez az összeg már 16 milliónál is nagyobb volt. A ktsz munkája két té­nyezőből ájl: javítátst, szolgál­tatást, vailamint árutermelést végeznek. Nyereségük az ered­ményes munkával párhuzamo­san nőtt, tiszta vagyonuk eb­ben az évben elérte az 5 mil­liót. Szó volt a felújításokról, vásárlásokról, a termelőeszkö­zök korszerűsítéséről. — A sok fúzió miatt csak az alapfeltételeket teremtet­tük meg. A IV. ötéves terv­ben nagy munka vár a szol­gáltató ktsz-re. El kell ér­nünk, hogy Monoron, Gyomron és Vecsésen korszerű, minden igényt kielégítő szolgáltatóház legyen... — mondta többek körött Fodor Mihály. Az. ellenőrző bizottság és a szövétkezeti bizottság beszá­molója, s dr. Bencsik Mihály, a já­rási tanács elnöke, vala­mint a pártbizottság kép­viselője üdvözlő beszéde után került sor a jelölés­re, majd a választásra. A tagok elnökké Fodbr Mi­hályt választották. Fuderer Istvántól, a ktsz volt elnökétől, aki évtizedekig volt vezetője a kisipari termelőszö­vetkezetnek, s munkájával nagyban hozzájárult az ered­ményekhez — a tagok hosz-4 szán tartó tapssal búcsúztak. (zs.) AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ munkáját értékelik ma dél­után 2 órakor Nyáregyházán, a vb-ülésen. Pillanatfelvétel a Monori Maggyárban Ifj. Tóth István felvétele Rendelkezés a vízügyi eljárásról Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke — az engedélyezések­kel kapcsolatos korábbi kor­mányhatározat szellemében — rendelkezést hozott a vízügyi államigazgatási eljárásról. A rendelet meghatározza a víz­ügyi államigazgatási ügyeket, s ezzel megkönnyíti az érde­kelt szervek munkáját. Lénye­ges változás a szabályozás­ban, hogy egyszerűsíti a víz­ügyekkel kapcsolatos eljárá­sokat, a különfélé vízügyi lé­tesítmények engedélyezését. Vízügyi államigazgatási ügyekben első fokon az ille­tékes vízügyi igazgatóság, má­sodfokon az Országos Vízügyi Hivatal jár eL GÉPKOCSIVEZETŐKET FELVESZ a Sütőipari Vállalat. Jelentkezés Monoron, az Ady Endre u. 3. sz. alatt. I iincpre kalácsot a Sütőipari Vállalat szakboltjában vegyen. Megrendeléseket előre felvesz a Monor, Ady Endre u. 3. sz. alatti szaküzlet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom