Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

T NAOKOSO A PESTME CrY E. I' HIRLA XIV. ÉVFOLYAM, 298. SZÄM 1970. DECEMBER 20., VASÁRNAP Vita a IV. ötéves tervről Még karácsony előtt össze­ülnek a város politikai és tár­sadalmi szervezetének képvi­selői, kedden délután 3 óra­kor a városi tanács ' épületé­ben. Ezen a megbeszélésen vi­tatják meg a város IV. ötéves tervének feladatait. A vitában mérlegelik, hogy a meglevő, illetve majd ka­pott pénzből mit. mire fordí­tanak. mik lesznek azok a legsürgősebb” feladatok, ami­ket orvosolni kell a IV. ötéves tervben. VIZSGABÁL A szeptemberben kezdődött tánctanfolyam „hallgatóinak” december 27-én, délután 4 órakor lesz a vizsgabáljuk az ifjúsági klub helyiségében. MOZIMŰSOR Befejezetlenül Mi lesz a sorsa Editkének? Magyar film. 14 éven felüliek­nek. Előadások kezdete: 3, fél 5, 6 és fél 8 óra. Matiné: Egy név rejtélye Előadás kezdete: délelőtt 10 éra. Hétfői műsor: Egy férfi, aki tetszik nekem Az „Egy férfi és egy nő” cí­mű film rendezőjének, Claude Lebuchnak legújabb alkotása. Főszereplő Annie Girardot és Jean Paul Belmondo. Csak 14 éven felülieknek. Kísérőműsor: Magyar Hír­adó. Ember és ember I. Előadások kezdete: 5 és 7 éra. Nem csökkent a kenyérfogyasztás A sütőüzemben is készülnek a karácsonyra Újév után pozsonyi kiflit is sütnek A Pest megyei Sütőipari Vállalat nagykőrösi üzemében is készülnek az ünnepekre. — A háromnapos ünnep ko­moly próba elé állít bennün­ket — mondotta Kiss Sándor telepvezető. Az ünnep előtti műszakban nem hűl ki ke­zünkben a sütőlapát, a 3 nap­ra 160 mázsa kenyeret sütünk, Nagykőrös és Kocsér részére. Emellett több mázsa karácso­nyi beigli is készül az üzem­ben. — Az átlagos kenyérterme­lés üzemünkben napi 46—50 mázsa. A hetipiacos napokon általában több fogy el. A ke­nyérfogyasztás néhány év óta csökkent, mintegy 20—25 szá­zalékkal. Igényesebb lett a kö­zönség, kevesebb kenyeret és több süteményt fogyaszt. Nyá­ron, a mezőgazdasági munkák idején, kevésbé érezhető ez a csökkenés. — A sütemény választékát is növelték? — Igen. Az idén bevezet­tük a nyolcad- és a negyed­kilós kuglóf és a kakaós csi­ga készítését, melyek nagyon népszerűek. — Tervezik-e további süte­ményfélék készítését? — Újév után megkezdjük a régen nagyon kedvelt pozsonyi kifli és az ízes táska készíté­sét is — mondotta a telepve­zető. (k) ★ (Az igazsághoz tartozik, hogy alapvetően nem csökkent a kenyérfogyasztás —, mert a Toldi Miklós élelmiszeripari iskola jövendő pékéi naponta 25 mázsa kenyeret sütnek. A tanulók kenyere nagyon ka­pós, ma is szívesen állnak sor­ba érte az emberek — ünne­peken kívül. A magánkisiparosok is süt­nek jelentős mennyiségű ke­nyeret. Nem csökkent a fogyasztás — a helyes konkurrencia ki­alakításával a sütőipari egyed­uralmat megtörték — így a választék nőtt, jobb lett az el­látás. — A szerk.) Szóljatok, szép szavak! A Magyar Rádió és Televí­zió nagy, országos pályáza­tára a nagykőrösi irodalmi színpadi csoportok is benevez­tek. A megyei jelentkezése­ket tekintve úgy látszik, a „Röpülj páva” című műsor­hoz hasonlóan, ez a kezdemé­nyezés is igen széles töme­geket fog megmozgatni. A megyében ötvenhárom csoport adta be nevezését, s örvende­tes, hogy köztük több kö­rösi színpad is van. A versenyszabályok kimond­ják, hogy a csoportok lehető­leg saját életükből, vagy köz­vetlen környezetükből merít­sék a műsor témáját, így remény van rá, hogy ,a vá­rosi csoportok Nagykőrös va­lamilyen vonatkozását fog­ják feldolgozni. Ez különösen akkor látszik ígéretesnek, ha azt is tudjuk, hogy a dokumentumjátékok bizonyos előnyben vannak a versenyen. Érdekes lenne a város életéből vett szép do­kumentumjátékot látni. Hízott sertés éladó... A rendelőintézetben a rönt­genszoba előtt két 30—35 év körüli csinos fiatalasszony ült, a várakozók sorában. — Tudod drágám — pana­szolta az egyik, a hét elején disznót vágtunk. A nagy haj­szában elcsúsztam a konyhá­ban, és nagyon megütöttem a jobb kezemet. Másnapra fel­dagadt és kegyetlenül fáj... Lehet, hogy csonttörés ... — Mi tíz év óta vagyunk házasok, vette át a szót a má­sik asszony, és még egyszer sem vágtunk disznót. Pedig minden évben hizlalunk. Tu­dod, lánykoromban belém ne­velte az apám, meg a férjembe . is a szülei, hogy minden nyári, vásárkor malacot kell venni. Aki nem vág sertést, az nem is eszik jót, meg a clisznó olyan, mint a takarékpénztár, lassan kell belerakosgatni, és egyszerre adja meg a pénzt. — A hízót mindig eladtá­készültünk is rá, azonban a múlt hetekben elkezdett ku- tyálkodni a gyomrom ... Azt jöttem most röntgeneztetni. Tudod, nem mennyország a? én munkahelyem se’, sokat kell nyelni, a főnök a napokban is egy miniszoknyás csitrire bízta az én munkám ellenőrzését... A férjemnek meg az epéjé­vel és a májával támadt ba­ja... Tegnap este megbeszél­tük a dolgokat és ma reggel kiírtam az ablakba, hogy... Hízott sertés eladó! kopa A Pest megyei Népművelési Tanácsadó különös gonddal foglalkozik valamennyi cso­porttal. Mielőtt a megyei se­lejtezőre sor kerülne, minden együttest meglátogatnak, és szakmai tanácsokkal látnak el. A megyei elődöntő négy helyen: Cegléden, Monoron, Dunakeszin és Kiskunlachá- zán lesz. Reméljük, a körösi csoportok • helytállnak majd a versenyen. — A 18. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályá­zat első díját a Csongrád megyei Zöldy Pál nyerte, Topolya községről szóló több gyűjtésével. Kőrisfa; Irodalmi presszó Válogatások az erdélyi magyar irodalomból tok? — Igen. Nem éreztük a disz­nóvágás hiányát. Jött a kóstoló anyáméktól, meg a férjem szü­leitől is. Az első években jöt­tek a gyerekek Kellett a pénz... A disznó ára is. — Azután? — Azután meg mosógépre, hűtőszekrényre, meg televízió­ra spóroltunk. Mikor ezek is megvoltak, négy sor téglával megemeltettük a házat, majd a magasabb házba új bútor kel­lett ... Mindig belekalkuláltuk B disznó árát is. — Tehát mindenetek meg lett? — Nem. A férjemnek rosz- szul esett, hogy már minden munkatársának van autója, s ekkor kocsira kezdtünk gyűj­teni. A múlt évben az is meg lett, s elhatároztuk, hogy az idén levágjuk a disznót... Már Az erdélyi magyar iroda­lom szerves része a magyar kultúrának. Apáczai Csere Já­nos „nyitá meg kapuját a tu­dásnak” ... meglátva az isko­lák, a nép művelésének nagy jelentőségét: „ami testben a szem, az az országban az is- | kola,... ahol nincsenek eszes tanácsok, ott elvész a nép.” Mindannyian emlékezünk még a televízióban nemrégen bemutatott Németh László tv- játékra. az Eklézsia megköve­tésre, Misztótfalusi Kis Mik­lós tragédiájára, aki hazajön jól fizetett hollandiai állásá­ból „könyvekkel bővíteni a ha­zát” — mint írja. Magam mentsége című írásában, „a magyar műveltséget piszkos pelenkáiból kimosni”, s az ér­tetlenség elpusztítja a Biblia, a Saltérium és az Űj Testá- mentum kiadóját. Mikes Kelemen fejedelem- hűsége mindenkiben felemelő érzést vált ki, ismerős sorai •mindig újnak, szépnek hatnak, hiszen az egyik legszebb em­beri tulajdonságot, a hűséget fejezik ki. Oldalakon át sorolhatnánk, kiket adott Erdély a magyar kultúrának. Körösi CSoma Sándor alakját Üjfalvi Sán­dor önéletírásából villantjuk fel. Körösi Csorna, aki har­minc nyelven beszél — „s ezt egy angol ismeri el!” — elin­dul megkeresni a magyarság bölcsőjét. A zseni, aki a pár­názott professzori szék helyett a földönhálást, s a magányt is vállalja a tibeti lámakolos­torban, hogy kiderítse a ma­gyarság1 eredetét, mert „előde­ink régi lakhelyét megtalálni az, én feladatommá vált...” Kazinczy, Csokonai, Petőfi ■"a Kossuth Lajos utca Foltozgatás helyeit új út a VOLÁN 7. telepéig Alig fejeződött be a szenny­víz gerinccsatorna építése, megjelentek a „gázosok”, s új­ra kezdődött a nagy munka. Az úttestet annyira felszab­ták, hogy ezt már semmiféle toldozással, foldozással nem lehet helyrehozni. (Szerencsé­re.) így azután a KPM, akié az út és a város, aki hasz­nálja, közös erővel épít a régi helyett újat. A szükséges terveket a KPM Pest megyei igazgatósága a városi tanács végrehajtó bi­zottságával történt megállapo­dás után megrendelte, s azok februárra elkészülnek. A Köz­útépítő Vállalattal szerződés­ben biztosították, hogy a jövő esztendő derekán hozzákezde­nek a munkákhoz. A KPM 3 millió, a városi tanács is 3 millió forinttal já­rul az útépítéshez. Az út a vasútállomásig, s a tejüzem előtt a lyukas hídon keresztül a Volán 1. telepéig tart, így bekapcsolja a TÜZÉP-et a göngyölegtelepet, a GEV-tele- pet is a forgalomba, valamint a konzervgyár felől a gázátve­vő állomás forgalmát is lebo­nyolítja. Hogy az útépítést a kijelölt időben haladék nélkül elkezd­hessék, szükség van a földgáz- vezeték árkainak minél hama­rabbi betöltésére, hogy a föld ülepedjen, s nehogy később le­gyenek meglepetések. Ezelk el­len már idejében felkészültek a tervezők, az út ugyanis meg­felelő, valószínűleg 20 tonna terhelésű lesz. Az útépítéssel egy időben megkezdik a járda rendbeho­zását a húsbolttól, a vasútállo­másig, amire szintén nagy szükség van, mert a járdát is alaposan felszabdalták. GOMB Különböző nyílászáró szer­kezeteket ismerünk, például: ajtó, ablak, spaletta. Bizonyos értelemben nyílászáró .műszer a gomb is. A kabátgomb. Nemrégiben vettem egy téli­kabátot, kívül szőrmegallér, belül bundabélés, öv és szép nagy gombok. Amíg szép idő volt, orkán­ban jártam, de most fel kel­lett vennem. Hideg volt, szín­házba voltam hivatalos, gon­doltam, felavatom az új téli­kabátom. Felvettem, megmér­tem a hosszát, kicsit megiga­zítottam a gallért és elindul­tam a buszmegállóhoz. Ott már vártak rám, és hogy ne a sötétben beszélgessünk, egy neonlámpa alá húzódtunk. A világosságban felhívtam a figyelmet az új kabátomra. Megnézték, majd elkezdtek mosolyogni. Pali később han­gosan nevetett. .Mivel tudtam, hogy a kabát jó, furcsáHoltam a dolgot. Végignéztem maga­mon. Csodák-csodája, eltűnt két gombom. A háromból. Leesett. Már csak babonából is odanyúltam a harmadikhoz. Szerencsém volt. Ez legalább a kezembe esett. A sikereken felbuzdulva meghúztam a pót­gombokat is. Húztam volna. Az is elveszett. Egy új kabát­ról. Három gomb! Otthon úgy magyarázták a dolgot, hogy a gyárban csak két-három szál cérnával erősí­tik fel a gombokat, de a cérna yégére nem tesznek csomót. Nem nagyon értettem a dol­got, de mivel használni is akartam ezerkétszáz forintos kabátomat, elmentem gombot venni. Megint azt kell monda­nom: vettem volna. Nem volt még hasonló sem. ilyet fogok alapítani. A hasz­non felezünk. (-«-) Reménnyel nézünk a nagy útrekonstrukció elé, s szeret­nénk minél előbb a város megszépült fő közlekedési út­vonalán járni... szabó—fehér Már leoltották a villanyt, és a nagytemplom ha­rangja is elkon­gatta a tizet. Kö­rülöttem horkol­nak az alvók és még mindig nem jön az álom a sze­memre. Vajon mi­ért nem alszom? Talán bánt vala­ki? Nem szégyent érzek, csalódást. Mikor odajött hozzám, ültem az ágyon, és néztem őt. Izzott az arca, félelmetes és ré­misztőén idegen volt, minden mon­datával távolo­dott, vonásai egy­re homályosodtak, csak összeszűkí­tett pupillái vág­tak az agyamba, élesen, bántóan. — ... sok van már a rovásodon! Egyszer még na­gyon megverlek! Es én csak néz­tem, nem szóltam, így távolról már bevallhatnám, ha féltem volna, de nem, inkább meg Egyedül a sötétben voltam döbbenve. Azt hittem, a ba­rátom. Vágott a csend, a srácok lélegze­tüket visszafojtva hallgattak, várták, hogy szóljak, vagy üssek, vagy ijed­ten lefeküdjek. De csak ültem, és néztem arcát, ta­lán mosolyogtam is. Elment, és első percben gyűlöltem magam. — Miért nem ütötted meg? Megvert volna? Na és. Mi tartott vissza? Mese, hogy nem szen­vedtél vereséget! Szólni sem szól­hattál, mert féltél! Gyáva! Most már bezzeg szólnál, amikor nincs itt. — A barátom! Érts meg, hibás voltam! Nem fél­tem! Nagyon rósz­szül esett, hogy ezt csinálja ve­lem! Nem azért, mert ennyi ember előtt mondta, ha­nem mert a bará­tomról van szó...!! Lefeküdtem, ide­geim harcoltak és fáradtan, egyre jobban éreztem, hogy valamit’ elhi­báztam, talán a magam erkölcsi normái szerint nem, de a fiúk törvénye más. Es most fek­szem, töprengek, hogy érdemes volt-e? Várom az álmot, a könnyűt, a halkléptű szeli-, det, melyben az arcról lefogy a düh, a gyűlölet, az idegesség• és amelyben ő újra nyújtja felém a kezét, és én meg­szorítom. De az álom még nagyon messze van, és én egye­dül kínlódom a hideg, az idegen, a mindent betakaró éjben. (tiby) SPORT Kézilabdás értekezlet Milyen remek üzlet! Egyedi gombokat gyártanak, azok ter­mészetesen leesnek, ugyan- olyat nem lehet kapni, újat kell venni, és ez nem olcsó mulatság. Bravó! Ez hasznot hozó vállalkozás volt. Én is versei, levelei dicsőítik Erdély nagyságát. S Ady Endre is er­ről a földről indult, hogy köl­tészetét a magyar ' kultúra egyik elvitathatatlan részévé tegye. Az átlagolvasó azon­ban Tamási Áron műveit érzi „erdélyinek”. Ebben nagy sze­repe van annak, hogy az író műveiben a székely-góbé ész­járásnak minden „csavarintos- ságát” rögzíti. Erdélyi társa­ság című elbeszélésében arról hallhatunk, hogy a román— szász—magyar ember megérti magát, ha máshol nem, a „mu­zsikaszó mellett szép remény­ség vagyon”, csak a hatalom­nak célja ezt az egyetértést megosztani. Tompa László előadói est­jét a minap Veres Péter egy évvel ezelőtt íródott versével zárta, amit ebbe a műsorba írt, summázva a műsorössze­állítás lényegét: „Ide kell hoznunk a nagy­világot, ami szép, ami nemes, de amit érdemes!” S az erdélyi magyar iroda­lom érdemes arra, hogy a ma­gyar irodalom kincsesházában megismerhessük, s mindany- nyiunké legyen. A napokban tartotta a Kini­zsi férfi kézilabda-szakosztálya rendhagyó: záró és egyben nyi­tó értekezletét is. A sport- egyesület irodavezetője, Tiha­nyi Lajos — aki egyben a ké- zilabdások igen aktív támoga­tója is — a következőkben számolt be erről. — 1970-ben a megyei baj­nokság hetedik helyén végzett a csapat, de 1—2 ponttal töb­bel még a 4. helyen is lehetett volna, Az eredmény így is jó, mert minden játékos becsüle­tesen játszott az egész évben. A bevételi tervét túlteljesítet­te a szakosztály, a kiadás a költségvetés szerinti volt. Tag­díjukat nagyrészben rendezték a játékosok, a hátrányban le­vők megígérték a gyors ren­dezést. — Az 1971-es bajnokságban előreláthatólag S komoly csa­pat lesz, ezért komolyan kell felkészülni arra. December 11-én már megtartották az első edzést, de ígéretük ellenére többen nem jelentek meg ott. Kedden, csütörtökön, szomba­ton a Sportotthon udvarán es­te 7—8 óra között gimnaszti­kái, 8—9 óra között a gimná­zium tornatermében labdás ed­zéseket tartanak, Kucher Jó­zsef edző vezetésével. (Itt je­gyezzük meg, hogy égetően szükség van egy sportcsar­nokra, vagy legalább egy nagy­méretű tornateremre váro­sunkban ! örvendetes, hogy szaporodik sportolóink száma, mind mennyiségben, mind mi­nőségben javul, de jó lenne, ha időnként, főleg télen nem lennének egymás hegyén-há- tán a sportolók. A teremhiány miatt több sportágban az ed­zésidőt is kénytelenek csök­kenteni emiatt.) A szakosztály vezetőséget választott. A már említettek mellett így elnök: K. Varga Dénes, szakosztályvezető to­vábbra is Németh Ambrus, az első csapat intézője F. Szűcs Sándor, az ifistáké Olasz Zsu­zsanna. Az egyesület elnöksége részéről Dajka Ambrus patro­nálja a kézilabdásokat. Az if­júsági edző a költségvetéstől és személyi problémáktól füg­gően még 'nem rendeződött, örvendetes, hogy 4 játékos is szeretne edzői tanfolyamra jár­ni. Ha Szolnokon rendeznek téli teremtornát, azon elindul­nak. A levél már el is ment. Az új bajnoki idény előtt korán hozzákezdtek az erő­gyűjtéshez a Kinizsi kézilab- dásai. Ha a lelkesedés kellő szorgalommal is párosul, 1971- ben is sok boldog percet sze­reznek a körösi sportkedvelők­nek. Sulyok Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom