Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

2 POLGÁRI VEDELEM Védőeszközök „fegyvertárában" HORDOZHATÓ SUGÁRMÉRŐK Életmentő öltözetek A polgári védelem egyik rak­tárában és laboratóriumában járva, valóságos boszorkány- konyhában érzi magát a láto­gató. Különféle, ismeretlen rendeltetésű műszerek, védő- felszerelések, vegyszerek sora­koznak asztalokon, polcokon. • Ami első pillantásra ismerős: a gázálarc. A nagykőrösi gya­korlaton láttam a szakszolgá­latok tagjain, vegyvédelmisek- től a rendfenntartókig sokan viselték magukon, amikor „su­gárszennyezett” területeken folytatták a mentést. Nem a legkényelmesebb viselet, de hozzá lehet szokni, s ami a leg­fontosabb: biztosan védi a lég­ii takat a biológiai és sugárzó harcanyagok ellen. De nézzünk szét , először a műszerek házatáján.''' A ieg­Utcák, terepmentesítése lo- tsolóautóval, védőruhában. gyakrabban használt készülé­kek egyike az egyéni sugár- adag-mérő. Az ezüst színű, könnyen kezelhető műszer bo­nyolult szerkezetet rejt magá­ban. Feladata: sugárszennye­zett területen a személyek su­gáradagját mérni egy ionizá­ciós kamrával egybeépített kondenzátor segítségével. A feltöltött kamra olyan kicsi, hogy zsebre lehet vágni, s ami­kor a készüléket sugár éri, fe­szültsége csökken, így jelzi az embert veszélyeztető sugárada­got. Vállfa akasztható táskában foglal helyet egy igen prakti­kus és fontos műszer: a sugár- szennyezettség-mérő, amely személyek, ruházat és élelmi­szerek felületén méri, ellenőr­zi az alacsonyabb sugárszinte­ket. Ai előbbi készülékkel együtt a szakszolgálatok má­sik nélkülözhetetlen védelmi eszköze az ugyancsak hordoz­ható sugárszint-mérő, amely a terepen szolgál a rádióaktívi- tás ellenőrzésére. Akik ezeket az okos műsze­reket kezelik, különleges védő- felszerelést kapnak. A terep­színű védőruha a vegyi és bio­lógiai harcanyagok, s a nem áthatoló radioaktív sugárzás ellen nyújt védelmet. Az úgy­nevezett összfegyvernemi vé­dőruhában bizony mosolyogni- valóan furcsán néz ki az em­ber, ám itt nem a divat, ha­nem a célszerűség dönti el a külcsínt. A műgumival be­vont vászonanyagból készült ruhát háromféleképpen is le­het variálni, s hogy például lepelként vagy köpenyként öl-, ti-e magára a szakszolgálatos, az a sugárszennyeződés nagy­ságától függ. Ennyit rövid ismertetőül a védelmi eszközök gazdag „fegyvertárából”, amelyekkel egyébként nemcsak a polgári védelemben találkozhatunk. A radiológiai műszereket számos helyen alkalmazzák, kutatóin­tézetektől a mezőgazdaságig. Az egyik sugárzás-mérővel pél­dául a növények asszimilációs folyamatát lehet vizsgálni, a védőruhákat is gyakran alkal­mazzák olyan gyárakban, ahol mérges gázok ellen kell véde­kezni, vagy a mezőgazdasági növények permetezésekor. So­ha más célt ne szolgáljanak... Fényképezőgéppel a vállon Hat éve — minden eseménynél Gados Jánosné hat éve jár villán fényképezőgéppel a megye polgári védelmi esemé­nyeire. Szakmabelinek tekin­tik már a tisztek — igaz, sok köze van a polgári védelem­hez, hiszen férje Vác város törzsparancsnoka. — Nagyon szeretek fotózni. A FORTE-gyárban dolgozom és szenvedélyem a fényképe­zés. Mikor elkezdtem járni ezekre a gyakorlatokra, bi­zony még nem tudtam követ­ni az eseményeket, csak fi­gyeltem és sokszor elszalasz­tottam a „nagy” pillanátof. Hat év óta szinte valamennyi megyei eseményen ott voltam: Szentendrén, Nagykőrösön, Monoron, s nemrég az Aszta­los János Ifjúsági Parkban az egészségű gyi szakaszok verse­nyén. Megszerettem, megis­mertem a polgári védelem munkáját és ilyen gyakorlato­kon együtt izgulok a részve­vőkkel Örülök annak, hogy sokszor segítségére lehetek a törzsparancsnokságnak saját felvételeimmel, vagy nagyítás­sal. Családi körben A tervben: gyakorlat Katalinpusztán Kiképzés — magas fokon Váci kerekasztal az Ifjú Gárdáról! A polgári védelem és az If­jú Gárda tagjainak együttmű­ködése sokáig csak alkalmi volt A KISZ KB és a Honvé­delmi Minisztérium határozata a kapcsolat hosszú távú, tartós munkáját biztosítja. Megyénkben először Vácott szervezték meg az Ifjú Gárdát, jelenleg 250-en vannak. A pol­gári védelem megyei törzspa­rancsnoksága nemrégiben ér­tekezleten tárgyalt a KISZ ve­zetőivel az együttműködés to­vábbi lehetőségeiről. Erről be­szélgettünk mi is Gados János őrnaggyal, Vác város pv-törzs- parancsnokával, Vitéz Attila őrnaggyal, a váci járás pv- törzsparancsnokával, Vadász Györggyel, a váci Ifjú Gárda paranésnokhelyettesével, Ist­ván Kálmánnal, a KISZ Vác városi Bizottságának munka­társával. Vadász György: — Egészen újfajta kiképzés kezdődik * a jövő évtől városunkban a gár­distáknak. Maga a szervezet is újjáalakított, hiszen a „régiek” már kiöregedtek. Volt polgári védelmi szakaszunk, de ők nem sajátítottak el többet az alap­nál. Mi most csak a város és a járás polgári védelmi törzsé­vel tartjuk a kapcsolatot, ők teremtenek lehetőséget a hon­védelemmel, az MHSZ-sz^l va­ló együttműködésre. Eddig túl sok „kézen” mentek át kéré­seink, és sokszor bizony csak ígéretekkel segítettek minket, tettekkel nem. így sokkal egy­szerűbb és hatásosabb lesz a kiképzés. Négy századot szer­vezünk: rendfenntartót, vegy­védelmit, híradót és egészség- ügyit. István Kálmán: — Két éven 'át általános szakaszunk volt. A gyerekek az első iskolai ol­tásoktól kezdődően részesülnek polgári védelmi oktatásban. Mi az általános tudnivalóknál szélesebb, átfogóbb tájékozta­tást szeretnénk adni, olyant, amely több az eddigi ismere­teknél. Hivatalosan 72 óra áll rendelkezésünkre egy évben, hogy megtanítsuk a tudnivaló­kat, és talán egy nyári tábor... Az év végén a gárda tagjai vizsgáznak. Feltétlenül szeret­nénk, ha olyan kiképzést kap­nának, melyet békeidőben is hasznosíthatnak. Ha például egy kislány a híradószázadnál vizsgázott, lehessen belőle te­lefonközpont-kezelő, és így to­vább ... Havonta négy óra marad a kiemelt szakaszok ok­tatására: itt kapnak- alaki ki­képzést, megtanulnak gépko­csit vezetni, cselgáncsozni. A tanfolyam két-három éves len­ne, és nemcsak a polgári vé­delem alapjának elsajátításá­val, hanem szakmai tovább­képzéssel is foglalkozna. Gados János: — Mennyivel más az, ha egy fiatalembernek nemcsak magyarázunk a su­gárzásmérőről, hanem maga is használhatja! Vagy nemcsak hall a védőöltözetről, hanem fel is próbálhatja! Szeretnénk fantáziadúsan, érdekesen tar­tani ezeket a kiképzéseket. Az egészségügyi század tagjaival megismertetni a kórházak, rendelőintézetek munkáját, hogy ne csak sebet bekötni tudjanak, hanem konyítsanak valamit a több ügyességet, is­meretet igénylő orvosi kezelés­hez is. Ehhez minden segít­séget megad az egészségvédel­mi szolgálatunk, csakúgy, mint a vegyvédelmi századnak a polgári védelem vegyvédelmi szolgálata. Szeretnénk egy iga­zi, nagy polgári védelmi gya­korlatot is rendezni: riasztás­sal, védőruhákkal; telepíteni, mentesíteni a személy- ésesz- közmentesítőkkel... Jó terep lenne ehhez Katalinpuszta, és biztos, hogy a gárdistáknak so­kat segítene egy ilyen meg­mozdulás. Vitéz Attila: — A váci já­rásban csak néhány előadásra van igény az Ifjú Gárdánál: Szobon a határőrséggel, Duna­keszin a rendőrséggel működ­nek együtt a fiatalok, és a jó kapcsolatot kár lenne felboly­gatni, így a járási pv is sokban segíthet a városiaknak. Egy édesapa mesélte a tanácson: a fia ugyan fáradtan jött haza egy gárdafoglalkozásról, de be nem állt a' szája, annyit me­sélt, mit tanult — alaki kikép­zést, vegyvédelmi fegyverek kezelését, s csak sorolta a szakszavakat. Ha színessé tud­juk termi az oktatást, minden fiatal örömmel jár el ezekre, nem érzi tehernek. A tervben szerepel, hogy a gárda szá­zadai között vetélkedőt ren­dezünk, melyik század sajátí­totta el legjobban az alap­tudnivalókat. Az egyik fontos szempont pedig, hogy az ifjú gárdisták már mint kiképzett ifjú szakemberek vonulnak be a katonai alakulathoz. Társadalmi vállalásuk: a polgári védelem sr / Legfontosabb a lakosság meggyőzese BÚCSÚZÓ TÖRZSPARANCSNOKOK EMLÉKEZNEK A ráckevei, rponori és nagy- kátai járásban a polgári vé­delem törzsparancsnoki poszt­ját — mint korábban már hat járásban —, ezután hiva­tásos tisztek töltik be. Több mint 10 éven át társadalmi feladatként végezte ezt a munkát a három járási tanács munkatársa, Stahly László, Illés István és Hovancsik Fe­renc. Most elbúcsúztak e tisztségtől, s a nem kevés gonddal járó stafétabotot át­adták utódaiknak. Amikor a társadalmi szolgálatban eltöl­tött hosszú évekre emlékez­nek, mintegy összefoglalóját adják a három járás polgári védelmi eredményeinek. Mindenkinek egyéni érdeke Stahly László, a Ráckevei Járási Tanács pénzügyi osz­tályának vezetője pontos dá­tumot mond; 1956. május 1- től kapcsolódott be a polgári védelem szervezetébe. — Akkoriban még, kezdet­leges formában, légoltalom­mal foglalkoztunk. 1960-ban a lakosság 10 órás kiképzését szerveztük meg, majd néhány évvel később a 15 órás pol­gári védelmi oktatás beve­zetése lett a feladatunk. Most hosszú lenne felsorolni, meny­nyi nehézséggel járt a szer­vezett, tömegeket tömörítő, s valóban színvonalas kikép­zés folyamatos biztosítása já- rásszerte. Csak a legfontosab­bat említem: a lakosság meg­nyerését céljainknak. A párt- szervezetek, a tanácsok agi- tációs munkájára volt szük­ség, hogy meggyőzzük az em­bereket, nem hiábavaló rész­vételük a tanfolyamokon, mindenkinek saját egyéni érp deke a tömegpusztító fegy­verek elleni védekezés ismere­te. S hogy a tanultaknak gya­korlati haszna lehet békeidő­ben is. A polgári védelmi oktatásban elismerésre mél­tóan vették ki részüket a pe­dagógusok, akik igyekeztek minél érdekesebbé tenni az előadásokat. Az évek múlásá­val egyre erősödtek a terme­lőszövetkezetek, mezőgazda- sági téren is sikerült szer­vezetté tenni a polgári vé­delmet, megalakultak a szak- szolgálatok. A járás néhány üzeme közül a Pestvidéki Gépgyárat említem, amely legutóbb eredményes gya­korlattal bizonyította pv- szervezetének jó hírét. A rác­kevei járásban 12 ezer ember vett részt a kiképzésben, és hogy a jó eredmények után még jobbak következnek, ab­ban tiszt utódomat magam is segítem majd. A vezetők támogatásával Illés István, a Monori Já­rási Tanács pénzügyi főelő­adója tulajdonképpen jubi­lál, kerek húsz éve társa­dalmi munkása a polgári vé­delemnek, 1961 óta mint törzsparancsnok. , — A lakosság felkészítésé­ben elsődleges szempont volt: a szakszerűség mellett érde­kesség tegye még látogatot- tabbá a tanfolyamokat. A mai, korszerű polgári véde­lem összehasonlíthatatlanul magasabb szintű, mint egykor volt, s ennek tükröződnie kell az oktatásban is. A tsz-ek, üzemek, intézmények veze­tői megértőén, segítőkészen fo­gadták terveinket. Számos példát sorakoztathatok fel erre. A Monori Kefegyárban önvédelmi csoportot, egészség- ügyi egységet alakítottunk, az Állami Gépjavító Igazgató­ságon — a technikai adottsá­gokat kihasználva —, jól mű­ködő műszaki egység dolgozik, s hasonló szervezet jött létre a monori Szolgáltató Ktsz gyömrői telepén is. A mező- gazdaságban a szakszolgálatok bázisként épülnek egy-egy termelőszövetkezetre. A ve- csési mezőgazdasági termelő­szövetkezetben, a pilisi Hu­nyadi és Üj Élet tsz-ekben, vagy például a sülysápi és úri szövetkezetben is a veze­tők támogatásával tartottunk polgári védelmi kiképzést. Egyik fontos feladatként ala­kítottuk meg a vegyvédelmi és állategészségügyi szolgálato­kat. S hogy 'gyümölcsozött-e a munka, azt a törzsgyakor­latok: a riasztott polgári vé­delmi apparátusok gyors és pontos tevékenysége nemegy­szer bizonyította. A jövőben még több és képzettebb szak­emberre lesz szükség, és még jobban be kell vonni a polgá­ri védelmi képzésbe a fiata­lokat. Emlékezetes az általá­nos iskolások monori-erdei nagyszabású pv-vetélkedője, nos, ilyen, vagy ehhez ha­sonló rendezvényekkel kell szolgálnunk az ifjúság honvé­delmi nevelését. A helyembe időszerű feladat. Az üzemek­ben, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban és in­tézményekben • egymás után hoztuk létre az önvédelmi csoportokat, a különböző szak- szolgálatokat. Jól felkészült egységekről beszélhetünk, amelyek bármikor, bármi­lyen körülmények között ké­pesek helytállni.. Ezt persze mindig a gyakorlat dönti el. S idén tavasszal olyan rend­kívüli helyzet elé állított min­ket egy váratlan esemény, amikor túlságosan is „éles” gyakorlaton kellett vizsgázni védelmi felkészültségből. A tiszai árvízre gondolok. Meg­mozdultak az ország polgári védelmi erői, Pest megyé­ből is sokan siettek a termé­szeti csapás frontjára. S azok is készültségben voltak, akik itthon maradtak. Szolnok megye falvaiban sok ezer em- 'ber biztonságát fenyegette az árvíz, s járásunk polgári vé­delme is készen állt a segély­nyújtásra. Amikor kritikus lett a helyzet, parancsot kap­tunk: készüljünk fel 24 ezer Szolnok megyei lakos befo­gadására... A nagykátai já­rás öt községében befogadási szolgálatunk megszervezte a menekült családok elhelyezé­sét. Két községbe koncent­ráltuk a szállító járműveket, akcióba lépett az élelmezési és egészségügyi szolgálat. Magán­emberek keresték fel a pv- parancsnokságot, hogy ön­ként felajánlják lakásukat a menekülteknek., S 24 órán be­lül jelenthettük: a 24 ezer Szolnok megyei lakos befoga­dására felkészültünk ... Azt hiszem, azokban az órákban sokan először értették meg igazán: mi a polgári védelem . jelentősége. lépő hivatásos tiszt bizonyára szintén szívesen foglalkozik majd a fiatalokkal, s — nem titkolt szándékkal — rajtuk keresztül a szülőket is igyek­szik megnyerni a közhasznú ügynek. 24 ezer menekültet vártak Hovancsik Ferencet, a Nagy­kátai Járási Tanács pénzügyi osztályvezetőjét 1959-ben ne­vezték ki törzsparancsnoknak. — Az ország védelme tár­sadalmi ügy, megszervezése tehát társadalmi összefogást igényel. Amikor megkezdő­dött a 10 órás polgári védelmi oktatás, újszerű, még isme­retlen fogalmakkal kellett megismerkednie a lakosság­nak, és széles körű propa­gandát folytattunk, hogy min­denki számára érthető, elfo­gadható legyen a polgári vé­delem célkitűzése. Békeidő­ben élünk, igaz, de a fegy­verek még élesre vannak tölt­ve, s az élet- és vagyonvé­delem egyébként is mindig Aki a virágot szereti... Óvóhely

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom