Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

IIECVKI 1910. DECEMBER 20., VASÄRNAP Nyugdíjasta lálkozó az Európában Nyugdíjastalálkozót tartott péntek este a Pest megyei Divatcikkipari Vállalat a bu­dapesti Európa étteremben. Közel kétszáz egykori munkás kereste fel a találkozó színhe­lyét, ahol valamennyien 400 forint jutalmat kaptak. Édes István igazgató köszön­tötte a nyugdíjasokat. Egyebek között elmondotta, hogy az idén 328 millió forint értékű árut termelt a vállalat — ez 5,6 százalékos növekedést je­lent a múlt évhez képest. A nyereségrészesedés közel lesz a maximumhoz. A béreket is emelték ez évben, több mint 3 százalékkal. Erre az ad ala­pot, hogy minden üzemükben eredményesen munkálkod­nak. Megjegyezte, hogy pilla­natnyilag 3100 dolgozója van a vállalatnak, 300-zal keve­sebb mint a múlt évben. Te­hát a növekvő eredményeket a termelékenység fokozásával érték el. Jövőre már 400 mil­lió forint értékben termelnek, TEGNAP Az utolsó tanítási nap Félévi értesítő: január 7-én Általános és középiskoláink diákjai szombaton átmeneti­leg elbúcsúztak tanintézeteik­től, a pedagógusoktól, mivel elérkezett a téli szünidő, amely 1971. január 6-án érvé­get és 7-én folytatódik a ta­nítás. Az általános iskolai nap­közi otthonok — a koráb­bi évekhez hasonlóan — ' szünidőben is működnek. Minden tanintézetben gon­doskodnak a napközis termek folyamatos fűtéséről és a gye­rekek ellátásáról reggelivel, ebéddel, uzsonnával. A csaknem háromhetes va- skációra az iskolákban váltó- zatos programot állítottak össze a napközisek részére. Sor kerül majd egyebek közt közös mozi-, színház-, mú­zeum- és tárlatlátogatásokra, szakköri foglalkozásokra, ki­rándulásokra,. helytörténeti érdekességek megtekintésére. Jól egészítik ki a szünidei prog­ramot a rádió és a televízió gyermekműsorai, amelyeket úgy válogattak össze, hogy azok jó szórakozást, hasznos időtöltést biztosítsanak a kis­diákoknak épp úgy, mint a felsőbb osztályokba, vagy már középiskolába járóknak. Ugyancsak gazdag, változatos prog­ram várja a szünidőben a tanulóifjúságot az úttörő- és művelődési házakban, a KISZ-klubokban. Január 7-én — a szünet utá­ni első tanítási napon — az ellenőrzőkönyv útján értesí­tik majd a szülőket arról, hogy gyermekeik milyen, ered­ményt értek el az 1970—71-es oktatási év első felében. s cikkeiknek több mint fele exportra megy, 1 millió dol­lár értékben. A vállalat dolgozóinak 80 százaléka nő. Sok olyan édes­anya található az üzemekben, akik egyedül nevelik gyerme­keiket. Karácsonyhoz közeled­ve rájuk is gondol a vállalat, vezetése: 93-an kapnak aján­dékot. Egy gyermek után 500 forintot, a háromgyermekesek pedig 900 forintot. (—di) Naponta 134 szabolcsi rádió A rádiózás fehér foltjainak felszámolására november 20-án Szabolcs megyében ked­vezményes rádióakció kezdő­dött. Az akció keretében vala­mennyi rádiókészülék részlet­re is megvásárolható. Az az­óta eltelt 25 nap eredményei azt igazolják, hogy sikerült felkelteni a jakosság érdeklő­dését a rádiózás iránt. Ez idő alatt 3350 készüléket vásárol­tak a megyében, azaz egy nap­ra 134 rádióvásárlás jutott. Tudomány — termelőerő Modern mezőgazdaság Bevezetőként néhány adat: 2969-ben a tudományos kuta­tásokat szolgáló költségvetési kiadások és a felhasznált mű­szaki fejlesztési alap együttes összege elérte a 6,4 milliárd forintot, a nemzeti jövedelem 2,7 százalékát. * A növekedés 1966-hoz viszonyítva mintegy 50 százalékos. Ä legközelebbi öl évben a nemzeti jövedelem­Kamatos kamattal Érd, VI. számú általános is­kola. Alagsor; iskolaorvosi rendelő. A gyerek kisebb, mint az orvos íróasztala. Plézer Zsuzsanna elsős, csak úgy le­szaladt az arcán kigyúlt patta­nással. Majd kap rá kenőcsöt. — Be van már pucolva a házatok? Kartonja elbeszéli, hogy há­romezer grammal született... hogy átesett a kanyarón, bá­rányhimlőn ... hogy kissé ma­kacs. Gyermekbetegségek his­tóriáját, szülőkkel való beszél­getést, családlátogatás ta­pasztalatát, az iskolábalépés előtt az itt meghonosított in­telligenciavizsgálat tanulsá­gait, a tanulmányi eredménye­ket őrzi a lap. Azután vissza­kerül a szekrénybe a többi öt­ezer közé. Ennyi gyerek, fia­tal jut az óvodásoktól a kö­zépiskolásokig dr. Miklós Fe­renc érdi iskolaorvosra. Há­romnegyedrészüket arcról, név szerint ismeri. Miklós doktor gyermekor­vos-pszichológus. E kettő számára egy. A torokgyulladást is a. lélek árnyalataira, a lélek történe­tére kíváncsin veszi szemügy­re. De zömök, piros arcú pszichológus ő. S mert oldó­dást kíván, megnyerésül, vi­szonzásul, oldódik. Megőrizve, s tisztelvén a másikban is a kellő tartózkodást... Szülei parasztok voltak, a felesége szülei meg uradalmi nap­számosok. Az orvosegyetem­be még negyvenöt előtt ke­rült. „Nehezen tanultam — de csak anyagilag nehezen” — mondja ki belőle a plebejus önérzete, de a tehetséges em­beré is. A felszabadulás után ő kapta az első állami ösztön­díjat Magyarországon. Ké­sőbb megszerezte szakorvosi képesítéseit, és a hozzávaló ál­lást, gyakorlatot, majd Szi­getváron találta magát járási főorvosként, hogy azután visszameneküljön, szívvel, lé­lekkel visszaáradjon megbi­zonyosodott hivatásába, a gyermekgyógyászatba. Közben igénye támadt marxista esti egyetemen filozófiával, poli­tikai gazdaságtannal, munkás­mozgalom-történettel foglal­kozni — megjegyzi, érzése sze­rint e tanulmányai bőségesen kamatoznak napi munkája so­rán ... Felesége is dolgozik, orvosímok; sokszor ő jár csa­ládlátogatásra, így segít férjé­nek; nem éppen úgynevezett hivatástudatból, mert szívesen maradna otthon. Ugyanis négy gyermekük van. De kétezer- nyolcszáz az iskolaorvosi fi­zetés. Igaz, van magánpraxisa: húsz, kisgyermekes családnál házi orvos. Többet nem vállal — kell az energia az ötezerre — vagy a magánbetegeit csap­ná be, vagy az ötezret. Így hát az ócska, tizenhat éves kerékpárján járja a várösnyi területű mammutközséget. De azért nyugat-németországi ta­nulmányútra is tellett — a sa­ját pénztárcájából. Szórako­zása? Pecázik a Dunán, utca­belieknek kedveskedik a fo­gással. (A négy gyerekből ket­tő már leérettségizett. Nem vették fel őket az orvosegye­temre, s a Képzőművészeti fő­iskolára. A szövőiparba ássa be magát az egyik, kőfaragó lett a másik. A következő sor­sa hogy alakul? Egyelőre ta­nul, s verseket ír.) i • • Ötezer gyerek. Mi összefoglalót mondhatnánk róluk — mint érdiekre jel­lemzőt? Szüleiknek döntő többségét — az ország külön­böző részeiből, paraszti, fa­lusias, vidékies életformából szakította ki, hajtotta a vá­rosiasod ás vágya Pestközei­be. Vagy a fővárosból mene­kítette a természetet óhajtó ösztön az érdi kertek közé. Hagyománytalanság, s valami bántó tétovaság érződik az egész — távolról sem egyré­tegű — településen, mely vo­nakodva fejleszti ki központ­ját, nehezen alakítja vonásait, bajlódva növeszti tagjait. Az érdi, VI. számú általá­nos iskola igazgatónője sze­rint, bár csak tanulóik öt­tíz százaléka él kifejezetten veszélyeztetett körülmények között — csupán tíz százalé­kuk otthoni helyzete tekint­hető anyagilag-erkölcsileg megnyugtatónak. Két éve volt olyan nyolcadik osztá­lyuk, ahol a szülők fele elvált. >rA magam foglalkozására gondolok. Iskolaorvos: mit je­lent ez? Elsősorban ezeröt- száz törzslapot, húsz-hu$zon- két rovattal. Mi ez, ha nem orvosi Bedaux-rendszer? És ez a foglalkozás mégsem re­ménytelen. Lehet tömegmun­ÉLJEN A SZÜNIDŐ! kát csinálni, és lehet minőségi munkát. Az embertől függ.” — vallja Németh Lászlóval Mik­lós doktor, legfeljebb az író egykori ezerötszáz törzslapjá­nál javítja ki a számot ötezer­re. „Az iskolaorvos, aki ráveti magát, hogy gondos orvosi életrajzokat vezessen, valami olyat láthat meg, aminek a megfogására, megidézésére idáig nem volt munkakör, va­rázskor.” Hogy a test és lélek közös alkata nehezen kinyo­mozható, vagy kézenfekvő ha­tásokra mint bontja ki az időben a maga rejtettebb vagy nyilvánvalóbb, jó vagy rossz irányú változásait, földren­géseit, robbanásait. Az orvos azonban nem csak szemlél: — irányít, előidéz, beavatko­zik, szerencsés forradalmakat szít, rejtetten, vagy nyilván­valón. Sánta Feri az édesanyja mögött ólálkodik. Több hó­napja már, hogy folytonosan visszahozzák, mert hol a tor­ka, hol a füle fáj, hol köhög, hol náthás. Amióta óvodás. Lehet,' hogy nagyon nem tet­szik ott neki — s a lélek tán elaltatott lázadását a test éli ki? Az ő este egyszerű. De mi van azzal az aprósággal — aki bezárja á konyhába a nagymamit, s az ajtó üvegén keresztül jeges nyugalommal szemléli a hatást? Mi van X- szel? Z-vel? Y-nal? Nem gyermekgyógyász, nem pszichológus — a kettő egy­szerre. S szerinte az sem igen érdekes, hogy iskolaorvos a státusza — a lényeg, hogy a különben országosan folyó gyermekszakorvosi körzetesí­tés útján legalább .minden há­romezer gyerekre jusson min­denhol egy-egy gyermekor­vos. Csak a nyilvántartás, a meg­szemlélés, csak az anyagi be­avatkozás, csak a biológiai, szociológiai gyermekhygiene megközelítése a cél? Miklós doknor azt mondja: még soha életében nem talál­kozott eredendőn rossz hajla­mú gyermekkel, de rengeteg élményt, töltést kap tőlük nap­ról napra, óráról órára. Kap tőlük és ad nekik. A gyermek a természettől kapott tiszta­ságát, szeretetét ajándékozza — ő a férfikor megvalósított tisztaságából, harmóniájából merít, amikor kamatos kamat­tal viszonoz. Padányi Anna Csehszlovák politikaiplakát-kiállítás A Csehszlovákiában 1920 de­cemberében lezajlott általános sztrájk 50. évfordulója alkal­mából politikaiplakát-kiállítás nyílt a Csehszlovák Kultúrá­ban. A tárlaton bemutatott mintegy 50 plakát keresztmet­szetet ad az eltelt fél évszázad politikai eseményeiről, A MAGYAR HOTÖIPAR DUNAKESZI GYÁRA FELVESZ GYORS- ÉS GÉPIRÖNÖKET. Jelentkezni lehet levélben vagy személyesen az Igazgatási osztályon. Cím: Dunakeszi, Újtelep, Postafiók 37. nek mintegy 2,8 százalékát fordítjuk tudományos kutatá­sokra és fejlesztésre, ami nem­zetközi összehasonlításban is elfogadható arány. Századunkban a tudomány termelőerővé válik. Az elvont vagy éppen gyakorlatias tudo­mányos-technikai vívmány a mindennapok munkáját segíti, könnyíti, gazdagítja. A tudo­mányra fordított pénz gyorsan megtérülő beruházás. A TSZ-BEN A tsz-ben a tudomány-tech­nika új vívmánya: egy korsze­rű gép, gépsor. Benedikti Sándor, a cegléd- berceli Egyetértés Tsz főmező­gazdásza: ,Gazdaságunkban a lucerna betakarítását komple­xen gépesítettük. Vásároltunk egy R2F rotációs fűkaszát (20 ezer forint), a rend felszedésé­re, fel- és lerakására két Ham­ster önrakodót, önürítőt (102 ezer forint), a kazlazás meg­könnyítésére egy homlokrako­dót (25 ezer forint). A munka­erőhiány és az emberek ide­genkedése a nehéz fizikai mun­kától — ez kényszerítette a gazdaságot a gépesítésre. A gépekkel megtakarítunk két dolgozót, aki a pótkocsin el­igazította a szénát és két ra­kodómunkást — már a négy ember ki nem fizetett béréből hamar megtérül a beruhá­zás!” A VÁRAKOZÁS — Mit várnak a tsz-ek a technikától? — kérdeztük dr. Kecskeméti Lajost, a Buda- pest-környéki Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségének titkárát. — A kalászosok, a lucerna, a kukorica betakarításának gé­pesítése megoldott, sajnos még nem minden gazdaság rendel­kezik ezekkel a berendezések­kel. Vái-juk, hogy a negyedik ötéves tervidőszakban befeje­ződik á kukorica komplex gé­pesítése, megoldják a szakem­berek a lucerna, a kukorica gépi szárítását is. Reméljük, hogy a következő öt évben a mezőgazdaság megkapja a burgonya-, a cukorrépa ter­mést betakarító gépet. Az ál­lattenyésztésben a baromfite­lepek mintájának megfelelően a sertéstelepeket is gépesíteni kell, a szarvasmarha-tenyész­tésnél kisebb gépesítés várha­tó. A szövetség az új gépek megismertetésére tapasztalat- cseréket szervez és elvégezzük a berendezésekre vonatkozó gazdaságossági számításokat is, Mutatjuk a jó gépet, de az igé­nyeket nem tudjuk kielégíteni! — Milyen a tsz-ek és a tu­dományos intézetek kapcsola­ta? — Ahogy nő a gazdaságok­ban a szakemberek száma, úgy fokozódik az igény a jobb ve­tőmag, a korszerű technológia iránt... A martonvásári kuta­tóintézet kukorica fajtakísér­leteit a dabasi Fehér Akác, a toki Egyetértés Tsz-ben végzik. Tordason új zöldség-gyümölcs termesztési eljárásokat próbál­nak ki, a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem szakembferei a fólia alatti kertészeti termelés új módszereit terjesztik. A Fajtanemesítő Tanácstól, az Agrárgazdasági Kutatóintézet­től, a vegyigyáraktól állandóan friss információkat szerzünk — a tudomány eredményeit gyak­ran első kézből kapják a tsz-ek. Mi modellszámítással is bizonyítjuk, hogy a gaz­daságok különböző technoló­giánál, megfelelő talajerő visz- szapótlással, milyen költségek­kel dolgozhatnak, s mekkora nyereséget érhetnek el. ORSZÁGOSAN — Mikor csap át a mező­gazdaság tudományos fejlődé­se a mennyiségből a minőség­be? — kérdeztük dr. Simka Istvánt, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának tit­kárát. — Ma szükség van mennyi­ségi változásra, azaz sok-sok technikára, gépre... A mező­gazdaság gyorsan reagál a tu­domány eredményeire, a közös gazdaságokba elemi erővel tör be a technika. A mezőgazda­ság a mélypontról indult, így a kontrasztok is élesebbek. Az ország sokat áldoz a mezőgaz­daság fejlesztésére: a negye­dik ötéves .terv 61,5 milliárd forint értékű tudományos-tech­nikai beruházásából 48 milliárd a termelőszövetkezetekben va­lósul majd meg. — Mit ad a tudomány a mezőgazdaságnak ? — Egyetlen példa: átvettük az új, korszerű baromfi-szülő­párt, amelyet világcégek hosz- szú kutatómunkával állítottak elő, több százezer csirke közül, e baromfi tenyésztéséhez épü­let, gép, takarmányozási rend­szer kell — vagyis sok tudo­mányág együttes sikere egy modern baromfitelep. Ezt az eredményt nem lehet tapasz­talati úton elérni. — A mezőgazdasági veze­tőknek kell-e változniuk a tu­dományos-technikai forrada­lomban? — A vezetőknek tudományos ismeretekre van szükségük, és állandó továbbképzésre. De nemcsak a vezetőknek; az egy­szerű munkásoknak is többet kell tudniuk a jövőben. Egy gondozóra 5—10 ezer baromfit bízunk — a jövő mezőgazda- sági szakemberének érettségit kell szereznie. A termelőszö­vetkezetek nemcsak több tu­dást várnak szakgárdájuktól, de vissza is kérnek az ipartól jólképzett mestereket. Például olyan villanyszerelőt, aki a ta­karmányszárító automatikáját képes megjavítani. Minden fa­luban nem képezhetünk mű­szerészeket ... — Az ipar a negyedik ötéves tervben kb. százezer munkást vár a mezőgazdaságból. Nos, el a gazdaságokból vagy vissza a tsz-ekbe? — Ez csak látszólagos ellent­mondás. A termelőszövetkeze­tek kevesebb, de képzettebb munkásra tartanak igényt. A tudomány és a technika fel­szabadítja a munkáskezeket, e munkaerő az iparba távozhat, de több tízezer jobban képzett szakemberre viszont a mező- gazdaság számít. — Mit látunk a mezőgazda­ságban öt év múlva? — 1975-ben a legszebb dol­gokat áz új sertéstelepeken látjuk. Üj fajta, technológia, épület, szakember korszerűsíti majd a sertéstenyésztést. A ta­karmányozásnál várunk még fejlődést, elsősorban a szálas­takarmányok termesztésénél. — És mit várhatunk a me­zőgazdaságtól a távolabbi jö­vőben? — Mindent meg lehet tervez­ni, csak a tudomány, a techni­ka fejlődését nem. Az elmúlt tíz évben 30—40 év technikai fejlődését ugortuk át. Mi nem holnap akarjuk megvalósítani azt, amit a fejlett mezőgazda­ságok már ma is birtokolnak — a legfejlettebb technikát vesszük át... Elsősorban a ter­melőszövetkezetek egyes ter­melési ágakra való koncentrá­lása várható. — Tehát szakosodás egyes termelési ágakra. A jövőben is helye lesz e rendszerben a tsz-ek kiegészítő üzemágának? — Ahogy erősödnek a tsz-ek, úgy vetik le magukról a ko- loncokat. Am 1980-ban is szük­ség lesz az ipar és a mező- gazdaság helyes kooperációjára — hiszen ez világjelenség. Az ipar a jövőben is számít né­hány „kisüzemi termék” ter­melőszövetkezeti előállítására, bár véleményem szerint a dön­tő súlyt az élelmiszergazdasági tevékenység éri majd el. — Mikor válik teljesen ipar­szerűvé a mezőgazdasági mun­ka? — A teljes iparszerűség talán sohasem valósul meg. Ezt egy folyamatként kell felfogni. Ta­lán a századfordulóra lehet várni az iparszerű termelés tér­hódítását, de ez reméljük, nem a mai ipari szinten valósul meg, mert ma iparunkra is rá­fér egy kis „iparosítás’2... , \ Fóti Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom