Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-18 / 296. szám
MA Csak tiszta forrásból. Beethoven születésének 200. és Bartók Béla halálának 25. évfordulója alkalmából színvonalas emlékünnepséget rendezett december 13-án, vasárnap délután Monoron, a járási művelődési ház. A hangversenyt Fasang Árpád, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola igazgatója nyitotta meg. Méltatta a két nagy mester világraszóló tevékenységét. Beethoven is, Bartók is a népek testvérré válásának eszméjét hirdették és szolgálták zenéjükben. Fasang Árpád, a neves zeneszerző és középiskolai ének-zene tankönyvíró külön -elismerését fejezte ki azért a bátor kezdeményezésért, melyet Monor tett az ünnepség megrendezése érdekében. (Köztudott, hogy az utóbbi években Monor és a járás népművelési *fehér folt” Pest megyében'!) Az ünnepséghez illő, stílusos keretet adott a monori gimnázium irodalmi színpada, Juhász Gyula, Radnóti, Janko- vich, Kassák, József Attila költeményeiből vett idézeteivel. A közreműködő együttesek: az üllői ének-zenei általános iskola énekkara, a monori • • B gimnázium kórusa, a vecsési gimnázium énekkara Beethoven és Bartók „a capella” kó- rusműveket szólaltatott meg. A monori és a vecsési zeneiskolát: Kele Márta, Szalényi Judit, Molnár Magda és Valen- tsik Emma zongoristák képviselték. Kiemelkedő fénypontja volt a hangversenynek a két közös ének — a Beethoven—Schiller: örömóda ismert részlete és a Bartók gyűjtötte: Elindultam szép hazámbul — melyet valamennyi résztvevő együtt énekelt, valamint Németh Tamás meghívott zongoraművész vendégjátéka. Elismerés illeti az emlékünnepség szervezőit, a közreműködő tanárokat és a járási művelődési ház igazgatóját. Bátor kezdeményezés és követendő példa volt ez a járási szintű zenei rendezvény. Kár azonban, hogy a bemutató nem érte el célját, hiszen éppen azok nem jöttek el, akiknek ez a műsor készült: a járásban éneket tanító énektanároknak, és azok az ének-zenét szerető pajtások, akiket magukkal hoztak volna. (v. i.) A közvélemény a járdarongálókról A kiszabható bírság: háromezer forintig terjed A gyömrői tanácstagok beszámolóira igen sok választó- polgár eljár. Az emberek érdeklődéssel hallgatják a tájékoztatókat arról, hogy milyen lesz Gyömrő kommunális ellátása. A hozzászólók elsősorban a jó ivóvizet sürgetik. A lakosság vállalná a szükséges anyagi hozzájárulást is. Ezeken a beszámolókon hangzott el az is, hogy a lakosság elítéli a társadalmi tulajdon ellen vétőket. Elsősorban a járdarongálókat említették. Vannak közöttük olyanok, akik az új építkezések alkalmából nehéz, négy-öt tonnás gépjárművekkel szállították telkeikre a különféle építőanyagokat és közben ösz- szetörték a betonjárdákat. A lakosság azt követeli, lépjen fel a községi tanács hatósági úton a járdarongálók ellen. A tanács eddig türelmes volt a károkozókkal szemben, mivel nem lehetett anyagot kapni. Jelenleg azonban már van megfelelő építőanyag, ezért a községi tanács felhívja azoknak a háztulajdonosoknak a figyelmét, akik gondatlanul összetörték az értékes betonjárdákat, hogy legkésőbb 1971 tavaszán gondoskodjanak az összetört járdalapok pótlásáról. Ellenkező esetben szabálysértési eljárás indul ellenük, s a kiszabható bírság háromezer forintig terjedhet. Ugyancsak szigorúan eljár a községi tanács azokkal szemben is, akiknek a kertjéből kinövő ágak miatt a főutakon már alig lehet biztonságosan közlekedni. A nagyközségi tanács szak- igazgatási szerve a tanácstagok beszámolói után megkezdi a beérkezett javaslatok feldolgozását és a községfejlesztési terv összeállításánál figyelembe veszi ezeket. Kiss József — Betonozzák a gyömrői vasútállomás melletti élelmiszer-áruház tetejét. A munkával igen gyorsan haladnak, rövidesen megkezdődhetnek a belső szerelési munkák is. MOHOB'VlDfft XII. ÉVFOLYAM, 296. SZÄM 1970. DECEMBER 18., PÉNTEK Takarékszövetkezetet szerveznek (Illőn A részjegyek után évi 7 százalék kamat Hitel: áruvásárlásra, építkezésre, társasutazásra Az üllői szakmaközi bizottság mozgalmat indított a községi takarékszövetkezet létesítése érdekében. Célja: elősegíteni a lakosság takarékosságát, illetve segítséget nyújtani a hitelkérelemmel jelentkezőknek. A takarékszövetkezet ügye nem mai keletű, már a felszabadulás utáni években felvetődött, de az akkori gazdasági helyzet miatt az akció nem járt eredménnyel. Most megvan a lehetősége, és a SZÖVOSZ-takarékszövetkezet szervező bizottsága is támogatja a vállalkozást. A szakmaközi bizottság már elkezdte a szervezést, a megtett intézkedéseket bejelentette a községi pártszervezetnek és a tanács szakigazgatási szervének, a Hazafias Népfrontnak. Közölte a többi társadalmi szervvel is, sőt az ÁFÉSZ és a tsz vezetőségével is. Kérte egyben támogatásukat. Az üllői takarékszövetkezet egyelőre mint az ecse- ri takarékszövetkezet fiókja működne, s amikor a tagok száma eléri a 300-at, önálló szövetkezetté alakul át. Egy részjegy értéke 100 forint. Amíg a szövetkezet részére külön helyiséget nem tudnak biztosítani, addig hivatalosan a Egy szocialista brigád munka közben A vecsési Vegyes Ktsz Béke szocialista brigádja exportra készülő hajszárítókat szerel. Ifj. Tóth István felvétele A régiek még emlékeznek rá A Popper-nyomda története I. A múlt század második felében élt Monoron egy nagyon szegény könyvkötő mester: Popper Zsigmondinak, hívták. Inkább csak amolyan vásári, piacozó árus volt, aki ponyváról árulta az aranymetszésű zsoltárokat, imakönyveket. A szabadságharc bukása után a Kossuth-párti hazafiak lelkes, de titkos köréhez tartozott. Aztán hirtelen elhunyt, s akkor magára maradt özvegye, tíz gyermekével. Az 1877-ben született Ernő volt közülük a legnagyobb, 14 éves. Apja nyomdokába lépett a mesterségben, s lényegében őrá szakadt a nagy család minden anyagi gondja. Mindössze négy elemije volt, de hallatlan igyekezettel képezte magát. Művészi tökélyre vitte még egészen fiatalon a mesterségbeli tudást, s most ő járta a vásárokat. Popper Ernő lett a nyomdia alapítója. A mostani evangélikus templom mögötti üres telken állt akkor a roskatag házikó, az ősi szülői ház, ahol hamarosan megnyílt egy kis papírbolt is. Az iskolás gyerekek a palavesszőt, a palatáblát már akkor a Popperboltban vehették meg. Ernő közben darabonként szerezte be a nyomdagépet s a betűket. Ez csak olyan lábbal hajtott kis nyomdagép volt,^ de szépen verte ki a betűket. 1904-et írtak akkor. Meghívók, gyászjelentések, községi ügyviteli nyomtatványok készültek a kis nyomdában. Ebben az időben azonban konkurenciája is akadt a Popper-nyomdának. A Mendei utca elején működött egy másik kis nyomda, amelyben a „Monori Kerületi Hírek”-et nyomtatták, egészen 1910-ig. Ezt a hetilapot Molnár Sándor és fiai szerkesztették. Időközben Popperék eladták a régi kis házat és kibérelték az egykori Hitelbank épületét. A papírbolt, a szedőterem és a lakás ezzel a község központjába került. Ez idő tájt kicserélték a régi nyomdagépet egy gyors hajtású, újság nyomtatására is alkalmas nagy gépre. Ettől fogva a Popper-nyomdában készítették a Közérdek című hetilapot, mely a régi szocialista szakszervezeti nyomdász és újságíró, Süveges József szerkesztésében jelent meg. Az 1918-as forradalom, majd az azt követő Tanács- köztársaság idejében volt a nyomda hősi korszaka. Itt, a Popper-nyomdában volt a kommunista párt egész járási propagandaanyaga, röpcédulák, brossúrák, töméntelen mennyiségben. 1919 nyarán Monort is elérték a román intervenciós csapatok. Olyan hirtelen érkeztek, hogy az anyagot már nem lehetett eltüntetni. A vágógép mögött állt a sarokban bálákba rakva, üres papírokkal takarva. Az őrjárat egy román tiszt vezetésével ellenőrző házkutatást tartott. Popper László, a család egyetlen ma is élő tagja, akkor még csak tízéves volt, de jól emlékszik, milyen halálfélelmet éltek át a szedőteremben, a nyomdászokkal együtt, akik szinte testükkel fedezték a titkos anyagot. így végül mégsem vették észre a románok. Miután elmentek, a párt utasítására megsemmisítették a készletet. Az elkövetkezendő években a Popper-nyomda a választások idején propagandamunkát végzett. Pakots József író, mint ellenzéki képviselő lépett fel. Monor község lakossága őt támogatta a kormánypárti Rubinek Istvánnal szemben. Az ő választási győzelmében volt jelentős szerepe a Popper-nyomda felvilágosító munkájának. Az igen éles választási harc menetének egyik szervező központja, szellemi irányítója volt a kis nyomda kollektívája. TE (Folytatjuk.) ■szakmaközi bizottság székhazában működik. Megkérdeztük Torma Pált, a szakmaközi bizottság elnökét, mit nyújt a takarékszövetkezet tagjainak. — A befizetett részjegyek után a tagok évi hét százalék kamatot kapnak. A betétek után, ha a betevő legalább egy évre leköti pénzét, ötszázalékos, lekötés nélkül pedig két-há- rom százalékos kamatot kap. A betétekért az állam szavatol. A szövetkezet kölcsönöket folyósít áruvásárlásra, építkezésre, magánkisiparosoknak és kiskereskedőknek az ipar gyakorlásához, autó és motorkerékpár javítására, csoportos társasutazásra, MALÉV-repülőjegy vásárlására, tatar ozási és lakásproblémák megoldásához, továbbá gyümölcsös, szőlő, gomba, spárga telepítéséhez, baromfi-, házinyúlvásárláshoz, takarmány- és tüzelőbeszerzéshez. Ha a szövetkezet a megalakulás után önállóvá válik, úgy a tervek szerint jövőre új bankházat építenek, amely bizonyára emelni fogja a nagyközség külső képét. EM ülést tart a Monori Járási Tanács végrehajtó bizottsága Ma délelőtt fél 9 órákor ülést tart a Monori Járási Tanács végrehajtó bizottsága, a járási tanács vb-termében. Napirend: a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról, dr. Bencsik Mihály vb- elnök számol be, valamint jelentés hangzik el a járás közrend- és közbiztonsági helyzetéről. Előadó: Fejes József rendőr őrnagy, a járási kapitányság vezetője. Egyéb ügyek között beszámolnak még a tsz-ek baleset- elhárítási és egészségvédelmi helyzetéről, az 1970. évi fejlesztési alap felhasználásának végrehajtásáról, valamint a vecsési Ezüstkalász Tsz működési engedély iránti kérelmét és az Egyesült Ecser— Gyömrő Petőfi Tsz zöldséggyümölcs értékesítés iránti kérelmét tárgyalják. SÜLYSÁPON Iskolafalújítás, villanyhálózat-iiMcs Sülysáp nagyközség sápi részén 72 ezer forint költséggel, állami támogatásból felújították és hiányosság nélkül átadták a Sándor-jakabszállási kültelki iskolát és pedagóguslakást. A sülyi részen községfejlesztési alapból, 60 ezer forintos költséggel kibővítették a villanyhálózatot. Oszlopokat és égőket helyeztek el a Nyárfa és Határ utcában. Teljesült a Kirakatnézőben Monoron LEGSZEBB A MÉTERÁRU- ÉS AZ ÖNKISZOLGÁLÓ BOLT KIRAKATA Monoron a főtéri üzletek kirakatai is ünnepi díszt öltöttek. A méterárubolt előtt népes csoport. — Hogy tetszik a kirakat? — kérdezzük az egyik fiatalasszonyt. — Nagyon ízléses, szép. Egyébként szívesen járok ide vásárolni. Az ünnepi kirakat méltó a bent található választékhoz. A ruházati kisáruház kirakata bizony volt már ennél szebb is. Ami szembe ötlik: kevésszer cserélik itt az árut. A bemutatott választékkal bizony nem versenyezhetnének a „legszebb kirakat” címért. A papír- és játékbolt valóságos kis meseországgá alakult, ezt láthatjuk a kirakatban is. Az üzletvezető, Babinszki lm- i éné szakavatott kezemunkája meglátszik. Igaz, kissé túlzsúfolt, de hát tegyük hozzá: a raktáruk is az. S ők a kicsi kirakatban szeretnének sok mindent bemutatni. A háztartási bolt természetesen karácsonyfa díszekkel, égőkkel dekorálta kirakatát. Ügyesen csinálták, nincs túlzsúfoltság, s a színeket is jól választották meg. A Fészek vendéglő kirakata elég sivár. A zöld drapéria, az üres poharak cseppet sem jelzik az ünnep közeledtét. Tavaly ilyenkor szebb volt. Az önkiszolgáló élelmiszer- bolt viszont kitett magáért. Szép az ünnepeket köszöntő plakát. Jól helyezték el az árukat is, sok újdonságot tettek a kirakatba és szép a kis kivilágított fenyőfa, Az illatszer és konyhafelszerelési szaküzletben is szépek a kirakatok. Az előbbinél a karácsonyfadíszek és az ékszerek hívják fel a figyelmet, az utóbbinál a sok szép kerámia, porcelán és üvegtárgy. A delikátbolt kirakata is impozáns, szép. A cipőbolt kirakata egészen prózai, a túlzsúfoltság mellett semmilyen ünnepi díszt, vagy jelzést nem találunk. Mindezért kárpótol ugyan a gazdagabb választék, de ezt a vásárlók csak akkor veszik észre, ha már betérnek a boltba. A vas-műszaki szaküzletben nincs is kirakat, illetve csak részben van. A kirakattól távolabb láthatók a kályhák, hűtőszekrények. Pedig megszoktuk. hogy ez a bolt is sokat ad a kirakat ízléses és szép elrendezésére. Kis sétánk végére értünk s részben saját véleményünk, részben néhány vásárló meg- | kérdezésével a legszebb kirakat címet a méteráruboltnak adnánk. Utána az önkiszolgáló- I boltot tennénk, s a harmadik helyre vagy a delikát, vagy a játékbolt pályázhatna. (gér) Olyan szépen mosolygott. ELSŐ TÖRTÉNET A lány tizenöt éves. Mindene megvan, semmivel sem rí ki a többi fiatal közül. Trapéznadrág, színes kötött mellény, kord bokacipő... A lány nemrég még nagyon szép volt. De a szeme már fáradt, mély karikák sötétlenek alatta, s a szája köré két öreg ránc vésődött. A lány nem tudja, hogy az életét rontja el. Nem engedték bálba. A művelődési otthonban nyüzsögtek a többiek még éjfélkor is, de neki legkésőbb tízre otthon kellett lennie. Eleinte nézte is az órát, aztán már nem érdekelte, hogy mikorra ér haza a pofonok így is, úgy is kijártak minden buli után. Szé- gyellte a többiek előtt, hogy neki „semmit nem szabad” hát úgy döntött, hogy igenis mindent szabad ezentúl. Napokig nem ment haza, csavar gott, s alkalmi szállásokért, az ennivalóért könnyen adta az ellenszolgáltatást. A szülei kérésére került állami gondozásba. Néhány napon belül hazaszökött. Haza? Az utcára. Csavarogni. Híre lett, úgy hívták, a „tízforintos”. Ennyi lett az ára. Két doboz Szimfónia. Három reggeli. Javítóintézetbe került. Onnan is elszökött. — Bezárnak néhány napra? Na és! Majd leülöm, és újból azt csinálok, amit akarok! És azt csinálja. Úgy hírlik, megint szökésben van. Az utcán találkoztak vele. Nemrég még nagyon szép volt. Olyán szépen mosolygott, kjost fáradt, gyűrött az arca. Elrontja az életét. MÁSODIK TÖRTÉNET A fiú mosolygott szépen. És a lánynak hiába mondták: „Megörültél, egy ilyen sráccal, akarsz járni?! Hiszen ismered, már börtönben is volt, olyan híre van, hogy az utcán nem mernék végigmenni vele ...” A lány végigment vele, szerette. Hogy mennyire, az csak később derült ki. A fiút letartóztatták lopásért. A lány egyedül maradt, s tizenöt évé- i in nek naivságával — ki akarta szabadítani a fiút. Vagy legalább segíteni... Gondolta, ehhez rengeteg pénz kell. Sok pénz. És betört valahova, megszerezte a pénzt. HARMADIK TÖRTÉNET Az állomáson mindig van, aki szépen mosolyog a kocsmából idetámolygó részegekre. Fizetésnapokon a mosoly hat- ványozódik. A férfi összeveszett otthon a feleségével, „öblített” itt is, ott is — kikötött az állomáson. Rámosolyogtak: „Jössz velem?” Hajnalra egy fillérje sem maradt. Tépetten, véres arccal ébredt fel egy kerítés tövében. Megtette a följelentést, felháborodottan: — Szégyen, hogy a becsületes, dolgozó ember ilyen veszélynek van kitéve! —zs.— MAI MŰSOR Tudományos ismeretterjesztő előadások Bénye, szülők akadémiája, általános iskola, 5 órakor: A nevelési terv végrehajtásában a szülői ház és az iskola koordinált együttműködése, előadó: Orosz Lajos. Az előadás nyilvános, azon bárki részt vehet. Mozik Monor: Ha ... Pilis: Befejezetlenül. Vecsés: Halálos tévedés. A Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet FELVESZ FÉRFI ÉS NŐI DOLGOZÓKAT jelentkezés: Gyömrő, Steinmetz u. 71. szülők régi kívánsága: kigyúlt a fény az Iskola utca sötét részein is. Bátrabban közlekednek ezentúl az iskolás gyermekek és a szőlőstelepi állomásra igyekvő utasok. Megváltozott a helyzet a Fő útra vezető Kiskókai út körülbelül 200 méteres szakaszán. A lakosság örömére ezt a sívár környéket most öt kétszázas égő világítja meg.
