Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-17 / 295. szám

8 wn MEG»' KI K^úrtap 1970. DECEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Elutazott Nyikolaj Patolicsev Szerdán elutazott Magyar- országról Nyikoláj Patoli­csev, a Szovjetunió külkeres­kedelmi minisztere, aki né­hány napos budapesti tartóz­kodása során dn Bíró József­fel aláírta a magyar—szovjet hosszú lejáratú árucserefor­galmi és fizetési megállapo­dást, valamint az 1971. évi forgalmat szabályozó jegyző­könyvet. Nyikola) Patolicsevet és az általa vezetett szovjet külke­reskedelmi delegációt a Fe­rihegyi repülőtéren dr. Bíró József külkereskedelmi minisz­ter és Tordai Jenő külkereske­delmi miniszter-helyettes bú­csúztatta. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Rendelet a jövedelemadóról A Magyar Közlöny keddi számában pénzügyminiszteri rendelet jelent meg, amely módosítja, illetve kiegészíti a jövedelemadóról korábban ki­adott egyes rendelkezéseket. Az új szabályozás szerint a szövetkezeti tagok másodállá­suk, illetve mellékfoglalkozá­suk jövedelme után — a bér­ből és fizetésből élőkhöz ha­sonlóan — a jövőben egysége­sen 10 százalék jövedelemadót fizetnek. A fizikai munkából származó mellékjövedelem to­vábbra is adómentes. A rendelet az eddiginél dif­ferenciáltabban intézkedik az önálló tevékenységet folytató kisiparosok és magánkereske­dők adóköteles, tiszta jövedel­mének meghatározásáról. A legkisebb adóköteles jövede­lem megállapításakor a jövő­Ami több a suszterságn Alacsony asztalok előtt, lámpafény alatt, kis székeken, kötényben kopácsolnak, gör­bédnek. Előttük mindenféle csirizek, bőrök, spárgák, kala­pácsok, szegek, s fő szerszá­muk, az ár. Kezükben, s mel­lettük a földön, készülő új vagy már viseltes cipők, csiz­mák. Egy félcipőt két helyen is meg kell foldozni, egy csiz­ma levált talppal ásít, — né­melyik már sors is, nemcsak lábbeli. Szövetkezetükben most har­mincnyolc cipészt találunk, — átlagéletkoruk ötven év. (Igaz, Monoron rajtuk kívül vagy tíz maszek suszter dolgozik.) Hu­szonkét év alatt tizenöten ta­nulták ki a mesterséget e he­lyen, de közülük tizenhármán elhagyták a szakmát. A múlt években már csak öt tanuló jelentkezett, azokból is mind­össze egy végzett, a hosszúhajú teenager. Sándor Károly: most ezerkét­száz forint a bére szakmun­kán, — ha elmenne egy cipő­gyárba, betanított munkásként megkapna vagy ezerhatszázat. Ila pedig segédmunkára állna, kétezernél többet is megke­reshetne ... A szövetkezetből hiába látogatják végig a kör­nyékbeli iskolák nyolcadik osztályait, mondván, bármi­lyen bizonyítvánnyal felvesz­nek tanulókat, ugyan melyik bukott diák áll ma már susz­terinasnak? Igaz, Tóth Ödön részlegvezető, aki a szakma polihisztora — és maga is ter­mel —, kétezemyolcszázat ke­res. Rostás József ezerhétszá­zat, ezemyolcszázat. Csicsman szaktárs órabére azonban csak hat forintra jött ki nyugdíja­zása előtt, — sietve elment egy gyárba, más munkára, ahol aztán nyolc forintot kere­sett Most ötszáz forintért űzi eredeti mesterséget. A gumijavító részlegükben négy-ötezret is megkeresnek az emberek. „De mögötte ter­melés van”. És itt nincs? Az egiész megye számára náluk készülnek a gazdacsizmák. („Korrigált bőrbe, melyet se­hol a világon máshol meg nem vesznek, öljük az értékes kisiparosmunkát”.) Hétszáz forint egy csizma, — hetven forint a megmunkálás díja, de azt is némi könyvelői ügyes­kedéssel emelték meg ennyi­re. Azután itt a sereg állami­lag támogatott javítás, szol­gáltatás. A bér — kötött. Ár­emeléssel a bér is emelkedhet­ne: de a talpalás, sarkalás dí­jának kiszabásánál gondolni kell a nyugdíjasra, a sokgyerekeselcre. így viszont sorvad a mester­ség. — És ezeket ki fogja meg­csinálni? — mutat egy orto­péd cipőt Csicsman szaktárs? S húsz év múlva? Cipők: biztos lesznek. Suszterek: nem biztos, hogy lesznek. Magunk fogjuk javítani, barkácsolni a lábbeliket? Csináld magad? Űj hobbymozgalomra nyílik tér? Vagy olyan jók lesznek a cipők? A jelek nem erre mu­tatnak. Vagy olyanok lesznek, hogy nem érdemes javítani? Kissé korunk civilizációs kér­dései is ezek, ha által ánosit­juk őket, s nem ismerjük a választ A Monori Járási Szolgáltató Ktsz negyvenhat részleget működtet tizenhat községben. Elsősorban a fodrászműhe­lyek, s az üzemszerű lakatos, asztalos részlegeik fejlődnek. Érdekes, monori tv-javító rész­legük is sorvad. Most csak négy emberrel dolgoznak, kö­zülük is egy nyugdíjas, egy pedig tanuló. A Gelka pár éve szervizt nyitott a községben, s mert ők gépkocsival járják a körrtyéket, lefölözik a munka javát... A tv-műszerész szak­ma különben még mindig népszerű: Túri László ta­nulót 4,3-as érettségi bizo­nyítvánnyal vették fel öt kö­zépiskolás jelentkező közüL Kékfestőműhely. Fadézsák, melyekbe örökre bevette ma­gát a kék. Hatalmas, déréit, öreg famángorló. Mintázó, ahol farekeszekbeh őrzik a mintákat. Gál Gyuláék családja neves kékfestő famí­lia, Gál Gyulának édesapja is ezzel foglalkozott, s mérnök fia is ezt a foglalkozást űzi az ország más részében, egy szakmabéli családba házasod­va. 1945 előtt még hetven, nyolcvan kékfestőműhely volt hazánkban, ma már csak nyol­cat, tízet találunk. Pedig na­gyon sok a megrendelő, külön­böző megyékből érkezik hoz­zájuk is a festeni való kelme, s ők csak féléves határidővel vállalják a munkát. A hagyo­mányokon kívül az magyaráz­za a kékfestett öltözet népsze­rűségét, hogy az garantáltan színtartó, — nem véletlenül lett az időjárás viszontagsá­gainak kitett parasztok vise­leté. Tanulót mégsem vehet­nek fel, — a szakma kihaló mesterségnek minősíttetett, — nem annyira az élettől, in­kább íróasztaloknál. Ezért, hogy az egyik, huszonöt éve itt dolgozó szakmunkás mind­össze 9.30-as órabért kap? Vagy, hogy a tizenhat éve itt tevékenykedő Sáska Ferencet a szövetkezetben „még soha semmiről nem kérdezték meg”? Már hogyne halna ki a szakma, ha siettetik? A kis műhely, bár egész régi árak­kal, nevetségesen olcsón dol­goznak — korántsem veszte­séges. Lehet, azért nem, mert dolgoznak? De hát egyszer valóban felül kellene vizsgálni az arra hi­vatottaknak, hogy kihalásra ítéltessék egy sereg kisipari, meg kéz­műves, szépet, jót, minőséget adó, vagy csupán a javítások­kal tárgyaink jó állapotát, környezetünk rendjét fenntar­tó mesterség? A nagyipar még a legfejlettebb országokban sem pótol mindent. Viszont a nagyipari formatervezésiek egyik álandó újítója, ö tie .for­rása a -kézműipar. (A modem textilipar, cipőipar szinte csak technikában hozott újat mind­eddig: formakultúrában a szá­zados hagyományokat éli fel. (E meditáció folytatását azon­ban halasszuk má j alkalom­ra.) Padányi Anna ben az eddiginél több körül­ményt vesznek figyelembe, például a foglalkoztatott al­kalmazottak számát, szakkép­zettségét, az érintett kisiparos vagy magánkereskedő tevé­kenységének jellegét, helyét, a gépi felszereltséget, gépjármű­veket stb. Zsrándokkulacsok Harmincezer zarándokku­lacsot szállított az idén afri­kai országokba a Mezőhegyesi Vasipari Szövetkezet. A kétli­teres zarándokkulacsokat vas­tag posztóval vonják be. A benne tartott víz, tea vagy egyéb folyadék sokáig nem melegszik fel. Fantázia, rajz, textília Néha hónapok, olykor csak hetek telnek el, míg a gon­dolatból, a fantáziából szem­gyönyörködtető valóság lesz. Rajzolók, iparművészek vetik papírra, viszik áttetsző film­re a különböző ábrákat. A mintaüzem kis tételben már nyomhatja is az anyagra a Lenfonó- és Szövőipari Válla­lat budakalászi üzemében. Foto: Gábor Bárány export A körösvidák egyik jól jöve­delmező exportterméke a te­jes- és a pecsenyebárányhús. Ez a táj ősidők óta híres birkatenyésztéséről, a korábbi években azonban inkább hús- vétra szállítottak többek kö­zött Olasz- és Franciaországba tejesbárányt, ilyenkor inkább pecsenyebárány és hízott ürü volt a keresett cikk. Újabban karácsonyi csemege a tejes­bárány Rómában. Békés me­gyéből karácsonyra tízezer élő, illetve vágott bárányt szállí­tanak Olaszországba, Kedden például a Szeghalmi Állami Gazdaságból ötszáz kiváló mi­nőségű, élő tejesbárányt indí­tottak útnak fűtött vagonok­ban Rómába. A Biharugrai Halgazdaság zsadányi kerüle­téből pedig vágott pecsenye­bárányt szállítottak hűtött kamionokban. A karácsonyi szállítmánnyal együtt 42 000-re emelkedik a Békésből exportált bárányok száma. BŰTOROK - CSAK KIKIÁLTÁSI ÁRON „Ismeretlen ” tájkép 6 ezer helyett 25 ezerért Az árverés első napjáról Kedden este a MOM Csörsz utcai művelődési házában megkezdődött a Bizományi Áruház Vállalat 3 napos nagy aukciója. Az árverést élénk érdeklődés, telt ház mellett tartották meg. Elsősorban a festményeknek volt sikerük. Az első nap 180 tétele az egy­millió forintos kikiáltási ár helyett több, mint 1,4 millió forintért talált gazdára. Az árverés bútorokkal kez­dődött. Elég sok maradt meg belőlük — közöttük a 30 ezer forintos kabinetszekrény — s amelyek elkeltek, zömmel a kikiáltási áron jutottak új tu­lajdonosaikhoz. ' Talán egyet­len kivétel az emeletes író­szekrény, amelyet 18 ezer fo­rint helyett 26 ezer forintért vettek meg. A porcelán, a fa- jance áruk többségét sem tar­tották többre a kikiáltási ár­nál, az egyik urna kivételével, amelyért 15 ezer forintos alap­ár helyett 24 ezer forintot adr tak. A festmények közül az első nagyobb sikert Aba-Novák Vilmos: „Gulya viharban” cí­mű képe nyerte el, 10 ezer fo­rint helyett 26 ezerért vették meg. Kikiáltási áron, 60 ezer forintért kelt el az első nap sztárja, az egyik Brueghel- festmény, s ugyancsak Lucas Granach két S'1—30 ezer forin­tos képe. 35 ezer forint helyett 56 ezer forintot ért el Giam- pietarino „Alexandriai Szent Katalinja”. Egy ismeretlen XVIII. századbeli festő tenge­ri kalózaiért 4 ezer forint he­lyett 14 ezer forintot adtak, s egy másik ismeretién festő tájképét 6 ezer forintról 25 ezer forintra verték fel a li­citálók. Az árverés szerdán este folytatódott. Késedelmes tankönyvek, egyetemi jegyzetek nyomában Közvetlenül az 1970—71*es oktatási év megkezdése után 61 féle szakközépiskolai és technikumi szakmai könyv szerepelt a hiánylistán. Ezek közül 10 a Tankönyvkiadó Vállalat, a többi a különböző szakkiadók „adóssága” volt. 'Az érdekelt kiadók annak idején azt ígérték, hogy a hi­ányzó könyveket a nyomdák által visszaigazolt határidőre folyamatosan megjelentetik. Az MTI munkatársa megkér­dezte az illetékeseket: hogy állnak az ígéret beváltásá­val? Elmondták, hogy a Tan- könyvkiadó adósságának a fe­lét már törlesztette, s decem­ber végéig a még hiányzó könyvek is megjelennek. Ami a szakkiadókat illeti, idő­közben több könyvnél a vál­lalt határidők eltolódtak. Emiatt néhány szakismereti tankönyvet a mai napig sem kaptak meg a tanulók, a Mű­velődésügyi Minisztérium többször is részletesen tájé­koztatta a helyzetről az érin­tett iskolák igazgatóit, s egy­idejűleg azt is előírta, hogy a késve elkészülő tankönyvek helyett átmenetileg mit hasz­náljanak. Ragadós kezű albérlők • Kerékpárlopás — borért • Őrizetben az ingázó tolvaj Tolvajok és betörők elfogá­sáról szól az elmúlt napok rendőrségi krónikája. A monori kapitányság lo­pásért indított bűnvádi el­járást a büntetett előéletű, 59 éves Miskolczi János ellen. A foglalkozás nélküli férfi Pilisen, az Orgona utcában, szállásadója hosszabb távol­létét kihasználva — alapos „leltár” után — négyezer forint értékű ruhát vitt el, s ezt értékesítette. Miskolczit letartóztatták. Budakeszin ugyancsak szál­lásadóját lopta meg egy al­bérlő, a 34 éves Hangácsi Mar­git, aki a Vörös Hadsereg út egyik lakásából 2400 forint­tal zsebében tűnt el. A tolvaj albérlő szintén elfogató pa­rancs alapján került rendőr­kézre. Kerékpárokra specializálta magát Angyal József 30 éves foglalkozás nélküli férfi, aki­nek három hónapja sem mun­kahelye, se lakása nem volt. A korábban már hasonló bűn­tettért börtönviselt Angyal, Jászkarajenő községben lop­kodta össze a gépeket, és adta tovább készpénzért vagy borért. Egyetlen jövedelmi forrása most „bedugult” — a ceglédi kapitányság letartóz­tatta. Két fiatal betörő felfe­szítette minap éjszaka a Tápiósüly és Vidéke ÁFÉSZ sülysápi italboltjá­nak ajtaját, s a délutáni bevétellel — 1800 forinttal — sebtében távoz­tak. Sokáig azonban nem szó­rakozhattak a pénzen, a tette­seket, Kovács Sándor 24 éves büntetett előéletű segédmun­kást és Farkas Károly 21 éves segédmunkást a rendőrség el­fogta és letartóztatta. Hosszú utazásain lopással ütötte el idejét Csizmadia András 40 éves darukezelő. Fővárosi munkahelyén kívül, a Budapest—Nagykáta között közlekedő személyvonatokon sorozatban követte el bűntet­teit: szerszámokat és orkán­kabátokat csent el az utasok­tól. Az ingázó tolvajt most a rendőrség őrizetbe vette. Tavaszi vadvirágok A Mecsek ritka természeti jelenség színhelye ezekben a hűvös téli napokban: kinyíl­tak a tavaszi vadvirágok. A hidegtől és a széltől védett völgyekben előbújt az illatos hunyor és a hóvirág, s a fűz­cserjékben megjelentek az el­ső barkák. A botanikusok vé­leménye szerint a száraz, me­leg ősz s a szolcatlanul enyhe téli időjárás csalta elő a ked­ves kis virágokat. Más évek­ben — így tavaly is — méte­res hó borította ilyenlcor már a Mecseket. Gázolt a kerékpáros Cegléden, a Molnár utcában D. György 17 éves segédmun­kás szabálytalanul előzött ke­rékpárjával, s elgázolta a 69 éves Szalisznyó Sándornét. Az idős asszony súlyosan megsé­rült. Farmoson, a Jászberényi úton ittasan, igazolvány nél­kül vezette motorját a 22 éves Számercsik Ferenc, és össze­ütközött Kása József 46 éves kerékpárossal, aki könnyeb­ben megsérült. A KAR: 25 EZER FORINT Botrány a háztartási boltban Tört, zúzott, verekedett Kétségbeesett asszony kért segítséget kedden este fél hét­kor a budakeszi rendőrőrsön. A közeli háztartási boltból Banán, virsli, torta Az Utasellátó ünnepi felkészülése A várható nagy utasforga­lomra a maga módján készül az Utasellátó. A budapesti pályaudvarokon és • -idéki csomópontokon részben a meglevő pavilonoknál, részben mozgószolgálattal akarják biztosítani az ün­nepi igények megfelelő ki­elégítését. Több mint 30 ezer csomag narancsot, banánt, fügét tesz­nek pultjaikra. Húsüzemük 150 ezer pár virslit és debre­cenit készít, állandóan kap­ható lesz a grillcsirke és a húsos-káposztás fánk. A napi 12—15 ezer darab cukrászké- szítmény 6000 tortával gyara­podik. Felkészítik a „néma el­adókat”, az automatákat is. Üdítő ital, tej, levespor, káyé nagy mennyiségben rendel­kezésre áll. Az éttermekben hal- és szárnyasételek, vad­húsból készült különlegessé­gek éppúgy kaphatók lesz­nek, mint a hagyományos mákos és diós sütemény. Lesz mivel koccintani is: csak a mozgó szolgálat 120 ezer üveg hazai és külföldi sört, százezer üveg üdítő italt, colát. 40 ezer üveg palackos bort és rengeteg kispezsgőt árusít. összesen ötmillió fo­rint értékű ital kimérésére, illetve eladására készültek fsa. ide menekült 26 éves pénz­tárosnő elmondta: férje ré­szegen bejött az üzletbe, ve­szekedett vele, majd tört-zú­zott, és ütni kezdte az eladó­kat ... Az őrsparancsnok harmad­magával sietett a helyszínre, ahol a „mentőcsapatot” való­ságos ostromállapot fogadta. A dühöngő férj, Somogyi István, bezúzta a kirakatüve­get, összetörte a berendezést, s éppen az üzletvezetőre tá­madt, amikor a segítség meg­érkezett. A részeg az őrs pa­rancsnokkal és társaival is dulakodott, s csak nagy ne­hezen lehetett eltávolítani a boltból, majd újabb rendőri segítséggel bekísérték az őrs­re. Ott a körzeti orvos az üvegszilánkoktól megsérült férfit bekötözte, Somogyi azonban a kötést letépte ma­gáról. A férfi egyébként az üz­let berendezéseiben 25 ezer fo­rint kárt okozott... Somogyi Istvánt hivatalos személy elleni erőszakért, tár­sadalmi tulajdon rongálásá­ért és garázdaságért a rendőr­ség őrizetbe vette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom