Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-17 / 295. szám
8 wn MEG»' KI K^úrtap 1970. DECEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Elutazott Nyikolaj Patolicsev Szerdán elutazott Magyar- országról Nyikoláj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, aki néhány napos budapesti tartózkodása során dn Bíró Józseffel aláírta a magyar—szovjet hosszú lejáratú árucsereforgalmi és fizetési megállapodást, valamint az 1971. évi forgalmat szabályozó jegyzőkönyvet. Nyikola) Patolicsevet és az általa vezetett szovjet külkereskedelmi delegációt a Ferihegyi repülőtéren dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Tordai Jenő külkereskedelmi miniszter-helyettes búcsúztatta. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Rendelet a jövedelemadóról A Magyar Közlöny keddi számában pénzügyminiszteri rendelet jelent meg, amely módosítja, illetve kiegészíti a jövedelemadóról korábban kiadott egyes rendelkezéseket. Az új szabályozás szerint a szövetkezeti tagok másodállásuk, illetve mellékfoglalkozásuk jövedelme után — a bérből és fizetésből élőkhöz hasonlóan — a jövőben egységesen 10 százalék jövedelemadót fizetnek. A fizikai munkából származó mellékjövedelem továbbra is adómentes. A rendelet az eddiginél differenciáltabban intézkedik az önálló tevékenységet folytató kisiparosok és magánkereskedők adóköteles, tiszta jövedelmének meghatározásáról. A legkisebb adóköteles jövedelem megállapításakor a jövőAmi több a suszterságn Alacsony asztalok előtt, lámpafény alatt, kis székeken, kötényben kopácsolnak, görbédnek. Előttük mindenféle csirizek, bőrök, spárgák, kalapácsok, szegek, s fő szerszámuk, az ár. Kezükben, s mellettük a földön, készülő új vagy már viseltes cipők, csizmák. Egy félcipőt két helyen is meg kell foldozni, egy csizma levált talppal ásít, — némelyik már sors is, nemcsak lábbeli. Szövetkezetükben most harmincnyolc cipészt találunk, — átlagéletkoruk ötven év. (Igaz, Monoron rajtuk kívül vagy tíz maszek suszter dolgozik.) Huszonkét év alatt tizenöten tanulták ki a mesterséget e helyen, de közülük tizenhármán elhagyták a szakmát. A múlt években már csak öt tanuló jelentkezett, azokból is mindössze egy végzett, a hosszúhajú teenager. Sándor Károly: most ezerkétszáz forint a bére szakmunkán, — ha elmenne egy cipőgyárba, betanított munkásként megkapna vagy ezerhatszázat. Ila pedig segédmunkára állna, kétezernél többet is megkereshetne ... A szövetkezetből hiába látogatják végig a környékbeli iskolák nyolcadik osztályait, mondván, bármilyen bizonyítvánnyal felvesznek tanulókat, ugyan melyik bukott diák áll ma már suszterinasnak? Igaz, Tóth Ödön részlegvezető, aki a szakma polihisztora — és maga is termel —, kétezemyolcszázat keres. Rostás József ezerhétszázat, ezemyolcszázat. Csicsman szaktárs órabére azonban csak hat forintra jött ki nyugdíjazása előtt, — sietve elment egy gyárba, más munkára, ahol aztán nyolc forintot keresett Most ötszáz forintért űzi eredeti mesterséget. A gumijavító részlegükben négy-ötezret is megkeresnek az emberek. „De mögötte termelés van”. És itt nincs? Az egiész megye számára náluk készülnek a gazdacsizmák. („Korrigált bőrbe, melyet sehol a világon máshol meg nem vesznek, öljük az értékes kisiparosmunkát”.) Hétszáz forint egy csizma, — hetven forint a megmunkálás díja, de azt is némi könyvelői ügyeskedéssel emelték meg ennyire. Azután itt a sereg államilag támogatott javítás, szolgáltatás. A bér — kötött. Áremeléssel a bér is emelkedhetne: de a talpalás, sarkalás díjának kiszabásánál gondolni kell a nyugdíjasra, a sokgyerekeselcre. így viszont sorvad a mesterség. — És ezeket ki fogja megcsinálni? — mutat egy ortopéd cipőt Csicsman szaktárs? S húsz év múlva? Cipők: biztos lesznek. Suszterek: nem biztos, hogy lesznek. Magunk fogjuk javítani, barkácsolni a lábbeliket? Csináld magad? Űj hobbymozgalomra nyílik tér? Vagy olyan jók lesznek a cipők? A jelek nem erre mutatnak. Vagy olyanok lesznek, hogy nem érdemes javítani? Kissé korunk civilizációs kérdései is ezek, ha által ánositjuk őket, s nem ismerjük a választ A Monori Járási Szolgáltató Ktsz negyvenhat részleget működtet tizenhat községben. Elsősorban a fodrászműhelyek, s az üzemszerű lakatos, asztalos részlegeik fejlődnek. Érdekes, monori tv-javító részlegük is sorvad. Most csak négy emberrel dolgoznak, közülük is egy nyugdíjas, egy pedig tanuló. A Gelka pár éve szervizt nyitott a községben, s mert ők gépkocsival járják a körrtyéket, lefölözik a munka javát... A tv-műszerész szakma különben még mindig népszerű: Túri László tanulót 4,3-as érettségi bizonyítvánnyal vették fel öt középiskolás jelentkező közüL Kékfestőműhely. Fadézsák, melyekbe örökre bevette magát a kék. Hatalmas, déréit, öreg famángorló. Mintázó, ahol farekeszekbeh őrzik a mintákat. Gál Gyuláék családja neves kékfestő família, Gál Gyulának édesapja is ezzel foglalkozott, s mérnök fia is ezt a foglalkozást űzi az ország más részében, egy szakmabéli családba házasodva. 1945 előtt még hetven, nyolcvan kékfestőműhely volt hazánkban, ma már csak nyolcat, tízet találunk. Pedig nagyon sok a megrendelő, különböző megyékből érkezik hozzájuk is a festeni való kelme, s ők csak féléves határidővel vállalják a munkát. A hagyományokon kívül az magyarázza a kékfestett öltözet népszerűségét, hogy az garantáltan színtartó, — nem véletlenül lett az időjárás viszontagságainak kitett parasztok viseleté. Tanulót mégsem vehetnek fel, — a szakma kihaló mesterségnek minősíttetett, — nem annyira az élettől, inkább íróasztaloknál. Ezért, hogy az egyik, huszonöt éve itt dolgozó szakmunkás mindössze 9.30-as órabért kap? Vagy, hogy a tizenhat éve itt tevékenykedő Sáska Ferencet a szövetkezetben „még soha semmiről nem kérdezték meg”? Már hogyne halna ki a szakma, ha siettetik? A kis műhely, bár egész régi árakkal, nevetségesen olcsón dolgoznak — korántsem veszteséges. Lehet, azért nem, mert dolgoznak? De hát egyszer valóban felül kellene vizsgálni az arra hivatottaknak, hogy kihalásra ítéltessék egy sereg kisipari, meg kézműves, szépet, jót, minőséget adó, vagy csupán a javításokkal tárgyaink jó állapotát, környezetünk rendjét fenntartó mesterség? A nagyipar még a legfejlettebb országokban sem pótol mindent. Viszont a nagyipari formatervezésiek egyik álandó újítója, ö tie .forrása a -kézműipar. (A modem textilipar, cipőipar szinte csak technikában hozott újat mindeddig: formakultúrában a százados hagyományokat éli fel. (E meditáció folytatását azonban halasszuk má j alkalomra.) Padányi Anna ben az eddiginél több körülményt vesznek figyelembe, például a foglalkoztatott alkalmazottak számát, szakképzettségét, az érintett kisiparos vagy magánkereskedő tevékenységének jellegét, helyét, a gépi felszereltséget, gépjárműveket stb. Zsrándokkulacsok Harmincezer zarándokkulacsot szállított az idén afrikai országokba a Mezőhegyesi Vasipari Szövetkezet. A kétliteres zarándokkulacsokat vastag posztóval vonják be. A benne tartott víz, tea vagy egyéb folyadék sokáig nem melegszik fel. Fantázia, rajz, textília Néha hónapok, olykor csak hetek telnek el, míg a gondolatból, a fantáziából szemgyönyörködtető valóság lesz. Rajzolók, iparművészek vetik papírra, viszik áttetsző filmre a különböző ábrákat. A mintaüzem kis tételben már nyomhatja is az anyagra a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi üzemében. Foto: Gábor Bárány export A körösvidák egyik jól jövedelmező exportterméke a tejes- és a pecsenyebárányhús. Ez a táj ősidők óta híres birkatenyésztéséről, a korábbi években azonban inkább hús- vétra szállítottak többek között Olasz- és Franciaországba tejesbárányt, ilyenkor inkább pecsenyebárány és hízott ürü volt a keresett cikk. Újabban karácsonyi csemege a tejesbárány Rómában. Békés megyéből karácsonyra tízezer élő, illetve vágott bárányt szállítanak Olaszországba, Kedden például a Szeghalmi Állami Gazdaságból ötszáz kiváló minőségű, élő tejesbárányt indítottak útnak fűtött vagonokban Rómába. A Biharugrai Halgazdaság zsadányi kerületéből pedig vágott pecsenyebárányt szállítottak hűtött kamionokban. A karácsonyi szállítmánnyal együtt 42 000-re emelkedik a Békésből exportált bárányok száma. BŰTOROK - CSAK KIKIÁLTÁSI ÁRON „Ismeretlen ” tájkép 6 ezer helyett 25 ezerért Az árverés első napjáról Kedden este a MOM Csörsz utcai művelődési házában megkezdődött a Bizományi Áruház Vállalat 3 napos nagy aukciója. Az árverést élénk érdeklődés, telt ház mellett tartották meg. Elsősorban a festményeknek volt sikerük. Az első nap 180 tétele az egymillió forintos kikiáltási ár helyett több, mint 1,4 millió forintért talált gazdára. Az árverés bútorokkal kezdődött. Elég sok maradt meg belőlük — közöttük a 30 ezer forintos kabinetszekrény — s amelyek elkeltek, zömmel a kikiáltási áron jutottak új tulajdonosaikhoz. ' Talán egyetlen kivétel az emeletes írószekrény, amelyet 18 ezer forint helyett 26 ezer forintért vettek meg. A porcelán, a fa- jance áruk többségét sem tartották többre a kikiáltási árnál, az egyik urna kivételével, amelyért 15 ezer forintos alapár helyett 24 ezer forintot adr tak. A festmények közül az első nagyobb sikert Aba-Novák Vilmos: „Gulya viharban” című képe nyerte el, 10 ezer forint helyett 26 ezerért vették meg. Kikiáltási áron, 60 ezer forintért kelt el az első nap sztárja, az egyik Brueghel- festmény, s ugyancsak Lucas Granach két S'1—30 ezer forintos képe. 35 ezer forint helyett 56 ezer forintot ért el Giam- pietarino „Alexandriai Szent Katalinja”. Egy ismeretlen XVIII. századbeli festő tengeri kalózaiért 4 ezer forint helyett 14 ezer forintot adtak, s egy másik ismeretién festő tájképét 6 ezer forintról 25 ezer forintra verték fel a licitálók. Az árverés szerdán este folytatódott. Késedelmes tankönyvek, egyetemi jegyzetek nyomában Közvetlenül az 1970—71*es oktatási év megkezdése után 61 féle szakközépiskolai és technikumi szakmai könyv szerepelt a hiánylistán. Ezek közül 10 a Tankönyvkiadó Vállalat, a többi a különböző szakkiadók „adóssága” volt. 'Az érdekelt kiadók annak idején azt ígérték, hogy a hiányzó könyveket a nyomdák által visszaigazolt határidőre folyamatosan megjelentetik. Az MTI munkatársa megkérdezte az illetékeseket: hogy állnak az ígéret beváltásával? Elmondták, hogy a Tan- könyvkiadó adósságának a felét már törlesztette, s december végéig a még hiányzó könyvek is megjelennek. Ami a szakkiadókat illeti, időközben több könyvnél a vállalt határidők eltolódtak. Emiatt néhány szakismereti tankönyvet a mai napig sem kaptak meg a tanulók, a Művelődésügyi Minisztérium többször is részletesen tájékoztatta a helyzetről az érintett iskolák igazgatóit, s egyidejűleg azt is előírta, hogy a késve elkészülő tankönyvek helyett átmenetileg mit használjanak. Ragadós kezű albérlők • Kerékpárlopás — borért • Őrizetben az ingázó tolvaj Tolvajok és betörők elfogásáról szól az elmúlt napok rendőrségi krónikája. A monori kapitányság lopásért indított bűnvádi eljárást a büntetett előéletű, 59 éves Miskolczi János ellen. A foglalkozás nélküli férfi Pilisen, az Orgona utcában, szállásadója hosszabb távollétét kihasználva — alapos „leltár” után — négyezer forint értékű ruhát vitt el, s ezt értékesítette. Miskolczit letartóztatták. Budakeszin ugyancsak szállásadóját lopta meg egy albérlő, a 34 éves Hangácsi Margit, aki a Vörös Hadsereg út egyik lakásából 2400 forinttal zsebében tűnt el. A tolvaj albérlő szintén elfogató parancs alapján került rendőrkézre. Kerékpárokra specializálta magát Angyal József 30 éves foglalkozás nélküli férfi, akinek három hónapja sem munkahelye, se lakása nem volt. A korábban már hasonló bűntettért börtönviselt Angyal, Jászkarajenő községben lopkodta össze a gépeket, és adta tovább készpénzért vagy borért. Egyetlen jövedelmi forrása most „bedugult” — a ceglédi kapitányság letartóztatta. Két fiatal betörő felfeszítette minap éjszaka a Tápiósüly és Vidéke ÁFÉSZ sülysápi italboltjának ajtaját, s a délutáni bevétellel — 1800 forinttal — sebtében távoztak. Sokáig azonban nem szórakozhattak a pénzen, a tetteseket, Kovács Sándor 24 éves büntetett előéletű segédmunkást és Farkas Károly 21 éves segédmunkást a rendőrség elfogta és letartóztatta. Hosszú utazásain lopással ütötte el idejét Csizmadia András 40 éves darukezelő. Fővárosi munkahelyén kívül, a Budapest—Nagykáta között közlekedő személyvonatokon sorozatban követte el bűntetteit: szerszámokat és orkánkabátokat csent el az utasoktól. Az ingázó tolvajt most a rendőrség őrizetbe vette. Tavaszi vadvirágok A Mecsek ritka természeti jelenség színhelye ezekben a hűvös téli napokban: kinyíltak a tavaszi vadvirágok. A hidegtől és a széltől védett völgyekben előbújt az illatos hunyor és a hóvirág, s a fűzcserjékben megjelentek az első barkák. A botanikusok véleménye szerint a száraz, meleg ősz s a szolcatlanul enyhe téli időjárás csalta elő a kedves kis virágokat. Más években — így tavaly is — méteres hó borította ilyenlcor már a Mecseket. Gázolt a kerékpáros Cegléden, a Molnár utcában D. György 17 éves segédmunkás szabálytalanul előzött kerékpárjával, s elgázolta a 69 éves Szalisznyó Sándornét. Az idős asszony súlyosan megsérült. Farmoson, a Jászberényi úton ittasan, igazolvány nélkül vezette motorját a 22 éves Számercsik Ferenc, és összeütközött Kása József 46 éves kerékpárossal, aki könnyebben megsérült. A KAR: 25 EZER FORINT Botrány a háztartási boltban Tört, zúzott, verekedett Kétségbeesett asszony kért segítséget kedden este fél hétkor a budakeszi rendőrőrsön. A közeli háztartási boltból Banán, virsli, torta Az Utasellátó ünnepi felkészülése A várható nagy utasforgalomra a maga módján készül az Utasellátó. A budapesti pályaudvarokon és • -idéki csomópontokon részben a meglevő pavilonoknál, részben mozgószolgálattal akarják biztosítani az ünnepi igények megfelelő kielégítését. Több mint 30 ezer csomag narancsot, banánt, fügét tesznek pultjaikra. Húsüzemük 150 ezer pár virslit és debrecenit készít, állandóan kapható lesz a grillcsirke és a húsos-káposztás fánk. A napi 12—15 ezer darab cukrászké- szítmény 6000 tortával gyarapodik. Felkészítik a „néma eladókat”, az automatákat is. Üdítő ital, tej, levespor, káyé nagy mennyiségben rendelkezésre áll. Az éttermekben hal- és szárnyasételek, vadhúsból készült különlegességek éppúgy kaphatók lesznek, mint a hagyományos mákos és diós sütemény. Lesz mivel koccintani is: csak a mozgó szolgálat 120 ezer üveg hazai és külföldi sört, százezer üveg üdítő italt, colát. 40 ezer üveg palackos bort és rengeteg kispezsgőt árusít. összesen ötmillió forint értékű ital kimérésére, illetve eladására készültek fsa. ide menekült 26 éves pénztárosnő elmondta: férje részegen bejött az üzletbe, veszekedett vele, majd tört-zúzott, és ütni kezdte az eladókat ... Az őrsparancsnok harmadmagával sietett a helyszínre, ahol a „mentőcsapatot” valóságos ostromállapot fogadta. A dühöngő férj, Somogyi István, bezúzta a kirakatüveget, összetörte a berendezést, s éppen az üzletvezetőre támadt, amikor a segítség megérkezett. A részeg az őrs parancsnokkal és társaival is dulakodott, s csak nagy nehezen lehetett eltávolítani a boltból, majd újabb rendőri segítséggel bekísérték az őrsre. Ott a körzeti orvos az üvegszilánkoktól megsérült férfit bekötözte, Somogyi azonban a kötést letépte magáról. A férfi egyébként az üzlet berendezéseiben 25 ezer forint kárt okozott... Somogyi Istvánt hivatalos személy elleni erőszakért, társadalmi tulajdon rongálásáért és garázdaságért a rendőrség őrizetbe vette.
