Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-17 / 295. szám
4 "%/firfiip 1910. DECEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Ha a pásztorok bárányt vittek... Karácsonyi szokások, babonák / Az emberekben ősidők óta | gerezdet rágnak szét, amely el az igény, hogy életük fonto- megóvja őket a fej-, torok- és ! sabb eseményeiről külsőségeikben is rendkívüli, a hétközÜVEG ÉS SZŐTTES Belorusszia modern iparművészetének legszebb alkotásai, üvegfigurák, készletek, kancsók és dísztárgyak, valamint színgazdag népi szőttesek láthatók az Iparművészeti Múzeumban megnyílt kiállításon. VACKA NEM MENNEK EGYETEMISTÁK... Tíznapos falukutatás napok rendjétől eltérő formában megemlékezzenek. Az ünnep így lesz a társadalmak kialakulása során valamely eseménynek, személynek, vágy- eszménynek szóló tiszteletadás. Funkciója ezen túlmenően az, hogy a hétköznapokat szertartással, mulatsággal, pihenéssel elválassza egymástól. Minden közösség kultúrájának gazdagságára következtetni lehet az ünnepeiből. Az ünnepek —1 a vallási eredetűek is — minden esetben világi örömöket is jelentenek: a szertartásokat szórakozás, vidámság, lakoma, tánc kíséri. Karácsony az a december 25-re eső ünnep, amelyen a keresztény egyházak Jézus születését ünnepük. Krisztus születésének ünnepi szokásai az ó-római téli napforduló, a babiloni zsidó Tammuz istenség ünnepének, a pogány romai szatnrnáliáknak és egy dél-európai vetési rítusnak az ötvözeteként alakultak ki. December 25. Mithras, a perzsa napisten születése, január 6. a rómaiaknál a legyőzhetetlen napisten, Sol invictus ünnepe. A rómaiaknál ezeken a napokon megvendégelték az élőket, a germánok pedig a halottaikat. A katolikus' egyház a karácsonyt a teremtéssel, Ádám és Éva születésével kapcsolja össze, ezért tette az 6 születésnapjukat Krisztus születésnapja elé egy nappal. Mai karácsonyi és újévi népszokásaink nagyrésze a középkorban alakult ki — rítusa a földművelő életmódhoz kapcsolódik, sok eleme azonban a pogány ősvalláshoz, az időközben elhomályosult mítoszra enged következtetni. A természetfölötti erő ekkor még nem a kereszténység istene, hanem a megnevezhetetlen, szeszélyes, kiszámíthatatlan, sokszor ártó szellem. Az ősi, pogány ritus szerint a karácsony a család áldozó ünnepnapja, a rosz- szak elleni védekezés alkalma és a jövendő megnyilatkozásának ideje. Örségbén karácsony estéjén kaszakövet tettek az asztalfiába, és ha a tehén tőgye megduzzadt, ezzel kellett megsimogatni. Szeged vidékén a „karácsonyi abrosszal” kötötték keresztül a jószágot, ha valami baja volt. A szokások szinte faluról falura változnak, majdnem mindenhol találkozunk azonban a termékenységgel kapcsolatos varászlásokkal és a gabonacsíráztatás rítusával. Egyik Baranya megyei faluban karácsony este a gazda szalmát hoz a szobába és elteregeti a padlón. Ilyenkor a családfő nem az ágyban alszik, hanem a padlón, illetve a szalmán, mint a pásztorok. A két ünnep elteltével a szalmát a kertbe viszik és egy-egy marékkai a gyümölcsfákra kötöznek belőlük, hogy jó/-termés legyen. Karácsony előestéjén azonban nemcsak a szoba földjére, hanem az asztalra is szalmát hintenek, erre teszik az ünnepi abroszt. Az abroszra kukoricát, búzát, zabot, árpát, rozsot, diót, babot szórnak és másnap reggelig ott hagyják Ekkor kiviszik a kertbe és szétszórják, hogy jó termésük legyen az új esztendőben. A termésva- rázsló tevékenységek ezzel azonban még nem fejeződtek be. Karácsony este a tűznek egész éjjel égnie kell, felváltva vigyáznak rá, hogy szépen, tartósan lobogjon. Vacsora előtt megfelelő módon elkészített és felvágott kenyeret esznek, majd gerezdekre vágott almát, hogy olyan pirosak legyenek, mint az alma. Erre pálinkát isznak és fokhagyma csak ezután következik: víz-1 ben főtt bableves, zsírnélküli metélt, majd főtt hal. Az ételből legtöbb helyen az állatoknak is adnak, de feltétlenül az éjféli harangszó előtt, mert a karácsonyra virradó éjfélen az állatok emberi hangon beszélni kezdnek, és a ház körül szellemek sétálnak. Karácsony egyik — legtöbb országban elterjedt és még ma is élő — szokása a gabonacsíráztatás. A csírázás az élet, az új szakasz kezdete, az erő, később a táplálék, amely az embert élteti. Ettől az erőtől megmozdul a gabonaszemben a csíra, az anyában a gyermek, ez az erő táplálja magát az embert is. A katolikusok a karácsonyra kicsíráztatott búzaszálakat az éjféli misére viszik, mondván: a pásztorok vittek Jézusnak tejet, sajtot, bárányt, a napkeleti bölcsek aranyat, tömjént, és mirhát, a földművesek pedig az első búza zsengéit, hogy legyen kenyere. A ma használatos karácsonyfa csak jóval később terjedt el. Az első karácsonyfával egy VII. századi német leírásban találkozunk, gyertyával díszített fáról pedig első adatunk Strassburgból, 1685- ből származik. Nálunk a XIX. században került először a gazdagabb házak asztalára, a falu azonban később is nehezen fogadta be, szívesebben kitartott a sok száz éven át őrzött .betlehemezés mellett. A karácsonyfa valószínűleg a Katalin és Borbála napi zöldág, a májusfa és a lucabúza rokona, vagyis az örökké élő természet jelképe. A karácsonyi népszokások kapcsán sokat lehetne még szólni a különféle jövendölési babonákról — hiszen, mint említettük — az ősvallás szerint a karácsony a jövendő 9. A bár műsora változatlanul telt házakat vonzott. Ritának itt is kialakult a tábora. Ezek javarészt fiatal legények és idős családapák voltak. Tüntetőén viselték arcukon szenvedélyüket. Nem is haragudtak egymásra. Összetartotta őket a közös cél: látni Ritát és hallani a hangját. Mindnyájan tudták, hogy nem remélhetnek. A lány komolyan csak Csala I. iránt érdeklődik. A csatár azonban sosem jött le a bárba, így este a nagy konkur- rens nélkül szedegették azokat az apró morzsákat, melyeket a lány, szerelmük ébrentartására közéjük vetett Rita boldogan fürdött a népszerűségben és nem is sejtette, hogy a városi nőgyűlés egy tiltakozó memorandumot szerkesztett, melyen egy nap alatt háromszáz aláíró követelte: Szüntessék meg a városba települt fertőző gócot, mely veszélyezteti a tisztes családok békéjét. Az asszonyoknak feltűnt ugyanis, hogy rendkívüü mértékben elszaporodtak a különböző üzleti és egyéb tanácskozások, melyeket — természetesen a fél meg- puhítása miatt —, a bárban tartottak. Az asszonyok lázongtak és visszasírták azokat az időket, amikor még csak a szeszt és a kártyát kellett tíl- taniok. feltárulásának szent napja egyúttal. A jövendölések sokszor kegyetlen tudósítások: betegségről, halálról, tragédiáról értesítik az illetékes személyt vagy hozzátartozóit. Ezek a hiedelmek nem a végzettel való szembeszegülést jelzik, hanem az istenek akaratának kifürkészését, puszta tudomásulvételét. A néphit szerint, ha valaki látni akarja jövendő sorsát, éjfélkor, az utolsó harangkonduláskor menjen a keresztútra és onnét nézzen vissza. Másutt dióval, kulcslyukon való átnézéssel, szellemekkel való beszélgetéssel próbálják megtudakolni: ki lesz, aki a családban az új évben legelőször hal meg. A néphit babonáinak nem jelentéktelen része foglalkozik a születéssel és a családalapítással is. Felsorolhatatlan azoknak a praktikáknak a száma, amelyeket i férjhezmenni akaró lányok kíváncsisága talált ki. A feljegyzések szerint a legnyugtalanabb éjszakája karácsonykor a tyúkoknak van: a gazd- asszonyok zabbal etetik, ráolvasnak, vagy piszkaiéval szur- kálják, hogy jó tojók legyenek, míg a fiatal lányok azért zavarják fel őket, hogy megtudják: férjhez mennek-e az elkövetkező évben. Ha éjféli misére harangozva a megzörgetett tyúkólban a kakas szólal meg először: a leányzónak szerencséje lesz. Az említett karácsonyi népszokások eredeti értelme ma már nagyrészt elfelejtődött. Némelyek — főleg az elmaradottabb vidékeken és az idősebb korosztályoknál — babonaként élnek tovább, mások viszont mechanikus ismétlődéssé, másolássá alakultak. A rítusok tartalma időközben elhomályosult, vagy megváltozott, de mint hagyomány, mint ünnepi szokás, feltétlenül pszichológiai szükségletet elégít ki még ma is az egyén, a család és a társadalom életében. Egyik estén három asszony kereste Gruber urat, a bár vezetőjét. — Nem tudom, hogy az elvtárs, elvtárs-e... — kezdte a szóvivő. — Ahogy a vendég parancsolja — mosolygott nyájasan Gruber. — De nem is ez a lényeg — folytatta az asszony. — Követeljük, hogy ezt a nőszemélyt távolítsa el a városból... — Törvényesség van, kérem ... Azok az idők elmúltak ... — sajnálkozott a vezető. — Ez a lány különben nagyon rendes... Nem „olyan” — mondta és az „olyan”-ra különösen erős hangsúlyt fektetett. — Az egy... — csattant fel a küldöttség másik tagja —, isten bocsássa meg, majdnem kimondtam. — Megengednek egy kérdést a hölgyek? — Csak tessék — mondta a szóvivő kelletlenül. — A hölgyek férje már látta a műsort? — kérdezte Gru, bér. — Éppen ma jönnek! Mind a hárman. — Állítólag valami pesti fejest hoznak ide... Tárgyalni! — Kiváló hely a tárgyalásokra. A három asszony soha többé nem jelentkezett és nevüket sem írták a tiltakozó jegyzői. alá. Kőszegi házak Üjabb kőszegi műemlékeket állítanak helyre 1971-ben. A magyar középkor egyik legszebb építészeti egysége, a Jurisich tér két jelentős műemléképülete szépül meg. A barokk lábasházban — amely dupla kosáríves árkádsorával egyedülálló hazánkban — kap helyet a városi levéltár. A tér egyik leghatásosabb házát, az 1668-ban épített, sgraffitóval díszített barokk házat is megfiatalítják. KÖNYVESPOLC Kandinszkij Most jelentette meg a Corvina Kiadó A művészetek kiskönyvtára sorozatának 54. kötetét, amely Kandinszkij művészetével ismerteti meg az olvasót. „A művészetek kezdete óta párhuzamosságok ismerhetők fel a festészet és a zene kifejezésmódja között...” — olvasható a kötet fülszövegében, de a feleletek elméleti kidolgozása és a következtetések azonban a XX. század első évtizedéig, Vaszilij Kandinszkij fellépéséig várattak magukra. Az ő tiszta színharmóniákból és színakkordokból kialakított kompozíciói az első tényleges absztrakt festmények. A kötetben Szabó Júlia művészettörténész tanulmánya Kandinszkij munkásságában követi nyomon az európai művészet nagy fordulatát, amelynek során eljutott a képi ábrázolástól a képalkotásig. A szöveget a világhírű művészről és válogatott alkotásairól készült hatvan produkció — köztük hét színes nyomat — illusztrálja. Ezen az estén Rita tisztelőinek népes tábora, hiába várta, hogy a művésznő megjelenjen közöttük és begyűjtse az egész napon át fogalmazott bókokat. Rita elkérte a főnök irodájának kulcsát, hogy egy pesti telefont lebonyolítson: — Halló! Inte^központ?... Kérem a budapesti Pipacs bárt... Hogy kit? A Zsuzsut vagy a Manszit! Hogyhogy ez nem név? Nyugodjan meg a kisasszony, hogy a két hölgyet csak így ismerik. Hiába mondanám, hogy Rattler Sárát kérem! Ezt a nevet még nem hallották a cégnél. A Zsuzsu és a Manszi művésznév. A rendőrök is így ismerik őket... Persze, hogy sürgősen kérem ... Két perc elteltével jelentkezett a hívott szám. — Zsuzsu? — kérdezte Rita. — Zsuzsut begyűjtötték 1 Itt Manszi! — Drága Manszikám, segíts rajtam. Szombat estére kellene tíz lány. — Ne hülyülj! — Becsszó komoly. Nagy buli lesz. Fejenként ezres a gázsi és az útiköltség. — Külföldiek? — kérdezte egy kicsit élénkebben Manszi. — Nem. Egy futballcsapat ... — Értem. — Várj Manszi, még ne tedd le. A legklasszabb lányokat küldjed.., — Nyugi. Holt szezon van. NB I-es felhajtás lesz. De a dohány előre! — Tudom a szabályt! Légy szíves mondd meg a lányoknak, az a szöveg, hogy érettségi találkozó van. Együtt érettségiztünk, de mivel én a fellépéseim miatt nem mehetek Pestre, ők jönnek le hozzám. Tavaly is érdekes tapasztalatokkal, élményekkel tértek haza a végzős egyetemisták népművelési gyakorlatukról. Az idén is sor kerül a KISZ KB és a Művelődésügyi Minisztérium közös akciójára: 1971. február 3—12-ig tíz napon keresztül ismerkedhetnek az egyetemisták a mai fálu, különösen a falusi értelmiség gondjaival, helyzetével. A gyakorlat, egyfajta falukutatási program, célkitűzéseit a minisztérium így fogalmazta meg: „A hallgatók ismerjék — Ez gáz! Akkor nem küld- hetem Picit. Pedig ő specialista. De a harmadik mondata után kiderül, hogy iskolát nem látott belülről. De lásd ki vagyok! Lemegyek helyette. Nekem sem árt egy kis levegőváltozás ! — Puszi, te drága... Rita Spitzert kereste, hogy egy üzenetet továbbítson Kristófnak. Józsit azonban Gruber egy órája leléptette, mert egy tálca konyakkal rock and roll-ozni kezdett a parkett közepén, majd a poharakat a vendégek közé ha- jlgálta és azt ordította, hogy ő a Z—28-as ügynök ügynöke. Reggel kénytelen volt elmenni a postára. Kristóf a telefon használatát határozottan megtiltotta. Ezért egy táviratot adott fel. A szöveget egy óráig fogalmazta, hogy más ne értse, de benne legyen minden ami fontos. A kisassszony csodálkozás nélkül vette át a szöveget. — Biztos valami szerelmi üzenet — gondolta, mert többéves szolgálata alatt megszokta, hogy semmin nem szabad csodálkozni. Az alsószéki postán azonban Pajor Krisztina, egy nyugdíj előtt álló vénkisasszony volt szolgálatban. Detektívregénye- ken hizlalt fantáziája azonnal szárnyra kapott, amikor a szőve;'et olvasta: „a Z akció elindítva stop. segeely csapatok pestroel eer- keznek stop doentoe taama- daas szombat este stop oessze- koetoem hasznaalhatatlan al- laandoan reeszeg stop új embert keerek de ne piaast stop koeltseegekre tíz ezer forintot kueloen futaaral a heetfoei ta- laalkahelyre szombat reggelre elindítani stop z 28”. Krisztina berohant a főnökhöz: meg a falun vagy az ipari településen rájuk váró, szakmájukhoz kapcsolódó népművelési feladatokat; a helyi KISZ-szervezetek munkáját”. Az akcióban hat egyetem, illetve főiskola vesz részt. Minden kijelölt községbe egy 4—5 hallgatóból álló csoport utazik, az „ELTÉ-sek” egy- egy „közgázossal”, medikussal, állatorvostánhallgatóval, agrár ossal alkotnak majd csoportot. A résztvevők tapasztalataikról jelentést írnak. A csoportok az illető megye KISZ- eseivel, művelődési osztályával és más társadalmi szervekkel ankéton vitatják meg tapasz-' talataikat. — t — Jgy élünk” Az „Így élünk” a rádió legnépszerűbb sorozatai közé tar- • tozik, A következő adásában — december 18-án — újszerű témával, azoknak a lengyeleknek a sorsával fojglalkozik majd, akik a fasizmus idején Magyarországra menekültek. — Azonnal menjen a rendőrségre! — Már megint egy összeesküvést leplez le? Vegye tudomásul, hogy a postai titok szent. És most menjen vissza a munkahelyére. Krisztina nem vitatkozott. Ravaszabb volt ő annál, hogy egy főnök kifogjon rajta. Tíz perc múlva mentő fékezett a posta előtt. — Valami nagyon felizgathatta — mondta a főnök a mentőorvosnak. — Láttam rajta, hogy nincs teljesen rendben. Krisztina behunyt szemmel feküdt a hordágyon. Szája időnként megvonaglott, de ez nem volt színlelés. Végre betették az autóba. AUg indult el a kocsi, Krisztina felpattant a hordágyról. — Azonnal hajtson a rend- ’ őrségre! — Feküdjön le — nyomta le a vállát gyengéden a mentőorvos. — Maga engem nem lök- döshet! Vegye le rólam a kezét és tegye, amit mondok, különben maga vállalja a felelősséget! — Nyugodjon meg... Krisztina a hajához kapott és a mentőorvos éles szúrást érzett az oldalában: — A hajtűm tízcentis! Ha megmozdul magába döföm. Ugyanígy jár, ha nem szól a sofőrnek, hogy hajtson a rendőrséghez. — Ez őrült — gondolta az orvos^ de engedelmeskedett. A nő feldúlt arcára nézve semmi kétsége nem volt, hogy be is váltaná fenyegetését. — A rendőrségre — utasította a sofőrt. Arra gondolt, hogy ott biztos rá tudják húzni a kényszerzubbonyt... (Folytatjuk.) — K ■ Vathy Zsuzsa Tardyl-dal Mint kis kölyök a cukorkáért, álmom Tardylért tátja száját, dalocskáját is dúdolja, s éjszakai palotáját nem-bői, nincs-ből összerakja. Tardylcukor, kölyökálom: átröpít harminchét határon. Borbély Tibor
