Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-16 / 294. szám

ÍME! ^\_J>ESTA\EfrYLr HÍRLAP ‘ ICÜLONl Kl A DA SA xiv. évfolyam, 294. szäm 1970. december 16., szerda Sertésbetegségek és borjúnevelés Ma este hat órakor . Arany János Termelőszövet­kezet központjában dr. Henkei Antal a sertésbetegségek megelőzéséről tart előadást. Holnap (csütörtökön) ugyan­ebben az időpontban a Rákó­czi Termelőszövetkezet köz­pontjában Hegedűs Zoltán a borjúnevelésről, a növendék­állatok hústermeléséről tart előadást. MA: IRODALMI PRESSZÓ Ma este 7 órakor a Kőrisfa cukrászdában Tompa László színművész önálló előadói estet tart „Válogatás az er­délyi magyar irodalomból” címmel. Bevezetőt Czine Mi­hály irodalomtörténész mond. DECEMBER 19-ÉN kezdődik a KRESZ- tanfolyam December 19-én, szombaton délután 4 órakor kezdődik a művelődési otthonban a se­gédmotorvezető, valamint az állati erővel vont járműhajtók KRESZ-tanfolyama. A tanfolyamra még lehet je­lentkezni a művelődési otthon irodájában. ELŐKÉSZÜLETEK A TAVASZRA Újabb 5 ezer négyzetméterrel növekszik a Szabadság Tsz fóliaváresa Megszoktuk már, hogy a Szabadság Termelőszövetkezet Csongrádi úti kertészetében minden évben valóságos kis fóliavárost épít a primőr zöldségfélék termelésére. Jö­vőre 50 százalékkal nagyobb lesz ez a fóliaváros. Erről Barabás Ferenc fő­kertész a következőiket mon­dotta : — A primőr zöldségfélék fólia alatti termelése, melyet termelőszövetkezetünk Pest megyében az elsők között kezdett el, kifizetődőnek bizo­nyult. Nagyban elősegíti ker­tészeti eredményeinket, mely­nek során 1970-ben a zöldbor­sót is beleszámítva, 10 és fél­millió forint kertészeti árbe­vételt értünk el. Ez az előző évi bevételit két és fél millió forinttal haladta meg. — A fólia alatti primőrter­melés kedvező eredményeire való tekintettel, eddigi 10 ezer négyzetméter fóliás termelőte­rületünket 15 ezer négyzetmé­terre növeljük. Karácsonyra elkészül négy darab 200 méter hosszú, 2 és fél méter széles új fóliaházunk, melyben az ültetés és a kapálás munkáját kisgépekkel tudjuk majd vé­gezni. — A primőrtermeléshez az üvegházakba még ebben az évben elvetjük a korai meleg- ágyi salátapalánta magját, a jövő év elején pedig a korai paprika, majd a paradicsom magját, hogy húsvétra salátát és május elsejére zöldpapri­kát szüretelhessünk. A meleg- ágyi salátából a fóliaházakban 700 ezer fejet szeretnénk ter­melni. A kertészetben szorgalma­san dolgoznak a brigádok. Ké­szülnek a jövő évi termelésre. A hollandi ágyakat is szépen kitakarították és az ágyak ab­lakai katonás rendben, fólia­takaróval burkolva várják a tavaszt. kopa Géppel a dézsmálás ellen December 11-én a baromfi­ipar, a hűtőipar, a tejipar és a konzervipar, valamint a ke­reskedelem üzemszervezői és raktári dolgozói részére bemu­tatóval egybekötött tapaszta­Fagylalt a tengerfenékről Az algák felhasználása a konzerviparban Azt hinnénk, hogy új dolog az algák fogyasztása. Pedig időszámításunk előtt 200 év­vel a kínaiak a barna algát fogyasztották, golyva ellen. A barna alga 30—60 mély­ségben terem a tengervízben, s alginátot állítanak elő belő­le. Vízi aratógéppel gyűjtik be, egy-egy algakombájn 25— 60 tonnát arat naponta. Ez­után hajókon, majd dobszárí­tón szárítják. Egy kilogramm alginátpor ára 2,50 dollár. Ma­gas viszkozitású anyag, sziru­pokba, krémekbe keverik és fagylaltaliapanyagkénít hasz­nálják. Vérplazmahelyettesítő hatását is felhasználják. Az 1967-es évben 10 ezer fonna alginátport állítottak elő, s mivel a kereslet na­gyobb, mint a kínálat, az ára egyre magasabb. A piros algákból készítik az agar-agar-t, a bakteriológiai táptalajt. Ezt még kézzel gyűj­tik, s ezért magas az ára. Olaszországban 20—40 méter mélységben azonban már dol­gozik két pirosalgaszedő gép. t ogyókúrázni szándékozóknak is ideális a piros alga, ugyan­is nincs kalorikus hatása, s a baktériumtámadással szemben ellenáll. Ha a hússzeletet agar-agar-ba mártjuk, még melegben is napokig friss ma­rad. Kitűnő tulajdonságai közé tartozik az is, hogy gátolja a kiszáradást s ezért használják sajtok bevonására, krémbevo- natok tartósítására is. Drá­gább, mint az alginát, kilón­ként 10- —12 dollár. A harmadik algatermék a karagenin, amelyet szörpökbe és pudingokba alkalmaznak. Oldata a gyomorfekély gyó­gyulását is elősegíti. Mélyhű­téskor megakadályozza a jég­kristályok képződését, ezért hasznosítható a bogyós gyü­mölcsök mélyhűtésénél. A ka- rageninbe mártott vaj három évig sem avasodik meg. Gá­tolja a szörpökben a leülepe­dést, ahol eddig zselatint hasz­náltak a konzerviparban, ma karagenint alkalmaznak szerte Amerikában. Az algák felhasználása az egész világon megkezdődött: Olasz-, Német,- Francia-, és Spanyolországban épülnek a feldolgozó üzemek, amerikai üzemek mellett Dániában is készítenek algaporokat. Magyarországon sohasem fogunk algát termeszteni, mert csak természetes körülmények között kifizető „nevelése”, az alginátpor okkal azonban már megkezdődtek a kísérletek, s bizonyára eredménnyel is fe­jeződnek be, mert olcsóbbak a zselatinnál és kevesebb kell belőlük. Az algafelhasználás nagy jelentőségéről dr. Claus György, az American Acade­my of Ocean Sciences Inc. el­nöke tájékoztatta a magyar szakembereket. Dr. Konrád Zoltán latcserét rendezett a Nagykő­rösi Konzervgyár. Bánlaki Aranka kertész- mémökT üzemszervező, ismer­tette a Rodenkirchen bei Köln-i NSZK-gyártmányú Ampag fotocellás kartondoboz- lekötő gépet. Teljesítménye 600 darab óránként. Ára 30 ezer 80 márka, azaz vámmal együtt 720 ezer forint. Ezer dahab kartonnál ha hazai pántot és kötözőanyagot használnak a géphez, 250 forint a megtaka­rítás. A kereskedelmi dolgozók vé­leménye szerint a gépi pántos lezárás szizál- vagy műanyag szalaggal a dézsmálás ellen is jobb módszer, mint a kézi le- kötözés. Dieter Schmitz, az Ampag gyár mérnöke válaszolt a fel­tett kérdésekre, majd a gépet tekintette meg a 40 főnyi rész­vevő üzem közben. Dr. Konrád Zoltán MULATUNK MA A MOZIBAN? Szép lányok ne sírjatok. Ze­nés magyar film a Metró, a Kex, a Tolcsvay- és a Syrius együttes közreműködésével Csak 14 éven felülieknek. Kísérőműsor: Palócnap 1970. Előadások kezdete: 5 és 7 óra. Láiogafás a szociális otthonban Gondoskodnak az idős emberek nyugalmas életéről Lábtörlőkészités — idegnyugtató szer Az Ady Endre utcai otthon­nak 44 nő és 26 férfi lakója van, akik néhány kivétellel körösiek. A férfiak átlagos életkora 70, a nőké 75 eszten­dő. A Kórház utcai betegott­honban 23 férfit és 22 nőt gon­doznak, 18 életévtől felfelé, akik részben körösiek, részben vidékiek, miután a megyében csak Domony községbén és Kőrösön tartanak fenn ilyen otthont. A szociális otthonhoz tar­toznak az öregek tormásközi és az alszegi napközi otthonai, melyek közül a tormásit 20, az alszegit 25 idős férfi és nő lá­togatja. 2 milliós köliségveiés Szűcs István igazgató el­mondotta, hogy 2 millió 146 ezer forint évi költségvetéssel dolgoznak, melyből egy gondo­zott eltartására havi 1376 fo­rint esik, amiben az élelmezés­től az orvosi ellátásig minden benne van. A kiadások sokol­dalúságát mutatja, hogy ebben az évben csak ágyneműre és egyéb textíliára 120 ezer fo­rintot költöttek. Egy gondozott napi élelme­zésére 12 forintot költenek. Ebből csak úgy tudnak jó el­látást biztosítani, hogy évente 104 darab sertést hizlalnak, melyből kettőt mindig levág­nak. A saját nevelés mellett olcsóbba kerül a sertéshús, s a megtakarításból gyümölcsöt és tejtermékeket vásárolnak, melyek fontosak az idős em­berek élelmezésében. A tanács 20 hold földet juttatott az ott­honnak szemes takarmányok és lucerna termelésére. Elelet az éveknek Az idős emberek közül sokan agyér-elmeszesedésben szen­vednek, ami szeszélyesekké, ingerlékenyekké teszi az öre­geket, ezért a vezetők a gon­dozottakat szellemileg, lelkileg foglalkoztatják, s erre nevelik a gondozónőket is. — Arra törekszünk —mon­dotta az igazgató —, hogy a szociális otthon az „otthon” fogalmát betöltse. A gondozottak szórakoztatá­sát tv, rádió, magnetofon és keskenyfilm szolgálja, és a gondozónők könyveket, újsá­Bizony még szép számmal akadnak a városban földutak, s éppen ezért nagy öröm, ha elkészül egy új út. A Pest megyei Üt- és Híd­építő Vállalat munkásai a na­pokban fejezték be az Előd utca kövezését a Jókai utcától a Donáth-féle vágóhíd kapu­jáig. A brigád gyors munkát Tagtoborzás A napokban összeállították a mezőgazdasági klub jövő évi programját. A kezdethez ha­sonlóan a jövő esztendőben is sok érdekes előadásra és gaz­daságlátogatásra számíthatnak a klub tagjai. A klub tárgyalást kezdett az AFÉSZ-szel, hogy a tagság ré­szére kellő időben és minőség­ben biztosítson műtrágyákat, növényvédelmi szereket, vala­mint vetőmagvakat. A legutóbbi klubösszejöve­telen azzal az elhatározással indultak a következő eszten­dőnek, hogy minden klubtag egy-két újabb tagot nyer meg a „jó ügynek”. végzett, Fodor Ferenc, Bozó Sándor és Erdős Sándor út­építők is örülnek a befejezett munkának. Foto: Fehér gokat olvasnak fel az öregek­nek, akik közül többen írni- olvasni sem tudnak. A társadalmi szervek és az iskolák tanulói rendszeresen látogatják a gondozottakat, és a konzervgyár szociális bri­gádjának tagjai felosztották maguk között azokat az öre­geket, akiknek nincs hozzátar­tozója. Az iparos dalkar is többször ellátogat az otthonba. Bevezették a munkaterápiát is, s mióta lábtörlőket készíte­nek, azóta sokkal kevesebb idegnyugtató gyógyszer fogy el. Akik dolgoznak, a konyhán, a ruhajavításban vagy a taka­rításban segítenek, a havi 18 forint zsebpénz mellé negyed­évenként jutalmat kapnak, s ezen a címen ebben az évben 11 ezer forintot osztanak ki. A névnapjára mindenki ajándé­kot kap, az ünnepeken szintén osztanak ajándékot, s a mos­tani karácsonyra is nagy ka­rácsonyfát állítanak fel. Mii mondanak a gondozoitak? A gondozottakkal is elbe­szélgettünk. — Minden sorscsapást elfe­lejtettem ebben a kedves kör­nyezetben — mondotta Tatai Mihályné. Szűcs Esztike valamikor új­sághordó volt. 1930-ban meg­rokkant, és kikerült az akkori ápoldába, — Össze sem lehet hasonlí­tani az ottani életet a mosta­nival — mondotta. — Kávé sohase volt, csak rántottleves. A férfiak 5 ágyas szép szo­bákban laknak. Unaloműzés­ből kártyázgattak. Balogh László 70 éves föld­műves. 1938-ban távollétükben leégett a vízáilási szénáskert melletti házuk, és 3 gyerme­kük .a füstben megfulladt. A felesege halálra búsulta ma«-, gát. Mint rokkantat utalták be a szociális otthonba. Köny- nyezve mondta el, hogy nincs semmi panasza. Szeretik.., kopa Pali feje — már a külső burkolatát ért­ve — történelmi r.últra tekint visz- sza. Talán fel sem tudná anyu sorolni '— ahány „eset”, megannyi rémület a számára. Akkor is ilyen volt, amikor Gáborral, a bátyjával fogadott, hogy az ő feje ke­ményebb a diónál. Ugye ezt csak úgy lehetett eldönteni, ha kipróbálja az ember. Hát kipróbálták. Sikerült. Palinak igaza volt. A feje betört ugyan egy kicsit, de még­sem tört ketté, mint tette volna azt ek­kora ütésre — mond­juk egy autó. Ami­Kemény fsjű páciens kor megjelent — nem éppen zokszó nélkül anyu színe előtt — már az arcocskája sem látszott a vér­től. Anyu ölébe kapta hát a síró kisfiút és szaladt vele a közeli kórház sebészetére. — Hát ezt bizony össze kell kapcsolni — csóválja fejét a doktor bácsi és kö­rülnéz — gondol­kozva. — Kisfiam — du­ruzsolja a baráti hang Pali fülébe —, látod mi van ott — és a gyógyszeres szekrény felé mutat. — Guriga — sze­pegi Pali. — Milyen nagy guriga. Es elfe­lejtve a műtét okoz­ta ijedtségét, vágyód­va nézegeti a való­ban nagy méretű „gurigát”, — ame­lyen feltekerve több száz méter ragasztó- szalag vár rendelte­tésére. — No, ha nem sírsz, amíg meggyó- g■ ítom a fejedet — az a tied lesz — biz­tatja a doktor. És Ofsodák csodája, Pali egy hang nélkül üli végig, amíg ösz- szekapcsolják a dió­nál ugyan kemé­nyebb, de mégsem vasból levő kopo- nyácskáját. — Kész. Mehetsz, fiam. Gumiember vagy — üiögeti a há­tát a doktor bácsi. i Pali azonban nem mozdul. Hiába biz­tatja anyu. — A gurigát elvi­hetem akkor? — szó­lal meg. — Nem sír­tam. Az enyém. A doktor bácsi ki­csit meglepetten néz az asszisztensnőjére. Majd rendelkezik. — Nővérke — egy félórára szabadságo­lom. Tekerje le a szalagot. Nincs más megoldás. — Az embernek meg kell tartani a szavát, — bólint bo- csánatkérően a kissé különös arcot vágó nővér felé. (bi) SüPbO«R«T Lesz asztaliteniszező utánpótlás! A Kinizsi asztalitenisz­szakosztálya az utánpótlás biztosítására tehetségkutató ügyességi versenyt rendezett. A kezdeményezés és a jó szervezés mindenféleképpen dicséretet érdemel. Nagy Im­re edző felkereste a helyi ál­talános iskolákat, a szak­osztály-vezetőség plakátokat készített, és azokat az isko­lákban függesztették ki. A nevelők is pátfogolták a jó kezdeményezést. A tervezett négy verseny a többszörösére sikerült. Nagy volt a lelkese­dés a harmadik-negyedik-ötö- dik osztályosok között, akik között rendezték a versenyt. A Petőfi-iskolából 41, a Kos- suth-iskolából 32, az Arany- iskólából 26, a Rákóczi-isko- lából 4, tehát összesen 103 (!) fiatal vett részt a felmérésen. Az sem volt akadály, ahol váltott „műszakban” . folyik az oktatás, mert azoknak a tanulóknak a következő hé­ten tartottak versenyt. A résztvevők egyharmada leány volt. A felmérés elsősorban a labdával végzett ügyességi játékokból állt: célbagurítás, pattintás stb. Az elérhető pontszám 45 volt. A résztve­vőkből 41-en az átlagos, vagy azon felüli pontszámot érték el. A legjobbak közül kieme­lünk néhányat: Farkas Tibor Kossuth, Nagy Attila Arany, Németh Zoltán Rákóczi, Kis- prumik Péter Petőfi iskoláso­kat. A lányok közül Tóth Eszter, Langer Zsuzsanna. Márkus Edit — mindhárman Arany iskolások, és Magyar Gabriella, Petőfi iskolás bi­zonyult a legügyesebbnek. A tehetségkutató verseny óta a gyerekek megismerked­tek már az asztalon való já­tékkal is, s egy-egy edzésen bizony szűk volt a terem! Ezen a héten pedig sor kerül a sportiskolái felvételi ver­senyre is. Ha továbbra is ilyen marad a kis sportolók lelkesedése, nem lesz gond az asztaliteni­szezők utánpótlása; Birkózásban: három első helyezés Vasárnap Dabason kelet­magyarországi birkózóver­senyt rendeztek az úttörők­nek, szabadfogásban. Nyolc sportkör mintegy 60 indu­lója között ott volt 13 kö­rösi fiatal is, s közülük nyol­cán értek el dobogós helye­zést. A 29 kg-os súlycsoportban3 Budai Sándor, 32 kg-ban: Varga Gyula és 63 kg-bant Szécsény Imre az első helyen végzett. Súlycsoportjukban másodi­kok lettek: Majzik János (41. kg.), Horváth Dezső (45 kg.), Nagy Miklós (49 kg.), és Dér Dezső (58 kg.). 68 kg-ban Horváth György, lett a harmadik. Lelkesedésből és küzdeni- tudásból is kitűnően vizsgáz­tak a fiatal körösi birkózók. CSÜTÖRTÖKI SPORTMŰSOR Asztalitenisz Sportotthon, 17 óra: A Ki­nizsi sportiskolájának tehet­ségkutató versenye, felvételi vizsgával. 19 órakor: a vá­rosi férfi Tízek bajnokság mérkőzései, valamint a városi serdülő Tízek bajnokság má­sodik része. j — sulyok —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom