Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-12 / 291. szám

"‘"’ZMírlap 1970. DECEMBER 12., SZOMBAT Jön a vázé! hígított zománcbevonat MA: Tűz-, sav-, viz­es ütésálló festékek Gyorsan felfelé ívelő vonal vezet a mostani dátumhoz: de­cember 10-én elérték az évi egymilliárdos értéket a BU- DALAKK festékgyáraknál. Az egy évtized mérlege: változat­lan létszámmal háromszoros produkció, nyolcvanféle új­donság. Ma már a gépkocsik kipufogógáz-dobjának forró­ságát álló, a tenger sós vizét bíró, a sav marásának és az ütéseknek ellenálló festékek egyaránt készülnek az ország legnagyobb, ilyen termékekét előállító vállalatának Jóformán mindenhol fel­használhatják készítmé- ) nyeiket, épületeknél, fes­tett talajú pályák készíté­sénél, s a házi munkáknál egyaránt. Az utóbbi tételhez hozzáfűz­hetjük, ha az alapanyagárak nem változnak lényegesen, ja­varészüket olcsóbban akarják árusítani. További újdonság a vízzel hígítható zománcfesték, amelyet levegőn száradó és • kemencében ráégethető va­riációban készítenek rövide- -sen. Ez azt jelenti, hogy meg­szűnik a tűzveszély, s az ed­digi oldószerek párolgása nem veszélyezteti az egészséget sem. A BUDALAKK tegnapi saj­tótájékoztatóján munkatár­sunk szóbahozta, hogy a sok­féle rendeltetésű festékek, lakkok használatáról, alkal­mazási lehetőségükről és elő­írásaikról jóformán semmit ] sem tudnak az emberek. Még I a festéküzletekben is szegé­nyes eligazítást kapnak. Ezért | a mostaninál nagyobb pro­pagandára van szükség, jobb tájékoztatásra. A válaszból ki­derült, hogy erről tudnak a vállalat vezetői is, s igyeksze­nek néhány jelentős lépést tenni. Többek között színt keverő automata gé­peket hoznak külföldről, amelyekkel a kiválasztott vagy behozott minta alap­ján percek alatt előállít­hatják a kívánt összeté­telt. A megyei szakemberek, eladók részére 's a jövő év elején né­hány napos továbbképzést, tá­jékoztatást tartanak, hogy a betérő vásárlóknak a legjobb tanácsot adhassák. T. Gy. Izsópfinálé Az ország legnagyobb „illa­tos” mezőgazdasági üzemében, a Somogy megyei Darány- pu:ztai Állami Gazdaságban befejeződött az illóolaj növé­nyek, a francia és angol le­vendula, az izsóp, a tárkony, a muskotályzsálya feldolgozá­sa. A növényekből több mint ezer kilogramm olajat vontak ki. A kozmetiloai, gyógyszer- és élelmiszeriparban felhasz­nálható növénykivonatok ér­téke meghaladja a 15 millió forintot. Galgahévíz, Rákóczi Tsz ÖNETETŐ, ÖNITATÓ, GÉPESÍTETT TAKARÍTÁS — Megint gazdagabbak let­tünk — mondta tegnap dél­után nem kis megelégedéssel a hangjában a galgahévízi Rá­kóczi Termelőszövetkezet el­nöke, Mészáros János. Ezen a napon adták át ugyanis az új, 98 férőhelyes szarvasmarha-istállót, a 36 férőhelyes sertésfiaztalót és 137 hold új telepítésű gyümölcsöst. I Éppen ideje volt már, hogy szerény szarvasmarha-állo­mányuknak legalább egy ré­sze új fedél alá kerüljön. A irégi, elavult szerfás istállók­ban már nem volt gazdaságos a tejtermelés. Az új épületben — amely több mint kétmillió •forintba került — mindent j gépesítettek. Gép feji a tehe­neket, gép viszi ki az almot az 'istállóból, gép rakja föl a von­tatóra. Az itatok önműködő- ek, a jászolba pedig kis kocsik szállítják az állatok élelmét. Jövőre e mellett az „első fecs­ke” mellett felépítik majd a hetven férőhelyes borjúneve­lőt és az ötven férőhelyes marhahizlalót is. Lehet, hogy egy év múlva már arról számolhatunk be, hogy lebontották a ré­gi szerfás istállókat. A sertésfiaztató olyan, mint­ha egy kísérleti telep új épü­lete lenne. Az elnök vélemé­nye szerint, ha már építkez­nek, a jövőre is gondolnak. Ezt bizonyítja a 127 hold új telepítésű gyümölcsös, amely csak öt év múlva hoz először termést. Részletes piackuta­tást végeztek, mielőtt elhatá­rozták, hogy kajszibarackot és meggyet telepítenek. Már befejezéséhez közele­dik a 300 ezer köbméteres víz­tárolójuk építése is; segítségé­vel az öntözéses kertészetüket bővíthetik. Fő ágazatuk a ker­tészet, annak ellenére, hogy a környék vízszegény. Eddig mindössze 70 hold növényzete kapott mesterségesen nedves­séget. Az új víztároló további 150 hold öntözését teszi lehe­tővé. A kertészet jelenleg be­vételük 50 százalékát adja. 1971-ben valószínűleg még ennél is többet. — Idén hárommillió hét­százezer forintot költöttünk beruházásra — mondja a té­nyeket a főkönyvelő, Kolesza János. — Ebből gépekre több mint félmilliót. Építettünk szervizműhelyt is, és vegyszer- raktárat. Szeretnénk még há­rom teherautót is vásárolni, hogy a szállítási gondjainkat teljes egészében megoldjuk. Ha sikerül megvenni a kocsi­kat, négy és fél millió forin­tos lesz az évi beruházásunk. Gazdag gazdaság hírében áll a galgahévízi Rákóczi. Sokan azt mondják, hogy itt csak a pénzre mennek, kuporgatnak. Pedig ez a megállapítás nem fedezi teljesen az igazságot. Szeretnek jól élni, szeretnek szép házakban lakni, de nem feledkeznek meg a kulturális igényekről sem. Idén például 140 ezer forintot költöttek uta­zásra. Negyven asszony Lengyel- ' országban üdült tsz-pén- zen, a sportkört és a köz­ségi művelődési intézmé­nyeket is közel 100 ezer forinttal támogatják. Galgahévízen a három új beruházás tegnapi átadása azt fémjelzi, az itteni emberek nemcsak a jelenre, jövőjükre is gondolnak. Ma több mint 100 autó van a községben, né­hány év múlva talán minden család kocsin fog járni. Igaz, a napi munkaidő még több mint nyolc óra. < M. Kovács Attila Volt MADISZ-osok találkozója Cegléden Mint már közöltük, ma két­napos program kezdődik az alföldi városban, Cegléden. A volt MADISZ-tagok látogat­nak ide, ahol délután két órakor a városi tanács dísz­termében Kürti András vb- elnök fogadja őket. 80 MADISZ-tagot várnak a találkozóra s természetesen nem hiányozhatnak a KISZ- tagok sem. összesen 130-an vesznek részt a program- sorozatban. Elkészítették már a városnézés pontos tervét. Az ÉVIG hármas számú mo­dern üzemegysége után az új kórházat tekintik meg, majd ellátogatnak az új lakó­telepre és a Közgazdasági Szakközépiskolába. Az esti program — összejövetel KISZ- esekkel, majd közös vacsora, másnap pedig a múzeum ál­landó kiállításának megtekin­tése és búcsúebéd a Berda- kocsmában. A Magyar Tele­vízió felvételt készít a talál­kozóról. Iskolás lelki stress Szekszárdon befejeződött az I. országos felnőttoktatási kon­ferencia és tapasztalatcsere. Egyebek közt rámutattak: a felnőttek restellik, hogy idő­sebb korukban kell pótolniuk például az általános iskola fel­ső osztályait, amikor esetleg gyermekeik már középiskolába vagy egyetemre járnak. E „lel­ki stress” eloszlatására is megfelelőnek látszik a Tolna megyében már tucatnyi helyen bevezetett új felnőttoktatási forma. Eszerint a tsz-tagok vagy az ipari üzemek, vállala­tok, ktsz-ek dolgozói nem is­kolába járnak, hanem a műve­lődési házban rendezett osztá­lyozóvizsga-előkészítő tanfo­lyamon vesznek részt. A ko­rábbihoz képest negyedannyi idő alatt felkészítik őket a vizsgákra, amelyeket másutt tehetnek le. A nyolcadik általános elvégzése után a kemencei lányok községükben is találnak munkát a 20 éve alakult ktsz műhe­lyében. A Ganz Árammérő és a Híradástechnikai Gyár részére készítenek apró műanyag alkatrészeket. (Gábor foto) Jobban felkészült a kereskedelem Holnap: ezüstvasárnap December 13-a: ezüstvasár­nap. Ezen a napon lesz az utolsó előtti nagy karácsonyi roham az üzletekben. A Pest megyei Tanács kereskedelmi osztálya értesítése szerint az egész évben vasárnap is nyitva tartó élelmiszerboltok, piacok, édesség- és dohányboltok, vi­rágboltok a szokásos vasárnapi nyitva tartás szerint, a főútvonalakon és a ke­reskedelmi központokban levő iparcikk-, ruházati és könyvesboltok, valamint az áruházak 9 órától 13 óráig lesznek nyitva. MÁV-újdonságok Univerzális tolatómozdonyok — mozgótetős teherkocsik A vasút dieselesítési és villamosítási programjának megfelelően tovább korszerű­síti járműparkját — 1971-ben a MÁV mozdonyok és vasúti kocsik beszerzésére csaknem kétmilliárd forintot fordít. A következő évben 20—25 3000 lóerős szilícium- egyenirányítós villany­mozdonyt és két 2700 lóerős, villamos fűtéssel ellátott — személy- és tehervonat vontatására egy­aránt alkalmas — Diesel-moz­donyt vásárolnak. Újdonság lesz az a korszerű, univerzá­lis, 400 lóerős Diesel tolató­mozdony, amelyből öt kerül forgalomba jövőre. A jövő év­ben előreláthatólag 10 MDA típusú, tíz tonna tengelynyo­mású motorvonatot vásárol­nak. Ezekkel a vonatokkal, amelyek egy motorkocsiból és öt személykocsiból állanak, már az idén megismerkedhe­tett a Szeged környéki utazó- közönség. A vontatott járművek kö­zül a személykocsik egy részét a MÁV Dunakeszi Járműjavító Vállalata, másik részét pedig a Magyar Vagon- és Gépgyár gyártja. A belföldi helyi forgalmat a MÁV maga látja el kocsikkal, a nemzetközi járatokra pedig Győrből vásárolnak személy- kocsikat. Mintegy kétezer te­herkocsit vásárol a MÁV a KGST-országokból és Indiá­ból, néhány százat pedig ma­ga készít járműjavítóiban. A teherkocsik közül újdonság lesz a Csehszlovákiából im­portált 200, eltolható tetős, kéttengelyes vagon: ilyen tí­pusú kocsik eddig még nem futottak a MÁV vonalain. Ugyanúgy lesz egy hét múlva, aranyvasárnapon is. Ez a nyit­va tartási rend természetesen nemcsak a megyei, hanem a fővárosi üzletekre is vonatko­zik. Az idei karácsonyra a keres­kedelem jobban felkészült, mint ezelőtt bármikor. A ceglédi szövetkezeti áruház ellátásáról Opra László igazgatóhelyettest kérdeztük. — Már most 4—500 ezer fo­rint a napi forgalom — mond­ta —, ami jóval nagyobb a ta­valyinál, ám az igazi rohamra még csak ezután számítunk. Legkeresettebb áruink: a női -fehérneműk, a kötöttáruk, a női és gyermekcsizmák, vala­mint a férfi-női konfekcióru­hák. Slágerünk pedik a valódi bőrből készült olasz női csiz­ma és a — szintén import — szintetikus fehérnemű. Hiány­cikkünk nincs. — Nálunk is csak ezután kezdődik a „hajrá” — mondja Csányi Attila, a gödöllői Sza­badság téri szövetkezeti áru­ház vezetője. — Napi forgal­munk 450 ezer forint. Legkeresettebb áruink: a jugoszláv olajkályhák, a TREVIRA kötöttáruholmik, a maxikabátok, a bundák. Nálunk sincs hiánycikk, és számításaink szerint nem is lesz. Százhalombattán Versics Já­nos, az ÁBC áruház vezetője, készségesen tájékoztat: — Olyan tervünk van, amelyről eleinte azt hittük, hogy nem is tudjuk teljesíteni, de az eddigi forgalom alapján úgy látszik, minden rendben lesz. Naponta 70—80 ezer fo­rint értékű árut adunk el. Le­hetőségeinkhez képest felké­szültünk, de még így is jócs­kán akad hiánycikk. Nem kap­ható gyermek játék babakocsi, szánkó, Szokol rádió, és rövi­desen elfogy a nagyon kere­sett elektromos kávédaráló is. Különben a villanyborotva és az autoszifon a sláger... M. S. Fegyvert s bátor szívet! Háromszázötven évvel ez­előtt született a „Szigeti ve­szedelem” szerzője, Zrínyi Miklós, a kor legnagyobb köl­tője, a török elleni háborúk ki­magasló hadvezére. Az évfor­duló alkalmából Pécsett pén­teken ünnepi megemlékezést tartottak. A tanárképző főisko­lán előadások hangzottak el Zrínyiről, a költőről és a poli­tikusról. Ezt követően a főis­kola irodalmi színpada, ve­gyeskara és kamarakórusa „Fegyvert s bátor szivet!” cím­mel irodalmi-zenei műsorral adózott Zrínyi Miklós emléké­nek. Ügetőcsikók Rádiházán A Zala megyei Baki Állami Gazdaság rádiházi versenyló tenyésztő telepe évenként 30 —40 csikót ad át a Lósport Vállalatnak. Jelenleg 140 lo­vuk fut az ügetőn, 11 pedig a galopp-pályán. Rádiházán kö­rülbelül másfél évszázados múltja van a versenyló-te­nyésztésnek, de nagyobb arányban csak 1949-től te­nyésztenek sportlovakat. A rá­diházi csikókkal nemcsak ide­haza, de külföldön is elégedet­tek, néhány éve külföldiek is vásárolják a zalai sportlova­kat. A rádiházi versenypályán az idén az 1971-ben ügetőre kerülő csikókat készítették elő. 30 másfél éves csikót kül­denek Budapestre, amiből 20- at már el is szállítottak. Az első vidéki automata bábuállitó A magyar tekesport vidéki központjában, Nagykanizsán, pénteken ünnepélyesen fel­avatták az ország első vidéki bábuállító és eredményjelző berendezését. A nagykanizsai sörgyár modern tekepályájá­nak berendezését egy svájci cég szállította, és a Villamos Automatikai Intézet szerelte fel. l’jjászületés Szentendrén A harangláb tetszhalála Dr. Erdélyi Zol­tánnak, a Népraj­zi Múzeum tudo­mányos munka­társának irányítá­sával lebontják a nemesborozvai haranglábat. A nyírbátori mellett ez volt a legrégibb harang­láb hazánkban. 1676-ban épült, a legősibb típus sze­rint, úgynevezett fiatornyos formá­ban. Közepén egy nagy, négy sarkán egy-egy kisebb tornyot képeztek ki. A bontás meg­kezdődött. Az egyenként körülbelül nyolc­mázsás sarokosz­lopokat daruval emelik ki, hogy sértetlenek ma­radjanak. Mint a lebontásnál kide­rült, a hatalmas oszlopokat annak idején milliméter­pontossággal il­lesztették össze. Ezért tudtak el­lenállni 300 évig az időjárás vi­szontagságainak. A haranglábat a jövő év tavaszán a szentendrei sza­badtéri néprajzi múzeumban építik fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom