Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-10 / 289. szám

8 1970. DECEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Szezái nyílj meg! Az Ezeregyéjszaka meséinek ez a varázsigeje jutott eszem­be a minap a sűrű sorban, a trónszeru pult előtt, ahol tü­relmesen várakoztam, hogy a pult fejedelemnője kegyes pil­lantásával engedélyt adjon szerény óhajtásom aiazatos el- rebegesére. A soman egy őszcs hajú hölgy előzött meg, aki mar előterjeszthette feiségio- lyamodványát nyolcvan centi­méter hosszú, széles gumisza­lag iránt, mondván, hogy az a férje tréningnadrágjaoa kelle­ne, mivelhogy a regi már el­vesztette i ugalmasságát, ki­nyúlt és így a nadrágot ál­landóan a lecsúszás veszedel­me fenyegeti. A pult ifjú és bájos fejede­lemnője kegyesen bólintott, majd a háta mögé nyúlt, ki­húzott egy fiókot, abból ki­emelte az illetékes tekercset, legombolyított róla valameny- nyit, a méterrúdon, amely uralkodói jogarként és igen kecsesen állt szépvonalú kezé­ben, lemérte a kívánt hosszú­ságot, majd csillogó ollójával le is nyisszantotta, a követke­ző pillanatban pedig már megkezdte a csomagolási mű­veletet is. A vásárló hölgy, valami gyanúsat láthatott raj­ta, mert alattvalói tisztelettel engedelmet kért, hogy csoma­golás előtt közelebbről is meg­tekinthesse. Némi vonakodás után kezébe kapva a gumit, csodálkozva állapította meg, hogy az két darabból áll, egy rövidebből és egy hosszabból, a kettőt diszkrét gombostű tartja csak össze. — Kérem szeretettel — sut­togta —, nekem egy darabban kellene ez a gumi, így nem használhatom. — Sajnálom — szólalt meg hűvösen a pult uralkodónöje — nekem ezt a kisebb dara­bot is el kell adni. Különben mi lenne a . leltárammal? Kell, vagy nem kell?! —- csattant aztán a dekrétum a pult mö­gött, és a kecses kacsók már megmozdultak, hogy az egész tekercset visszadobják a fiók­ba. — Idehallgasson — mondta most a vásárló szándékú hölgy — én se most léptem le a fal­védőről. A kisasszony keze hirtelen megállt a levegőben, tekinte­te ijedten tapadt a vevő arcá­ra, majd rövid habozás után, de * igen fürgén letekert a tekercsről és lemért egy nyolc­vancentis új darabot, még pe­dig egyben, becsomagolta és udvariasan nyújtotta át a vevőnek. Azóta is töröm a fejemet a titok nyitján: piitől kaphatott olyan varázserőt ez a falvédős hasonlat, mint amilyen varázs­ereje az ősrégi arab mesékben az indiai növény nevének, a szezám-nak volt? m. L fT' ^ C 1 ^ A telki vadászháznál trái'eakiállítást rendeztek, amelyen az X rOlCa.DCHlllt3.tO aranJT-> ezüst- és bronzérmes szarvashibák agancsai szerepeltek. A sok aranyérmes között feltűnést keltett egy világrekorder dátn lapátos bika agancsa is, amelyet Tolnai Ferenc lőtt 1979 októberében Gyulajon. Az idei, sikeresnek mondható vadászszezonban már eddig 85 aranyérmes, 292 ezüstérmes és 860 bronzérmes szarvast ejtettek el a vadászok. ANKÉT GÖDÖLLŐN HA NEM FÁJ A FOGA, AKKOR IS VÁRJA A FOGORVOS December közepéig itt is, ott is a megyében, üzemekben, is­kolákban, megjelenik a körze­ti fogorvos és előadást tart a fogápolás fontosságáról, de ar­ról is beszél, hogy ha fáj a fog, feltétlenül el kell menni rendélőjébe, sőt, ha nem fáj, akkor is. Ezek a felvilágosító előadások hozzátartoznak a mostani fogászati hónap prog­ramjához; Jó alkalom a „Jó fog — jó egészség” hónapja arra, hogy rámutassunk, miként fejlődött Pest megyében a fogorvosi hálózat. Tíz esztendőnél ré­gebben a szakorvosi rendelő- intézetben, fogorvost is. felke­reshettek a betegbiztosításban részesülők. Azóta egymásután alakultak a fogorvosi körze­tek. 1980-ban a megyében még csak 27 ezer lakosra ju­SZALONNA ES KARAJ Megtervezték a sonkáját Évente egymillió jószág Nem is lehet másként. Aki csak arra jár, mindenki a gömbölyödő jószágok kerekeb­bik végét figyeli. Meg is kell tenniük, hiszen programszerű előírás, mekkora legyen a sonka. A jelek szerint legke­vesebb 20 kilósra formálódik a Herceghalmi Kísérleti Gaz­daságban előállított új törzs- állomány utódainál. De nem­csak ezt tudtuk meg Góg László igazgatótól. — Szigorú előírásoknak kell megfelelni. A szalonna a sertés hátán nem lehet vas­tagabb három centiméternél. A karaj egyharmadával na­gyobb lesz, mint más típusok­nál. Ráadásul fél év alatt meg kell haladni a száz kilós súlyt. Ennyi idő múltán a ta­karmánymérlegnek is ked­vezőnek kell lennie: száz- kilós állat felneveléséhez 300—320 kiló abrakot használni. A kiszemelt jószágokat a modern, önetetővel, ön italé­val ellátott, kívülről alumíni­um hullámlemezzel borított épületekben nevelik, illetve szaporítják. Néhány nagygaz­daság kapja innen az állat­küldeményt, az alapanyagot, s onnan további keresztezés, szaporítás után az ország minden részébe szétküldik a sonkasertést. Így sikerül éven­ként egymillió, különleges kívánságnak megfelelő vágó­állatot előállítani. Mindennek egyik fontos feltétele a szs- poraság: egy anyakoca után 20 hízóval számolnak. Mindez kitűnően beleillik abba a hús­programba, amelynek ered­ménye majd a hazai piac tel­jes ellátása lesz, a korábbinál jobb minőségű, nagyobb kö­vetelményeknek megfelelő húsáruval. A gazdaság egyébként sa­ját sertés- és egyéb állat­állományának házi ellátá­sára, a takarmánykeveré­kek helyi előállítására tö­rekszik. Ennek szolgálatában építe­nek 25, millióért egy korsze­rű, nagy keverőüzemet, mely már működik is. T. Gy. Csömör-Szabadságtelep HÉVSÍN Szerdán kora hajnalban el­tört a HÉV-sín Csömör és Szabadságtelep között. Baleset szerencsére nem történt, mert a törést az arra haladó sze­relvény vezetője még ráhaj- tás előtt észrevette. A BKV ügyeleti szolgálata azonnal intézkedett: a forgalmat a kavicsbánya-ilonatelepi kité­rő felé terelte. Ezzel az út­iránnyal viszont néhány HÉV-megálló kimaradt volna a közlekedésből, ezért a Sza­badságtelep és Cinkota kö­zött ingajáratot állítottak for­galomba. A hibát valamivel 7 óra előtt sikerült kijavítani, azóta a HÉV-forgalom za­vartalan. tolt egy fogorvos, ma pe­dig pontosan 5351-re. Általában minden két általá­nos orvosi körzetre jut egy fogorvosi körzet. Ez pedig az országos átlagnál jobb ugyan, de még mindig nem tartják kielégítőnek a megye egész­ségügyi vezetői. Jövő év júniusában, amikor az egyetem az új diplomáso­kat kibocsátja, ismét kerül néhány fiatal fogorvos Pest megyébe, új, korszerűen fel­szerelt rendelők nyílnak és akkor a jelenlegi arány meg­javul. Igaz, hogy még akkor sem éri el Pest megye a kívá­natos arányt, ami 3000 lakos­ra irányoz elő egy-egy fogor­vost. Erre csak a későbbi években kerülhet sor. A jelenlegi fogorvosi lét­szám viszont ahhoz már ele­gendő, hogy rendszeresebb fo­gászati szűrés és gondozás alakuljon ki a megyében. Ez a megelőző munka Pest megyei kezdeményezés. Három éve dr. Reményi Ist­ván dunakeszi és dr. Radnai Tahi ás felsőgödi körzeti fog­orvos, egymással összefogva felhasználta a tüdőszűrést, megvizsgálta a két község la­kosságának túlnyomó többsé­gét. Nemcsak odvas fogakat találtak és vettek kezelésbe, a szájban előforduló más beteg­ségeket, két-három esetben még rákot is felfedeztek. És .mert korán észlelték, szakor­voshoz utalták, a beteg meg is gyógyult. A gyermek fogainak állapo­tát rendszeresen ellenőrzi az iskolafogorvos. Elkelne azon­ban a felnőtteknél is, hogy évente legalább egyszer meg­mutassák az orvosnak fogaza­tukat. Általában nem gondolnak rá az emberek, milyen rendkívül sok komoly baj származhat a beteg fogták Ha gennyesedás lép fel és azt nem szüntetik meg, fertőző góc képződik a szájban és eb­ből sokféle betegség eredhet. Elég csupán a szív- és vese­bajt megemlíteni a legveszé­lyesebbek közül. Mivel sokan, ha érzik és tudják is, hogy baj van a fo­gukkal, akkor sem mennek fogorvoshoz, ezért fel kell hívni a felnőtt lakosság fi­gyelmét, hogy keresse fel a fogászati rendelőt időnként, még akkor is, ha nem fáj a foga. A felvilágosító munká­ban a fogorvost a közeti or­vosnak és az egész egészség- ügyi hálózatnak, meg a tár­sadalmi szerveknek támogat­niuk kell. De hogyan támogas­sák? Erről a kérdésről Gödöllő város tanácsának egészség- ügyi osztálya kezdeményezé­sére a megyei tanács egész­ségügyi osztályának egészség­nevelő csoportja december 16- án megyei fogászati napot rendez Gödöllőn. Sz. E. Mg: Biß ELNÖKSÉGI ÜLÉS A népszerű üdülő- és kirán­dulóhely, a Dunakanyar hely zetéröl tárgyalnak ma dél­előtt, elnökségi ülésen, a Du­nakanyar Intéző Bizottság tag­jai. Az elnöki beszámolóban dr. Balassa Gyula, a DIB elnöke foglalkozik a Dunakanyar fej­lesztésével kapcsolatos kérdé­sekkel, szót ejt a már meg­valósított tervekről, valamint a megoldásra váró feladatok­ról is. Ezután a 11 -szakbizottsági elnök számol be 1970. évi te­vékenységükről, s ismertetni fogják az elkövetkezendő ter­veket és tennivalókat is. A DIB jövő évi munkaterv­javaslatát Körösi Lajos titkár ismerteti majd az ülés rész­vevőivel. EXPRESS-T AJEKOZT ATO Külföldön: 30000 fiatal Kemping Várnában — Hitellevélre is Tegnap délelőtt a Hotel If­júságban tartotta sajtótájé­koztatóját az Express Ifjúsá- sági és Diák Utazási Iroda. Horváth Sándor gazdasági igazgató beszámolt arról, hogy idén 30 ezer magyar fiatal utazott az Express segítségé­vel külföldre, 20 százalékkal több, mint 1969-ben. Legtöb­ben — nyolcezerkétszázan — a Szovjetunióba látogattak. Magyarországra 60 ezer kül­földi fiatal érkezett, és mint­egy 400 ezer vendégnapot töltöttek az ország külön­böző tájain. A gazdasági igazgató örömmel újságolta, hogy jelentősen fej­lődött a belföldi turizmus is. Pontosan 150 ezren — közöt­tük 12 ezer diák — üdülnek Magyarország legszebb tájain. Hetvenkétezer turista pedig részt vett az „Ismerd meg ha­zádat” mozgalomban. Érdekes és hasznos kezde­ménye az Express Utazási Irodának hogy Várna mellett egy vadregényes tengerparti erdőben magyar ifjúsági kem­pinget épít. Ide nemcsak cso­portosan érkezhetnek a fiata­lok, hanem az egyéni turistá­kat is szívesen fogadják. Egyetlen kikötés a magyar ál­lampolgárság. Természetesen, Magyaror­szágon sem hanyagolják el a kempingék és touringhotelek építését. Többek között Verő­cén már meg is kezdték egy 130 férőhelyes ifjúsági idény­szálló építését. Balatonfüreden pedig új nemzetközi szálló nő ki a földből, 600 férőhellyel. A sajtótájékoztatón részt vett a Pest megyei kirendeltség vezetője, Czakó Imréné is, aki elmondotta, hogy szűkebb hazánkból ebben az évben ezerrel többen utaztak kül­földre, mint ainennyi terveik­ben szerepelt. Csaknem 1760 Pest me­gyei fiatal kereste fel a legkülönbözőbb országo­kat. Legtöbben — 580-an — az NDK-ba utaztak. Négyszáz­tízen a Szovjetuniót és közel háromszázan Csehszlovákiát látogatták meg a megyei iro­da közreműködésével. Űj kezdeményezése a me­gyei Express Irodának, — melynek sajnos, nincs önálló helyisége ügyei intézésére —, hogy az Országos Takarék- pénztár Pest megyei fiókjával együttműködve, hitellevélre is szervez külföldi utazásokat. A megye fiataljai közül mintegy háromezren vettek részt országjáráson, Pest me­gyébe pedig 490 külföldi és 1200 hazai fiatal látogatott. Megnyílt a királyréti Express-üdülö Háromnegyedévi szünet után ismét érkeznek lakók a Szo- kolya melletti Királyrétre, a KISZ Pest megyei Bizottságá­nak volt vezetőképző iskolájá­ba. Az épület új gazdája az „RENDOS SZEL KÖLLÖTT..." Valaha megszokott volt, ma már ritkaságszámba megy, Pest megyében csak egyetlen szélmalom van, Cegléden és Csemőn is túl: Hantháza ha­tárában. Itt lakik a közeli ta­nyán idős Király József né. Mondják, ő ismeri csak a ma­lom históriáját. — Mikor építették? ■— Azt csak a jóisten tudja. Nagyon régen. Rendös szél köllött, ami forgatta a vitor­lát. Nem volt könnyű a mol­nárnak, ha éjszaka fújt, ak­kor köllött őrölni... — Meddig működött? — Fakan József volt az utolsó gazdája. Neköm kö- rösztapám. meg nagybátyám volt. Tőle vette mög a város. De széthordták már azóta. Fá­ból volt a vitorlája, vászon­nal borítva. Rendös malom volt ez.... Aki ennél többet akar tud­ni, menjen Kecskemétre, a le­véltárba, dr. Balanyi Béla igazgatóhoz. — Nemesik Pál építette, ö volt a leghíresebb ács a kör­nyéken. Négy malma járt a körösi határban. Az 1860-as évektől a 20-as évekig hasz­nálták. Két kőre járt a hol­land rendszerű malom. Ha jól fújt, 6—8 zsákkal is meg­őrölt egy nap. Hatalmas fa alkatrészeid tölgyből valók, csak a fogakat faragták som­ból, hogy ne törjön. Mi lesz a malom sorsa? Nincs megmondhatója. Nagy lélekkel megvette a város, idestova ötven éve, talán hogy az enyészetnek adja át. Ahány óv, annyi terv. Mondhatni: több terv, mint forint. Előbb arra gondoltait a pat­rióták, mindenestül be kéne vinni Kőrösre, a Cifrakertben újjáépíteni. Most már azzal is megelégednének, ha legalább a bontásra, az értékes faanyag elszállítására lenne pénz. Am, a költségvetési szűkmarkúság­tól ezt is nehéz remélni. A műemlék malomra nem lehet panaszkodni. Száz éve állja a sarat, félszázada gaz­dátlanul, elhagyatva. Most már nem bírja sokáig, akármi­lyen erősen is Élesztgette ösz- sze Nemesik uram. Most már a városi és megyei tanácsnak, és a Műemléki Felügyelőség­nek kellene tenni valamit. Nem szabad elpusztulnia! (paládi) Express Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda a közelmúltban fe­jezte be a felújítási munkála­tokat, ezért ebben a hónapban már a megszépült épületbe jöhetnek az „első fecskék”. — Jönnek is? — kérdeztük Popon Sándor gondnoktól. — Szilveszterre már mind a hetven ágyunk foglalt, ad­dig azonban van még bőven üres hely... Hiába, egy új üdülőt megismertetni nem kis feladat még akkor sem, ha ez a Börzsöny egyik legszebb vi­dékén található, sőt a kör­nyék kitűnő sportolási lehető­séget is nyújt. — Milyen felszereléssel várják az érkezőket? — Van rexasztalunk, lehet pingpongozni, de ez még csak a kezdet, hiszen később újabb játékokat is szerzünk. Ma még nincs konyhánk, az csak 20-án nyit, addig viszont a környék­beli üdülők segítenek az étke­zés megoldásában. Kényelmes ágyaink vannak, egy szobában kettő, vagy több, de ettől füg­getlenül mindegyikért egység­árat kell fizetni, 35 forintot. —ms— Telelés Budaörsön A Csongrád megyébe kihe­lyezett hét repülőgépes nö­vényvédelmi brigád eredmé­nyesen zárta az idényt: a ter­vet túlteljesítve, 230 000 hol­don folytattak műtrágyázást, vegyszeres, gyomirtást és a hagymaföldeken peronoszpóra elleni védekezést. Most már valamennyi repülőgép vissza­tért budaörsi állomáshelyére, ahol a téli karbantartás és fel­újítás van soron. Január vé­gére várják vissza Csongrádba a mezei flottát, de már meg­növekedett számban, mert két új típusú Z—37-es csehszlovák gyorsjáratú gép is érkezik. Fenyők a Sörház utcában A karácsonyi ünnepek „kel­lékei”, az illatos fenyőfák első szállítmánya kedden megérke­zett a Tolbuchin körúti nagy­vásárcsarnokba is 4468 folyó­méter fenyőből válogathattak már szerdán reggel a vásárlók. Az árusítást — a korábbi évek­hez hasonlóan — a Sörház ut­cában bonyolítják le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom