Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-11 / 264. szám

ns » liccrei ^JCírSap 1970. NOVEMBER 11., SZERDA Kastéllyal vallott szerelem Szép számú látogatóval együtt érkezünk a Székesfe­hérváron már világvégének számitó Mária-völgybe. Itt látható ugyanis az a különös idegenforgalmi csemege, amit Bory-vár néven tart számon az útikalauz. A látogatók eb­ben a szép, de furcsa épít­ményben ízlésüknek, érdeklő­désüknek megfelelően a leg­különbözőbb dolgokat kere­sik és találják meg. A legtöb­ben romantika után kutatnak. Bory Jenő, aki a százád elején úgy határozott, hogy évtizedek munkáját egy „kacsalábon forgó kastély” felépítésére for­dítja, hogy minden szünidő­ben, amelyet a Budapesti Képzőművészeti Főiskola szobrászati tanszékétől távol tölthet, tornyok, árkádok ter­vezésével és beton keverésével foglalkozik. S mindezt azért határozta el a neves szobrász- művész és művészeti pedagó­gus, hogy virágcsokor, ékszer, szép szavak helyett ezzel a kastéllyal valljon szerelmet (feleségének. Ez a romantika. Aki a kuriózumot keresi, az ,$em csalódik. A vár kanyargó I folyosói, lovagtermei, kápolná­ja, kertje telis-tele van érde­kességekkel. Találunk itt fel mem robbant bombát a máso- \dik világháborúból, oszlopot itartó hindu szent elefántot, ókeresztény szentek szobrainak i szomszédságában; Bory tanár iúr pallosjogát szimbolizáló trozsdás nyakazószerszámot, \kőbe vésett forró verssorokat i;feleségéhez. (Meg kell őszin- \tén mondani: Bory Jenő ki­váló szobrász, kitűnő építész, >de nagyon közepes verselő tvolt, bár 1938-ban nyomtatás­iban is megjelent egy kötete.) Aki pedig művészetet keres, az több száz alkotás közül vá­laszthatja ki a megtekintésre igazán érdemeseket. Eredeti­ben láthatók Bory Jenő mély érzéstől ihletett portréi felesé­géről, másolatban pedig az or­szág különböző pontjain felál­lított szobrai, amelyek közül Batthyány Lajos emlékszobra Ikerváron, a Szeplőtelen Má ria szobra Kaposvárott, Szent Imre herceg reliefje Kalocsán, a tanítás szobra Kecskeméten, Haydn-domborfttű Fertődön, Toldy Ferenc, Horváth Mihály és Szalay László mellszobra a szegedi panteonban, Blaha Lujzáé Szentesen található eredetiben. A vár szobordíszei közül érdekes csoportot alkot­nak az Árpád-házi királyok és történelmi személyiségek szob­rai. Az 1959-ben elhunyt Bory Jenőnek egykori műtermét és a környező szobákat várbeli állandó tárlattá alakították át. Itt a mester szobrai mellett feleségének virágcsendéletei, férjéről készült portréi látha­tók. E tárlat azt mutatja, hogy Bory Jenő nemcsak szobrász- művész, építész, alkalmi ver­selő volt, hanem lelkes mű­gyűjtő is. Igen sok, sajnos eléggé különböző színvonalú festményt gyűjtött össze, de ezek között — a látogató sze­rencséjére — Edvi-Illés Ala­dár, Aba-Novák Vilmos, Csók István, Székely Bertalan, László Fülöp, Rudnay Gyula, Zádor István alkotásai is meg­találhatók. És van itt egy gya­lult fára festett Jusztiniánusz- portré, amely a látogatókat szeretettel fogadó és eligazító várúrnő, Bory Jenöné szerint valószínűleg még a császár életében készült klasszikus műalkotás. KEZDŐDIK A TÉLI KÖNYVVÁSÁR A téli könyvvásárról tartot­tak sajtótájékoztatót kedden, a Magyar Írók Szövetségé­ben. Száztizennégy új könyvvel jelentke znak a kiadók a mos­tani vásáron, összesen másfél millió példányban. Minden negyedik kötet mai magyar szerzőtől va­ló, klasszikus irodalmun­kat hét kiadvány, a kül­földi szépirodalmat 24 írásmű képviseli. Bőséges választék — 18 féle olvasnivaló, képes-mesés könyv — vár a gyerekekre, s egész sor ifjúsági regény ke­rül a boltokba. Értékes aján­dékként vásárolhatók friss képzőművészeti albumok, kép­anyaggal bővített tanulmány- könyvek, az irodalomtudo­mány, a zene, a pedagógiai, az esztétika, az egészségügy, a lakáskultúra témaköréből, többféle ajánlójegyzék segít a tájékozódásban, a listákból mindenki ingyen kaphat a könyvesboltokban, a könyv­terjesztőknél. Események, rendezvények is kapcsolódnak a vásárhoz. Sokfelé, Budapesten és vidéken egyaránt tartanak író—olvasó találkozókat. A 25 éves Európa Kiadó ju­bileumi műsort rendez de­cember 8-án, az Irodalmi Színpadon. A Filharmónia ka­maratermében „Vázlat a min- denségről” címmel lesz irodal­mi est, ezt a rádió is sugároz­za majd. Ugyancsak a rádió­ban két alkalommal irodalmi rejtvényműsor foglalkozik a téli vásár könyveivel, a tele­vízió „Nyitott könyv” adásá­ban novemberben a „Ferge- teg” című antológia, decem­berben Tersánszky Józsi Jenő „Viszontlátásra drága”, ja­nuárban Sánta Ferenc, az „Is­ten a szekéren” kerül prog­ramba. KÜLÖNLEGES KÍVÁNSÁG.. Félbeszakadt koncert A Tátrai-vonósnégyes a Zeneakadémián Októberi MHV-listavezető: Suttogva és kiabálva Kik játszanak a zenekar­— Milyen stílusban muzsi­kálnak? Beat vagy úgyneve­zett vendéglátóipari? — Egyeztetnünk kell az igé­nyeket, tehát mindkettőt — mondja Vincze Péter, a váci Fehér Galamb Étterem együt­tesének zongoristája. — Külföldi vagy magyar számok szerepelnek inkább a műsorban? — Nagyrészt külföldi. Sokat gyakorlunk, a szöveget és a djllamot magnetofonról tanul­juk meg. 75 EV Moziszü letésnap PILISMARÓT Oklevél előtti lelet A dorogi járásban érdekes régészeti leletekre bukkantak az esztergomi Balassa Bálint Múzeum régészei. Pilismaróton egy XI. száza­di sírt tártak fel, amelyben szép ékszereket, bronzból ké­szített karpereceket, gyűrű­ket és egy nyakéktöredéket találtak. Ez a lelet azért ér­tékes, mert az oklevelek csak a XII. századtól kezdve emlí­tik Pilismarót nevét. A sír feltárása azt bizonyítja, hogy már a XI. században is lak­tak itt emberek. Különösen gazdag lelet­anyag került napvilágra Epö- lön, ahol rézkort településre, római kori sírra és villaépü­letre és egy Árpád-kori ke­mencére bukkantak. A sírból egy feltűnően magas férfi csontváza, kard, tőr, fenőkő és gyöngyök kerültek felszín­re. Valószínűleg a rómaiak ál­tal a határvonalak védelmére fogadott germán harcos tete­mét rejtette a sírbolt. Szívtelen — De kedves, hát visszauta­sít? — álmélkodik az udvarló. — Kő van a szíve helyén? — Igen, a bölcsek köve. Decemberben ünnepli a mo­zi 75. születésnapját. Ebből az alkalomból Budapesten is, mint szerte a világon, bemuta­tókkal, díszelőadásokkal emlé­keznek meg a Lumiére testvé­rek első nyilvános filmvetíté­séről. A Filmtudományi Intézet rendezésében a Filmmúzeum műsorán a jövő hónap közepé­től „Max Lindertől a Szerel­mek városáig” címmel sorozat indul, amelyben a filmművé­szet jelentős, nagy alkotásai kerülnek a magyar közönség elé. A naponta más-más filmet felölelő program Maud Linder apja produkcióiból összeállított válogatásával kezdődik, és Marcel Carné remekművével, a „Szerelmek városá”-val zá­rul. A jubileumi sorozatban sze­repel számos olyan világnagy­ság, mint Marlene Dietrich (A kék angyal), Charles Laughton (Vili. Henrik magánélete), Greta Garbo (Krisztina király­nő), Erich von Stroheim (A nagy ábránd). A magyar film klasszikusát, Fejős Pált, a „Ta­vaszi zápor” képviseli majd. HOBBY Dísztöktermelő Szép az ősz Türingiában Amikor kinézek a szobám ablakán, s pillantásom megre­ked a Rákosrendező pályaud­var vagonlabirintusában, szin­te hinni sem tudom, hogy két hete még a türingiai erdőket csodáltam. Tíz napot töltöttem testvérmegyénk, Suhl megye apró, tiszta városkáiban, a történelmi nevezetességű Schmalkaldenban, a műszaki főiskolájáról híres Ilmenau­ban, Suhlban, a megyeszék­helyen, a rohamosan iparoso­dó Meiningenben, az elektro­mérnökök fülének ismerősen csengő Zella-Mehlisben, Ober- hofban, az NDK síparadicso­mában, az antik szépségű Weimarban — de ki győzné felsorolni a türingiai hegyek valamennyi városát. Most, ahogy emlékeimet rendezgetem, az adatok, szá­mok, események mögül arcok bukkannak elém: testvérla­punk, a suhli Freies Wort szerkesztőinek aggódó arca — nincs-e valami különleges kívánságom, hogy teljesíthes­sék —, gépkocsivezetőnk, Her­bert Piontek arca — amint a hirtelen leszállt ködben fe­szülten figyeli az utat —, az ilmenaui porcelángyár helyet­tes igazgatójának arca — bi­zony náluk sincs minden rend­ben a nők egyenjogúsága kö­rül, egyet sem találni a gyár vezetésében — Artur Malsch, a wernshauseni polgármester arca —, amikor arról beszél, hogy állami hozzájárulás nél­kül, saját erőből építették fel a hatvanszemélyes óvodát, a tízosztályos iskola politechni­kai kabinetjét és a vasúti fe­lüljárót —, aztán Klaus Happ, a henfstädti tsz-elnök arca, ahogy megismétli, igen, év vé­gére elérik a 4000 kilogram­mos fejési átlagot. Együttérző arcok — most éppen az árvíz pusztításairól kérdeznek — bizakodó arcok — a nehezén ők is, mi is túlvagyunk— ne­vető arcok — a német nyelv­tan nem a legerősebb oldalam —, udvarias arcok — az NDK- ban udvariasak a vendéglátó­ipari dolgozók! —, segítőkész arcok — az autóbuszállomást keresi?, jöjjön, elkísérem —, szívélyes arcok — a türingiai gombócot feltétlenül meg kell kóstolnom —, büszke arcok — ez a vidék volt Németország legszegényebb tája, s most nézze meg, mire vittük! —, baráti arcok — magyar ven­dég?, érezze magát otthon nálunk... ... A berlini Keleti pálya­udvaron fiatal kolléga várt, hat szál vörös rózsával. Ezek a rózsák hat órával később mulatságos félreértést okoz­tak. A sűrű ködben megtett, sok száz kilométeres autóút után, hajnali két órakor ér­keztünk Suhlba. A szálloda előtt kikászálódtam a kocsi­ból, egyik kezemben a kabá­tom, másikban a táskám, s már éppen be akartam csapni magam mögött a Volga ajta­ját, amikor a gépkocsivezető megkérdezte: — Und was ist mit die Hose? Őszintén szólva, kissé meg­hökkentem, hogy éppen a nad­rágom után érdeklődik, de egyenes kérdésre egyenes vá­laszt, így hát azt feleltem, kö­szönöm, rajtam van. Ettől vi­szont Herbert hökkent meg, azért csak megismételte, a ko­csi hátuljába mutatva: — Die Rose ... Azám, a rózsák, amiket én a kocsiban felejtettem! Csak ősi német szokás szerint, olyan raccsolva gurgulázta az r-betűt, hogy én isten bizony h-nak értettem. A szállodának szép hosszú neve van: Interhotel Thürin­gen Tourist. Igaz, a Hotel Du­na Intercontinental sem rövi­debb. Csak nagyobb. De nem hiszem, hogy tisztább lenne. Apropó, tisztaság! Sok egyéb között ezt is irigyeltem német barátainktól: a tiszta­ságot. Nemcsak a lakások tisz­ták, hanem a városok, az ut­cák, a vendéglők, a mozik, a vasúti restik, sőt — az illem­helyek is. Az utóbbiak a leg­tisztábbak, és nem véletle­nül ... Szóval, a szálloda tiszta és a turistakategóriában a leg- nívósabbak közé tartozik. Ét­terme a legszebb a városban. Ebben az étteremben früstököltem reggelenként, mégpedig — hitelbe. (Számlá­mat a szobáéhoz csatolták.) Ebből viszont az a keserves kötelesség hárult rám, hogy — lévén a reggelinél önkiszolgá­lás —, utólag el kellett sorol­nom a pincérnek, mit fogyasz­tottam. Mármost, az vessen rám követ, aki kiismeri ma­gát a német konyhanyelv — szó szerint konyhanyelv! rejtelmeiben. Nekem csak a második héten sikerült. Addig sniclinek neveztem minden felvágottat, szalámit, disznó­sajtot, pedig a német ezen csak a sertéssültet érti. Ám a galiba mégsem ebből szárma­zott, hanem abból, hogy elő­léptettem a pincérfiút. A dolog úgy esett, hogy főúr — Herr Ober — helyett ezredesnek — Herr Oberst — tituláltam. El is dobta a nevetéstől az egész marék desszertvillát a kezé­ből. Amikor szóhoz jutott, ud­variasan azt mondta: „Nagyon köszönöm, asszonyom, de én csupán Gefreiter vagyok. Szereplésemet másnap az­zal tetéztem be, hogy a regge­lifogyasztás felsorolásánál három darab zsemle Bröchten — helyett három ko­sárkát — Körbchen — diktál tam. A „Herr Oberst” újfent körülnevetett, majd kifejezte örömét, hogy ilyen jó étvá­gyam van... Nyíri Éva Bizonyára emlékeznek rá olvasóink, beszámoltunk a ceglédi Scholcz Gyuláné hobby járói, a dísztöktermelésről. Akkor csak szóban mondhattuk el, miképpen növeszti a rap- csost, a törökturbánost és a többi, kedves, groteszk kobakost. Nemrégiben levelet kaptunk tőle. Irta, hogy jöhetünk, beérett a termés, bár annak a hideg időjárás nem tett jót. Kisebb és kevésbé változatos formájú tökök termettek például büszkesé­gén, a fenyőre futtatott emeletes kúszónövényeken is. Azért volt mit látni, ismét megtelik velük néhány kosár, íme, két szép díszpéldány. (Gárdos foto) TERMELŐSZÖVETKEZETEK, Állami gazdasagok, SZESZIPARI VÁLLALATOK! A cserkúti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat az 1971. évre még elfogad megrendeléseket alumínium alapanyagú szállítótartályokra 2—5 m3 űrtartalomig és tárolótartályokra 20-60 m3 űrtartalomig. Személyes vagy írásos megkeresésre részletes tájékoztatást adunk. Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Cserkút Levélcím: Pécs, Postahivatal 15. Kereszti László. ban? — Vámos László, Kovács Ferenc és Leitner Béla. — Szeretik a Galambot? — Igen, azt hiszem, Vácott ez a legkulturáltabb hely, szí­vesen játszunk itt. Ismerjük már jól a közönséget, és úgy érezzük, elégedettek velünk. Persze, néha mi magunk is meglepődünk. Olyan kérések is akadnak, amelyeknek, sajnos, nem tudunk eleget tenni. A múltkoriban például Bach h- moll miséjét kérték — beatesí- tett változatban... Mint előző slágerlistánkban már megírtuk, Dunakeszin lé­pett fel a Scampoló együttes. Nos, a koncert nem a legbéké­sebb hangulatban ért véget. A közönség egy részének nem tet­szett az. együttes zenéje, s nemtetszésüket nemcsak köz­bekiabálásokkal, hanem záp­tojásokkal is kifejezték... így a koncert félbeszakadt. S ha már a Scampoló együttesnél tartunk, hadd mondjuk el: van a megyében számtalan telepü­lés, ahol sokkal barátságosab­ban fogadják őket. Ügy hal­lottuk, hogy terveik szerint Nagykátán és Szentendrén klu­bot nyitnának. Kíváncsian várjuk, hogy az ötlet valóra válik-e, avagy csak terv ma­rad ... És most lássuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új­donságait. Az októberi lista szerint a legnagyobb komoly zenei sikert Simándy József tenoráriái jelentették. Második helyen Beethoven V. szimfó­niája szerepel. A könnyűzenei felvételek közül Kovács Kati új nagylemeze, a Suttogva és kiabálva az éllovas, a második helyen pedig Koncz Zsuzsa Szerelem című nagylemeze szerepel, míg a harmadik az Omega Tízezer lépése. A kis­lemezek közül a Kósza szél áll az élen, s ezt ugyancsak egy Szécsi PáZ-szám követi, még­pedig az Egy szál harangvirág. Hadd hívjuk fel olvasóink figyelmét egy komoly zenei eseményre: a Zeneakadémián e hónap 16-án a Tátrai-vonós­négyes hangversenyére kerül sor. Ugyancsak a Zeneakadé­mián november 20-án este a MÁV Szimfonikusok hangver­senyét — Komor Vilmos ve­zényletével — hallhatja a kö­zönség. Közreműködik egy Tö­rökországból érkezett ven­dégművész is: Verda Erman. E heti nyerteseink: Oldal Jó­zsef (Nagykáta, Kund u. 10.), Marcali Anna (Maglód, Hock János u. 20.), Csenki Julianna (Makád, Dózsa Gy. u. 7.). Slágerlistánk: Művészlemezek: 1. (3) Beethoven: Für Elise. 2. (l) Vezényel Herbert: von Karajan. 3. (5) Kodály: Háry János. 4. (2) Liszt—Paganini: La Campanella. 5. (4) Bartók: Csodá­latos mandarin. Tánclemezek: 1. (1) Kégli-dal (Illés). 2. (—) Oh, jöjj (Omega). 3. (2) Olyan szépen mosolygott (Ome­ga). 4. (7) Most kéne abbahagyni (Kovács Kati). 5. (3) János bácsi pipája (Zalatnay S.). 6. (5) Vész­kijárat (Omega). 7. (9) Jaj, nem vigyáztam (Kovács Kati). 8. (6) Rézmozsarat vegyenek (Harsány! G.). 9. (8) Kósza szél (Szécsi P.). 10. (10) A kutya (Atlasz). (falus — tamás — sunyó) 1 í.rHv ' Vágja ki „Kedvenc lemezem*« szelvényünket, írja rá a hét ko­moly-, illetve könnyűzenei számát. Ragassza levelezőlapra és küldje be szerkesztőségünkbe (Pest me­gyei Hírlap, Bp., VIII., Somogyi Béla u. 6.). Ne feledje felírni: „Kedvenc lemezem”. Szavazóink között minden héten kisorsolunk három ajándéklemezt, az MHV ajándékát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom