Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-11 / 264. szám
ns » liccrei ^JCírSap 1970. NOVEMBER 11., SZERDA Kastéllyal vallott szerelem Szép számú látogatóval együtt érkezünk a Székesfehérváron már világvégének számitó Mária-völgybe. Itt látható ugyanis az a különös idegenforgalmi csemege, amit Bory-vár néven tart számon az útikalauz. A látogatók ebben a szép, de furcsa építményben ízlésüknek, érdeklődésüknek megfelelően a legkülönbözőbb dolgokat keresik és találják meg. A legtöbben romantika után kutatnak. Bory Jenő, aki a százád elején úgy határozott, hogy évtizedek munkáját egy „kacsalábon forgó kastély” felépítésére fordítja, hogy minden szünidőben, amelyet a Budapesti Képzőművészeti Főiskola szobrászati tanszékétől távol tölthet, tornyok, árkádok tervezésével és beton keverésével foglalkozik. S mindezt azért határozta el a neves szobrász- művész és művészeti pedagógus, hogy virágcsokor, ékszer, szép szavak helyett ezzel a kastéllyal valljon szerelmet (feleségének. Ez a romantika. Aki a kuriózumot keresi, az ,$em csalódik. A vár kanyargó I folyosói, lovagtermei, kápolnája, kertje telis-tele van érdekességekkel. Találunk itt fel mem robbant bombát a máso- \dik világháborúból, oszlopot itartó hindu szent elefántot, ókeresztény szentek szobrainak i szomszédságában; Bory tanár iúr pallosjogát szimbolizáló trozsdás nyakazószerszámot, \kőbe vésett forró verssorokat i;feleségéhez. (Meg kell őszin- \tén mondani: Bory Jenő kiváló szobrász, kitűnő építész, >de nagyon közepes verselő tvolt, bár 1938-ban nyomtatásiban is megjelent egy kötete.) Aki pedig művészetet keres, az több száz alkotás közül választhatja ki a megtekintésre igazán érdemeseket. Eredetiben láthatók Bory Jenő mély érzéstől ihletett portréi feleségéről, másolatban pedig az ország különböző pontjain felállított szobrai, amelyek közül Batthyány Lajos emlékszobra Ikerváron, a Szeplőtelen Má ria szobra Kaposvárott, Szent Imre herceg reliefje Kalocsán, a tanítás szobra Kecskeméten, Haydn-domborfttű Fertődön, Toldy Ferenc, Horváth Mihály és Szalay László mellszobra a szegedi panteonban, Blaha Lujzáé Szentesen található eredetiben. A vár szobordíszei közül érdekes csoportot alkotnak az Árpád-házi királyok és történelmi személyiségek szobrai. Az 1959-ben elhunyt Bory Jenőnek egykori műtermét és a környező szobákat várbeli állandó tárlattá alakították át. Itt a mester szobrai mellett feleségének virágcsendéletei, férjéről készült portréi láthatók. E tárlat azt mutatja, hogy Bory Jenő nemcsak szobrász- művész, építész, alkalmi verselő volt, hanem lelkes műgyűjtő is. Igen sok, sajnos eléggé különböző színvonalú festményt gyűjtött össze, de ezek között — a látogató szerencséjére — Edvi-Illés Aladár, Aba-Novák Vilmos, Csók István, Székely Bertalan, László Fülöp, Rudnay Gyula, Zádor István alkotásai is megtalálhatók. És van itt egy gyalult fára festett Jusztiniánusz- portré, amely a látogatókat szeretettel fogadó és eligazító várúrnő, Bory Jenöné szerint valószínűleg még a császár életében készült klasszikus műalkotás. KEZDŐDIK A TÉLI KÖNYVVÁSÁR A téli könyvvásárról tartottak sajtótájékoztatót kedden, a Magyar Írók Szövetségében. Száztizennégy új könyvvel jelentke znak a kiadók a mostani vásáron, összesen másfél millió példányban. Minden negyedik kötet mai magyar szerzőtől való, klasszikus irodalmunkat hét kiadvány, a külföldi szépirodalmat 24 írásmű képviseli. Bőséges választék — 18 féle olvasnivaló, képes-mesés könyv — vár a gyerekekre, s egész sor ifjúsági regény kerül a boltokba. Értékes ajándékként vásárolhatók friss képzőművészeti albumok, képanyaggal bővített tanulmány- könyvek, az irodalomtudomány, a zene, a pedagógiai, az esztétika, az egészségügy, a lakáskultúra témaköréből, többféle ajánlójegyzék segít a tájékozódásban, a listákból mindenki ingyen kaphat a könyvesboltokban, a könyvterjesztőknél. Események, rendezvények is kapcsolódnak a vásárhoz. Sokfelé, Budapesten és vidéken egyaránt tartanak író—olvasó találkozókat. A 25 éves Európa Kiadó jubileumi műsort rendez december 8-án, az Irodalmi Színpadon. A Filharmónia kamaratermében „Vázlat a min- denségről” címmel lesz irodalmi est, ezt a rádió is sugározza majd. Ugyancsak a rádióban két alkalommal irodalmi rejtvényműsor foglalkozik a téli vásár könyveivel, a televízió „Nyitott könyv” adásában novemberben a „Ferge- teg” című antológia, decemberben Tersánszky Józsi Jenő „Viszontlátásra drága”, januárban Sánta Ferenc, az „Isten a szekéren” kerül programba. KÜLÖNLEGES KÍVÁNSÁG.. Félbeszakadt koncert A Tátrai-vonósnégyes a Zeneakadémián Októberi MHV-listavezető: Suttogva és kiabálva Kik játszanak a zenekar— Milyen stílusban muzsikálnak? Beat vagy úgynevezett vendéglátóipari? — Egyeztetnünk kell az igényeket, tehát mindkettőt — mondja Vincze Péter, a váci Fehér Galamb Étterem együttesének zongoristája. — Külföldi vagy magyar számok szerepelnek inkább a műsorban? — Nagyrészt külföldi. Sokat gyakorlunk, a szöveget és a djllamot magnetofonról tanuljuk meg. 75 EV Moziszü letésnap PILISMARÓT Oklevél előtti lelet A dorogi járásban érdekes régészeti leletekre bukkantak az esztergomi Balassa Bálint Múzeum régészei. Pilismaróton egy XI. századi sírt tártak fel, amelyben szép ékszereket, bronzból készített karpereceket, gyűrűket és egy nyakéktöredéket találtak. Ez a lelet azért értékes, mert az oklevelek csak a XII. századtól kezdve említik Pilismarót nevét. A sír feltárása azt bizonyítja, hogy már a XI. században is laktak itt emberek. Különösen gazdag leletanyag került napvilágra Epö- lön, ahol rézkort településre, római kori sírra és villaépületre és egy Árpád-kori kemencére bukkantak. A sírból egy feltűnően magas férfi csontváza, kard, tőr, fenőkő és gyöngyök kerültek felszínre. Valószínűleg a rómaiak által a határvonalak védelmére fogadott germán harcos tetemét rejtette a sírbolt. Szívtelen — De kedves, hát visszautasít? — álmélkodik az udvarló. — Kő van a szíve helyén? — Igen, a bölcsek köve. Decemberben ünnepli a mozi 75. születésnapját. Ebből az alkalomból Budapesten is, mint szerte a világon, bemutatókkal, díszelőadásokkal emlékeznek meg a Lumiére testvérek első nyilvános filmvetítéséről. A Filmtudományi Intézet rendezésében a Filmmúzeum műsorán a jövő hónap közepétől „Max Lindertől a Szerelmek városáig” címmel sorozat indul, amelyben a filmművészet jelentős, nagy alkotásai kerülnek a magyar közönség elé. A naponta más-más filmet felölelő program Maud Linder apja produkcióiból összeállított válogatásával kezdődik, és Marcel Carné remekművével, a „Szerelmek városá”-val zárul. A jubileumi sorozatban szerepel számos olyan világnagyság, mint Marlene Dietrich (A kék angyal), Charles Laughton (Vili. Henrik magánélete), Greta Garbo (Krisztina királynő), Erich von Stroheim (A nagy ábránd). A magyar film klasszikusát, Fejős Pált, a „Tavaszi zápor” képviseli majd. HOBBY Dísztöktermelő Szép az ősz Türingiában Amikor kinézek a szobám ablakán, s pillantásom megreked a Rákosrendező pályaudvar vagonlabirintusában, szinte hinni sem tudom, hogy két hete még a türingiai erdőket csodáltam. Tíz napot töltöttem testvérmegyénk, Suhl megye apró, tiszta városkáiban, a történelmi nevezetességű Schmalkaldenban, a műszaki főiskolájáról híres Ilmenauban, Suhlban, a megyeszékhelyen, a rohamosan iparosodó Meiningenben, az elektromérnökök fülének ismerősen csengő Zella-Mehlisben, Ober- hofban, az NDK síparadicsomában, az antik szépségű Weimarban — de ki győzné felsorolni a türingiai hegyek valamennyi városát. Most, ahogy emlékeimet rendezgetem, az adatok, számok, események mögül arcok bukkannak elém: testvérlapunk, a suhli Freies Wort szerkesztőinek aggódó arca — nincs-e valami különleges kívánságom, hogy teljesíthessék —, gépkocsivezetőnk, Herbert Piontek arca — amint a hirtelen leszállt ködben feszülten figyeli az utat —, az ilmenaui porcelángyár helyettes igazgatójának arca — bizony náluk sincs minden rendben a nők egyenjogúsága körül, egyet sem találni a gyár vezetésében — Artur Malsch, a wernshauseni polgármester arca —, amikor arról beszél, hogy állami hozzájárulás nélkül, saját erőből építették fel a hatvanszemélyes óvodát, a tízosztályos iskola politechnikai kabinetjét és a vasúti felüljárót —, aztán Klaus Happ, a henfstädti tsz-elnök arca, ahogy megismétli, igen, év végére elérik a 4000 kilogrammos fejési átlagot. Együttérző arcok — most éppen az árvíz pusztításairól kérdeznek — bizakodó arcok — a nehezén ők is, mi is túlvagyunk— nevető arcok — a német nyelvtan nem a legerősebb oldalam —, udvarias arcok — az NDK- ban udvariasak a vendéglátóipari dolgozók! —, segítőkész arcok — az autóbuszállomást keresi?, jöjjön, elkísérem —, szívélyes arcok — a türingiai gombócot feltétlenül meg kell kóstolnom —, büszke arcok — ez a vidék volt Németország legszegényebb tája, s most nézze meg, mire vittük! —, baráti arcok — magyar vendég?, érezze magát otthon nálunk... ... A berlini Keleti pályaudvaron fiatal kolléga várt, hat szál vörös rózsával. Ezek a rózsák hat órával később mulatságos félreértést okoztak. A sűrű ködben megtett, sok száz kilométeres autóút után, hajnali két órakor érkeztünk Suhlba. A szálloda előtt kikászálódtam a kocsiból, egyik kezemben a kabátom, másikban a táskám, s már éppen be akartam csapni magam mögött a Volga ajtaját, amikor a gépkocsivezető megkérdezte: — Und was ist mit die Hose? Őszintén szólva, kissé meghökkentem, hogy éppen a nadrágom után érdeklődik, de egyenes kérdésre egyenes választ, így hát azt feleltem, köszönöm, rajtam van. Ettől viszont Herbert hökkent meg, azért csak megismételte, a kocsi hátuljába mutatva: — Die Rose ... Azám, a rózsák, amiket én a kocsiban felejtettem! Csak ősi német szokás szerint, olyan raccsolva gurgulázta az r-betűt, hogy én isten bizony h-nak értettem. A szállodának szép hosszú neve van: Interhotel Thüringen Tourist. Igaz, a Hotel Duna Intercontinental sem rövidebb. Csak nagyobb. De nem hiszem, hogy tisztább lenne. Apropó, tisztaság! Sok egyéb között ezt is irigyeltem német barátainktól: a tisztaságot. Nemcsak a lakások tiszták, hanem a városok, az utcák, a vendéglők, a mozik, a vasúti restik, sőt — az illemhelyek is. Az utóbbiak a legtisztábbak, és nem véletlenül ... Szóval, a szálloda tiszta és a turistakategóriában a leg- nívósabbak közé tartozik. Étterme a legszebb a városban. Ebben az étteremben früstököltem reggelenként, mégpedig — hitelbe. (Számlámat a szobáéhoz csatolták.) Ebből viszont az a keserves kötelesség hárult rám, hogy — lévén a reggelinél önkiszolgálás —, utólag el kellett sorolnom a pincérnek, mit fogyasztottam. Mármost, az vessen rám követ, aki kiismeri magát a német konyhanyelv — szó szerint konyhanyelv! rejtelmeiben. Nekem csak a második héten sikerült. Addig sniclinek neveztem minden felvágottat, szalámit, disznósajtot, pedig a német ezen csak a sertéssültet érti. Ám a galiba mégsem ebből származott, hanem abból, hogy előléptettem a pincérfiút. A dolog úgy esett, hogy főúr — Herr Ober — helyett ezredesnek — Herr Oberst — tituláltam. El is dobta a nevetéstől az egész marék desszertvillát a kezéből. Amikor szóhoz jutott, udvariasan azt mondta: „Nagyon köszönöm, asszonyom, de én csupán Gefreiter vagyok. Szereplésemet másnap azzal tetéztem be, hogy a reggelifogyasztás felsorolásánál három darab zsemle Bröchten — helyett három kosárkát — Körbchen — diktál tam. A „Herr Oberst” újfent körülnevetett, majd kifejezte örömét, hogy ilyen jó étvágyam van... Nyíri Éva Bizonyára emlékeznek rá olvasóink, beszámoltunk a ceglédi Scholcz Gyuláné hobby járói, a dísztöktermelésről. Akkor csak szóban mondhattuk el, miképpen növeszti a rap- csost, a törökturbánost és a többi, kedves, groteszk kobakost. Nemrégiben levelet kaptunk tőle. Irta, hogy jöhetünk, beérett a termés, bár annak a hideg időjárás nem tett jót. Kisebb és kevésbé változatos formájú tökök termettek például büszkeségén, a fenyőre futtatott emeletes kúszónövényeken is. Azért volt mit látni, ismét megtelik velük néhány kosár, íme, két szép díszpéldány. (Gárdos foto) TERMELŐSZÖVETKEZETEK, Állami gazdasagok, SZESZIPARI VÁLLALATOK! A cserkúti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat az 1971. évre még elfogad megrendeléseket alumínium alapanyagú szállítótartályokra 2—5 m3 űrtartalomig és tárolótartályokra 20-60 m3 űrtartalomig. Személyes vagy írásos megkeresésre részletes tájékoztatást adunk. Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Cserkút Levélcím: Pécs, Postahivatal 15. Kereszti László. ban? — Vámos László, Kovács Ferenc és Leitner Béla. — Szeretik a Galambot? — Igen, azt hiszem, Vácott ez a legkulturáltabb hely, szívesen játszunk itt. Ismerjük már jól a közönséget, és úgy érezzük, elégedettek velünk. Persze, néha mi magunk is meglepődünk. Olyan kérések is akadnak, amelyeknek, sajnos, nem tudunk eleget tenni. A múltkoriban például Bach h- moll miséjét kérték — beatesí- tett változatban... Mint előző slágerlistánkban már megírtuk, Dunakeszin lépett fel a Scampoló együttes. Nos, a koncert nem a legbékésebb hangulatban ért véget. A közönség egy részének nem tetszett az. együttes zenéje, s nemtetszésüket nemcsak közbekiabálásokkal, hanem záptojásokkal is kifejezték... így a koncert félbeszakadt. S ha már a Scampoló együttesnél tartunk, hadd mondjuk el: van a megyében számtalan település, ahol sokkal barátságosabban fogadják őket. Ügy hallottuk, hogy terveik szerint Nagykátán és Szentendrén klubot nyitnának. Kíváncsian várjuk, hogy az ötlet valóra válik-e, avagy csak terv marad ... És most lássuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat újdonságait. Az októberi lista szerint a legnagyobb komoly zenei sikert Simándy József tenoráriái jelentették. Második helyen Beethoven V. szimfóniája szerepel. A könnyűzenei felvételek közül Kovács Kati új nagylemeze, a Suttogva és kiabálva az éllovas, a második helyen pedig Koncz Zsuzsa Szerelem című nagylemeze szerepel, míg a harmadik az Omega Tízezer lépése. A kislemezek közül a Kósza szél áll az élen, s ezt ugyancsak egy Szécsi PáZ-szám követi, mégpedig az Egy szál harangvirág. Hadd hívjuk fel olvasóink figyelmét egy komoly zenei eseményre: a Zeneakadémián e hónap 16-án a Tátrai-vonósnégyes hangversenyére kerül sor. Ugyancsak a Zeneakadémián november 20-án este a MÁV Szimfonikusok hangversenyét — Komor Vilmos vezényletével — hallhatja a közönség. Közreműködik egy Törökországból érkezett vendégművész is: Verda Erman. E heti nyerteseink: Oldal József (Nagykáta, Kund u. 10.), Marcali Anna (Maglód, Hock János u. 20.), Csenki Julianna (Makád, Dózsa Gy. u. 7.). Slágerlistánk: Művészlemezek: 1. (3) Beethoven: Für Elise. 2. (l) Vezényel Herbert: von Karajan. 3. (5) Kodály: Háry János. 4. (2) Liszt—Paganini: La Campanella. 5. (4) Bartók: Csodálatos mandarin. Tánclemezek: 1. (1) Kégli-dal (Illés). 2. (—) Oh, jöjj (Omega). 3. (2) Olyan szépen mosolygott (Omega). 4. (7) Most kéne abbahagyni (Kovács Kati). 5. (3) János bácsi pipája (Zalatnay S.). 6. (5) Vészkijárat (Omega). 7. (9) Jaj, nem vigyáztam (Kovács Kati). 8. (6) Rézmozsarat vegyenek (Harsány! G.). 9. (8) Kósza szél (Szécsi P.). 10. (10) A kutya (Atlasz). (falus — tamás — sunyó) 1 í.rHv ' Vágja ki „Kedvenc lemezem*« szelvényünket, írja rá a hét komoly-, illetve könnyűzenei számát. Ragassza levelezőlapra és küldje be szerkesztőségünkbe (Pest megyei Hírlap, Bp., VIII., Somogyi Béla u. 6.). Ne feledje felírni: „Kedvenc lemezem”. Szavazóink között minden héten kisorsolunk három ajándéklemezt, az MHV ajándékát.