Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-07 / 262. szám

FEST MEGYEI VUÁÍ PROLETÁRJAI ECYESÜUETEKl AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA Szigetszentmiklós — 1970 A dolgozó emberek jobb életéért küzdünk Nyers Rezső beszéde a rádióban és a televízióban XIV. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM ARA 1.20 FORINT 1970. NOVEMBER 7., SZOMBAT Foto: Gárdos Október fényei Koszorúzás — Zászlófelvonások — Fogadás a szovjet nagykövetségen — Távirat — Spartacus az Operában A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 53. ÉVFORDULÓJA ALKALMABÖL NYERS REZSŐ, AZ MSZMP POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA, A KÖZPONTI BI­ZOTTSÁG TITKÄRA, ÜNNEPI BESZÉDET MONDOTT TEG­NAP A RÁDIÓBAN ÉS A TELEVÍZIÓBAN. AZ ALÁBBIAK­BAN KÖZÖLJÜK A BESZÉDET. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulójára zászlódíszbe öltözött Budapest, színes dekorációk díszítik a legfontosabb középületeket és péntek este pompás látványt nyújtott a hidakat ékesítő fényfüzér, a nagyerejű ref­lektorokkal megvilágított bu­dai várpalota, a Mátyás-temp­lom, a Halászbástya és a fon­tosabb emlékművek. Az évforduló alkalmából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és Fock Jenő, a forradalmi ' munkás-paraszt kormány elnöke táviratban köszöntötte L. I. Brezsnyevet, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárát, N. V. Podgornijt, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökét, A. N. Koszigint, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökét és újabb sikereket kívántak a testvéri szovjet népnek, a kommunista társadalom épí­tésének nagy munkájában. Pénteken koszorúzási ün­nepséget rendeztek Budapes­ten, a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A Népköz- társaság Elnöki Tanácsa ne­vében Losonczi Pál és Kishá­zi Ödön, az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár Já­nos és Biszku Béla, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány nevében Fock Jenő és Apró Antal helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. F. J. Tyitov, a Szovjetunió Budapesti nagykövete tegnap fogadást adott a nagykövetsé­gen, melyen részt vett többek között Kádár János, Losonczi Pál és Fock Jenő is. Az ünnep előestéjén a Par­lament előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között felvonták a Magyar Népköztársaság állami zász­laját. A zászló előtt ma dél­ben zenés őrségváltásra kerül sor. A Gellérthegyen, a Felsza­badulási emlékműnél az ün­nep előestéjén szintén felvon­ták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmoz­galom vörös zászlaját. Tegnap este az Operaházban díszelőadáson, parádés sze­reposztásban mutatták be Ha- csaturján—Seregi: Spartacus című táncjátékát. A régi orosz naptárak októ­bert jeleztek még 53 évvel ez­előtt, mikor a petrográdi Munkás- és Katonatanács for­radalmi felkelést indított, amely nyitánya lett a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomnak. 1917. november 7-én Oroszországban olyan tíz nap vette kezdetét, amely megren­gette a világot —, így jelle­mezte a szemtanú, John Reed híressé vált művében. Ha meg akarjuk érteni korunkat, amiben élünk, vissza kell idéz­nünk a kort, amely elindítot­ta és előzménye volt. Emlé­kezni kell rá, tanulni kell be­lőle és tisztelegni kell az em­lékénél. Az októberi forradalom harc­ba vitte az orosz birodalom elnyomott osztályait, sok mil­liónyi barátra lelt a nemzet­közi munkásvilágban, a gyar­mati népekben, ám dühödt és elszánt ellenségre talált az im­perialista burzsoáziában. Óriá­si politikai katalizátornak bi­zonyult, élesebben elkülöní­tette egymástól a haladás, a reakció és az opportunizmus erőit. A politikai állásfoglalás szempontjából ma is alapvető kérdésnek számítjuk -f mellette, vagy ellene vagy-e a nagy ok­tóbernek? A mi pártunkhoz csak az tartozhat, aki mellette van, aki magáénak vallja, kö­veti tanúsait. Hisszük, hogy a nagy október tiszteletében, a magyar nép óriási többsége osztozik velünk. Jogos tehát, hogy ünnepi érzés töltsön el mindannyiunkat, akik szocia­listák és igaz hazafiak va­gyunk. Hagy lettek a bolsevikok a történelem győztesei? Bár koc­kázatos volt a vállalkozásuk, a kívülállók és az ellenség szá­mára meglepő és váratlan volt győzelmük, mégsem a véletlen szülte, hanem a történelem pa­rancsolta, hogy győzzenek. Oroszország szociáldemokrata A TV-RIPORTER JELENTI: Így készült Moszkva az ünnepre Ha valaki augusztus végén két-három hónapra a Szovjet­unióba utazik, terjedelmes ru­határral kell útnak indulnia. Az én úticsomagom is jókora volt. Nem hiányzott belőle a fürdőnadrág, de a prémes sapka és a télikabát sem. Majdnem mindennek hasznát is vettem. Szeptember köze­péig kellemes nyarat élvez­tünk, aztán egyik napról a másikra köszöntött be a hi­deg. Az ablakunkkal szem­közti nyírfaerdő levelei hir­telen sárgultak-vörösödtek, hosszú, reménytelen esők jöt­tek. Az emberek felhajtották gallérjukat és csizmát húztak a lányok. Október közepén le­esett a hó. És október közepén kez­dődtek az előkészületek az ünnepekre. Az újságokból, rá­dióból, televízióból naponta kaptuk a híreket a különböző munkafelajánlásokról, ame­lyek november 7-ével és a kö­zelgő szovjet pártkongresz- szussal voltak kapcsolatban. Október végé felé tíz- és tíz­ezren tartottak „szubotnyikot”, azaz kommunista szombatot, fiatalok és idősebbek, gyári munkások és egyetemisták. Csinosították, rendezték a vá­rost. Hagyomány Moszkvában, hogy az ünnep ■ tiszteletére lámpafüzéreket szerelnek fel, képeket, feliratokat helyez­nek el a főútvonalakon. Eze­ken a feliratokon gyakran ta­lálkoztunk azzal a felajánlás­sal, amelynek értelmében no­vember 7-re teljesítik, befeje­zik a Szovjetunióban a jelen­legi ötéves tervet. Az ünnepi vállalások közül mozgalmából csak a forradal­mi marxisták szárnya, a bol­sevik-szárny győzhetett, azok az emberek, akik megértették a marxizmusnak a „lelkét”, akik nagy dolgokban is cse­lekvőképesek voltak, ök nem csupán a cselekvés pótlására, a történelem magyarázatára használták az elméletet, sok­kal inkább a cselekvésben ér­vényesítették a filozófiát. És néha bizony el-eltértek a marxista filozófia korábbi té­teleitől, mégis a maguk mód­(F oly tatás a 2. oldalon.) az egyik legjelentősebb a metróépítőké: A szovjet fő­városban már több mint har­minc éve az egyik legnépsze­rűbb és legjobb közlekedési eszköz, a metró vonalai ma már egész Moszkvát behálóz­zák, szinte nincs olyan pontja a városnak, ahová a metróval el ne juthatna az ember. Na­ponta sok százezer utast szál­lít gyorsan céljához. Ma nyit­ják meg a metró legújabb — nem is tudom hányadik — vonalát, amely az Obsztyansz- kaja tértől indul, több kilo­méter hosszú és csak része egy épülő nagyobb vonalnak. Az építkezés befejeződött, a próbajáratok megindultak, és így valószínűleg semmi aka­(Folytatás a 2. oldalon.) A nagy forradalom V essünk össze két helyzetet: bedeszkázott ablakok, didergő emberek, hideg gyárkémények, éhínség az ország sok vidékén egykor — s az űrhajózó, a világhatalommá lett Szovjetunió ma. Vessünk össze két helyzetet: éppen csak járni tanuló egyetlen szocialista állam egykor — és a szocialista vi­lágrendszer 14 országa ma. Vessünk össze két helyzetet: az illegalitásból éppen csak felszínre került bolsevikok, akiknek hamari buká­sát száz és száz oldalról jósolgatták-várták egykor — s 89 kommunista és munkáspárt hatalmas tömegei ma. Vessünk össze két helyzetet: a népi forradalomban felkelt, a világ minden hatalmasságával farkasszemet néző, élethalálharcot vívó orosz nép egykor — s Ázsia, Afrika és Latin-Amerika elsöprő erejű és győzelmes nemzeti mozgalmai ma. Mind e változások nagy fordulópontja: az Októberi Szocialista Forradalom. Mint korabeli esemény, mint a huszadik század igazi nyitó aktusa, mint egyetlen ország sorsfordulója is nagy jelentőségű esemény volt. Ami addig legfeljebb nemes, de múló kísérletként sikerült, ami addig csak kevesek tudatos álmaiban élt, az 1917. november 7-én megvaló­sult. A fegyverek, amelyekkel a Téli Palotát megostro­molták, a munkásosztály hatalmát hozták, vívták ki egy hatalmas országban. Fél évszázad alatt pedig ez az or­szág óriási ütemben körözte le addig messze előtte járó sok versenytársát. Tette ezt nemcsak a társadalmi rendszert illetően, hanem korunk két rendkívül fontos versenypályáján: a tudományban és a nemzetközi poli­tikában egyaránt. Pompidou francia elnök így beszélt erről nemrég, amikor a Szovjetunióban járt, és a szov­jet tudomány sikereit méltatta: „Önök óriási eredmé­nyeket értek el, s a világűrben aratott sikerek ennek csak kis részét alkotják.” Nixon amerikai elnök pedig az ENSZ negyedszázados jubileumi ülésszakán tartott beszédében elsősorban arról szólt, amit a tőkésvilág ma már kénytelen-kelletlen alapszabályként fogad el: a Szovjetunió nélkül a világ problémáit nem lehet meg­oldani. De ha a Nagy Október hatását mérjük, nemcsak egy országot kell figyelembe vennünk. Pétervárott 1917-ben a nemzetközi munkásmozgalom, a marxizmus addigi eszmei-gyakorlati küzdelmei érleltek gyümölcsöt — egyben azonban új hatalmas támaszpontot is kapott a munkásmozgalom. A gyakorlati tapasztalatoknak, az új gondolatoknak gazdag tárházát nyerte, lendületet, bátorítást, nagy energiaforrást. A szocializmus a megva­lósíthatóság bizonyosságát kapta a szovjetektől. Tavaly, 1969-ben a kommunista és munkáspártok ta­lán minden eddigi legnagyobb jelentőségű találkozója zajlott le Moszkvában. E csúcskonferencia pártjaink nagy-nagy erejének, s egyben korunk valóságának hű tükörképe volt. Megmutatta, milyen sokágú fává nőtt. terebélyesedett a mag, amelyet Október elvetett, megmutatta milyen kifogyhatatlan mozgósító-szervező erőt foglal magába a mozgalom, megmutatta, milyen sokrétű, megmutatta a növekedés nehézségeit is, a ten­nivalók sokaságát, a lehetőségek nagyszerű végtelenjét is. Október évfordulója nagy nemzetközi ünnep. S egy­ben magyar ünnep is. Háromszorosan az. Magyar ün­nep, mert Október gazdag eszmei segítséget adott a ma­gyar munkásmozgalomnak. Magyar ünnep, mert a szovjet hadsereg verte le kezünkről a német fasizmus és a horthysták bilincseit. Magyar ünnep, mert a szo­cialista világrendszer léte, ereje biztosítja, hogy béké­ben gyarapíthassuk hazánkat, építhessük a szocialista társadalmat. S e világrendszer fő ereje a Szovjetunió. Szerény erőnkhöz képest mi is igyekszünk hozzájá­rulni Október örökségének gazdagításához: munkánk­kal, tapasztalataink összegzésével, önálló gondolatok­kal. Nemcsak élvezni akarjuk előnyeit, internacionalis­ta meggyőződéssel magunk is igyekszünk erősíteni a szocialista közösséget, a nemzetközi munkásmozgalmat. Októberre emlékezünk, s egyben előre nézünk. Tisz­telettel köszöntjük a Szovjetuniót, s miközben a múltra emlékezünk és a jelent méltatjuk, a magunk szép jö­vőjét is ünnepeljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom