Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-05 / 260. szám
a pest megyei hírlap különkiadása XIV. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM 1970. NOVEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Kongresszusi versenyben Brigádok vetélkedése az öntödében MÉRHETŐ TERMELÉSIÉRTÉK-EMELKEDÉS Mi jellemzi a X. pártkong- rsszus tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaversenyt a Csikós József utcai öntödében? A válasz: az üzem brigádjainak lelkes vetélkedése. A brigádok kezdeményezéseit összesítve született meg az év elején a felajánlás, amely szerint a napi 480 perces munkaidőben 520 percnek megfelelő munkát végeznek. Ez a felajánlás 108,3 százalékos túlteljesítésnek felel meg — szeptember végéig 118,7 százalékra teljesítették. A verseny gondolata adott lendületet a csákozó brigádnak ahhoz, hogy október 31-ig 408 csákozógép helyett 440-et gyártott. Ezt a 32 darabos túlteljesítést akkor értékeljük igazán, ha megtudjuk, hogy egy csákozógép ára 1 millió 72 ezer forint. Az öntödei meo azt vállalta, hogy az L2—09 számú duKozponti fűtés gépipari szakközépiskolában Megválasztották a szülői munkaközösseget A Géza király téri gimnázium után az elmúlt napokban a Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskolában rendeztek „nyílt iskolai napot”. Zsúfolásig megtelt a második emeleti díszterem. A szülők Puscsizna József igazgató adott tájékoztatást a tanintézet életéről, munkájáról. Elmondta, hogy ebben a tanévben 692 tanulójuk van. Államunk öt és fél millió forintot adott a diákok oktatására, nevelésére. Jelenleg 250 tanuló számára biztosítottak kollégiumi elhelyezést és 100 diák részesül menzai ellátásban. Az iskola állandóan szépül, fejlődik. A közeljövőben új bútort és padlót kap a földszinti kísérleti nagyterem és jövő őszre központi fűtés adja a meleget. A tájékoztatás végén levetítették a Papházi Tivadar tanár és munkatársai által készített „Egy nap az iskolánkban” című ■ filmet a gépiparisok életéről, műhelygyakorlatáról. Megválasztották a szülői munkaközösséget is. Elnöke Lehóczky Miklós lett. (P. r.) gattyú öntvényeiből a tényleges 23 százalékos visszáru selejtet két százalékkal csökkenti. Vállalása tervezett értéke 16 211 forint volt — a tényleges eredmény 60 547 forint. Szerény volt a Pelyhes fa- mintakészítő brigád, amikor elhatározta, hogy négy százalékkal többet termel a megelőző időszaknál. A valóságban 14,4 százalékkal növelték termelésüket a kongresszusi versenyben és ez 40 045 forinttal növelte az öntöde összteljesítményét. Folytathatnánk a sort a Hídvégi esztergályos brigád, Szivák Sándor csoportja, vagy Hegedűs, a Török, a Vizner brigád szép teljesítményeivel. Ha összesítjük az öntödeüzem, a mintakészítő műhely és a forgácsolóüzem vállalásainak realizált értékét: eddig ez 1 304 000 ‘forintos termelési értéknövekedés. A Csikós József utcai öntöde valóban munkasikerekkel köszönti a közelgő X. pártkongresszust. (papp) Határidő előtt teljesültek a a vácrátóti vállalások Határidő előtt, október 31-re teljesítették vállalásaikat a vácrátóti MAV-állomás dolgozói. Mint Pintér Lajos állomásfőnök, a községi népfront elnöke elmondta, csökkentették azt az időt, amit a vagonok az állomáson töltenek, megtartották az élüzem szintet: az állomás szépítésére, parkosítására 689 társadalmi munkaórát fordítottak. SPORT Óvás ellenére is újból bizonyítottak atléták a váci Vasárnap rendezték meg Vácott a megye atlétacsapatainak döntő versenyét. A döntőbe került öt csapat (Vác, Dunakeszi, Szentendre, Abony és Cegléd) közül sorrendben hatodszor is a váciak bizonyultak a legjobbaknak. A legnagyobb ellenfél — a Szentendrei Katonai Főiskola — még óvással is megpróbálkozott, hogy elhódítsa az első helyet. A győztes Zala eredményét megsemmisítették 1500 méteren, így a váciak 7 pontos hátrányba kerültek a többi egyesülettel szemben. Az izgalmassá vált verseny az utolsó számon, a svédváltón dőlt el a hazaiak javára. Babinszki és Tóth kitűnő futásával. Eredmények: 10» m: 1. Babinszki (Vác) 11.3 mp. 20« m: >. Babinszki (Vác) 23.2 mp. 400 m: 1. Tóth (Vác) 52.0 mp. 800 m: 1. Tóth (Vác) 2 perc 12.0 mp. 1500 m: 1. Nyiri (Szentendre) 4 perc 27.6 mp. 3000 m: 1. Urbán (Szentendre) 9 perc 20.0 mp, 3. Zala (Vác) 9 perc 54.2 mp. 110 m gát: 1. Kristóf (Dunakeszi) 17.2 mp, 3. Pajor (Vác) 20.1 mp. Váltó: 1. Vác (Zomborka, Maloviczki, Babinszki, Tóth) 2 perc 6.3 mp. Távol: 1. Molnár (Cegléd) 638 cm. Magas: 1. Kundlya (Dunakeszi) 170 cm, 3—4. Hajba (Vác) 160 cm. Súly: 1. Pataki (Szentendre) 11,99 m, 2. Czmarkó (Vác) 11,94 m. Gerely: 1. Zomborka (Vác) 54,10 m. Diszkosz: 1. Czmarkó (Vác) 39,26 m. Pontverseny: 1. Váci HAGY VSE 66,5, 2. Szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola 64,5, 3. Dunakeszi 59, 4. Abony 45, 5. Cegléd 43 ponttal. A váciakat dicséri az is, hogy megyénk válogatottjának gerincét adták (Babinszki, Tóth, Zala, Zomborka és Czmarkó), amely az atlétikai NB I B-ben is és az ország 19 megyéje között a negyedik helyen végzett. Ez azért is szép eredmény, mert az utóbbi években sok ma is aktív, válogatott szinten is versenyző atléta hagyta ott az egyesületet: Pajor, Hargitics, Zamen, Pataki, Kiss ... Sajnos, az elvándorlás tovább tart, mert jövőre már Tóth és Zomborka is fővárosi egyesületeket erősít. Czmarkó Gyula Középiskolás sport KOSÁRLABDA Az 1970. évi megyei bajnokság döntőjét Cegléden, a Vasutas Tornacsarnokban rendezték. Eredmények: Serdülő leány: Az első helyért: Nagykőrös—Sztáron Vác 34:25, harmadik helyért: Géza Vác—Monori Gimnázium 29:22. Ifjúsági leány: az első helyért: Monori SE—Sztáron Vác 32:26, harmadik helyért Ceglédi Kossuth G.—Közgaz dasági T. Vác 32:25. Serdülő fiú: az első helyért Nagykőrös—Géza G. Vác 56:48, harmadik helyért Nagykáta—Sztáron Vác 34:33 Ifjúsági fiúk: az első helyért Nagykáta—Géza G. Vác 54:52, a harmadik helyért Sztáron Vác—Ceglédi Kossuth G. 48:40.-th HÍREK A JÓZSEF ATTILÁBÓL A Dunakeszi József Attila Művelődési Központ méhészklubjában hétfőn délután Rukk Kálmán, az Országos Méhész Szövetség főtitkára tart előadást. Tizedikéig tart a szovjet kultúra napjai alkalmából rendezett könyvkiállítás a művelődési központ könyvtárában. i ★ Szombaton a Quint, vasárnaponként a Devils zenekar játszik a művelődési központban délután öttől este tíz óráig. ★ 20-án Hunyadi József ifjúsági író találkozik olvasóival a művelődési központ könyvtárában. ★ 22-én délelőtt az Országos Filharmónia ifjúsági bérlet hangversenyén Béres Ferenc ad elő a magyar zene történetéről. Kiváló úttorővezetök HOZZÁSZÓLÁS Még egyszer a váci idegenforgalomról Magam is többször tapasztaltam, hogy városunkat egyre több látogató keresi fel. Többször vezettem városnéző sétákra belföldi és — tolmács segítségével — külföldi kirándulókat. Egy budapesti csoport tagjai nem is sejtették, hogy a főváros közelségében, attól alig 40 kilométerre ennyi értéket rejt ez a város. Vezető nélkül is jártak már Vácott, de csak ténferegtek, sok gyaloglás árán sem sok nevezetességet láttak. Szükség van tehát szakavatott vezetőre, aki a legrövidebb útvonalon a legfontosabb történelmi, irodalmi emlékeket és az új alkotásokat is megmutatja. Térképes, a legrövidebb menetvonalat is feltüntető kiadványokra volna szükség, amely a vasútállomásra, az autóbuszpályaudvarra vagy a hajóállomásra érkezőket egyaránt helyesen tájékoztatná., Négy-öt évvel ezelőtt szerkesztettem is egy ilyen térképes füzetet „Váci séták” címmel, amelyhez 14 tusrajzot is készítettem a nevezetességekről. A hirdetések díja fedezte volna az előállítási költségeket, tehát a városunkba érkezőknek ingyen osztogathatták volna. Nem tudom, melyik íróasztal fiókjában hevernek ezek a rajzos kéziratok. Kár volt a sok munkáért, pedig a Váci Napló keddi száma szerint is, igen nagy szükség lenne ilyen kiadványokra. Ami a cikknek a szállodára, esetlég turistaszállóra vonatkozó megállapításait illeti, azokkal tökéletesen egyetértek, csak félek, hogy semmi sem lesz belőle, mert vannak olyanok, akik városunk idegenforgalmát jelentéktelennek tartják. Ha látták volna a rövidhullámú kongresszus soknyelvű résztvevőinek váci látogatását, ha megfigyelték volna a számukra rendezett orgonahangverseny sikerét, ha velünk lettek volna a sejcei kiránduláson, akkor nem ez lenne a véleményük. Mi, lassan kiöregedő országjárásvezetők, a kirándulók kalauzolásán kívül is, mindent megtettünk városunk hírének terjesztése, propagálása érdekében, és hajlandók vagyunk tapasztalatainkat át' adni a majdan helyünkre lépő fiataloknak. De azoknak is meg kell tenniök mindent ezért a városért, akiknek több lehetőségük van a mienknél. Galambos Ferenc -¥■ (Kedden jelent meg Papp Rezső tollából az „Őszinte szavak az idegenforgalomról” című írás. Erre érkezett a fenti hozzászólás.) A résztvevők egy csoportja A hét elején egésznapos csapatvezetői értekezletet tartott a váci járási úttörőelnökség. Az úttörők kürtszava után ünnepélyesen hozták be a zászlót a párt és tömegszervezeti székház dísztermébe, majd Kalmár Imre járási úttörőtitkár — a jelentések után — köszöntötte az értekezlet résztvevőit. Haness László megyei úttörőtitkár rövid bevezetője után kiosztotta az úttörőveze- tői igazolványokat. Ezt követően november 7-e alkalmából kitüntetést, jutalmat kaptak a legjobb úttörővezetők. Foto: Búzási Kiváló úttörővezető kitüntetést kapott Elek Ilona és Kalácska László; a KISZ KB dicsérő * oklevelét Szakáll L ászióné, Göndöcs Erzsébet, Iványi Lászióné, Kanyó And- rásné és Görbe Jánosné kapta meg. Az ünnepség a fóti Gyermekváros úttörőinek műsorával folytatódott. Befejezésül Barát Endre, a járási párt- bizottság művelődésügyi és propaganda osztályának vezetője köszöntötte a résztvevőket. Mi lett a közérdekű javaslatok sorsa? 24-ből 21 megvalósult Kismaroson A kismarosi községi tanács végrehajtó bizottsága november 2-i ülésén tárgyalta meg az 1967. évi választói jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok és bejelentések sorsát. Mint Krebsz József vb-elnök elmondta, a tanácstagok beszámolóikon nyugodtan állhatnak választóik elé, mivel az 1967-ben elhangzott huszonnégy közérdekű javaslatból huszonegyet már megvalósítottak. A gázcseretelep — a lakosság nagy anyagi és társadalmi hozzájárulásával — két és fél hónap alatt felépült és ma már olajtelep is üzemel mellette. A milliós költséggel és saját erőből épített óvodát a község felszabadulásának 25. évfordulóján adták át. A tanácstagok és népfront-aktívák szervezőmunkája nyomán a lakosság az óvoda építésére 1600 nap társadalmi munkát fordított. De beszélhetnénk az új orvosi körzet kialakításáról, amely Kóspallagot is ellátja, vagy az út- és járdaépítésekről, a villanyhálózat bővítéséről is. A négyéves ciklus végére befejezték a mellékutcák parkosítását is, így érthető, hogy mint minden évben, az idén is Kismaros vitte el a Dunakanyar Intéző Bizottság által kezdeményezett verseny, a „Virágos Dunakanyar” pálmáját. Ígéretük van, hogy 1970. december 1-én átadhatják a község új boltját és még a tanácsválasztások előtt megoldják a község intézményes szemétszállítását. A vb-elnök elmondta, hogy az elért eredmények a lakosságon kívül a tanácstagok nagy részének és a HNF lelkes aktíváinak köszönhetők. Régóta húzódó és eddig az utánjárások ellenére sem megoldott problémájuk a község üdülőhellyé nyilvánítása. A végrehajtó bizottság most a helyi népfrontelnökség segítségét kérte, hogy járjon el az illetékes országos hatóságoknál ebben az ügyben. (u. i.) A BELÜGYMINISZTER IS KÖZBESZÓLT Régi folyóiratok a váci múzeumról A múzeum 75. évfordulója alkalmából nagyon sok könyvet és folyóiratot néztünk át, és érdekes adatokat találtunk bennük. Bár ezek egyike-mási- ka előadásokban elhangzott, mégis jónak látjuk, ha idézünk belőlük, mert önmagukban is tanulságosak. Ezért nem is akarunk sokat hozzájuk fűzni. Az Archeológiái Értesítő című. ma is élő folyóirat 1897. évfolyamának 187. oldalán az alábbiak olvashatók: „Vácon még a hetvenes években indult meg a mozgalom a város és környéke történeti emlékeinek gyűjtésére és múzeumegylet alapítására E mozgalom élén ifj. Varázséji Gusztáv, Römer régi tanítványa (közbe- vetőleg megjegyezzük, hogy Römer Flórisról, a, múlt század világhírű magyar régészéről van szó) és az Archeológiái Értesítő munkatársa állott. Gyűjtéseivel és ásatásaival megvetette a tervezett múzeum alapját. Halála után dr. Freysinger Lajos és Csávolszky József folytattak gyűjtést, és a gyűjteményt 1887 óta a középvárosi iskola egyik termében őrizték ... 1891. szeptember 20-án létrejött egy „régészeti és műkiállítás”, melynek fényes sikere dacára azonban a közönség csakhamar áttért a múzeumegyesület feletti napirendre. E pangásba új életet hozott Bauer Mihály váci fő- gymnásiumi tanár. Leginkább őneki köszönhető, hogy ma már külön alkalmas épület szolgál a múzeumi tárgyak eltartására, ő tőle ered az új társulat terve és annak alapszabályzata, melyet 1895. évi február 15-én, illetve 1896. február 6-án tartott társulati közgyűlések elfogadtak, s ugyancsak 1896. december 28-án volt a végleges alakuló közgyűlés, s ez év (1897) január közepe óta már tisztviselői kara is működik. Az egylet elnöke: Csá- volszky József, alelnök: dr. Freysinger Lajos és Reiser Henrik, titkár: dr. Tragor Ignác, s a múzeum igazgatója Bauer Mihály, őrei: Borbély Sándor, Bartók Lajos és Fodor Imre. Most van folyamatban a múzeum leltározása, és rövid idő múlva átadják a nyilvánosságnak. Örömmel vettük e kedvező hirekét az egyesület titkárától. örvendünk, hogy szakunknak Vácon új gócpontja támadt! Remélhető, hogy a lelkesedés, mely megteremtette, nem lesz múló szalmatűz, e reménnyel legmelegebben üdvözöljük az újjászületett egyesületet.” Eddig a közlemény, mely a folyóirat főszerkesztőjének és a múlt század másik nagy magyar régészének, Hampel Józsefnek aláírását viseli. Mint a szövegből kitűnik, az információ Tragortól származott, aki szerényen nem szólt a maga szerepéről. Ennek ellenére a legnagyobb anyagi áldozatot 5 hozta a múzeumért, és haláláig ő dolgozott érte a legtöbbet. Ugyancsak az Archeológiái Értesítő 1904. évfolyamának 384. oldalán olvassuk, hogy, a váci múzeum gyűjteményei végleges elhelyezésére múzeumépületet terveznek, melynek számára Vác városa alkalmas telket ajánlott fel. Majd két évvel később, ugyané folyóirat 95. oldalán ez áll: „A váci múzeum, mely 1903. év óta városi tulajdonná vált, egy tervbe vett épület számára a várostól kapott vcdna ugyan alkalmas telket, de költség híjján nem lehetett építeni, azért a gyűjteményeket most a siketnémák épületében meglehetősen dohos helyen őrzik. Már a belügyminiszter is beleavatkozott a múzeum dolgába, utasítván a várost, hogy a múzeum ügyét rendeleti úton szabályozza. A valóság az, hogy a múzeum iránt érdeklődik ugyan két-három lelkes ember, de a városi közönség nem törődik vele. Sem a múzeum gyarapodásáról, sem a társulat álapotáról nem kapunk hírt.” Eddig tart a 64 évvel ezelőtti híradás. Stefaits István
