Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-05 / 260. szám

••T Ülést tartott a maori végrehajtó bizottsága Az új tanácselnök: dr. Vecserek Lajos Hétfőn ülést tartott Monor Nagyközségi Tanács végre­hajtó bizottsága. Az ülésen megjelent dr. Bencsik Mihály, a járási tanács vb-elnöke is. A vb érdemeinek elismerése mellett — mivel nyugállo­mányba vonul — felmentette Kupecz Ferencet elnöki meg­bízatásából. A megüresedett elnöki tisztség ellátásával dr. Vecserek Lajost bízta meg a végrehajtó bizottság. A vb tag­ja közül többen egyetértésü­ket fejezték ki és támogatá­sukról biztosították az új elnököt. Kupecz Ferenc ez alkalomból a járási tanács végrehajtó bizottsága részé­ről pénzjutalomban része­sült, a községi tanács dol­gozói pedig ajándékkal kö­szöntek el tőle. Kupecz Fe­renc 15 éven keresztül volt Monoron a községi tanács vb- elnöke. Egyszerű alkatrészek hiánya miatt késik a betakarítás A tápiósülyi Virágzó Tsz sűrűpusztai tanyáján nem is olyan régen a szerelők és la­katosok még egy sötét, kor­szerűtlen helyiségbe összezsú­folva voltak kénytelenek munkájukat végzeni. Azóta át­alakítottak itt, modern mű­helyt létesítettek, s így a mun­ka menne, ha ... — Ha nem hiányzanának szinte állandóan a legegysze­rűbb alkatrészek is — mondja bosszankodva Benkó Istvá n műhelyvezető. — Sokszor emiatt napokig szünetel a be­takarítási munka. Persze azért eddig még mindig sikerült a legfontosabb gépeket rend be­hozni. Az egyik kombájnunk jelenleg dolgozik, a másik majd ezután fog. Ha sikerül megjavítanunk. Borbás Rudolf főmezőgaz­dász állandóan a határt járja. — Az időjárás kedvező — mondja —, éppen ezért minden percet ki kell használni. A repce, a baltacím és a lucerna nagy része már a földben van, s lényegében a vetéssel is vé­geztünk. A jövő évi növények alá közel kétszáz holdon for­gattuk meg eddig a földet. Végeztünk a burgonya beta­karításával is, a legnagyobb gondunk most a kukorica. Még háromszáz hold vár be­takarításra, s ha a javítómű­hely a gépeket rendbehozza, két kombájn és egy csőtörő fog dolgozni. A három gép napon­ta tizenöt holdat takarít be. Ha az időjárás nem szól köz­be. november 20-ra végzünk a kukorica betakarításával. (krátky) 3G ÚJ HÁZHELY PILISEN Bővült a villanyhálózat, javult az ellátás A Pilisi nagyközségi Tanács ■tagjai is megtartották ünnepi tanácsülésüket. A járási taná­csot Sima István vb-elmök- helyettes képviselte. Dékány Antal pilisi vb-tit- 'feár emlékezett meg a taná­csok húszéves fennállásáról, majd átadta az Elnöki Tanács elismerő oklevelét a húszéves tanácstagi munkájukért Malik Pálnak, Krancz Istvánnak, Bukovinszkí Jánosnak, Kiss Istvánnak, Leskó Sándornak, Blázy Lajosnak. A Tanácsi Munkáért kitün­tetés arany fokozatát özvegy Csilló Pálné, a tanács dolgo­zója kapta. A lakosság bejelentéseinek, panaszainak intézéséről, a je­lölő gyűléseken elhangzott közérdekű bejelentések meg­valósításáról számolt be ez­után a vb-titkár. Évek óta a belvíz okozza a legtöbb és legnagyobb gondot Pilisen. Véglege­sen csak a következő években fogják a vizet élvezetni, de ahol lakó­épületek voltak közvetlen veszélyben, árkokat ás­tak szivattyúkkal elvezet­ték a vizet. Sok volt a rossz út, ezért a legrosszabb állapotban levő­ket rendbehozták, de a töb­bire is sor kerül. Sokan kér­nek házhelyet, ezért rövidesen mintegy 30 teliket adnak át az OTP helyi fiókjának érté­kesítésre. A járdaépítés üte­mét sikerült meggyorsítaniok, mivel a lakosság társadalmi munkát végzett és hozzájárult a költségekhez. A jelölő gyű­léseken kérték annak idején a Iközkutak felújítását. Ezt a tanács elvégeztette: a köz- kutak üzemképeseik, jó az ivó­vizük. A villanyhálózat bőví­tése, a zöldség- és gyü- mölcsellátás javítása sze­repelt még a kérések kö­zött, mindkettőt megol­dották. Az ünnepi tanácsülés után a község gazdasági üzemei: a hizlalda, a tsz-ek, az ÁFÉSZ vendégelték meg a tanács­tagokat. (f. ©.) MONOMDtfn &' i-J «r - m XII. ÉVFOLYAM, 260. SZÄM 1970. NOVEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Ellátási és szolgáltatási gondok Úriban Élelmiszerbolt kell 200 családnak - Beszámoló a községi tanácsülésen, Űri községben a siilyi ÁFÉSZ-nek tíz üzemegysége van: három élelmiszerbolt, egy húsüzlet, egy vegyes ipar­cikkbolt, két italbolt, egy eszpresszó, valamint egy fel­vásárló és egy ipari üzem. Ezúttal azokról az egységek­ről lesz szó, amelyek a lakos­ság áruellátásával kapcsola­tosak. Kielégítő-e vajon a működésük? Az alapvető élelmiszerek­kel — liszt, cukor, só, zsír­áruk — nincs baj. A FÜ- SZÉRT Vállalat a boltveze­tők megrendelései alakján tíznaponként szállít árut. Csu­pán apróbb dolgok hiányoz­nak: olajoshal, pacalpörkölt- konzerv — a vevők ezeket is keresik. Sütőipari termékekből az ellátás rossz — nem a mennyiséggel, a minőség­gel van baj. A Ceglédi Húsipari Vállalat megfe­lelő mennyiségű és mi­nőségű áruval látja el a húsboltot, az ÁFÉSZ fog­lalkozik ugyan disznóvá­gással, de az értékesítés ráfizetéses. Az úri textilbolt megfele­lően felkészült a téli ' forga­lomra, melegítőket, kötöttáru­kat, több mint ezer pár női és gyermekpsizmát rendeltek, a szállítás folyamatos. A ve­gyes iparcikkboltban hiány­zik az olajkályha, a gáztűz­hely ... A legutóbbi tanácsülés be­számolójából ragadtuk ki a fenti részleteket; a hozzászó­lásokból azonban több do­log is kiderült. Sürgősen előbbre kell hoz­ni a pacsirta-telepi üzlet építésének kezdési ide­jét. Kétszáz család gond­ja, hogy a telepről napon­ta be kell járniuk Űri köz­pontjába vásárolni — s ez bizony fárasztó. A’ üzlet átadását a negyedik ötéves terv utolsó évére ter­vezte az ÁFÉSZ, de — nem le­het évekig várni. Gond Úriban a tejellátás is. A tsz tehenészete nem nega­tív, tehát nem árusíthat te­jet. Nagyon fontos a mielőbbi megoldás, hiszen csecsemő­tej sincs, a községben 120— 130 kisgyerek nem tud elegen­dő tejhez jutni. A tanács már megtette az első lépéseket ez ügyben. Szerződést kötöttek a Gödöllői Sütőipari Válla­lattal egy kenyérszaküzlet felépítésére. Ebben az üzlet­ben — amelyik az iskola mel­lett épül — nem csupán friss kenyeret, pékárut, süteményt lehet majd kapni, hanem te­jet is, s az iskolások tízóraiz- tatása is könnyen lebonyolít­ható lesz. A szerződés szerint a szaküzletet már ez év de­cember 20-án át is adják. — Gondoskodjanak a ven­déglőben ételről is — kérték a tanácsülésen. Hiányzik egy Patyolat­lerakat is. Több mint há­romszázan járnak Űriből Pestre dolgozni, a bejá­rók nagy része háziasz- szony, az ő számukra je­lentene óriási segítséget a lerakat létesítése. A tanács már felvette a kap­csolatot a megyei szolgáltató és csomagoló vállalattal. Ez a vállalat helyiséget bérel a községben, s ígérete szerint hetenként szállítja majd a ki­tisztított ruhaneműt. (koblencz) A nyereség eddig: 6 millió A közelmúltbán megtartott termelési értekezleten Massza Sándor, az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósági elnöke számolt be a háromnegyed év munkájáról. Mint mondotta, a nyereség eléri a 6 millió fo­rintot, s ez a szám önmagáért beszél. A múlt év hasonló idő­szakában 2 millió forint volt a nyereség. Az idei szép ered­ményt a szövetkezet nagy­részt a hálózat fejlesztésével és bővítésével érte el. Beszélt a - elnök a megyei kereske­delmi felügyelőség ellenőr­zésének tapasztalatairól. Az ellenőrök elég sok hibát ta­láltak, nem volt az üzletek­ben például palackozott sör, kifogásolták egyes áruk mi­nőségét, felhívták a figyel­met a mérőeszközök pontos kezelésére, a kenyér csoma­golására, egyebek között, di­cséretként pedig kihangsú­lyozták a szövetkezet háló­zatfejlesztési tevékenységét, a húsellátás megjavítása érde­kében tett intézkedéseket és a vas-, műszaki boltnak azt az intézkedését, hogy a 800 fo­rinton felüli árut házhoz szál­lítják. Az elnök a termelési értekezleten a hibák kijavítá­sára hívta fel a figyelmet. (em) Ünnepi járási tanácsülésen emlékeztek meg Monoron a tanácsok megalakulásának 20. évfordulójáról. Dr. Bencsik Mihály vb-elnök emlékezett az elmúlt húsz évre, majd átnyújtotta az Elnöki Tanács elismerő oklevelét a húsz éve folyamatosan munkát végző járási tanácstagoknak; a maglódi Ádám Józsefnek, a vecsési Csömör Sándorné- nak, Koncz Jánosnak és Neumann Mihálynak, a mo­non Guba Pálnak, Kozák Sándornak és Sima István­nak, a gyömrői Szijjártó La­josnak és az úri Horinka Jó­zsefnek. Az öregek helyzetéről és az 1970. évi fejlesztési terv teljesítéséről tárgyalnak ma délután 1 órakor Vasadon, a vb-ülésen. Nem Gyomron, hanem Üllőn! Keddi számunkban tévesen írtuk, hogy szolgáltatóház épül Gyömrőn. A szolgáltatóház — mint arról már régebben hírt adtunk — Üllőn épül. MAI MŰSOR Tudományos ismeretterjesztő előadások Nők akadémiája, Gomba, nagyiskola, 17 órakor: A me­zőgazdaság kemizálásával kapcsolatos vegyi ártalmak, élőadó: Smida János. Mozik Gomba: Hajrá magyarok. Nyáregyháza: Szerelem ó. Űri: Mérnök veszélyes külde­tésben. Az első önálló zakó Amikor már béke volt... A huszonhat évvel ezelőtti szomorú üllői napok Az 1944. november 3—6. kö­zötti napokra szomorúan gon­dol vissza Üllő lakossága, sok izgalmat, rettegést és tragédiát élt át. A németek Vecsésnél akarták feltartani a szovjet csapatokat és Üllőt hadtápte­rületnek szánták. A hadihely­zet azonban másképpen ala­kult. A 26 évvel ezelőtti na­pokra így emlékezik Kiss Gá­bor, a községi tanács főelő­adója. — Amikor a németek Ócsá- nál csatát vesztettek, Üllő irá­nyába vonultak vissza. Az első dolguk volt lerobbantani a katolikus templom tornyát. A visszavonulókat a szovjet csa­patok követték. A német utó­védek a vasút vonaláig húzód­tak, a szovjet csapatok pedig velük szemben, az Állomás utca és környékén helyezked­tek el. A csata nem tartott sokáig, a szovjet csapatok no­vember 5-én az egész községet elfoglalták. A következő na­pokban a németek ellentáma­dást kíséreltek meg Monor, Gyömrö és Vecsés irányából. Sikertelenül. Céltalanul bom­bázták és gépfegyverrel lőtték a községet, nagyon sok ház megsérült és a község lakói közül nagyon sokan életüket vesztették. A 87 éves Mészáros József így emlékezik: — Légiriadó volt. Átmen­tünk a szomszédba, Benke Mi­hály pincéjébe. Huszonnyolcán voltunk az óvóhelyen. Egyszer csak egy rettenetes dörrenés hangzott, ránk szakadt a pince. Tizenheten haltak meg. Ott halt meg mellettem a felesé­gem, ahogy egymás kezét fog­tuk. És ötéves unokám. Aztán Benke Mihály és felesége, Czellaó János. Csaba Báliníné és kilencéves kislánya, Fodor- csák Mihályné, Horváth János és felesége, Szabó néni és az unokája, Kamasz Ferenc és a tizenhét éves Nagy Sándor, aztán a Budapestről a bomba­támadások elől Üllőre mene­kült Hálák Gyula, felesége és hatéves kisfia. Bombatalálat érte a Koczó Elekék kertjében levő föld­bunkert is, a Gyömrői út 32. szám alatt. Ebben tizenhár­mán tartózkodtak, öten meg­haltak. Meghalt Koczó Elek, Nagy Sándorné, 18 éves Rozá­lia leánya, 28 éves Lajos fia és a 20 éves Pálinkás Judit. A Maglódi úton egy bomba bevágott az egyik házba és a szilánkok megölték Holubek Jánosnét, valamint a nála al­bérletben lakó két molnársegé­det, Kovács Pált és Dombi Istvánt. S lehetne folytatni a tragédiák sorát, amiket a né­met bombázások okoztak. A sírásók közel sem pontos statisztikája, szerint november 3—6 között több mint 120 em­ber vesztette életét Üllőn. Ko­porsó abban az időben nem volt, a hozzátartozók halottai­kat hazavitték, és a kertben temették el. 1945-ben kerültek végső nyughelyükre, a teme­tőbe. A krónikához hozzátartozik, hogy amikor a szovjet csapa­tok parancsnoka látta a hely­zetet, elrendelte a község ki­ürítését, a lakosság életének megmentése végett. A lakossá­got Űcsára telepítették ki, s onnét csak hónapok múltával térhettek haza. Amikor már béke volt Üllőn. (em) A Gyömrői Ruhaipari Szö­vetkezetben Bata János mű­szaki vezető kalauzolásával ipari tanulókat keresünk. Nem is kell olyan nagyon keres­nünk őket, hisz jelenleg 14 másod-, illetve harmadéves, valamint 6 elsőéves tanulójuk van, három pedig az idén vég­zett. Lássuk előbb az „öre­geket”. Rikter Mária, Mészá­ros Erzsébet és Papp József három évvel ezelőtt választot­ta magának a szabó szakmát, az idén szabadultak. Igaz, an­nak idején hatan kezdték, ők hárman, a legjobbak, megma­radtak. Tanulmányi eredmé­nyük 4 egész felett volt ál­landóan. Most szalagnál dol­goznak és elégedettek. De halljuk őket. — Nem volt könnyű annak ■ idején a választás — mondja Rikter Marika, aki Mendéről jár át Gyömrőre. — Örömmel jöttem ide, mondhatom. Vala­hogy olyan álmom volt, hogy egyszer saját magam készít­sek magamnak egy nagyon szép ruhát. Sikerült. Szeretek itt dolgozni, a fizetésem 1500— 1600 forint, lényegében elége­dett vagyok vele. — A harmadik évben már önállóan dolgoztunk — mondja Mészáros Erzsi, ő is mendei. — Az volt az öröm, amikor az első zakót önállóan elkészítet­tem. A legszívesebben haza­rohantam volna, megmutatni édesanyámnak. — Jó érzés volt tapasztalni, hogy a szövetkezet vezetői és dolgozói megbecsülnek ben­nünket, ipari tanulókat — mondja a szecsői Papp Jóska. A tanműhelyben tisztaság, rend van, nagyszerű neonvi­lágítás. A tanműhely vezetője Bukta Ferenc öt éve foglal­kozik ipari tanulókkal. — Nagyon szeretem a gye­rekeket oktatni, örömmel tölt el, hogy a jobbak itt marad­nak. A jelek szerint azért, mert megszerették a szakmát, s jól érzik magukat közöttünk — mondja. Szorgalmasak az ipari ta­nulók. A harmadévesek ön­álló darabokat készítenek, a legsikerültebb ruhák most is ott voltak a ruházati szövet­kezetek országos kiállításán, a fővárosban. Karel Juli péteri kislány, a kézilabda szerelmese, Mendén lakik a nagymamája, Juli ott kézilabdáziik. — Most készítem első ön­álló darabomat, egy férfi­zakót. Keresem, kutatom az újat, olyant szeretnék készí­teni, amilyent még soha senki sem csinált. — Juli másod­éves, s szavait bizonyítandó, rámutat a keze ügyében levő divatlapra. A Rádi testvérpár, Mária és Ida Monorról jár át Gyöm­rőre. — Igazán meg vagyunk elé­gedve a környezettel, meg Feri bácsival. — Az ipari tanulók érthe­tően nem rajonganak a sab­lonért, jobban érdekli őket a változatos munka — mondja a műszaki vezető. — Sajnos, lehetőségeink korlátozottak, de igyekszünk az igények minél teljesebb kielégítésére. Tizennégy tanulótól kér­deztük meg, mi a tervük fel- szabadulásuk után. Tizenket- ten válaszolták: a gyömrői szövetkezetben maradnak, ket­tő még nem döntött. Az arány tehát jó, s nagyrészt ez a szövetkezet kollektívájának az érdeme. A vezetőség most tanulmányozza azt a határo­zatot, amely szerint a harma­dikosok a második félévben teljesítményüknek megfelelő bért kaphatnak a jövőben. Érthetően nagy az érdeklődés a rendelkezés iránt. Ösztö­nözheti ez a tanulókat s azo­kat is, akik még csak ezután választanak szakmát. (s- i.) Vasárnap befejeződött a ko­sárlabda megyei bajnokság. A monori csapatok a ceglédi kör­zetben szerepeltek előzőleg és szép eredményeket értek el. Körzeti végeredmények: Női ifjúsági: 1. Monori SE, 2. Ceglédi Kossuth Gimná­zium, 3. Nagykőrösi Arany Já­nos Gimnázium, 4. Nagykátai Damjanich, 5. Monori József Attila Gimnázium. Női serdülő: 1. Nagykőrösi Arany János Gimnázium 2. Monori József Attila Gimná­zium. Férfi ifjúsági: 3. Monori Jó­zsef Attila Gimnázium. Férfi serdülő: 3. Monori Jó­zsef Attila Gimnázium. A két körzet, a ceglédi és a váci körzet osztályonkénti első két helyezettje jutott a me­gyei döntőbe. A döntő mérkő­zéseket vasárnap Cegléden játszották le. Eredmények: Monori József Attila Gimnázium — Váci Géza király téri Gimnázium 26:25. A női serdülő mérkőzé­sen bár győztek a monoriak, mégis az összesítettben me­gyei negyedikek lettek. Monori SE—Váci Sztáron Sándor Gimnázium női ifjúsá­gi 32:24 (12:9) Első alkalom­mal találkozott egymással a két csapat, a monori lányok az első perctől kezdve irá­nyították a játékot és végig kezükben tartották a mérkő­zést. Elsősorban határtalan lelkesedésüknek és nagy aka­rásuknak köszönhetik, hogy megyei bajnokok: lettek. A Pest megyei Kosárlabda Szövetség 1970. évi női ifjúsági megyei bajnokságának vég­eredménye: 1. Monori SE, 2. Váci Sztáron Sándor Gimná­zium, 3. Ceglédi Kossuth Gim­názium, 4. Váci Mezőgazdasági Szakközépiskola. (v—e) KOSÁRLABDA MEGYEI BAJNOK A MONORI SE NŐI IFJÚSÁGI CSAPATA

Next

/
Oldalképek
Tartalom