Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

I Vendégük: Kazal László Hétfőn este 8 órakor vidám magyarnóta- és táncdalest lesz a törtei! művelődési házban. Az estre, amelyen fellép Kazal László érdemes művész, Gaal Gabriella és Madarász Kata­lin, Aradszky László, Mátray Zsuzsa, Balassa P. Tamás, Bu­rai Urbán népi zenekara — szívesen látják a környező községek lakóit is. Kcr MEerci híbiaf KÜLÖNKIADÁSA a ceglédi viÁRÁa éa XIV. ÉVFOLYAM, 279. SZÄM 1970. NOVEMBER 28., SZOMBAT A KRESZ IS ELŐÍRJA: Nappal is lehet tompított fényt használni NÉGY NAP ALATT 21 BALESET TÖRTÉNT Dalok, balladák, betyárok Érdekes programot állított össze decemberre a ceglédi honismereti szakkör Hídvégi Lajos helytörténész, tanár vezetésével. December 4-én a Földesasszonyaink, a klarisz- sza apácák, valamint A budai klastrom, a taksonyi bor- és gabonatárolók címmel hang­zik el előadás. Decemberben a ceglédi eredetű dalokkal, táncokkal, a betyárvilággal, balladagyűjtéssel foglalkoznak a szakkörösök. Igen sok táviratot és sok száz képeslapot kézbesítettek Erzsébet- és Katalin-napra a ceglédi' postások. Népszerű volt az új, ablakos borítékkal ellátott dísztávirat. Nincs olyan nap, hogy a na­pilapok hasábjain ne olvas­hatnánk közúti balesetekről. A fekete krónika statisztikájá­nak grafikonja az elmúlt na­pokban ugrásszerűen emelke­dett — olvashatjuk. Oka: a gépjárművezetők nem vezetik járművüket az út- és időjá­rási viszonyoknak megfele­lően. A járás és a város területén húzódó mellék- és főútvonala­kon november 20-tól 23-ig 21 közúti baleset történt. Elképesztő ez a szám. Ráadá­sul ezeket a baleseteket gon­dosabb, körültekintőbb, figyel­mesebb vezetés mellett elke­rülhették volna. A balesetek közül kettő csak anyagi kárt okozott, a többi súlyos, életveszélyes sérüléssel és kettő halálesettel végződött. A balesetek okairól a rend­őrkapitányság közlekedésren­dészeti alosztályának helyettes vezetője a következőket mon­dotta: — Nagyon sokszor hangsú­lyoztuk már, de úgy látszik, nem elégszer: a csúszós, nyálkás úttesten a közlekedés kétszeres fi­gyelmet követel a gépjár­művezetőktől. Ilyen körülmények között a legveszélyesebb az előzés. Ha a látási viszonyok úgy kíván­ják, a tompított fényszórót be kell kapcsolni! Ez előírás, amelyet a KRESZ legújabb melléklete közöl. 9 Megbüntették a fenegyereket Munkaköre változott, kisebb lesz a részesedése Október 21-én A ceglédi fe­negyerek, címmel hírt adtunk arról, hogy a PENOMAH ceg­lédi húsüzemének egyik szál- lítmánykísérője minősíthetet­len magatartást tanúsított a sülysápi 2. számú boltbafi. A Ceglédi Járási Népi Ellenőrzé­si Bizottság felfigyelt a megje­lent cikkre, s közérdekű be­jelentésnek véve az ügyet, vizsgálatot indított. A ceglédi vállalat vezetősége a NEB-bel egyetértett és sürgősen megke­reste a tettest, kiszabta a kellő büntetést is. i:i—-------------——,—­Mint a vállalat igazgatójá­nak, Kiskorényi Jánosnak le­veléből megtudtuk, Kamasz István gépkocsikísérő áruát­adáskor minősíthetetlen, meg­engedhetetlen hangot használt, sértő magatartást tanúsított, ezzel a vállalat hírnevének is ártott. Munkaviszonyával kap­csolatos kötelezettsége vétkes megszegése miatt alacsonyabb munkakörbe helyezték és bün­tetésből évvégi nyereségrésze­sedését 25 százalékkal csök­kentik. A népfront kezdeményezésére Honismereti akadémia a községek krónikásainak Ötletek, módszertani tanácsok A községekben évek óta si­kerrel működnek a Hazafias Népfront kezdeményezésére alakult krónikaíró bizottságok, amelyek a falvak történetét örökítik meg. A népfront el­„GYŐZZÖN, AMI JOBB" Az elfelejtett tanító nöksége az idén — új kezde­ményezésként —■ módszertani akadémiát indított a falukró­nikák írói számára. A honismereti akadémia első előadásán a minap a járási tanácsnál Tóth László,, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának munkatársa az or­szágos honismereti konferen­cia tapasztalatairól és a to­vábbi feladatokról beszélt. A felszabadulással kapcso­latos harcok megírásához Pa­taki Ferenc helytörténész adott Tanév októbertől áprilisig BOTKÖ ANDRÁS TANlTÖ 120 évvel ezelőtt, 1850-ben vizsgáztatta utoljára • tanítvá­nyait, és <81 évi eredményes működés után nyugalomba vo­nult. Ritkaság volt a több mint három évtizedes taní­tóskodás abban az időben, mert a javadalom csekélysége miatt sűrűn változtak a taní­tók. Botkó András a nehéz időkben hűségesen kitartott, pedig 65—67 gyereket tanított evente. 1841-től Elefánty Mi­hály utasítására az iskolák­ban anyakönyvet írtak a gye­rekek előmeneteléről, jegyző­könyvet a legfontosabb esemé­nyekről. Ezek egyikéből is­merjük Botkó András kezeírá- sát, és működése utolsó tíz évének eseményeit. Fordítsunk vissza 130 évet az idő kere­kén, s iramodjunk az 1840-es évek nyomába! A kecskeméti iskolajáráshoz öt evangélikus iskola tarto­zott: a kecskeméti, ceglédi, tá- piószelei, tápiószentmártoni és a tóalmási iskola. A Tápió- szelén székelő körlelkész szep­tember végén, október elején , körlevélben értesítette az is­kolatanítókat arról, hogy „ok­tóber első napjaiban iskolái­kat nevendékeíkkel gyakorol­ni okvetlenül megkezdjék”. A tanév áprilisig tartott, amikor- is exameneteket (vizsgákat) tartottak. Ezeken minden eset­ben megjelent a körlelkész, aki a vizsgák időpontjáról ugyancsak körlevélben értesí­tette a tanítókat. „A ceglédi gondnok urat kérem, hogy érettem április 30-án reggel küldjön kocsit Kecskemétre az omnibuszon utazandom, méltóztassanak Cegléden meg­tudni, mikor indul délután Kecskemétre és nem áll-e meg a városháza vagy a ven­dégfogadó előtt.” MILYEN VOLT AKKORI­BAN az iskola? így szól a je­lentés 1846-ból: „A ceglédi is­kola annyiból szerencsésebb a többinél, hogy 27 év óta taní­tója nem változott. Botkó András 39 gyermeket mutatott elő, s azon felül egy igen gaz­dag iskolai könyvtárt. Tekin­tetes Pajor Antal... volt szí­ves a nagyobbított iskolai te­remnek két új padot ajándé­kozni. Figyelemmel kíséri ezen iskolát kívülötte a Ma­gyar Gazdasági Egyesület is, számára már két ízben hat-hat példány Kistükört küldvén.” Ezeket a könyveket Török Já­nos küldte, a gazdasági egye­sület „titoknoka”. A ceglédi tanító még a dé- kanusz által írt könyvről is bátran elmondhatta a véle­ményét, mert Elefánty Mihály 1847. február 27-én a követ­kező levelet indította útnak iskoláiba: „Igen alkalmas idő­ben hallom, hogy a ceglédi veterán tanító úr az általam szinte ott 1844-dik évben ábé- cés könyvet nemcsak nem he­lyesli, hanem az olvasás ta­nulásában nehezitőnek vallja. Felszólítom tehát mindnyája­tokat, de őt, t. i. Botkó And­rás urat legközelebb, hogy tartandó gyűlésünkön ezt ala­posan bébizonyitani szívesked­jék, mert nekem is szent el­vem: győzzön, ami jobb.” Sajnos, a gyűlés eredménye nem található meg a jegyző­könyvben. Igaz, forradalmi idők következtek. Ebből sem rögzít semmit a vizsgák, szűk­szavú jegyzőkönyve, csak az 1849. július (!) 15-i anyakönyv sejttet valamit. Az édesapák neve, után egy-egy szó... Ra- kuz János meghalálozott. Sztanyik János meghalálozott. Borszok István meghalt. ELEFÁNTY MIIIÄLY egyik körlevelében így írt tanítói­hoz: „A tanítót én iskolájá­ban önállónak szeretem látni. Legyen a haladás barátja, so­ha, csak gondolatban is ne vallja: íme, fellebb nem lép­hetek, íme, tökéletes tanító vagyok, mert ily vallomás már maga a legnagyobb tu­datlanság. A tanítók az orszá­gok fő leghasznosabb tagjai...” Ilyen hasznos tanító lehetett Botkó András is. Szabó Alfréd ERZSÉBET-NAP FORGALMA Több mint ezer szál szegfű, 350 cserepes virág kelt el a Rákóczi úti virágboltban Er­zsébet napján. Nagy volt a forgalom az édességboltban is. Itt főleg a díszdobozok voltak kelendők. A posta táviratosz­tályán szinte szünet nélkül vették fel és továbbították az Erzsébeteket köszöntő dísztáv­iratokat. módszertani tanácsokat.. Dr. Lakatos Ernő, a Pest megyei Levéltár igazgatója szintén szólt a megjelentekhez, to­vábbi krónikási munkára buzdítva őket. December 16-án Seres Ist­ván, a solymári vb-titkár a krónikák illusztrálásához ad tanácsokat. Jövőre a tsz- mozgalom fejlődésének meg­örökítésével, a megírt tsz- krónikák értékelésével, a falu társadalmi és kulturális képé­vel foglalkoznak. Márciusban a ceglédi Kossuth Múzeumot látogatják meg. Áprilisban Abonyban a múzeumok hon­ismereti munkájáról dr. Ikvai Nándor, a múzeumok megyei igazgatója tart előadást. Májusban az elkészült kró­nikákat értékelik és állítják ki a községek krónikaírói. Nincs piac Cegléden özvegy Détári Istvánné nélkül — így tartják a ceglédiek, akik nap mint nap találkozhatnak a mo­solygós, kedves árus nénivel és jó portékájával. Fotó: Ifjú Tóth István HZ PERCET SEM KESHET Postás bácsi és az újság A Ki, mit olvas szívesen? Ki tudja hány házba, hány lakásba csenget, kopogtát be naponta az első kerületiek, postás bácsija? Mert bácsi ő öregnek, fiatalnak. Annak szó­lították 16 évvel ezelőtt is, amikor először vállára vette a postás-táskát. Gábor Károly minden reg­gel tömött táskával indul út­jára. Nemcsak levelek hordo­zója, a táskát a napilapok, ké­pes folyóiratok nehezítik. Reg­gelenként kétszáz újságot dug a postaládákba, csúsztat be az ajtók, kapuk résein. A Ceglédi: Hírlapot körzetében hatvankét előfizető várja. — Tegnaptól két új előfize­tővel szaporodott a Ceglédi Hírlap olvasótábora — mond­ja. — Még háromra számítok, akik szeretnék megrendelni az újságot, de előbb megbeszélik a családdal. — Az újságkihordó postá­soknak legfőbb erénye a pon­tosság! Ha véletlenül tíz pere­ccel később viszem, mint ahogy megszokták, már szóvá teszik az olvasók. Meglepő, mennyi­Az TB Il-es bajnokság utol­só előtti fordulójában a Ceglé­di VSE férficsapata Budapes­ten a Pénzügyőrökkel mérte össze erejét. A mérkőzés a már bajnok hazaiak sikerét hozta, a CVSE nem tudta meggátolni nagyarányú győ­zelmüket. Az együttesből csak G. Bíró és Farkas szerepelt a várakozásnak megfelelően. Különösen a két fiataj. re­re szeretik az emberek az új­ságot. Gyakran előfordul, hogy amikor bedugom az ajtó résén a lapot, a másik csücskét már fogják odabent. A Ceglédi Hírlapot leginkább a tősgyökeres ceg­lédiek fizetik elő, és az utolsó betűig el is olvassák. Délfelé, amikor a leveleket hordom, nem egyszer valóságos röp- gyűlés kerekedik egy-egy lép­csőházban. „Olvasta-e, postás bácsi? Mit szól hozzá, postás bácsi?” Még az a jó, hogy elsőnek én is a ceglédi újságot veszem a ke^ zembe, hiszen az már furcsa lenne, ha a város híreit más­tól hallanám. — Tapasztalatom szerint a ceglédi oldalon elsősorban a város életével foglalkozó cik­keket olvassák nagy érdeklő­déssel. Sokan szeretik, én ma­gam is, a szípes írásokat. Má­sok a sporttudósításokat ol­vassák, vannak, akik a bíró­sági híreket böngészik először. (csat—) ménység, Kudelich II és Bod­rogi nyeretlensége kellemetlen. Pénzügyőrök—Ceglédi VSE 18:7 Győzött: G. Bíró, Farkas (3 —3) Kudelich I (1). A megyei felnőtt bajnokságban: CVSE 11—GEAC 12:8, a megyei ifjú­sági bajnokságban: Váci Kö­tött ifi—CVSE ifi 7:3. (-reán) ASZTALITENISZ Vereség a bajnoktól SPORTMŰSOR Szombat: Asztalitenisz * A Hámán Kató általános is; kola tornatermében 17 órakor kezdődik a Ceglédi VSE—Özd NB Il-es találkozó. Az 1970-es bajnokság utolsó fordulójára kerül sor. Bár a legutóbbi for­dulóban a CVSE Budapesten a Pénzügyőrök ellen vereséget szenvedett, győzelem esetén reménye lehet még a harma­dik helyre. Tavasszal az ózdi csapat győzött otthonában, az ellenfél sokáig versenyben volt a bajnoki címért. Vasárnap: ökölvívás: A Sportcsarnokban délután 16 órakor kezdődik a Ceglédi VSE—Zalka HSE barátságos csapattalálkozó. Több pár mérkőzésen érdekes, színvona­las összecsapást várhatunk. A Zalka HSE az NB I-ben sze­repel, több mérkőzést az ifjú­sági korosztályúak részvételé­vel rendeznek meg, annyi bi­zonyos, hogy jó utánpótlással rendelkezik az NB I-es klub. (-reán) ! Hét végi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Köz­pontban ma este tánc, holnap: tánczenei koktél. Moziműsor: Szabadság: ma és holnap: 12+1 (francia—olasz). KosJ suth: vasárnap: Juan kubai kalandjai. Abony: ma és holnap: Fekc- teszakáll szelleme (angol— amerikai). Albertlrsa: vasár­nap : Berlinből jelentkezem (szovjet). Törtei: ma és hol­nap: Nemsokára itt a tavasz (szovjet). Jászkarajenő: ma jés holnap: Mágnás Miska (ma­gyar). Ceglédbercel: ma és holnap: Mint a bagoly nappal (olasz—francia).' Ahmed Kenyában elnöki rendelet védelmezi az ország legöre­gebb elefántját, az Ahmed névre hallgató óriást. Ke- nyatta elnök utasítása értel­mében az eleíánt-doyen-i „sem zaklatni, sem üldözni” nem szabad. Ahmed az or­szág északi részén, Marsabit körzetében él. A szolnoki rádió műsora november 30-tól december 6-ig Hétfő: Alföldi krónika, üzemilap szemle. Népdalok, csárdások. Sport: Fúvószene. Autóstop. Kedd: Alföldi krónika. Me­zei szőttes. Tervezés maga­sabb fokon. Értelmiségi „te­repszemle”. Kovács Kati éne­kel. Űttörőhíradó. Szerda: Alföldi krónika. Operettrészletek. Tervezés magasabb fokon II. Látogatás a Ságvári Művelődési Ház filmklubjában. Beat-fórum.' Csütörtök: Alföldi krónika. Így tervezzük. Jelen és jövő. Sporthíradó. Zenés ki mit kér. Péntek: Alföldi krónika. Magyar nóták. A tsz nőbizott­ságokról. Aktuális töprengé­sek ... Akinek a munka ked­ves kötelesség. Tánczene. Szombat: Hétvégi kaleidosz­kóp. Ajánlatunk. Miklós-napi köszöntő. Görbe tükör. Zenés ki mit kér. Vasárnap: Vasárnapi maga­zin. Hírmondónk hírmondója. Lap- és folyóiratszemle. Kó­ruspódium. Az adások minden nap 18 órától a 222 méteres közép­hullámon hangzanak el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom