Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
I KÁDÁR JÁNOS BESZÉDE A vietnami nép hősi ellenállása töretlen Az egész világot sok éve foglalkoztatja és i felháborítja az Egyesült Államok vietnami ! háborúja, a nemzetközi jog elemi normáit rlábbal tipró nyílt agresszió. Az állandóan ismétlődő provokációk újabb ténye az a kalóz- támadás, amelyet a minap, amerikai légikötelékek követtek el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ez a háború egyben az imperialista politika kilátástalanságá- nak meggyőző bizonyítéka; az agresszorok hosszú éveken át elkövetett kegyetlenkedések, háborús bűntettek sorozatával sem tudták megtörni a vietnami nép hősi ellenállását. Az amerikai kormány hol taktikai módosításokkal, hol megtévesztő, úgynevezett „békekez- deményezésekkel” próbálja leplezni agresszív politikájának célját és zsákutcáját. Továbbra is szabotálja az érdemi tárgyalásokat Párizsban, sőt a kiút keresése helyett, kiterjesztette agresszióját egész Indokínára. Indokína igazságos békéje érdekében az gmerikai kormánynak ki kell vonnia intervenciós csapatait és csatlósait Vietnamból. Távozzék Laoszból és Kambodzsából. Az amerikai nép érdekében is meg kell szüntetnie beavatkozását ezen országok belügyeibe, és tiszteletben kell tartania Indokína valamennyi népének azon jogát, hogy maga oldja meg saját problémáit. E cél felé mutatják az utat a Vietnami Demokratikus Köztársaság ^ormányának és az 1969 nyarán kormányunk által diplomáciailag elismert Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormánynak a politikai rendezésre vonatkozó javaslatai. Minden térén szolidárisak vagyunk a vietnami néppel, Indokína népeivel, szabadságharcukkal és meggyőződésünk, hogy igazságos ügyük győzni fog. Agresszió mérgezi a helyzetet Közel-Keleten is. Az USA célja, hogy megakadályozza az arab világ haladását, a régi és új gyarmatosítás módszereivel visszaállítsa a nemzetközi tőke pozícióit a világ e térségében. A nemzetközi imperializmus eszközeként s annak érdekében robbantotta ki Izrael az 1967-es agresszív háborút. A magyar nép szolidáris a szabadságukért küzdő arab népekkel, és segítséget ad az agresszor visszaszorításához. Felfogásunk szerint Izrael államot és népét elsősorban saját kormányának imperializmusa és az országban felszított nacionalizmus fenyegeti létében. Ezt az agresszív politikát el kell utasítania mindenkinek, tekintet nélkül nemzeti hovatartozására, éljen Izraelben vagy bárhol a világon. A kommunista mozgalom, a szocialista országok, amelyek szemben állnak Izrael . agresszív háborújával, határozottan elítélik az antiszemitizmust, amely a népek nacionalizmusának legotrombább formája. Elítéljük a cionizmust is, mint reakciós, antikommunista, a nemzetközi imperializmust szolgáló mozgalmat. A cionizmus és az antiszemitizmus egyaránt reakciós irányzat, mindkettő, mindig az elnyomók fegyvere volt a dolgozó osztályok, és az elnyomott nemzetek szabadsagharcával szemben. Jelenleg az izraeli csapatok változatlanul bitorolják az agresszióval elrabolt területeket. A közel-keleti helyzet normalizálása csak akkor következhet be, ha a csapatokat kivonják az összes megszállt arab területről és megállapodás születik olyan béke megteremtésére, amelyben tiszteletben tartják és elismerik valamennyi közel-keleti állam terijleti épségét és függetlenségét. Támogatjuk a Biztonsági Tanács 1967-es határozatát, a politikai rendezést tartjuk szükségesnek és törvényesnek; igazságosnak tartjuk a palesztínai menekültek jogát arra, hogy ne földönfutókként, hanem teljes egyenjogúságban, békés, biztos körülmények között élhessenek, dolgozhassanak ősi hazájuk földjén. Az imperialisták agresszióit mindenütt vissza kell verni, az imperializmust kényszeríteni kell a békés egymás mellett élésre, azt önként nem fogadja el. E cél érdekében a szocialista országok minden más haladó erővel együtt lépnek fel az agresszió erőivel szemben, hogy megakadályozzanak egy új, termonukleáris világháborút. Csak a békés egymás mellett élés elvének győzelme és gyakorlati realizálása mentheti meg az emberiséget egy önmegsemmisítő új világháborútól. Ahhoz, hogy ezt elérjük, a szocialista országoknak, a szabadságukért harcoló antiimperialista népeknek, a világ minden haladó és békeszerető erejének egységes frontot kell szembeállítaniuk az imperializmussal. A népék sorsára, a világpolitikai események alakulására döntő hatást gyakorol a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, amely az elmúlt években fejlődésének eredményes időszakát élte át. Történelmi küldetésének megvalósítását a mozgalomban jelentkező elvi-politikai véleményeltérések sem akadályozhatták meg. Mozgalmunk az elmúlt években előbbre lépett az egység megerősítésének útján, erősödött az imperializmus elleni közös harc. A kommunista világmozgalom az egység megerősítésén munkálkodva mindenekelőtt a marxizmus—leninizmus elveiből indul ki, valamint abból, hogy a közös ellenség, az imperializmus minden elnyomottat, minden népet egyformán fenyeget. A nézeteltérések vizsgálatánál gondolni kell az egyes pártok helyzetében, körülményeiben, feladataiban meglevő nagy különbségekre is, amelyek bonyolultabbá teszik az egységért vívott harcot. Az egység újbóli megteremtésének módja a szilárd elvi politika, az elhajlások elleni következetes harc, az elvtársi nyíltság, az összefogásra irányuló készség. A nemzetközi kommunista mozgalom egy?„ ségének megszilárdításában rendkívüli jelentőségű a proletár internacionalizmus eszméje, amely egy évszázada a nemzetközi tőke támadásaival szemben vívott harcban született, azóta erősödik, edződik, ellenáll minden olyan próbálkozásnak, amely a munkásosztály kezéből ki akarja csavarni ezt a fégy- vert. Ma, amikor a kommunista mozgalom az egész világra kiterjed, a megvalósult szocializmus világrendszerré vált, és a testvérpártok nagyon különböző feltételek között dolgoznak, a proletár internacionalizmus eszméjéhez való hűség fontosabb, mint valaha. A proletár internacionalizmus eszméje valamennyi testvérpárttól megköveteli a marxizmus—leninizmus eszméihez való ragaszkodást, a nemzeti önzés és elzárkózás, a nacionalizmus különböző megnyilvánulási formáinak leküzdését, az áldozatkész szolidaritást. Pártunk és kormányunk, az internacionalizmus elvéből indult ki, amikor — más szocialista országokkal együtt — a testvéri, szövetséges, szocialista Csehszlovákia haladó erőinek megsegítésére sietett. Az akkori, veszélyekkel terhes helyzetben az a szándék vezérelt bennünket, hogy támogatást nyújtsunk Csehszlovákia dolgozó népének a szocialista vívmányok, a hatalom megvédésében. Nem önző célokat követtünk, ml az események menetében mindvégig csak egyet kívántunk, és kívánunk ma is, azt, hogy, szocialista módon oldódjanak meg a párt és a társadalom kérdései Csehszlovákiában. Őszintén örülünk, hogy csehszlovák elvtársaink határozottan kézbe vették és intézik ügyeiket, annak, hogy pártjuk és országuk ismét ott van, megbecsült, egyenjogú harcosként a szocializmus nemzetközi seregében. Őszintén nagy sikereket kívánunk a szocialista haza építésében a csehszlovák testvérpártnak, a Husák elvtárs által vezetett Központi Bizottságnak, a testvéri Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeinek. A Központi Bizottság, a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa határozatai alapján, s a testvérpártok nemzetközi tanácskozásain közösen kialakított állásfoglalásokhoz tartva magát végezte nemzetközi tevékenységét. erősítette internacionalista kapcsolatait. Pártunk képviselői a beszámolási időszakban részt vettek a kommunista mozgalom különböző nemzetközi értekezletein; 54 testvér- párttal folytattunk kétoldalú megbeszéléseket. Pártunk erejéhez mérten igyekeztünk kapcsolatokat kiépíteni antiimperialista pártokkal, szervezetekkel és mozgalmakkal; s kapcsolat létesült több szocialista párttal. Ehhez járult az a megtisztelő megbízatás, hogy pártunk házigazdája lehetett az 1968-as budapesti konzultatív találkozónak és részt vett a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai nemzetközi találkozójának előkészítésében. Nemzetközi mozgalmunk kiemelkedő fontosságú nagy eseménye volt a beszámolási időszakban, a kommunista és munkáspártok 1969-es moszkvai tanácskozása, amely jól szolgálta a testvérpártok egységtörekvéseit, kapcsolataik javulását, az imperializmus elleni közös harci platform kialakítását. Pártunk a tanácskozás állásfoglalásait teljes mértékben magáévá tette, és harcol megvalósításukért. Minden testvérpárttal internacionalista egységre, a haladás összes erőivel akcióegységre törekszünk az imperialista ellenséggel szemben. Pártunk megítélése szerint nélkülözhetetlen a kommunista és munkáspártok közös, széles körű nemzetközi véleménycseréje, mozgalmunk nemzetközi tapasztalatainak összegezése, a közös elvi állásfoglalások kialakítása. Jelenleg, amikor a kommunista mozgalomnak nincs nemzetközi szervezete, a széles körű, rendszeres nemzetközi tanácskozások szolgálnak erre megfelelő keretül. Ezért pártunk mindenkor támogatta a kommunista és munkáspártok nemzetközi találkozóinak ösz- szehívását, és támogatni fogja a jövőben is. A Központi Bizottság megítélése szerint pártunk nemzetközi tevékenysége, kormányunk külpolitikája az elmúlt négy évben eredményes volt. Pártunk továbbra is mindent megtesz azért, hogy elvi, internacionalista politikával biztosítsa népünk számára a szocialista építés nemzetközi feltételeit, és becsülettel kivegye részét a haladásért világméretekben folyó küzdelemből. Ennek érdekében: tovább erősítjük a Szovjetunióhoz, a Szovjetunió Kommunista Pártjához, a Varsói Szerződés és a KGST országaihoz, a szocialista világrendszerhez, a testvérpártokhoz fűződő szoros, baráti, internacionalista kapcsolatokat; szolidárisak vagyunk a tőkésországokban harcoló osztálytestvéreinkkel; támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat, fejlesztjük az együttműködést Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független országaival; a kapitalista országokkal a békés egymás mellett élés megvalósítására, norma- lizált viszonyra, kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszünk; védjük ‘építőmunkánk legfőbb feltételét, a békét. Újabb lépést tettünk a szocializmus útján Tisztelt Kongresszus! Kedves Elviársak! A Központi Bizottság beszámolójának végéhez értem. Pártunk eleget téve a társadalom eszmei, politikai vezetőjeként reá háruló feladatoknak, nagy, és eredményes munkát végzett az elmúlt négy évben. Munkásosztályunk, dolgozó népünk odaadó, szorgalmas munkájának, a kommunisták és pártonkívü- liek együttműködésének köszönhetjük, hogy a IX. kongresszus határozatait végrehajtva, újabb lépést tettünk előre a szocialista társadalom építésének útján. Most fel kell mérni a megtett utat, és előre kell tekintenünk. Szocialista építőmunkánk hazai és nemzetközi feltételei adottak. Pártunk a marxizmus—leninizmus elveihez hűen, a munkásosztállyal, a dolgozó néppel összeforrva, nemzetközi osztálytestvéreinkkel együtt küzdve nagy feladatokat oldott meg a múltban, és még nagyobb feladatok megoldására képes a jövőben. A Központi Bizottság úgy véli, minden feltétel adva van ahhoz, hogy munkánkat az eddiginél magasabb színvonalon folytassuk. A legutóbbi négy évben elért eredményeinkre támaszkodva erősítsük tovább pártunk vezető szerepét, szilárdítsuk a munkáshatalmat, fejlesszük tovább államéletünket, szélesítsük a szocialista demokráciát, erősítsük a marxizmus—leninizmus pozícióit, a szocialista közfelfogást és közerkölcsöt, hajtsuk végre népgazdasági terveinket, a IV. ötéves tervet, emeljük tovább népünk életszínvonalát. Ezt követeli pártunk célja, munkásosztályunk, népünk, nemzetünk érdeke; ez egyben a mi legfontosabb hozzájárulásunk nemzetközi osztálytestvéreink harcához. A Központi Bizottság kéri a kongresszust, vitassa meg és hagyja jóvá a beszámolót, a Szervezeti Szabályzat módosítására előterjesztett javaslatokat. A Központi Bizottság javasolja a kongresszusnak, hogy erősítse meg pártunk eddigi fő irányvonalát és határozatában mondja ki: pártunk és népünk társadalmi porgramja a legközelebbi négy esztendőben a szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása legyen. A Központi Bizottság mélyen meg van győződve arról, hogy pártunk X. kongresszusa hivatása magaslatán, eredményesen elvégzi azt a munkát, amelyét az egész párt, dolgozó népünk bizalommal vár tőle: kijelöli az előrevezető utat! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak X. kongresszusa! Éljen munkásosztályunk, népünk, hazánk, a Magyar Népköztársaság! Éljen a proletár internacionalizmus, a kommunizmus, a béke! ★ Kádár János hosszantartó, nagy tapssal fo-' gadott beszéde után Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke adott jelentést a kongresszusnak. A kongresszus kedden reggel 9 órakor folytatja munkáját. Bemutatkozik: a tanácsakadémia öreg fák közt régi épület, sem természetesebb tehát, mint, hogy — fiatalok lépnek ki a kapun. Hónuk alatt vagy a kezükben lóbált szatyorban könyvek, füzetek, irány a Városliget valamelyik csöndes padja, ki kell használni a búcsúzó vénasszonyok nyarát, most, amikor még lehet a szabadban tanulni; — A hallgatók többsége fiatal — mondja dr. Kovács Tibor főigazgató. — Amikor meglátogatom a tanulócsoportokat, egyik-másiknál szinte magam is azt hiszem, valamelyik egyetemen vagyok. A Budapesten tanuló hallgatók létszámának csaknem a fele 20 és 25 év közötti. Ez a jórészt fiatal gárda — a tanácsakadémia most indult tanfolyamának hallgatósága. Az ország minden részéből jöttek az akadémiára olyanok, akik élethivatásuknak tekintik a tanácsi munkát, ök lesznek — két év múlva, ha sikeresen elvégzik a tanfolyamot — a községi és nagyközségi tanácsok végrehajtó bizottságának titkárai. Ami a 17 éves akadémia múltját illeti: azért alapították, hogy a többnyire minden előképzettség nélkül, a választók bizalmából tanácsi tisztségbe került embereknek általános és szakmai műveltséget adjon. Akkor, 1953-ban még csak az volt — csak az lehetett — a cél, hogy legalább a járási és városi tanácsok választott vezetőd szerezzenek annyi szakmai ismeretet, amennyire feltétlenül szükségük van munkájuk megfelelő ellátásához. Aztán, ahogy múltak az évek, a követelmények is megnőttek. A tanácsakadémia kinőtte budapesti épületét, mind többen akartak tanulni és az állam- igazgatásnak is évről évre több „kiművelt emberfőre” volt szüksége. 1961-ben Szombathelyen nyílt ugyanilyen intézmény, 1963-ban Veszprémben. (Szervezetileg egy tanácsakadémia van, amelynek tagintézetei működnek Budapesten, Veszprémben és Szombathelyen.) Eleinte kétéves tanfolyamokon képezték ki a tanácsi vezetőket, s bármilyen szükség volt erre, a „tanulóknak” sok gondot okozott. Hiszen volt úgy, hogy a járási tanácselI nököt, éppen csak megválasztották, s most már ment is az akadémiára — vagy ellenkezőleg: a tanácsválasztások küszöbén tért haza. Ha jól meg is állta a helyét a tanulmányi évek alatt, nem csekély izgalommal állt a választók elé, hiszen a választási ciklus felét távol töltötte. A legtöbb esetben kiderült: nagyon is hasznos volt az a tanteremben töltött két esztendő, nemcsak a választott vezetőnek, de még a választóknak is megérte, hiszen több tudással jobban lehet vezetni ... 1963-tól, amikor már három I helyen működött a tanács- akadémia, talán éppen a munkahelytől való távoliét lerövidítése érdekében, talán inkább azért, mert a tananyagot sikerült jól sűríteni — egyévesre rövidítették a tanács- akadémia tanfolyamait. Most viszont, az 1970—71-es tanévtől kezdve, ismét kétéves a képzés Budapesten és Veszprémben. — Nincs szó holmi oda-visz- sza szervezésről — mondja a főigazgató. — Az idei tanévtől kezdve megnövekedett a tanácsakadémia jelentősége. Erről ez év júniusában hozott határozatot a kormány. A határozat kimondja, hogy a cél: a tanácsi dolgozók felkészültségének további növelése. Ugyanazon az ülésen fogadott el a kormány egy másik határozatot, amely szoros összefüggésben van ezzel: a vb-titká- rojt képzettségéről szólót. Ez az utóbbi határozat előírja, hegy a jövőben a végrehajtó bizottságok titkárainak egyetemet, főiskolát, illetve tanácsakadémiát végzett embereknek kell lenniük. A községi önkormányzatok választott vezetői ugyancsak a tanácsakadémián szerzik meg azt a tudást, amely feltétlenül szükséges a korszerű községvezetéshez. A községi tanácselnökök Szombathelyen tanulnak öthónapos tanfolyamokon. A leendő vb-titkároknak többet kell elsajátítaniuk a szakmai ismeretekből, hiszen ők lesznek a helyi szakigazgatási szerv vezetői. Az elnökök viszont csak a legújabb tudnivalókat tanulják könyvből, tanároktól — a többit, a községirányításhoz szükséges politikai és szakmai, de legfőképpen emberi alapokat már megszerezték — meg kellett szerezniük — eddigi munkájuk során. Az ő tanfolyamukon nem a fiatalság dominál — sokkal inkább a tapasztalat. A leendő vb-titkárokra kemény munka vár két éven át: reggel 8-tól déli 1 óráig a tanórák, délután 3-tól 6-ig kőtelező tanulás — vagyis megvan 4jt is a napi nyolcórás munkaidő. Esténként közösen mennek színházba, moziba, vagy televíziót néznek a hallgatók az öreg falak közt berendezett modern kollégiumban. A kétágyas szobák kényelmesek, tiszták, nyugodtan olvashatnak, tanulhatnak a hallgatók. Nagy számok idézése nélkül is könnyű elképzelni: nem olcsó dolog az új helyi igazgatási vezetők kiképzése. A hallgatók két évig rendszeresen kapják otthoni fizetésüket, az akadémia havonta egyszer fizeti a haza- és visszautazás költségeit, egy másik utat általában a küldő tanács fizet. Az akadémiától kapják a hallgatók a könyveket, jgyze- teket is, teljesen díjmentesen. Szállásért, kosztért, oktatásért, szórakozásért összesen legfeljebb havi 500 forint térítést fizetnek, de sokuk helyett ezt is a küldő tanács adja. Aligha kell bizonygatni, hogy miért: a korszerűsödő közigazgatásnak, a községi tanácsoknak egyre nagyobb szükségük van képzett vezetőkre, s hogy legyenek ilyenek, azért nem sajnálják az anyagi áldozatokat sem. S hogy ez a sok erőfeszítés jó irányba hasson, azért dolgozik négy tanszékével, tanári karával a tanács- akadémia, amely, most már a tanácsok területén a képzés, továbbképzés és tudományos kutatás központja is lett. Várkonyi Endre SZABOLCS A Videoton Rádió- és Televíziógyár rádióüzemében az év végéig összesen húszezer olcsó néprádiót gyártanak. A két hullámsávos, közép- és rövidhullámú néprádió a „Szabolcs” nevet kapta azért, mert elsősorban az árvíz sújtotta területeket kívánják ellátni ezekkel az asztali készülékekkel, amelyet 880 forintért árusítanak.
