Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-22 / 274. szám
1970. NOVEMBER 23., VASÄRNAP ""kJCítlap 7 Az ergonómia és hazánk Nemrégiben rendezte meg az MTESZ központi ipargazdasági bizottsága a II. ergonómiai konferenciát Budapesten. Ebből az alkalomból megkértük Kiss Györgyöt, az ergonómiai munkabizottság titkárát, számoljon be az ergonómiai kutatás hazai helyzetéről — múltjáról, jelenéről és jövőjéről. — Milyen múltja van hazánkban az ergonómia alkalmazásának? — Magyarországon csupán mintegy tízéves múltra tekinthet vissza. A felszabadulás előtt egyrészt az ipar fejletlensége, másrészt a nagy munkaerőfeleslegből következő szociális helyzet nem tette szükségessé az emberrel foglalkozó tudományok megfelelő fejlődését. A felszabadulás után a Madárlátta világ Folyóparti részlet Ráckevéról. Kvarcitőrlő A fehérvárcsurgói homokfinomító műben, ahol az üveggyártáshoz szükséges kvarcho- mokot állítják elő, nagy jelentőségű beruházás építését kezdték meg: 4 és fél énillió forintos költséggel kvarcitőrlő berendezést helyeznek üzembe. Az évi 300 000 tonna kapacitású berendezés a kvarchomok további finomítását teszi lehetővé, az eddiginél gyorsabb, gazdaságosabb módon. Az új berendezést 1971-ben adják át rendeltetésének. Légi közlekedés a XX. század végén A légi közlekedés századunk elején született, de fejlődésének üteme lenyűgöző. Kezdtük a „repülő polcokkal” és már a hangsebességnél is gyorsabb transzkontinentális járatoknál tartunk. Az első repülőgép születésekor ezt senki sem tartotta kivihetőnek. Abban az időben a tudósok többsége azt állította, hogy a levegőnél nagyobb fajsúlyú készülékek repülése képtelenség. A korabeli ismert csillagász, Simon New- come írta: „nem lehet az általunk ismert anyagokból, gépekből és az energia számunkra ismert előfordulási formáiból olyan készüléket konstruálni, amelyet az ember hosszan tartó repülésre használhat”. Még a leglelkesebb repülőrajongók sem mertek ilyen rohamos fejlődést feltételezni. N. Morway, az ismert amerikai repülőmérnök, akit a közönség „Az utolsó parton” című regényében használt írói álneve után — mint Neville Shwet-ot — ismer, 1929-ben Termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek, ipari üzemek, vállalatok, magánépítők! Gazdasági épületekhez, raktárhoz, garázshoz alkalmazzanak fém nyílászárókat! ACÉLABLAKOK: 800x800 mm-es billenő és bukó 900x900 mm-es egyes ütközési] és egyesített tisztítószárnyas kivitel. Ára: 434 Ft-tól 564 Ft-ig. ALUMiNIUMABLAKOK: 900x900 mm, 900x1200 mm, 900x1500 mm, 900x1800 mm. Győri típusú, oldalt nyíló szárnyas ablakok, kétrétegű üvegezéshez, tisztítószárnyas, idomacél tokkal. Ára: 1700 Ft-tól 2500 Ft-ig. ACÉLAJTÓK: 900x1930 mm egyszárnyú acéllemez ajtó idomacél tokkal, küszöbbel, jobbos-balos. 1400x1930 mm, 1600x1930 mm, 2000x2300 mm, kétszárnyas acéllemez ajtó, idomacél tokkal, küszöbbel, jobbos-balos. A fenti méretű ajtók plusz 500 mm-es felülvilágítós kivitelben kaphatók. Ára: 1000 Ft-tól 3000 Ft-ig, kiviteltől függően. HULLÁMPALA ÉS PALA LEKOTÖCSAVAR KAPHATÓ: a 8. sz. TÜZÉP-telepen, Dabas II., Marx Károly út. Telefon: Dabas 46. AJÁNLATUNK BERUHÁZÁSOK BEFEJEZÉSÉHEZ, A TAVASZI FELKÉSZÜLÉSHEZ: SÍKÜVEG: 2 mm-es 155x46,155x50,155x52, 155x54, 155x64, 155x70 mm-es méretben. Ára: 25,40 Ft/m2. 3 mm-es 160x70 mm-es, 200x170 mm-es. Ára: 47,70 Ft/m2. KERTÉSZUVEG: 28x32x2 mm-es, ára: 27,80 Ft/m2. 46x74x3 mm-es, ára: 47,70 Ft/m2. Betonacélok, idomacélok, lemezáruk, fekete csövek, horganyzott viz- vezetékcsövek nagy választékban kaphatók: 1. sz. Vas-műszaki boltunkban: Dabas II., Biksza Miklós út 379. Telefon: Dabas 19. IGÉNYEIKKEL KERESSÉK FEL BOLTJAINKAT! Nagytételű vásárlásnál árengedményt adunk! Bővebb felvilágosítást ad: Fábián Adóm áruforgalmi előadó, Dabas II., Biksza Miklós út 440. sz. alatt. Telefon: Dabas 7. SZERETETTEL VARJUK VÁSÁRLÓINKAT! DABAS ÉS VIDÉKE ALTALANOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET, DABAS. azt jósolta, hogy a repülőgép 1980-ban már nem fog tökéletesedni. Sebessége ekkor 170— 200 km/óra lesz, hatósugara pedig 1000 kilométer — 20 tonna összsúly és 4 tonna hasznos teher mellett. De milyen lesz szerintünk a légi közlekedés 2000-ben? Bolygónk méretei miatt nem érdemes a végletekig növelni a sebességet, hiszen a legtávolabbi útvonal hossza sem haladja meg a húszezer kilométert. 8—10 ezer kilométeres óránkénti menetsebességgel a földgolyó bármely pontja 2— 2,5 óra alatt elérhető. (Az utasok kimerültsége a kutatások szerint háromórás út után kezd jelentkezni.) Márpedig kétség sem férhet ahhoz, hogy ilyen sebesség 2000-ben már megvalósul. A 6000 kilométerig racionális sebességet már elértük, amint ezt a TU—144-es szuperszonikus utasszállító gép példája mutatja. Ezer kilométer körüli távolságokra a hangsebesség fölötti repülés nem célszerű, mivel nem csökkenti lényegesen a menetidőt — tekintve, hogy 2000-ben a városi repülőterek csak legalább 20—30 percnyi utazással lesznek megközelíthetők. Lényegesen jobb lesz az utasok ellátása is. A légi úton szállított áru- mennyiség 60-szor több lesz, mint ma. Tekintve, hogy a repülés annál biztonságosabb, minél kevesebb gép tartózkodik egyidejűleg a levegőben — a jövő a mammutjáratoké. Közülük a legnagyobbak súlya eléri az ezer tonnát. Ezek a járatok átlag 1500—2000 utast fognak szállítani — azaz semmivel sem kevesebbet, mint ma egy személyvonat. Ily módon a nagyobb sebesség és a jobb ellátás ellenére a repülőjegyek ára olcsóbb lesz. Földünket a menetrendszerű repülőjáratok sűrű hálózata fogja övezni. Ugyanúgy menetrend szerint fognak indulni az elektronikus számológépekkel irányított interkontinentális teherszállító rakéták Az automaÜka jelentősen megkönnyíti az utas- és teherszállító gépek pilótáinak munkáját. Növekedni fog a repülés biztonsága. Világszerte foglalkoztatják a konstruktőrök fantáziáját a Mars és a Venus légkörében is repülőképes modellek. Mire az ember a Marsra lép, biztosan lesznek ilven repülőgépek. I. Obrazcov akadémikus, a Moszkvai Repülőipari Intézet rektora társadalmi rend megváltozása megadta az ergonómia műveléséhez szükséges alapokat, bár az első évtized problémái: a termelőeszközök társadalmasítása, az új termelés és gazdálkodás elindítása még nem tette lehetővé a termelésfejlesztés ilyen eszközeinek az alkalmazását. Az ötvenes évek végétől és különösen a hatvanas évektől előtérbe került az ipar és a mezőgazdaság intenzív fejlesztése, megjelent a termelés objektív igénye az olyan tudományok alkalmazása iránt, amelyek ezt hatékonyan elősegíthetik. — Hol kezdték el hazánkban művelni az ergonómiai kutatásokat? — Az ötvenes évek végétől az Országos Munkaegészségügyi Intézetben, a KÖJÁL- ban, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetében, valamint a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézetében indult meg a kutatómunka, amely elsősorban az objektív környezeti tényezők terhelő hatásának a feltárására irányult. Ugyanakkor egyre élénkebb érdeklődés nyilvánult meg az iparvállalatok részéről is az ilyen témák gyakorlati alkalmazása iránt. 1958-ban a Csillaghegyi Len- árugyár, a Szegedi Kenderfonógyár alkalmazott pszichológusokat, majd jelentős fejlődés indult meg különösen a KGM-hez tartozó vállalatoknál, pl. a Lenin Kohászati Művekben, a Beloiannisz Híradástechnikai gyárban stb. Az ergonómiai és különösen a munkapszichológiai kutatások gyakorlati alkalmazásának eredménye volt már a hatvanas évek közepén az MTA Pszichológiai Intézetének irányításával, az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában megindult vizsgálatok. A legtöbb ergonómiai szakember és munkapszichológus ma is a kohó- és gépiparban működik. Újabban egyre szélesebben bontakoznak ki az ergonómiai kutatások az élelmiszeripar — különösen a konzervipar — területén. A közlekedési témákkal a Budapesti Közlekedési Vállalat munkapszichológusai foglalkoznak. A könnyűipar területén a ruhaipar, valamint a textiliparban a Pamutnyomóipari Vállalat rendelkezik nagy munkapszichológiai laboratóriummal. — Milyen területeken segítheti az üzemi, vállalati vezetés céljait az ergonómia? — Teljes felsorolásra nem vállalkozhatom, csak néhány példát említenék. így az új dolgozó munkábaállítása, betanítása, különösen a baleset- veszélyes vagy speciális munkaterületeken alkalmasság vizsgálatok végzése, megfelelő munkaközi szünetek biztosítása stb. Mivel az ergonómia fő célja a munka alkalmassá tétele az ember számára, ebből következik, hogy az új gépek, új berendezések gyártását már eleve az emberi képességekhez, az ember testméreteihez kell alakítani. Sokszor találkozunk olyan új, modern épületekkel, amelyek belső világítása vagy színdinamikai kialakítása nem veszi figyelembe az emberi tényezőt, sőt számos esetben olyan gépekkel, amelyeken a különféle értékeket jelző számlálóberendezéseket csak meggörnyedve, nagy pontatlansággal lehet felismerni. Mindez növeli az ember igény- bevételét, amelynek következtében lassabban és pontatla- nabbul dolgozik. Ennek megelőzése is az ergonómia feladata. — Vannak-e már számítások az ergonómiai tevékenység gazdasági kihatásairól? — Igen. Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában több év óta végzett alkalmassági vizsgálatok következtében a se- lejtcsökkenés értéke egymillió forintnál nagyobb megtakarítást eredményezett. A Pamutnyomóipari Vállalatnál a többszörösen balesetezők vizsgálata alapján tett intézkedések másfél év alatt elért megtakarítása a valószínűleg elhárított balesetek alapján közéi hárommillió forint. Sorolhatnánk ezt más könnyűipari és vegyipari üzemekből vett példákkal is. — Ipari és mezőgazdasági nagyüzemeink hogyan használják ki ezeket a lehetőségeket? — Az egész népgazdaság 560 ipari és mezőgazdasági nagy- vállalata közül 80 alkalmazza megfelelő módon az ergonómiai, azon belül a pszichológiai, szociológiai ismereteket saját vezetési gyakorlatában. Ez 1960-lioz viszonyítva nem rossz eredmény, de a jövő feladataihoz képest nem biztos, hogy elegendő. Az új gazdasági mechanizmus viszonyai között pedig — és ezt a X. pártkongresszus célkitűzései is hangsúlyozzák —, a termelés fejlesztésének legfontosabb és leggazdaságosabb tényezői az intenzív gazdaságfejlesztési tényezők. Ezen belül elsősorban a szervezés és a szervezés keretében az ergonómia alkalmazása is jelentős segítséget nyújthat az intenzív termelés fejlesztésére — fejezte be nyilatkozatát Kiss György, az Ergonómia munkabizottság titkára. Horti József A KŐVETKEZŐ VASÄRNAP: AZ EMBER-GÉP RENDSZEREK Csirkeparadicsom Ez év májusában adták át rendeltetésének a Bábolnai Állami Gazdaságban Európa egyik legnagyobb csibekeltető üzemét. Az alumínium borítású épülettömbben — amelyet a gazdaság tervezett és épített fel — 20 óriás keltetőgépet helyeztek el. Évente 22 millió csibe Iát itt napvilágot. A „csibegyár” berendezéseit az Egyesült Államokban vásárolták. A 350 000 dolláros devizahitelt a tervek szerint 3 év alatt kellett volna tojásexporttal visszatéríteniük. A gazdaság azonban az idén — 1968- hoz képest — megkétszerezte a tőkés exportot. Hetenként viszik az árut Bejrútba, bejrúti partnerük pedig Irakba, Iránba, Jordániába és Kuwait- ba továbbítja az árut. Legújabb vevőjük Szaúd- Arábia. Az év végéig várhatóan 13—14 millió tojást szállítanak tőkés piacra, s a többletexportból 3 év helyett egy év alatt visz- szafizetik az új csibekeltető árát. HÍDFŐBEEMELÉS A felújítás alatt álló szegedi Tisza-hídnál nem mindennapi feladatot oldottak meg csütörtökön a Hídépítő Vállalat dolgozói. Különböző készülékek, görgők, emelők, csörlők segítségével egy darabban toltak a helyére egy 132 tonnás előregyártott vasbeton hídfőszakaszt, vagyis a hídfő egyik felét. A másik felét is elkészítették már, s rövidesen az is a helyére kerül. Ezzel a mintegy 8 millió forint értékű felújítási munka befejeződik. A felújításra azért volt szükség, mert a régi hídfőket az 1880- as években még a francia Eiffel cég készítette a háborúban felrobbantott és azóta újjáépített híddal együtt.
