Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-22 / 274. szám
'“kJCÚ’IoP 1970. NOVEMBER 22., VASÄRNAP .... 1 ' 1 Szállítási akadályoktól házi teherautóig Zsákban a mész — Ruha; cipó konténerben — W ezer 300 ezer után — Papír minden nyomdának Erdőkertesi interpelláció Miért nem építkezhetünk? Az igazgató a homlokát simítja — gondokba merülve. Nem kisebb dolgokon meditál, mint hogy az ország fővárosát, s az azt körülölelő Pest megyét hogy tudja majd ellátni, Az első pillanatban nem egészen világos az ügyet felületesen ismerő előtt, mi szoríthatja olyan nagyon az ország legnagyobb szállító cégének, az I-es Volán AKÖV-nek vezető gárdáját. Hiszen annyi itt az autó, „mint égen a csillag”. — De mennyi a szállítani való? Erre milyen hasonlatot mondjak? — néz ránk Paisch Nándor, az igazgató. — Kocsiból is több kellene, de sokkal nagyobb baj, hogy kevés az ember, a rakodó, a sofőr egyaránt. Bizonyos, hogy több fővárosi partnerrel nem tudunk szerződést kötni 1971- re. — A fővárosi kék buszok jó része azért állt le nemrégiben, mert nem volt vezetőjük. Most, hogy 5—6000 forintot is megkeresnek, nincs munkaerőgondjuk. — Tehát fizessünk többet. Ha ez olyan egyszerű lenne! De ettől több sofőr lesz? Egy darabbal sem. Nem ott hiányzik az ember, hanem itt, vagy fordítva... — De legalább el tudják vinni a pesti utasokat — S ha én nem tudom elvinni a lisztet a krumplit, a húst, az ezernyi mindennapit? Ez mennyivel lesz jobb? A szópárbajt még folytatjuk egy darabig, de aztán csendesebb vizekre evezünk, s keressük a kiutat • Mi történhet a megoldás, vagy a legalábbis a mérséklés érdekében? — Van kiút, keressük, s meg is találjuk- Már az is nagyszerű, hogy eddig szállítandó tételeink közel felét saját vagy más vállalatok gépeire rakodjuk föl-le. Az úgynevezett szóródó anyagok, a kavics, homok, s hasonló termékek elsöprő többsége billenős kocsiba rakható, s onnan egy perc alatt üríthető. Itt nem kell emberekről gondoskodni. 4& S hol kezdődnek a gondok? — Hogy az építőanyagnál maradjunk, most vitázunk a Budapest környéki TÜZÉP- pel. ötezer vagonnyi oltatlan meszet kell szállítanunk. Csakhogy nem akad ember, aki vagonból lapátolja a szemet, az orrot, szájat maró, csípő porban. Ezért tartjuk jó megoldásnak, hogy nagy méretű nylonzsákokba töltsük, így könnyebb a rakodás is. Az igazság az, hogy másként nem tudjuk lebonyolítani ennek a nagy tételnek címhez juttatását. A A fő téma tehát a gépesítés. — Csakhogy a magunk apparátusát is hiába gépesítjük maximálisan — bár erre még nincs meg a megfelelő fedezetünk —, ha a feladó vagy átvevő nem rendelkezik megfelelő berendezésekkel. Itt van a papírprogram. A mi dolgunk, hogy valamennyi nyomdához eljuttassuk ezt az anyagot. A szovjet határállomáson, mondjuk, megfelelő berendezéssel rakják vagonba az óriás tekercseket, de megvan-e hozzá a vállalatoknál a hasonló módon dolgozó rakodó? Többnyire nincs. Mit tehetnek? Lerugdossák a kocsiról. Ez nem éppen a legkorszerűbb megoldás, s a drága anyagból sok tönkre is megy. • Merre juthatunk még tovább? — Egészen friss elhatározás, hogy fokozatosan áttérünk a konténeres szállításra. Így szállítjuk ki előbb-utóbb a megyébe is a ruhaneműt, cipőt, játékot és ezernyi más holmit. Kialakítunk majd egy közúti konténer-pályaudvart. Együttműködünk a MA- HART-tal, a nemzetközi szállításokat lebonyolító HUN- GAROCAMION-nal. Ml ismerjük, honnan, milyen időközönként, milyen tételben áramlik az áru, ezért készítjük el a konténeres szállítási programot — a lehető legésszerűbben. Nagy változás ez, hiszen például a Pest— Nógrád megyei Húsipari Vállalat, vagy a ceglédi Május 1. Ruhagyár szállításait külön erre a célra átalakított, tulajdonképpen csak erre használható teherautók bonyolíthatják. Ehelyett a konténereket rendezzük be hasonló feladatokra, a teherautó akár egyik percről a másikra már más feladatot láthat el. • További utak? — Van még néhány. Ilyen például a közelmúltban bevezetett jutalmazás: ha valamelyik vezetőnk 300 ezer kilométert lefut, mondjuk egy ZIL vagy egy Skoda teherautóval, 8—10 ezer forint jutalmat kap. Ahogy ezt bevezettük, mindjárt jelentkeztek a régi kocsit a közelmúltban újra cserélő pilóták: „adjátok vissza a határt, elviszem még egy darabig, adnak érte egy tízest”. Ez azt is jelenti, hogy — javítás helyett — a használt kocsi minden csínját-binját ismerő sofőr még elvezeti néhány tízezer kilométert a járművet. Nem számítgatom most, milyen nyereség ez. • De az ember változatlanul kevés. — így van. S ezért találjuk kétszeresen jó megoldásnak azt, amivel január elsején jelentkeztünk. A megye nagy szállítási igényű, mégis kí- vüleső településein akarunk házhoz adni teherautót. Az adott helyen, mondjuk Kiss János kiteszi a táblát: „A Volán képviselete”, s helyi teherkocsival bonyolítja a helyi fuvarokat. A kocsi a miénk, s a szállítás után számoljuk el. Vezetőt persze nem a mi gárdánkból akarunk adni, hanem helyben keressük meg, ki az, aki inkább saját háza- táján akar munkát vállalni. A pezsdülő élet feszítő gondjai friss ötletekkel, sok megoldással. Lesz ellenvetés is, csatáznak is majd egymással szállítók és szállíttatok. A gyümölcse mindenképpen egy lesz: korszerűbb és gyorsabb, kiadósabb és pontosabb fuvarozás. T. Gy. A „Szorgalom” szocialista brigád tagjai valamennyien fiatal lányok, asszonyok. A korelnök, Lőtt Józsefné technikus, mindössze huszonegy éves, Horváth Judit varrónő, s a többiek, még fiatalabbak... Volt, aki nyolc általánossal jött a szövetkezetbe, mások érettségivel, technikusi végzettséggel érkeztek, van, aki most jár esti gimnáziumba. Többjüknek édesanyja is itt dolgozik; lányukat először az iskolai szünidőkre ajánlották be a műhelyekbe... E brigád tagjai ma már nyolc, kilenc, tizenkét forintos órabérben készítik a csinos, steppelt babakelengyéket. Megállják helyüket a munkában, a tanulásban, az életben. Kik dolgoztak két szabad szombaton s egy vasárnap az árvíz- károsultak javára? A „Szorgalom” szocialista brigád tagjai. Kik takarítanak hetenként a szövetkezet egyik volt bedolgozójánál, a nyolcvanéves egyedülálló asszonynál, kik viselik gondját, díszítik karácsonyfáját? A „Szorgalom” szocialista brigád tagjai. Knopfler Tiborné párttitkár: —• A brigádmozgalom, versenymozgalom nem papírforma nálunk. Jelenleg hét szocialista brigádunk van, de hármat a régiek közül felszámoltunk. S nem játszunk egyenlősdit: ezért akadt olyan brigád is, amelyik megsértődött, s nem nevezett a kongresszusi versenybe. A Gödöllő és Környéke Háziipari Termelőszövetkezet központi műhelyeiben, ahol szinte kizárólag nők dolgoznak (egytizedük éppen szülési, gyermekgondozási szabadságon), érződik, valóban második otthonuknak, sajátjuknak tekintik tagjai a szövetkezetét: erre következtetünk a rendből, tisztaságból, HAJDÚSZOBOSZLÓ Gyógymedence — fóliasátorral Hajdúszoboszlón felújítják és korszerűsítik a gyógyfürdő termál részlegét. A munkálatok miatt a két termálmedencét a téli hónapokban nem használhatják a vendégek, ezért az ovális alakú gyógymedencét fóliasátorral vonták be, s ideiglenesen ez helyettesíti a termálfürdőt. A melegvizes medence fölé 600 négy- zetlnéter felületű fóliasátrat húztak ki. légkörből. Emellett főként a sok fiatal ötlik a látogató szemébe. Ügy fogadják őket, ahogy a „Szorgalom” szocialista brigád tagjait: megbecsülik végzettségüket, munkájukat eredményeiket, törekvéseiket. Ha pedig a fiatalok felismerik, hogy egy munkahelyen nem hátrány a fiatalság, de előnyben részesül a jó munka, a helyes törekvés, a magasabb végzettség, akkor a perspektívát is meglátják, s nem kívánkoznak másfelé. Számítanak az üzemre, rátervezik jövőjüket, s az üzem is számíthat rájuk, legyen szó tizenkét órás műszakról, túlórázásról év végén, új gépek beállításáról, új termékek bevezetéséről, vagy másról. Megállapodnak itt e fiatalok, ahogy megállapodtak az idősebbek is, akiket szintén jól fogadtak annak idején. Most, amikor a legtöbb gyár nagy munkaerővándorlással küzd, e szövetkezetben nem ismerik gondját. Miért próbálkoznának máshol tagjai, alkalmazottai? A központi üzemekben a szakmunkásnak átlagkeresete kétezerháromszáz, a betanított munkásnőké kétezer forint... A fiatalok lakásépítő akciójához személyenként tízezer forinttal járul hozzá a szövetkezet — már tizenkét dolgozójuknak segítettek ily módon. —, s a jövőben meg akarják szervezni a családiház-építé- sek támogatását, ötezer forintos hozzájárulással... a csoportvezetőket, művezetőket, s persze a szakmunkásokat is, a saját dolgozóik sorából nevelik... A rendszeres bedolgozók is fizetett szabadságban részesülnek. Van-e jövője a bedolgozói rendszernek? Tény, hogy ha jobban iparosítanak egy-egy vidéket, akkor kevésbé könnyen találnak beA gödöllői járási pártértekezleten egy küldöttnő frissen, bátran, élesen, gyakorlatiasan beszélt. A kommunisták feléje fordultak, helyeslő moraj futott át a termen, s a régi tudósítások stílusában így foglamazhatnánk: taps, derültség, nevetés. Megkérdeztem, ki a „tűzről pattant menyecske” ? Megmondták: Dobróczi Zoltánná, Erdőkertes községi párttitkára, „civilben” pedagógus. Emlékeztetőnek noteszembe csak néhány szót jegyeztem fel: Erdőkertesen építeni akarnak! Nagy a község pereme Az Erdőkertesi Községi Tanács végrehajtó bizottsági ülése előtt érkeztem, így a teljes vb részt vett az interpelláció megfogalmazásában, Fuferenda Pál vb-elnök volt a szószólójuk: — A községben nincs tsz, sem állami gazdaság, ezért a mi határunkban nem húzódnak termőtáblák. Gyakorlatilag „külterületünk” sincs. Az 1964-es rendezés mégis a község ezer holdjából mindössze 350-et nyilvánított belterületnek. E döntés szerint a község 3400 lakójának 45 (!) százaléka külterületen lakik. Ez azért is érthetetlen, mert nem lehet a községmagot a peremtől megkülönböztetni, fellelni a határt, ugyanis a „külterületen” is van például villany. Ügy gondolná a laikus, hogy igazán fölösleges ennyit meditálni egy területrendezési döntésen, egy határvonalon. Az erdőkertesiek azonban rögtön bizonyítják, hogy ez dolgozókat. De sok fiatalasz- szony jelentkezik ma is, -igaz, főként gépesített, szakmaszerű munkákra. Ez egyezik a szövetkezet fejlődésével, mert a hagyományos kézikötés, hímzés stb. helyett itt is mindinkább tért hódítanak a modern formák, anyagok és eljárások. (Bár hozzá kell tennünk. nem minden esetben a termék hasznára.) Feltehetően még többen vállalnának bedolgozást, ha a gyermekgondozási segély igénybevétele mellett ezt engedélyeznék, s ugyanígy a bedolgozó nyugdíjasokra is inkább számíthatnának, ha munkavállalásuk mértékét nem szabályoznák rendelkezések ... Mindazonáltal e munkalehetőség várhatóan a jövőben is sok családanyára gyakorol vonzást. (Bedolgozóik átlagkeresete most kilencszáz forint.) Nagy előny, hogy már a havi kétszázötven forintért végzett bedolgozás is SZTK-jogosultságot ad. S ne feledkezzünk meg a háziipari szövetkezetek bizonyos szociális küldetéséről: e gödöllői például a bedolgozók húsz százalékában csökkent munkaképességűeket, rehabilitációsokat foglalkoztat. Van jövője? Feltétlenül. A szövetkezet a következő években a központi üzemekben a most 263 főnyi létszámot mindössze tízzel, a jelenlegi 456 bedolgozó számát azonban további száz fővel kívánja növelni. (A bedolgozókra alig van rezsi!) Bérezés Imre elnök: — A következő öt évre többmilliós rekonstrukciót tervezünk. Kötődőnket a legmodernebb külföldi, félautomata rendszerű síkkötőgépekkel és mechanikai körkötőgépekkel szereljük fel. Tizenkét esztendeje évi ti- zenkétmilliós árbevételük volt, — ma negyvenmilliós. Padányi Anna az egyszerű — s szerintük helytelen — határozat mekkora kárt okoz a községnek. Üdülők és forintok — A kerület építési tilalom alá esik, gyakorlatilag tilos itt a kommunális munkák végzése is. A Gazdasági Bizottság 1969-ben úgy döntött, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeket a községek parcellázhatják. Közel kétszázan jelentkeztek —eny- nyi telket tudtunk biztosítani — a járási tanács vb engedélyezte a parcellázást és ez év márciusáig minden szó nélkül kiadták az építési engedélyeket. (Mi minden új telektulajdonost köteleztünk az építésre, hogy kiküszöböljük a telekspekulációt.) Idén március óta építési engedélyt nem adnak ki, hiszen „rájöttek”, hogy ez külterület, azaz „építési tilalom alá esik, gyakorlatilag tilos itt a kommunális munkák végzése is”. Március óta zaklatás, bírság járja mifelénk... A község vezetői tovább folytatják a bizonyítást: Erdőkertes jelentős pénztől (kb. félmillió forint!) esik el, mert a külterületi parcellák után nem fizetnek telekadót, azaz kevesebb jut a község fejlesztésére. Aztán: nem küszöbölték ki a spekulációt, mert külterületen egyetlen tulajdonosnak több telke is lehet. Aztán: csökkent a községi tanács tekintélye, mert ők kötelezték az építést, csak az engedélyt nem tudják megszerezni. Az egyszerű — s szerintük helytelen — területrendezési határozat nagy kárt okoz a községnek! Döntésre várnak Erdőkertes község új rendezési terve 700—800 ezer forintba kerül, ezt a település lakói nem tudják előteremteni. Egyelőre tehát áthidaló döntésre várnak: engedélyezzék az építést. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium szakemberei a területen jártak, s szóban Erdőkertes vezetőinek adtak igazat, a járási tanács, a megyei tanács szakemberei megígérték, hogy segítenek, de nem történt semmi. Miért ilyen nagy az erdőkertesi építési kedv? Mert Budapest közelében sokan, szívesen víkendeznének. A községet „U” alakban több ezer hektár erdő veszi körül, harminc méterrel magasabban terül el, mint a Gellérthegy, jó levegője miatt a szívós tüdőbetegek paradicsoma lehetne. No és még egyért építenének szívesen Erdőkertesen: olcsó a telek, négyszögöle 10—50—60 forint! F. P. Tv részletekben az EAK-ba A VIDEOTON Rádió- és Televíziógyár az idén is nagy mennyiségben exportál televíziót a baráti és a tőkésországokba. Tranzisztoros minivi- zorból az év végéig Angliának és az NSZK-nak 5000—5000, Svédországnak pedig 1200 készüléket szállítanak. A svédek ezenkívül a korszerű, egypane- les alaplemezű új televíziócsaládból ötezer darabot rendeltek. Egyiptomi rendelésre az idén 17 500 — a televíziógyártáshoz szükséges komplett alkatrészt gyártanak. A televízió-alkatrészeket külön repülőgéppel szállítják Egyiptomba, ahol magyar szakemberek segítségével szerelik össze a készülékeket. A magyar vöröshadsereg parancsnoka Kilencvenöt évvel ezelőtt, 1875. november 23-án született Landler Jenő, a magyar munkásmozgalom kimagasló alakja. Jogász volt; az első világháború előtt a Vasutas Szövetség jogtanácsosa, a szocialista vasutasok ügyvédje. Ö irányította — néhány társával együtt — az 1904. és az 1918. évi nagy vasutassztrájkokat. 1908 óta volt tagja a szociáldemokrata pártnak. Jelentős szerepet vitt a háborúellenes mozgalmakban, s az 1918 júniusi nagy sztrájk után letartóztatták. Mint az SZDP bal- szárnyának egyik vezetője, részt vett a Nanáesköztársaság létrehozásában. A Tanácsköztársaság idején kereskedelemügyi és belügyi népbiztos, a pártvezetőség tagja volt, majd ő lett a parancsnoka a Tanács- köztársaság védelmében harcoló III. hadtestnek, később pedig az egész vöröshadseregnek. A proletárdiktatúra megdöntése után Bécsben tevékenykedett, s egyik irányítója volt a KMP illegális hazai szervezetei munkájának. A nemzetközi munkásmozgalomban is szerepet vitt. Landler Jenő 1928-ban hunyt el Franciaországban; holttestét elhamvasztották, hamvait Moszkvában, a Kreml falában helyezték el. Szorgalmas a Szorgalom ÉVI HUSZONEGYEZER GYERMEKMACKÓ MADÁRLÁTTA VILÁG Híd a folyón. Ráckevénél köti össze a Kis-Duna-ág felett a két partot.
