Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-21 / 273. szám
4 ""tJCMaii 1970. NOVEMBER ZU SZOMBAT írjak vagy olvassak? Most megmagyarázom, miért nem sikerül kellőképpen könyvet terjeszteni a művelt nép körében a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalatnak. A napokban két csinos küllemű szívélyes levelet, valamint két jellegtelen megrendelőlapot hozott a posta. Némi töprengés után eltökéltem, hogy kitöltőm az egyik megrendelőlapot, megveszem a Magyar Nyelv Értelmező Szótárát 1300 forintért, tízhavi részletre. Végül is ez hézagpótló mű, olykor talány, hogy bizonyos teljesen értelmetlennek látszó szólamoknak mi értelme van. Szeretem magam turistamód felszerelni az élet minden eshetőségére; térképem, iránytűm már van, ha értelmező szótáram is lesz, többé nem tévedhetek, és nem tévedhetek el. Megragadom a töltőtollat, és máris töltögetem a megrendelőlap rubrikáit. Megrendelő neve... Pontos lakcím ... Munkahely ... Annak pontos címe... Szállítás (postai cím)... De most egy pillanatra megáll a toll a levegőben. Ejha! Ez meg micsoda? Különben... nincs abban semmi rontó szándék, ha a terjesztőt a megrendelő családi körülményei is érdeklik. Tulajdonképpen meghitt, emberi érdeklődésre utal, hogy a rubrikák így folytatódnak: Anyja neve... Születési helye... Születési éve... Foglalkozása ... De tényleg: ez mire kell? A kedves vevő már közölte nevét, lakóhelyét, munkahelyét, annak címét. Ennyi adalék is kevés a bizalomhoz? Mit vár akkor a könyvterjesztő a vevő életkorának ismeretétől? Talán csökkent ifjúságú nőnemű megrendelők korát a napilapok nem létező Nyílttér rovatában teszi közszemlére notórius nem fizetés esetén? Hm. Aki értelmező szótárt olvasna, olvas az újságot is. Mint ilyen, különösképpen megdermed az indiszkrécióval társított extra méretű bizalmatlanságtól. Hogyhogy? Ma, amikor harminc évre százezres hosszú lejáratú lakáshitelt, építési és egyéb hitelt kaphat szinte bárki — ingátlanfedezet nélkül? Ma rongyos havi százharminc forintos hitel kedvéért adjam közre az anyám nevét? Keserű ráadásul az életkoromat? Na neeeem! Arról nem is beszélve, mert már közhely (legutóbb a tv kék fénye világított rá) —, hogy súlyos gazdasági bűntettekért (magyarul sikkasztásért, lopásért) többszörösen büntetettek előéletéről gyakran nem érdeklődik az új munkahelye, hogy őket teljes bizalom és diszkréció nevében alkalmazzák ismételten a legfelelősebb helyeken? A vevőtől meg mindent kikérdeznek? Nem és ezerszer sem! Ezen pár soromnak a Miheztartás végett címet adtam. Aki végigolvassa, már tudja magát mihez tartani — már tudja, miért nem tudja a könyvterjesztő eléggé terjeszteni a könyvet. Mert a kedves vevő vagy kedves vevő, vagy rendőrségi kihallgatás alanya. Hogy úgy bánnak vele, mint utóbbival — akkor vi lágos, hogy elkedvetlenedik. És nem vesz. Legfeljebb veszi magának a bátorságot, és inkább ír arról, hogy miért nem olvas olyan könyvet, amelynek megvásárlásához a teljes nacionáléját is közkézre kell adnia. Pércli Gabriella 400 „tanyasi“ rádió A Művelődésügyi Minisztérium 400 nagy teljesítményű tranzisztoros rádiót juttat olyan kisebb falusi, tanyai iskoláknak, ahol eddig nem volt készülék. Ezek a rádiók hálózatról és villanyáram nélkül egyaránt működnek. így az említett iskolák tanulói is rendszeresen hallgathatják az iskolarádió műsorait. Tavasziasan enyhe, permetező esőket hozó hétvége köszönt ránk. Szombaton délelőtt az emberek általában ügyeiket intézik, ezért inkább estéli szórakozást javaslunk. Elsősorban is az Erzsébet- és a Kata- lin-bálokra menjenek el, ahol a családban az anya, vagy a nagylány ezt a nevet viseli. Mindkettőjüknek jó mulatóst jelent majd. Pomázon a községi sportegyesület vállalta a Katalin-bál rendezését, Tápió- györgyén Erzsébet-köszöntő ifjúsági bál lesz a művelődési házban, ahol az „Apostolok” zenélnek. Az Erzsiké lesz Vecsésen is a bálterem. Cegléden vasárnap este a Lovers gitáregyüttes közreműködésével vizsgabál lesz a művelődési központban. Nagykátán minden különösebb cím nélkül, csak a szokásos hétvégi táncestet tartják meg, a zenekar viszont vendég: a budapesti Rulett-együttes. Nemcsak táncból áll a világ, mások inkább a művészetben keresnek felüdülést. Nekik szól a következő hír: a Csepel Autógyár művelődési házában az állami Déryné Színház előadásában Schiller örökbecsű drámája, az Ármány és szerelem kerül színre. Cegléden a szegedi Nemzeti Színház operatársulata szerepel. Szalatsy István vezényletével Verdi: Trubadúr c. operáját adják elő. Jó szórakozást ígér a nagykátaiak szombat esti színháza is: Jacques Dévai: Potyautas c., hat képből álló táncos, zenés vígjátéka. Nagykőrösön szombaton délután öt órakor a mezőgazda- sági klubba hívják meg az érdeklődőket. Kötetlen beszélgetés keretében Barabás Ferenc, a Szabadság Tsz főkertésze folytatja megkezdett előadását a zöldségfélék talajelőkészítéséről és növény- védelméről. Elfogyott a szombat esti program, annál dúsabb a vasárnapi kínálat. Itt az Állatkert Budapesten. A kert künn SZOMBATI CSEVEGÉS ÜJ MAGYAR SZUPERPRODUKCIÓ Mivel úgyis divat a szuper- produkció, lenne nekem is egy ötletem. Lassan elhasználjak az összes, e célra alkalmas regényt, novellát és aforizmát, pedig csak most kezdünk belejönni a dologba. Népünk hozzászokott, hogy minden évben szurkolhat egy-egy ilyen monstre film elkészüléséért. A tévéhíradósoknak kiváló téma lefilmezni, amint a Badacsonyt felépítik a Duna—Tisza közén, vagy mikor papírmaséból elkészül a szegedi dóm, a kamu- pusztai Vásár téren. — A katonáknak, akik a statisztériát szolgáltatják — nagyon jól jön, hogy a haditudományok elsajátítása mellett beleszagolhatnak a művészetbe is. Sok ifjú tehetségnek nyújt egy ilyen film reményt, hogy a tízezredik tatár megformálása után eljátszhatja a négyszázadik martálócot. A történelmi fűnek azért is hasznosak, mert a felépített várakat, kastélyokat nem bontják le, így a várakban szegény hazánk sok idegenforgalmi látványossággal gyarapszik. A környékbeli szülők örömmel fogadják, hogy kicsinyeik itt játszhatnak várostromot, baj úgysem érheti őket, a legmagasabb toronyról sem esnek nagyot. De térjünk vissza az ötletem- 9»ez: javaslom, hogy jövőre fil- jmesítsük meg a telefonkönyvet. A mű mellett szól,. hogy sok szereplője van. Nincs benne sok cselekmény, így a dramaturgoknak sok munkát takarít meg: nem lesz mit kiirtani. A könyvet az eddigi kritikák (SZÍNOPSZIS) kedvezően fogadták és népünk mindennapos olvasmánya, talán még Berkesivei is vetekszik. Zseniális tömörségében is társadalmunk hű keresztmetszetét adja, abszolút realisztikus, mentes minden esztétikailag elmarasztalható izmustól. A film kétrészes lehetne. Az első a közületi, a második a magánelőfizetők kötetét vinné a vászonra. Helyszínül a Hor- tobágyot ajánlom, ahol — miután a könyvben a budapestiek szerepelnek —, felépíthetnénk a fővárost papírmasséból, furnérból és műanyaghabból. Természetesen, nem kellene eredeti nagyságban. A Mező Imre úti SZTK-palota, mondjuk, három méter magas lenne. Egy ügyes operatőr ezt alulról, úgy tudja fényképezni, hogy húszméteresnek is kinéz. Azt sem kívánom, hogy a forgatáson minden telefonelőfizető részt vegyen. Ez már sok lenne az amatőrből. Két-három hadosztályból kitelne a szereplőgárda, mert attól, hogy valaki alakított az A-betűnél, még nyugodtan játszhat a K-nál, vagy a P-nél. Nyáron részt vehetnek a forgatáson az általános és középiskolások is, persze, csak a tömeg jelenetekben, a katonák háta mögött, messziről fotózva. Külön táborban laknának a fővonallal rendelkezők és az ikrek. A titkos számok tulajdonosa1 álarcban és színes jelmezekben közlekednének. Velük lehetne egy látványos revübetétet táncoltatni a foglalt jelzés ritmusára. A táncot megzavarnák a telefonbetyárok és az utcai fülkék rongálói. Izgalmas csatajelenet lenne: ezt nagyon eszi a közönség. A városon kívül, szegényes sátorban laknának a telefontalan szegények, akik aszott kezeiket kérőn nyújtanák ki egy telefonérméért. Természetesen, nekik nem lenne sem nevük, sem számuk, ők lennének a „sokan mások". A konfliktust a telefonnélküliek és a telefontulajok an- tagonisztikusan szembenálló kasztjainak harca okozná. A telefontalanok nagy rohamokat intéznének a posta ellen, amely az ostromlókat különböző tervekkel és ígéretekkel veri vissza. A szerelmi bonyodalmat a Lipót és Teréz (mindketten jónevű telefonközpontok) vonzalma biztosítaná. Lipót és Teréz nagy vágyakozás után egyesülnének és frigyükből több ezer új állomás születne. Ez is lehetne a happy- end, mert anélkül nincsen szuperprodukció. Bízom benne, hogy ötletem megnyeri valamelyik jószemü rendező tetszését. A gazdasági embereknek se fájjon a fejük. A költségek minden bizonnyal megtérülnek, hiszen ezt a filmet mindenki megnézi, annál is inkább, mert benne van a könyvben. A Hortobágyon felépített Budapestet is meg lehet hagyni, hátha a jövőben ide áramlanának a vidékiek. Persze, a Hortobágy kell az idegenforgalom miatt, de sebaj! A későbbiek folyamán egy újabb filmhez felépítjük a Horlobágyot a Népligetben! Ősz Ferenc LEÁNYKÓRUS ÓCSÁN BÁL A KATÁKNAK, ERZSIKNEK SÉTA AZ AKADÉMIÁN már szürke, novemberi eső veri a lombjukvesztett fákat. Benn a pálmaházban, az üvegtetők alatt azonban színes a kép. Most nyílnak a különböző orchideák, a különösen megkapó Cattleyák. Az állatkerti szemlélődés után kétperces séta a Népköztársaság útján a Hopp Ferenc Keletázsiai Múzeum, ahol ötven év legszebb műtárgyait láthatják Közel-Keletről, Mongóliából s Indiából—Indonéziából. Sokak érdeklődésére számot tartó előadás lesz vasárnap délelőtt 10 órakor Tápiósze- csőn, ahol a művelődési klubban Ofella Sándor tart előadást az öntevékeny színjátszásról. Délután három órakor Kákán magyar nótaszó mellett mulathatnak a faluban, miután ott tartják á járási népdalvetélkedő elődöntőjét. Ócsán is zenére invitálják a vasárnapi programot keresőket. Este hatkor a művelődési házban Madrigáltól a modern zenéig címmel a művelődési ház aranykoszorús leány kamarakórusa ad önálló hangversenyt Hra- dil György tanár yezetésével. Vácrátóton ugyanakkor kacagni lehet, amiről Kazal László, Bodrogi Gyula és a többi neves művész gondoskodik, aki a művelődési házban a műsort adja. Befejezésül ismét gondolj junk a jövő hétre: Nagykőrösön, a művelődési otthon színpadán, a kecskeméti Katona József Színház Lehár Ferenc: Pacsirta c. nagyoperettjét adja elő vasárnap este. Budapesten az Erkel Színházban szombaton a Travia- tát, vasárnap délelőtt a Don Carlost lehet megtekinteni. Vasárnap délelőtti előadáson láthatják a Nemzeti Színházban Az ember tragédiáját. Komáromi Magda Alkotás közben Szántó Imre szentendrei grafikus alkotás közben. A NŐVÉR Pár éve néhány napot töltöttem az Aszóddal szomszédos Kartalon, ebben a még leginkább népviseletben járó, ma is elég vallásos, részint a termelőszövetkezetből, háztájiból élő, másrészt ingázó községben, ahol az egész megyében a legnagyobb a gyermekszaporulat: az \ ezeregyszáz családiban évente vagy száz gyerek születik — ameny- nyi a közeli Túrán, ahol viszont a lakosság száma a duplája —, s ahol mindössze csak tizenhét elvált, másodszor házasodott ember élt. Rozoga parasztházban látott szállóvendégül szobájában egy fiatal tanítónő. Leányfészek volt ez a ház — vagy négy tanítókisasszony lakta, fővárosiak. Először nem tudtam, miért érzem olyan jól magam közöttük — később jöttem rá, azért, mert ott mindennek, a földes szobáknak, ropogó mestergerendáknak, a lavór melegvizeknek, tiszta törülközőknek, kertbe kitett nyugágyaknak, pesti szülők vasárnapi látogatásainak, kedve, lelke volt. A társaság összetartó lelkének pedig egy nyugdíj felé közelgő nő látszott, kinek arcvonásait azonban elmosták emlékezetemben az évek. Szemüveges, kerek, nyugodt arc, fiatalabb a koránál. Örömmel tudatja: Orbán Erzsiké azóta férjhezment, Horváth Annuska orvostanhallgató, Magyar Marika meggyö- keredzett a faluban, lakást is kapott! ...Felsőbb helyen pedig végre méltányolni kezdik a magas kartali gyermekszaporulatot: míg eddig hiányzott a bölcsőde, s csak egy kis óvodába zsúfolhatták a kicsiket, hogy aztán szűk, elavult iskolában szorongjanak — miközben a szomszéd falu, Ver- seg, ahol volt olyan esztendő, hogy nem akadt elsőosztályos, vadonatúj típusiskolát kapott — már épül egy másik iskola, jövőre pedig bölcsőde, óvoda is ... Szemüveges, kerek, nyugodt arc — ilyet kívánnék a betegágyam fölé — de Molnár Krisztina szeret beszélni, harsányan nevetni, sürgölődni, forgolódni, biztos, jókat enni is. Parasztlány ő, aki azonban elejétől fogva tanítónő akart lenni: az udvaruk hátsó részében kukoricacsutkákat rakott sorba, azoknak magyarázott, ez volt a legkedvesebb játéka. Két apáca-rokona azután taníttatta, ő pedig, irántuk érzett hálából is, miután elnyerte oklevelét, belépett az elsősorban betegápolással, de tanítással is foglalkozó, Szent Vincéről elnevezett irgalmas- rendbe. Harminckét éves korában már igazgatója egykori, budapesti, nyolcadik kerületi bölcsődéjüknek, iskolájuknak. Most pedig kiderül, hogy én őt nem három éve ismerem, hanem huszonhat éve! Hanem is személyesen: de hogy negyedszázada gyakran töltöttünk együtt órákat is gellérthegyi rendházuk óvóhelyén, az biztos. Mindig hirtelen jött az amerikai támadás: még szólt a sziréna, már hullottak a bombák. „Szőnyegbombázás.” A mi házunkban nem volt pince. Az egyik szomszéd épületben németek: oda nem mehettünk. A másikban magyar katonaság: oda sem. A lazaris- ta szerzetesek rendházából kiutasított a perjel: nők nem léphetnek a klauzurába. Szirénajajgatásban, repülőgépzúgásban, a Citadellánál, fölöttünk elhelyezett légelhárí- tók ugatása közben, az első bombák becsapódásával sarkunkban szaladtunk az irgalmas nővérekhez — ott befogadtak. Sárgacsillagos gyerekeket is bújtattak ott, lehettek vagy ötvenen, talán százan. „Svéd állampolgárok.” — Gyerekek, és felnőttek... — emlékezik Molnár Krisztina. — Egyeseknek tudtunk svéd állampolgárságot szerezni. Mások katolizáltak: reméltük, hogy segít. De volt, hogy a nyolcadik kerületi kápolnánkból, a keresztelőről vitték el őket a nyilasok. Mégis, rengeteget sikerült megmenteni. Emlékszem, egyszer egyedül mentem fel a Várba, a pápai nun- ciushoz, a nagy táskám tele volt menlevelekkel, azt szerettem volna aláíratni. De utolért egy légitámadás: betereltek többedmagammal a Honvédelmi Minisztériumba. Tömve volt nyilasokkal. Mindenkit megmotoztak, igazoltattak, csak engem hagytak békén. Nem féltem akkor soha — pedig különben gyáva vagyok, itt Kartalon estefelé még az utcánkbeli kutyáktól is megijedek. A fényképeiből ítélve helyes kis apáca volt. És helyes nő, az államosítás után, kivetkőzve, kartali népviseletbe öltözötten. Mert itt kapott állást. Ahol az első időtől szívvel- lélekkel vetette magát a munkába. A tanításba: elsősöket tanított mindig, harminchárom éves tanítás után huszonöt első osztály került ki a szárnyai alól. A „játékos tanítás” volt a specialitása — később ebből tartott bemutató órákat az egész járás területén ... — Amikor nyugdíjba mentem, a tanácselnök is, a párt- titkár is, a kollégáim is marasztaltak, ne hagyjam el a községet. Én is így gondoltam. Pedig van Budapesten egy fél lakásom. De itt voltam a legboldogabb, minden ideköt. Most is dolgozom. Tavaly a gyógypedagógiai tagozatot vezettem, amíg nem volt képzett gyógypedagógusunk. Most korrepetálok. Mindig akad tennivaló. Ha más nem, vigyázok a kollégák gyerekeire, amikor a szülők programot csinálnak maguknak. — És hová tűnt a százéves porcelán baba? — Egy múzeumnak adományoztam. Utóbb, minden évben jutalmat kapott, rendkívüli előléptetésekben részesült — s nyugdíjba miniszteri dicsérettel távozott. Példája azt bizonyítja számomra: aki tiszta szívvel, sokat ad, az kap is. Megbecsülést, meg kitüntetést. És ami a legtöbb, szeretetet. Molnár Krisztina soha nem érezte magát egyedül. Padányi Anna Értesítjük üllői vásárlóinkat, hogy vállalatunk november 24-én, kedden reggel 8 órakor a Petőfi és a Hunyadi utca sarkán HATHÁZ BOLTJA néven, korszerű, vegyes élelmiszerboltot nyit, amelyben élelmiszer, háztartási, vegyi és edényáru, háztartási cikk, ruházati cikk nagy választékával állunk rendelkezésre. Új' boltunkban udvarias kiszolgálással, nagy áruválasztékkal, korszerű körülmények között várjuk Ont! CEGLÉD ÉS KÖRNYÉKE ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALAT
