Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-19 / 271. szám
.A^ESTMEfrYEI HÍRLAP ICtILON KIADÄSAT xiv. Évfolyam, 271. szám 1970. november 19., csütörtök Sok akadállyal küzdenek a gázvezeték építői Arra törekszenek, hogy még ez évben elkészüljön a vezeték első szakasza A múlt héten örömmel láttuk, hogy a Ceglédi úton a lefektetett gázvezetékcsöveket szépen betemették. A munkát az Arany János gimnázium diákjai vállalták. A gázcsövek betemetése azután megállt, pedig fontos követelmény, hogy a közelgő télre ne maradjanak árkok a város főbb terein és utcáin. Megkérdeztük tehát a kecskeméti gázvezetékszerelő vállalat vezetőjét: Sárkány György mérnököt, miért állt meg a munka? Állás anyaghiány miatt — A gázvezeték lefektetésénél és megépítésénél nagyon sok akadállyal kell megküz- denünk — mondotta. — Sokszor nem kapjuk meg időre a szükséges csöveket és felszereléseket. A november 7-t ünnep alkalmával például, szombaton és vasárnap is dolgoztunk, hogy jobban haladjunk, és hétfőn meg kellett állni, mert nem érkeztek meg a szükséges anyagok. — Sok akadályt jelent azután, hogy a lefektetett gázcsövek nyomáspróbájának ellenőrzéséhez nem jönnek meg időre a szükséges műszerek és a műszaki ellenőrök. Ezt az ellenőrzést ugyanis a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat műszaki ellenőrei végzik, akik sokszor heteket késnek, mivel a vállalat az épülő gázvezetékeknél, az országban közel száz helyen folytat ilyen ellenőrzést. — A Hősök terén, a Szabadság téren, s a Kossuth Lajos utcán lefektettük a gázcsöveket, csak az ellenőrt várjuk és kétnapos nyomáspróba után megindulhat a beföldelés. A munkához már egy brigádot biztosítottunk, s a KlSZ-bi- zottsággal is tárgyaltunk, hogy ifjúsági brigáddal segítsenek a munkában. Talajfúró gépeket hoznak — A napokban megérkeznek a talajfúró gépek is, ugyanis a főtereken és utcákon nem akarjuk tovább felbontani a burkolatot, s gépekkel fúratjuk át az alatta levő talajt a gázcsöveknek. — Minden erővel arra törekszünk, hogy még ebben az évben elvezessük a gázvezetékeket az elosztótelepig, s lehetővé tegyük a gáznak a gázkészülékekkel felszerelt házakba, a tanácsházára, rendőrségre való bekapcsolását. Kárt okozó tolvajok — Vállalatunknak sok kárt és gondot okoznak a tolvajok. Az árkokból kiszedik a támasztófákat, ellopják a korlátdeszkákat. Csak faanyagban eddig 27 ezer forint a kárunk. — A Ceglédi úton előfordult, hogy a műszereket is megrongálták, s több alkatrészt elloptak, pedig két éjjeliőr is vigyáz a felszerelésekre. Eddig 30 éjjeli jelzőlámpát törtek össze, vagy loptak el. Hasonló garázdaságot más városokban nem tapasztaltunk — fejezte be nyilatkozatát a gázvállalat vezetője. kopa Furcsa tiltakozás A Csokonai utcában a fizetést követő napon nem dolgoztak az útépítő munkások. Beszüntették a munkát, tiltakozásul azért, mert a fizetésük „csak” valamivel volt 2 ezer forint felett, a szokásos 3—3 és félezer forint helyett. A „leállás” csak egy napig tartott. Enhyi idő kellett ahhoz, hogy az útépítésnek ezen a szakaszán dolgozó 15 ember megértse, vagy legalább is részben felfogja, hogy az egyéni érdeken kívül más tényezők is közrejátszanak a munkabérelosztásban. Például a sokat emlegetett — legtöbbször szidott — anyagellátás. A Csokonai utca építésié „kiemelt” feladatnak számít a Pest megyei Üt-, és Hídépítő Vállalat körösi munkahelyét. Ezért, hogy határidőre befejezhessék, az érkező anyagból elsősorban ide szállítanak. Mégis előfordult az egy A ,,csobogó“ alatt Ég a tűz a katlanban. Szor- tyog benne a szurok. Egy szál ember kanalazza a vödörbe. S azzal a „csobogó” föld alatti részébe készül lemászni a meredek vaslajtorján. — Sietnem kell, mert kihűl és megkeményedik a szurok. Jöjjön velem a mélybe. Ott is lehet írni. Még világos van. Munka közben én meg majd beszélek. (Szerencsésen lejutottam.) — Odafent sok mindent láttam, amit nem értek. Mások is kíváncsiak erre a „szökőFiatal tehetségek felkutatója Az irodalmi presszóban hallhattuk játszani Agonás György zongoraművészt, a Zeneművészeti Főiskola tanárát. Bartók-műveket játszott, s érződött játékán, hogy szereti, érti Bartók zenevilágát. Még az előadás előtt beszélgettem a fiatal zenepedagógussal. — Egy éve tanítok a Zene- művészeti Főiskolán. A fiatal, különleges tehetségekkel foglalkozom. Három évig tanultam a Szovjetunióban az ottani konzervatóriumon — továbbképzésként. Közben megismerkedtem a szovjet zenetaníiá- si módszerekkel. Sokat foglalkoznak a „kiválasztott” tehetségekkel, s lehetővé teszik, hogy a tehetséges gyermekek idejében jó útmutatást kapjanak a zenetanulásban. — Hogyan kamatoztatja ezeket a tapasztalatokat? — Sajnos a főiskola anyagi keretei igen szerények ahhoz, hogy a vidéket járva, kis zeneiskolákban is megfordulva, még idejében felfedezzük a tehetségeket. kútra”. Mondja el nekünk, milyen lesz ez a „csobogó” — kérem Papp Dezső konzervgyári kőműves szakmunkást. — A fedélzeten már látható három különböző nagyságú „halacska”. Jóakarattal legyen halacska. (Bár szakajtó nagyságúak.) Hátuk rozsda- mentes anyagból van. Laposak, mint a lepényhalak. Farkuk van, és orruk hegyén egy fúvóka. Ezen keresztül lövellik a levegőbe a vizet, mint azok a bizonyos cethalak. A víz a hátukon lefolyva eltűnik a födélzeí négy sarkán elhelyezett lefolyón keresztül a pincében levő tartályba. — Ezekkel a halakkal szemben három gomba nőtt ki a magasba. Egy méter átmérőjű kalapokkal. A kalapok tetején van a fúvókájuk. A fellövellt vizet és a visszahulló permetet a födémben elrejtett reflektorok színes fényekkel világítják keresztül, ami gyönyörű látványt nyújt a sétáló közönségnek. Olyan szép lesz ez a „csobogó”, amilyen kevés van az országban. — Mikor lesz kész? — Az idén befejezzük, hogy a tavaszi első napsugárban felragyogjon. — Kik építették? hónap során, hogy anyag híján napokig csaík fél gőzzel dolgozhattak. S mi volt ugyanekkor a többi építkezésen? A munkások saját hibájukon kívül tétlenkedtek. S ennek közvetlen következménye lett, hogy a bérek arányosan csökkentek minden útépítésen dolgozónál. Sérelmes lehet ez? Igen. De a válasz nem az, amit a Csokonai utcaiak tettek! A jogos sérelmeket — mondhatnám — kötelesség tovább jelenteni, hiszen a szakszervezeti bizottság ennél a vállalatnál is a dolgozók érdekeit képviseli. Mint ahogy kiderült, hogy az anyagellátás miatt kiesett munkabéren kívül némi elszámolás is jelentkezett az „ügyben”. A bérkövetelésnek ez a formája a mi rendszerünkben nem szül jó vért, s mindenféleképpen elítélendő még akkor is, ha az útmunkások — gépi munkaerővel alaposan megkönnyített, s aránylag jól fizetett — munkájára nagy szükség van. Szabó Mária Ünnepel a kiváló együttes Szombaton ünnepi hangversenyre gyűltek össze a konzervgyári fúvószenekar tagjai, megalakulásuk 20. évfordulóján. A jubileum kétszeres öröm volt, mert visszatekinthettek az indulásra, a sok-sok munkára és örömre, amit a muzsikálás nyújt. De elismerésük is szép, mert a jubileum alkalmából megkapták a Kiváló együttes kitüntető címet. A hangverseny jól sikerült, hatalmas taps köszöntötte Simon István karnagy Vágyódás című keringőjét. A taps a komponistát és a karnagyot dicsérte, aki a zenekart hosz- szú évtizedek óta vezeti. Az előadást ünnepi vacsora követte. Nyugdíjasok búcsúztatása A gimnázium nyugdíjba vonuló tanárait búcsúztatják pénteken este a Tormás bist- róban megrendezett vacsorán a gimnázium tanári karának tagjai. lánc, tánc, népi tánc... Új szakkör indult az Arany János gimnáziumban tavaly — a népi tánccsoport. A lányok azonnal jelentkeztek nagy számmal, remélve, hogy veszítenek egy keveset kilóikból. A fiúkat azonban toborozni kellett. A csoportot, az Állami Népi Együttes tartalékos tagja, a Ceglédről idehelyezett Pálinkás Irén tanárnő vezeti. A tanárnő tudása, a fiatalok lelkesedése tartja össze mindmáig a táncosakat. Első nyilvános bemutatkozás a szalagavató bálon történt. Nagy izgalommal indult a páros tánc, amit a váratlanul beálló sötétség zavart meg. Kígyóit a fény, s kezdték elölről. A harmadszori ismétlés után nagy tapsot kaptak. Az este folyamán a következő vélemény hangzott el: — Ügyesen kombinálták a fényt a tánccal. — Pedig ha tudták volna, hogy a táncosokkal játszott a villany biztosítéka! Azóta, a szakkör tagjai délutánonként szorgalmasan gyakorolnak. Tervük, fellépni ismét a szalagavatón... talán a megyei táncversenyen is ...! Balogh Éva Indul a nevelőszülők A gyermekvédelmi felügyelőség az idén is megrendezi a nevelőszülők iskolája előadás- sorozatát. Az előadásokat most is a Petőfi iskola földszinti termében tartják, délután 5 órakor. Az első előadásra november 25-én kerül sor, amikor dr. Kovács Gábor iskolaigazgató — a családtagok szerepéről és felelősségéről beszél. MIT UTUNK MA A MOZIBAN? Erik a fény Űj magyar film. Főszerep- 'ője: Básti Lajos. Kísérőműsor: Requiem. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Majakovszkij és Rozsgyesztvenszkij Ünnepi óra a gimnáziumban A szovjet kultúra napjai alkalmából az Arany János gimnázium tanulói is ünnepi órákat tartottak. A IV/A orosz nyelv tagozatú osztály az elmúlt hét csütörtökén bemutató órát szervezett. Meghívták erre az alkalomra a megyei orosz nyelvi szakfelügyelőt, az iskola igazgatóságát, s a nyelvszakos tanárokat. Az óra első perceiben a szovjet himnusz hangzott el. Ezt követően a társadalom és az irodalom kölcsönhatásáról, fejlődéséről következett részletes beszámoló Akocsi Ilona tolmácsolásában. A cári Oroszország korától a mai szovjet irodalomig bemutatta a kiemelkedő írókat, költőket és azok társadalmi szerepét. Puskin és Lermontov költészeténél láthattuk, hogy menynyire összefonódott a mély líraiság a társadalmi problémákkal. Az elnyomást, a nép szenvedését idézte a „Hajóvontató” című Nyekraszov- vers. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megváltoztatta a társadalom rendjét, s ennek megfelelően az irodalmi életet is. A forradalom vezetőjéről, Leninről ad jellemző képet Majakovszkij I „Beszélgetés Lenin elvtárssal” című poémájában. A „Kremli Toronyóra” című drámából Kovács Gabriella és Lékó Lajos nagyszerű előadásában hallhattunk egy részletet. Mindenkit meghatott Rozsgyesztvenszkij „Requiem” című költeménye. Közben dalbetétek hangzottak el a hazaszeretetről és a békéről. Az anyag összeállítása és az irodalmi színpad orosz nyelvű műsorának betanítása Móricz Ildikó tanárnő munkáját dicséri. Sebők Mária Minden ember átvedlik néha igazi énjéből egy másikba. Amikor a tévében a Zorró ment, sok embert lehetett látni fekete álarcban. Meg kell vallanom, hogy szerintem nagyon buta játék, és csak szellemi sötétségre nevel. Az egész dolog gépírásórán kezdődött. Egyhangú kattogás, monoton zúgás, egyszóval tipikus gépírásóra. Én is javában gépeltem a könyvben levő szöveget — minden szóból egy sort —, ha hiba van akkor nagy baj, ha nincs akkor kisebb baj. Puff! Itt egy hiba. Szóltam Zolinak, hogy hibáztam. Kati néni azonban észrevette, és rámszólt: — Szabályosan írj! Ülj beljebb azon a széken! Dolgozni, dolgozni! Újra írni kezdtem. Kicsit oldalra hajtottam fejemet. Megint szólt: — Ez a gyerek mindig csal. Folyton a betűket nézi. Leforrázva hallgattam, és megint csak írtam. Vártam, hogy harmadszor is észreve- gyen. Nem kellett sokáig várnom. Újra hallom: — Balra nézz! Ne nézd a gépet! A kezedet tartsd merőlegesen! Matyi, aki két székkel távolabb ült (gépelni nem tud, de szépen tartja a fejét, stílusa van), lassan tanácsokat kezdett osztogatni: — Amikor én zongorázni Nagy szükség van erre, hiszen bármilyen tehetséget elronthat a rossz tanítás, s a be- idegződött rosszat nehéz „kinevelni” ... — Gyakran szerepel vidéken? — Igen, szívesen járok vidékre zongorázni, s különösen kedvelem a zenés irodalmi összeállításokat. tanultam, kis könyveket, vagy papírlapokat tartottak a szemem elé, hogy ne nézzem a billentyűket. Ha mégis odanéztem. akkor megpofoztak. — Ez jó ötlet — ujjongott Kati néni, és veszedelmesen közeledett felém. Én, hogy mentsem ami még menthető, szabályosan írtam, de sajnos, egyik betű beakadt a másikba. — Na ugye — mondta diadalmasan — saját gépe van, Zorró voltam és mégis szabálytalanul ír. De majd én leszoktatom róla. Ezekkel a szavakkal levette nyakából a fekete nylonkendőjét és suhogtatni kezdte. — Tudja-e, hogy mit fogok csinálni? — kérdezte. — Ö lesz a második Zorró — nevettek a lányok. — Csak azt ne! — könyörögtem. Előbb próbaképpen kipróbálta, hogy hogyan írok akkor, mikor tanulmányozom a hátam közepét. Meg kell mondanom, hogy sehogy. Amit nem látok, azt nem írom. — Na ugye! Nem ír a fiatalúr! Majd most fog! — Be— A konzervgyári AGRO- GÉP dolgozói. Én lettem a művezető. Később az egész munkát, a befejezésig, magam vállaltam. Csupán a fedélzet színes, művészies befedését (mozaik) végzi még el egy budapesti vállalat — fejezte be tájékoztatóját Papp Dezső. Fehér Szilárd kötötte szememet a kendővel. Eleinte tűrtem, mert valamicskét láttam alóla. Körülöttem mindenki dőlt a kacagástól. — Les! Les! — kiabálták, mintha focipályán lettek volna. Erre Kati néni, mint egy ügybuzgó partjelző, lehúzta szememre a kendőt. — Most diktálni fogok. Egy-kettő: aesdéefköz, jéká- eléköz... és így tovább. Sajnos egy fia betűt se láttam, tapogatni meg nem mertem, így hát nem írtam. — Ez itt a hö betű — és ujjamat odaszorította egy betűhöz. Csillagokat láttam, de „Hö” betűt nem. Ilyen az ember. Kati néni nem nyugodott bele a pillanatnyilag vesztett állásba. Fogta az ujjaimat, és ütemesen elkezdte belepasszírozni a betűkbe. Kénytelen voltam írni. De nem írtam ám akárhogy! Utemtelenül. Hol gyorsan, hol lassan. Ahogy jött. — Ezzel a gyerekkel nem tudok mit kezdeni — és levette szememről a fátyolt. Mindenki dobálta magát a hangtalan röhögéstől. Még a Matyi is. Pedig ő nemsokára sírni fog. Csak kezdődne már a következő gépirásóránk. Majd én megmutatom, hogy engem nem lehet befolyásolni. Zorró senki kedvéért se leszek. De nem ám! (ottó) P Megyei birkózó úttörő-olimpia Cegléden bonyolították le a téli úttörő-olimpia megyei birkózóvetélkedőjét, amelyen elindultak a körösi fiatalok is. A sok induló miatt az eredeti kiírástól eltérően két korcsoportban került sor a küzdelemsorozatra. Az l. korcsoportban Szé- csény Imre (N.-körösi Arany J. Általános Iskola) súlycsoportjában megyei bajnokságot nyert, míg Horváth Dezső (Nk. Kossuth) a harmadik helyen végzett. Á II. korcsoportban Majzik János és Horváth György (mindkettő Nk. Kossuth iskolás) a második helyen végzett súly csoport j ában. Az első korcsoportból az f— 2—3. helyen végzettek jutottak tovább, míg a zsűri a körösi Majzik és Horváth (II. súlycsoportbeli) területi döntőben való elindítását is javasolta. Labdarúgás a járásban N.-kőrösi Volán—N.-kőrösi Építők 3:2 (0:2). Volán: Száraz J. — Körösi, Petrányi, Zs. Tóth (Nagy Gy.), Szilágyi, Kasza, Szabó L., Lá- posi, Mészáros. Aranyos, Kökény (Mohácsi). Építők: Bekő (Tóth A.) — Ondó, Koroknai, Szécsény, Horváth I., Kurgyis. Tóth J„ Száraz S. (Bekő), Rákosi I., Podmaniczki, Emecz. 7-én kellemes időben került sor az Építők-pályán a helyi rangadóra. Az első félidőben mindkét csapat egyenlően vette ki részét a támadásokból, de az Építők jobban kihasználta helyzeteit. Szünet után a beállt cserejátékosokkal a Volán átvette a kezdeményezést, és megfordította az eredményt. Figyelemre méltó, hogy az Építők kapusa hárított egy-egy 11-est (0:0-ás és 2:2-es állásnál). Góllövők: Szilágyi, Mészáros, Petrányi, illetve Száraz S. (2). Elmaradt a 15-ére tervezett Nk. Volán—Kocséri TSZ SK mérkőzés. Több kocséri játékost behívtak katonának, s ezért csapatuk visszalépett a bajnokságból. Az Építők vasárnap szabadnaposak voltak. Lövészemlékverseny A tormási lőtéren került sor a hagyományos november 7-i kispuskás lövészversenyre. Mivel a rendező ládagyáriak meg sem jelentek, mindössze hét fő indult a viadalon. A verseny- kiírásnak megfelelően vegyesen is indulhattak (nők és férfiak) a versenyen, s így is történt ez. Csapatversenyben: 1. MHSZ Konzervgyár 1-es telepi lövészklub (Virágh Katalin, Nagy Sándor, Csete Mária, Papp Teréz, Kellemes Béla). Egyéniben (7 induló): 1. Cze- czon István (Konzervgyár Il-es telep) 10/90-es jó eredménnyel, 2. Virágh Katalin (Konzervgyár I-es telep) 10/87, 3. Nagy Sándor (Konzervgyár I-es telep) 10 80. Csak fekvő testhelyzetű lövésekkel mérték össze tudásukat a sportolók. —S— I
