Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
fEfl *9 ECIE9 K^Círiap 1970. NOVEMBER 3., KEDD Teenagerek A dolgozó nemzedék Két variáció van: a munkahelyen vagy igazolódik a mimikáról (és csatolt részeiről) alkotott elképzelés, vagy nem. Ez utóbbi esetben szintén két variáció lehetséges: vagy a munkahely marad el a reális vágyak mögött, vagy az elképzelés volt irreális. A tizenéves hozzálát tehát, hogy beilleszkedjék a munkába, a kollektívába: a teenager dolgozó lett. A tsz-tag és az agronómus A munkában töltött évek befolyásolják-e a munkáról alkotott elképzeléseket? — ennek ellenőrzésére Fogd Józsefnek, a kistarcsai Szilas menti Tsz tizenéves tagjának azokat a teszt-kérdéseket tettük fel, amelyekre a váci technikum diákjai már — idea- szerűen — válaszoltak. „Mit jelent számodra ez a szó: munka? Munka nélkül az ember nem tud megélni. Sorold fel azt a három szakmát vagy hivatást, amelyet a legtöbbre értékelsz! Növényvédő, gépszerelő, agronómus. Növényvédő, mert én is az vagyok és nagy a felelősség. Milyen ember a főnököd? Fűzi Gábor kerületi agronómus barátságos ember. Megkérdezi, hogy érzem magam? Lehet, hogy reggel goromba, ha fáradt, talán rajtunk tölti ki a mérgét ...de semmi problémám nincs vele. Milyen szintig akarsz eljutni a pályádon? Ezt még nem tudom.’’ Munkában a munkáról alkotott elképzelések reálisabbakká válnak, ám az iskolában tanult, megfogalmazott közhelyeket megőrzi a dolgozó teenager is. A beilleszkedés másik pólusa: a munkafönök. Fogd József főnöke, Fűzi Gábor 27 éves kerületvezető agronómus válaszol kérdéseinkre: — Milyen legyen az ideális tizenéves? — Nem állítok fel nagy követelményeket: maradjon teenager, ne gondolkozzon harmincéves fejjel, legyen gyerekes, lehessen nevelni, szívlelje meg a tanácsot, felelősséggel dolgozzon, kezdeményezzen. — Milyen tizenévesek a beosztottai? — Sajnos, nincs sok teena- gerünk. A vezető mindig reménykedik, hogy megmaradnak nálunk. Két tizenhat éves fiú jött a fésűsfonóból, hogy itt akarnak dolgozni, egy hétig bejártak, aztán elmaradtak, semmit sem tudok róluk, még a munkakönyvükért sem jöttek be. — Melyek a tizenévesek hibái? — Hiányzik a kitartás, nekilendülnek a munkának, két- három órát dolgoznak, aztán lanyhul a lelkesedés. Négyen fényes nappal betörtek a raktárba és benzint loptak a kismotorba ... Lejárnak a rétre, felülnek a fára és tracs- jcsőinak: nem csinálnak semmi rosszat, de jót sem. Hippik — kistarcsai módra. Mindenütt kifejtik a tizenévesek elképzelésüket, de keveset bizonyítanak a nagy elvekből. — Miért nem érzik jól magukat a teenagerek a tsz-ben? — Félnek a nehéz mezőgazdasági, fizikai munkától. J. T. fiatal az építőbrigádban dolgozott, a nyári csúcsmunkák idején kombájnra tettük, itt sokat és kitartóan dolgozott, jól megszedte magát, majd a tsz vezetése arra kérte, hogy — ugyancsak jó pénzért — végezze a silózást, erre kilépett. Később, sokkal kevesebb pénzért újra nálunk, a kőművesek mellett vállalt munkát. A tizenévesek irtóznak a megerőltetőbb tempótól. — Hogyan fogadja a vezető a tizenéveseket? — Semmi esetre sem szabad előítélettel fogadni a fiatalt. A kiadott munkát megmagyarázom nekik. Megdicsérem ha jól dolgoznak és lemarom őket, ha /hanyagok. Nem ragadtatom el magam, de túlzottan nyájas sem lehetek, mert a bratyizással visszaélnek. — Milyen értékítéletet mondhat róluk? — A tizenéveseket általában nem fogadom el olyannak, amilyenek. Produkáljanak többet, bizonyítsák, hogy rosz- szul vélekedünk róluk. A fonólány és a művezető A Hazai Fésűsfonó kistarcsai gyáregységében Bakos Mária 16 éves munkáslánnyal és főnökével, Mészáros István művezetővel beszélgettem. Az azonos témában elmondottakat párhuzamosan közlöm: Bakos Mária: „Hetedikes koromtól kezdve a textiliparról álmodoztam. Őszintén megmondom, hogy az álom beigazolódott. Sőt, szebb lett, mint amire számítottam. Ügy gondoltam, hogy a munkahelyen nincs baráti légkör, itt meg mindenki szeret. A felÖ ion ok is szól ez a hír: DIVAT LEIT A Vegyen részt Ön is a /Temaförq^Y Vállalat TEMACRYL kézimunkafonalból készített termékekre kiirt országos pályázatán, a következő kategóriákban: 1. Férfi és női felsőruházati 1 3. Lakást díszítő termékek cikkek 2. Gyermek- és bébicikkek | 4. Egyéb termékek A beküldött pályamunkákból 1971. márciusában kiállítást rendezünk, és kategóriánként a következő díjakat osztjuk ki, vásárlási utalvány formájában: I. díj: II. díj: 2000 Ft I III. díj: 1000 Ft I IV. díj: Közönségdíj: 3000 Ft (3 db) 500 Ft (3 db) 300 Ft termékek készítőinek Ezenfelül a kiállításon bemutatott 200—200 Ft tiszteletdíjat adunk. 1 kg TEMACRYL fonal ára: 260 Ft A pályamunkák beküldési határideje: 1971. február 15. Bővebb pályázati feltételek átvehetők a TEMAFORG központjában: Budapest V., Vigyázó Ferenc utca 5., Propagandacsoport, valamint boltjainkban: Budapest V., Dimitrov tér 4., IV., Árpád út 21., Mohács, Dózsa György út 50., továbbá Budapesten a RÖLTEX-boltokban, vidéken az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban, a ruházati boltokban és az ÁFÉSZ Áruházakban. nőttek mindent megértenek, lelkesen magyaráznak.” Mészáros István: „Az általános iskola után hozzánk kerülő lányokból lesznek a legjobb munkások, univerzális szakemberek. Nagyon szorgalmasak a gyerekek, szó nélkül, szívesen segítenek a gépkezelőnőknek. Az egyik kislány annyira odavolt a munkáért, hogy figyelmeztetni kellett: reggelizzen már. Az asszonyok szeretik ám a gye- gyerekeket, hiszen sokuknak hasonló korú lánya van. Azt kívánják, hogy a tizenévesek kedveljék meg az üzemet.” Bakos Mária: „Megerőltető fizikai munkát nem végzek. A három műszak sem megerőltető, ha az ember- nappal ki- alussza magát, akkor észre sem veszi, hogy éjjel dolgozik. A lehető legjobb véleménnyel vagyok a főnökömről, ő „pro- tezsált” a közgazdasági technikum esti tagozatára, aztán még tovább szeretnék tanulni, hogy ne kelljen csak melózni. Hát igen, a tanulás után is kell dolgozni, de nem mindegy, hogy milyen körülmények között.” Mészáros István: „Pajkosak még ezek a gyerekek, elbújnak a mosdóba, eldohányozzák az időt, néha az idősebbeknek nem fogadnak szót és az is előfordul, hogy nem adják meg a kellő tiszteletet. Nem lehet durván beszélni velük, nevelni kell őket, szép szóval. A kiabálást jobban a szívükre veszik, itt van például az a kislány, akivel beszélgetett, hát ő... hogy is hívják? ...” Megmondtam. ★ Tizenévesek és munkafőnökök: tegyenek többet egymásért! Hiszen csak fel kell ismerni a kapcsolatot meghatározó tényt: közös az érdek. Fóti Péter Elhunyt Szabó Pál Szabó Pál Kossuth-díjas író, az Elnöki Tanács volt tagja, országgyűlési képviselő hosszú betegség után 77 éves korában szombaton elhunyt. Temetéséről később intézkednek. ★ v Szabó Pál író nagyságát csak Móricz Zsigmond-i méretekkel lehet mérni. A magyar irodalom klasszikusai közé sorolták élő korában. Tanúságul egyik legjobb méltatójának, Czine Mihálynak szavait idézzük: „S ha minden más műve csak előkészület vagy epilógus lenne:a Talpalatnyi föld — vagyis a Lakodalom, Keresztelő, Bölcső — egymagában is megőrizné századokra Szabó Pál nevét. A tegnap magyar falujáról nem ismerek szebb regényt. Szebb filmet sem láttam a Talpalatnyi földnél, a falu új életre indulásáról sem írtak nagyobb szívvel az Isten malmainál. A Tavaszi szél, az Ahogy lehet, a Nyugtalan élet, a Most és mindörökké s any- nyi más könyv igazolja: Szabó Pál a lehetetlenre vállalkozó egykori fiatalember élete során csakugyan győzött a lehetetlenségeken.” Halálát pedig művei győzik le. TV-FIGYELO Filmek a magányról Amikor televíziós műsort kritizálunk, produkciókat sűrűn elmarasztalunk, hiányérzetről gyakran panaszkodunk — egyúttal olyan színvonalat követelünk, amelyet a szombat este bemutatott tévéfilm, s a vasárnap este látott francia film képviselt. Nem nehéz azonos hangnemet megütnünk a két műsor méltatásában. Mindkét film a mély emberi magányról beszélt. Az egyedüllétnek egy-egy kis közösségben, a természeti környezet által, a természet szavát követő emberek gesztusai által lehetséges oldódásáról szólt Lengyel József Igéző című novellája, s a film is valahol a Szovjetunió távoli vidékén játszódik, de a történelmi környezet, s a környezet konkrétuma elmosódik. Az epizódszereplő tanácselnök is lehetne bíró, körzeti főnök, vagy seriff — legfeljebb a havas táj fölött szálló orosz dáliáim okból sejlik a helyszín. Andrással, a főszereplővel valamikor nagy méltánytalanság történt. Nem tudni honnan, egy napon csak megjelent a faluban, csősznek állt, némán járja a határt, magányosan él, nem tűr kérdéseket. Egy öreg szénégető munkásról, lovakról, papokról, asszonyok nagy szájáról, babonákról való morfondírozásai, s egy kutya ragaszkodása az, amely az első járatokat vájja a külső világ, a többiek felé. Hogy Najda kutya ösztöneinek, érzelmeinek, szimatának engedelmeskedve új gazdának Andrást választja, az féltékenységet, gyűlöletet kelt, tragédiát támaszt: régi tulajdonosa az állatot bosszúból megöli. Mégis, a főhős új, tágasabb viszonylatok közé került, ahol Ismét kirajzolódik szeretetnek, haragnak, kötődésnek és válaszfalak emelésének értelme. Szép alkotás, összekovácso- lódott az alkotó kollektíva: az író, a novellát átdolgozó Sípos Tamás, a rendező Szinetár Miklós, Czabarka György operatőr (kinek szavai: fekete törzsű fák, elhagyott erdei kunyhók, havas tájban búvó patakmedrek; ebből teremtett lírát) és a színészek. Utóbbiak közül is Bánhidy László alakítása tetszett leginkább: hogyan merült fel az élcelődő- bölcselkedő erdőkerülő figurájában a magányos gyűlölködő. Az elválás című francia film hőse egy kisváros megbecsült polgára. Kedves házban, öreg falak, ölelő növényzet, emberarcú tárgyak között élt feleségével — kicsit mogorva természetnek ismerték a férfit. Elszállt felettük az idő, s egy napon meghal az asszonya — ez a világ rendje. Az öregúr tesz, vesz otthonában, jár, kel városában, magányának s érintkezéseinek mélyén a szerelem emlékétől búcsúzik. Fájdalma, s temetőkerti halála mégsem tragikus, hiszen az utána következő generációnak is az a célja, mint amit ő elért, megélni a szerété tét. A főszerepben nyújtott ala-. kításért Charles Vanelt 1969- ben a Prix Italia díjjal tüntették ki. De a színész munkája mellett egyenrangú Maurice Cazeneuve rendezőé, s André Villard operatőré. Számunkra persze mindkét film nosztalgikus volt azért kissé: a modem ember legsa- játabb belső küzdelmeit már nem a természeti környezetben, nem hagyományos kis közösségiek ráérő, kapcsolatteremtésre mindig kész tagjai közt vívja meg. P. A. — „Politikai plakátok” címmel kiállítás nyílik pénteken Solymáron, az Apáczai Csere János Művelődési Házban. A kiállítást Pethő Szabolcs grafikus nyitja meg. Finnországban SZÖVETKEZETEK Aki Helsinkibe érkezik, azonnal felfigyel a fényes üzletekre. Akár az Alexander utcai, akár az állomásseil szembeni föld alatti üzleteket csodálja, bizonyos ismétlődést állapít meg az üzletek neonfeliratában: Elanto, HÓK, SOK, KK, SOKOS, OTK ... élelmiszerüzletek, áruházak, kí vánatos portékák, takarékszövetkezetek. Bármelyik üzletbe tértem be, vásárolnom sem kellett, szívesen mutatták az eladók az árukat, széthajtották a pulóvereket, szőrméket borítottak elém, kesztyűket, retikülök garmadáját — mikor mitakartam, azt kínáltak. Ember legyen a talpán, ha a kedves, figyelmes kiszolgálás után vásárlás nélkül távozik valaki. Csaknem valamennyi áruházban mozgólépcsőn „másztam” meg az emeleteket. Tetszett a KK szövetkezet ifjúsági része, ahol fiatalok válogathattak a divatcikkek között. A KK szövetkezet íratlan jelszavát mindenütt érvényesülni láttam: „Az üzlet van emberért, és nem az ember az üzletért.” Hogy mi mindenben láttam? Említettem a türelmes kiszolgálást — hatása alól alig tudja kivonni magát a vásárló. Ügy- szintén csábító az áruk tálalása. ízléses, átlátszó nylondobozok, műanyag zacskók, fehér selyempapírok nemcsak a drága árukhoz járnak. így csomagolják az olcsó frottier törülközőt, az egy pár kesztyűt, a zsebkendőt és a csokoládét is. Az Elantóban, amikor vajat vásároltam, kétdekás csomagolástól fél kilóig kínálták. A banánokat párosával, majd kilójával is előre csomagolják. Az önkiszolgáló boltban műanyag tasakok, különböző papírok között válogathat a vevő — senki nem figyeli, menynyit használ fel vásárolt holmijához. Mi mindent lehet ízléses csomagolásban kapni? Különböző minőségű, értékű, bőséges áruválasztékú üzleteiket láttam. A magánkereskedések borsos árával szemben a szövetkezeti áruházak árai mérsékeltebbek. A szövetkezeti gondolat a századfordulón érett meg Finnországban. Harnes Gebhard volt a szövetkezetek atyja, aki a XIX. század kilencvenes éveiben a német szövetkezeti mozgalmat tanulmányozta, és tapasztalatait otthon hasznosította. 1901-ben adták ki először Finnországban a szövetkezeti törvényt, amelyet 1954-ben módosítottak. 1908- ban már 463 szövetkezetét tartottak nyilván. Ma? Pontos számot senki nem tudott mondani, de ezernél is több van. A SOK (magát semlegesnek nevező szövetkezeti mozgalom) 1904-ben alakult. Később egy- re-másra alakultak a szövetkezetek. Egy ideig összhang jellemezte a mozgalmat, később azonban mind nagyobb ellentétek támadtak. Az ellentétek elsősorban a vidéki termelő- és a városi kereskedőszövetkezetek között alakultak ki. Ellentétek alakultak ki a kisebbségben levő, de nagyobb tőkével rendelkezők és a többséget képviselők között — a vezető szerep megszerzése miatt. Végül is az ellentétek szakításhoz vezettek, és 1916-ban megalakult a KK (a magát ma is haladónak nevező) szövetkezet, 1917-ben pedig megalakult az OTK, a sajátos nagykereskedelmi szövetkezés. Ezek hálózzák be kereskedelmükkel az egész országot. sárol, összegyűjti blokkjait, mert az év végén két-öt százalékot visszatérítenék számára, így is érdekeltté teszik a lakosokat: vásároljanak a KK szövetkezetnél. Dicsérik a KK mozgóárusítását is — szállító autóikkal a legtávolabbi vidékekre eljutnak, gondoskodnak az Északi-sarkhoz közel élők ellátásáról is. Próbáltam betekinteni az OTK nagykereskedelmi szövetkezet életébe is. Végignéztem egy modem kávéfeldolgozó munkáját, tanúja voltam szigorú munkafegyelmüknek. Próbakonyhájuk, amely inkassa is sok szép üzletét láttam). A kapott brosúrából azután kiderült, hogy kenyérgyára, mosodája is van, és még ki tudja, mi minden tartozik profiljához. A KK, amelynek életét tanulmányoztam, jelenleg 600 ezer tagot számlál, és csaknem 30 ezer dolgozót foglalkoztatnak szövetkezeteikben. 3500 üzletük, 203 mozgóüzletük, 375 vendéglőjük, 132 gyártóüzemük hivatott a lakosság igényeinek kielégítését és a tagok jövedelmének emelkedését szolgálni. Aki üzleteikben vákább laboratóriumhoz hasonlított, szintén megnyerte tetszésemet. Időnként összehívják háziasszonytanácsukat, s ilyenkor a háziasszonyok kóstolják meg az új termékeket, mondanak véleményt egyik-másik készítményről. A finn háziasszonyoknak — magam is megállapíthattam — nagy segítséget nyújtanak a szövetkezetek, az ízléses, bő áruválaszték megteremtésével. Sági Agnes (Folytatjuk) A szövetkezeti mozgalmat azért is nehéz áttekinteni, mert kereskedelmi szövetkezetek is foglalkoznak gyártással, szolgáltatással, alapítottak takarékszövetkezetet — egyszóval nem tiszta a profiljuk. Egyetlen példát: az Elantóról az mondották, hogy élelmiszeráruházak szövetkezete, (magam ■mniMMBBlWMmiMMM KMMWWmMMMUlír • - rmmm
