Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-19 / 271. szám

MEG VEI '^Kíriap 1970. NOVEMBER 19., CSÜTÖRTÖK Fock Jenő és Losonczi Pál fogadta a törik külügyminisztert (Folytatás az 1. oldalról.) ipari termelési együttműködés szélesebb útjainak kimunká­lását. A külügyminiszterek a kulturális együttműködést il­letően kölcsönösen hangoz­tatták: szükségesnek tartják a közös múlt közös tanulmá­nyozását, a törökországi ma­gyar és magyarországi török műemlékek megóvását, s ál­talában a kulturális kapcso­latok fejlesztését. Ihsan Sabri Caglayangil szerda délelőtt megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. A koszorúzási ünnepségen Jelen volt Péter János külügy­miniszter, Hollai Imre, a Kül­ügyminisztérium csoportfőnö­ke, Zágor György, hazánk an­karai nagykövete, dr. Pehr Imre, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, Kőmíves István, a Fővárosi Tanács vb- elnökhelyettese, Pesti Endre vezérőrnagy, budapesti helyőr­ségparancsnok. A koszorúzá­son részt vett Ismail Soysal, a Török Köztársaság budapesti nagykövete, valamint a török külügyminiszter kíséretében levő személyiségek. Ihsan Sabri Caglayangil Szerdán — vendéglátói kísére­tében — Budapest nevezetes­ségeivel ismerkedett. Körútja során felkereste a régi török emlékeket, megtekintette a Király fürdőt, lerótta kegyele­tét Gül Baba sírjánál. A külügyminiszter ezután a Halászbástyáról gyönyörködött Budapest látképében, megte­kintette a Mátyás templomot, s felkereste az első világháború­ban elesett török katonák sír­ját a Kozma utcai temetőben. Losonczi Pál, az. Elnöki Ta­nács elnöke szerdán délután hivatalában fogadta Ihsan Sabri Caglayangil török kül­ügyminisztert. A látogatásnál jelen volt Péter János kül­ügyminiszter és Zágor György, hazánk ankarai nagykövete. Ott volt Ismail Soysal, a Török Köztársaság budapesti nagy­követe és Octay Iscen nagykö­vet, a török külügyminisztéri­um tájékoztatási főosztályának igazgatója. A látogatás alkalmával esz­mecserét folytattak a két or­szág kapcsolatairól és az idő­szerű nemzetközi kérdések­ről. Ismail Soysal, a Török Köz­társaság budapesti nagykövete szerdán a kora esti órákban fogadást adott a Magyarorszá­Ihsan Sabri Caglayangil török külügyminiszter, aki hivata­los látogatáson hazánkban tartózkodik, megkoszorúzta a buda­pesti Hősök terén a magyar hősök emlékművét. gon hivatalos látogatáson tar­tózkodó Ihsan Sabri Caglayan­gil török külügyminiszter tisz­teletére. A fogadáson megje­lent Péter János külügymi­niszter, Vályi Péter pénzügy- miniszter, Púja Frigyes, a kül­ügyminiszter első helyettese, dr. Beresztóczy Miklós, az or­szággyűlés alelnöke, dr. Rosta Endre, a kulturális kapcsola­tok intézetének elnöke, Tömpe István, a Magyar Rádió és Te­levízió elnöke, dr. Ortutay Gyula akadémikus, az Elnöki Tanács tagja. Továbbá a po­litikai, a gazdasági, a társa­dalmi és a kulturális élet szá­mos más ismert személyisége. Ott volt a fogadáson a Buda­pesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja, valamint a török kül­ügyminiszter kíséretében levő személyiségek. Rajna és a Visztula (Folytatás az 1. oldalról.) ország területén. Ez már az esemény külső jeleiből ' is nyilvánvaló. Két állam megállapodása az esetek túlnyomó többségében rutinesemény, amelyről amúgy kötelességszerűen, rendszerint néhány sorban emlékszik meg a világsajtó — ha ugyan megemlékezik. Ebben az eset­ben azonban nem kevesebb, mint kétszázötven tudósító utazott a lengyel fővárosba, hogy jelen lehessen az ünne­pélyes aktuson, nem egy kö­zülük olyan nyugati újságíró, aki végigkövette a tárgyaláso­kat, néhány napja elutazott és most ismét visszatért Varsó­ba, csak azért, hogy a hely­színről számolhasson be a pa­rafáiéiról. Az érdeklődés minden szem­pontból érthető. Kontinensünk számos dön­tő dilemmája a második világháború következmé­nye, azé a háborúé, amely úgy kezdődött, hogy a hitleri birodalom csapatai megtámadták Lengyelor­szágot. Azóta sok minden történt. CSAK RÖVIDEN DAMASZKUSZBAN hivata­losan bejelentették, hogy az ország új köztársasági elnöke Ahmed El Khatib. Nyugati hírügynökségek bejrúti érte­sülése szerint a Szíriái Baath- párt vezetősége Hafez Asszad tábornok eddigi hadügymi­nisztert nevezte ki a párt fő­titkárává. SZERDÁN REGGEL Észak- Jordániában, a jordániai—Szí­riái határ közelében ismét fel­(Folytatás az 1. oldalról.) ra vonatkozóan, hogyan lehet­ne a szökőár sújtotta területen rekedt milliókat kimenteni, de gyakorlatilag semmi sem tör­ténik. A kolerajárványról elterjedt híreket a kormány illetékese cáfolta, hozzáfűzte: a kolera­veszély jelentéktelen a mentés­sel kapcsolatos egyéb problé­mákhoz képest. Ennek ellenére j a hatóságok az egészségügyi ' világszervezettől sürgősen ko­lera- és tífuszszérumot kértek. A hivatalos és nem hivatalos jelentések közben egyre több áldozatról beszélnek. A pakisz­táni Times Of Lahore című A PEST MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT (Budapest XXI., Kiss János altábornagy u. 19-21.) azonnali belépésre felvesz: dömpervezető, asztalos, ács-állványozó, bádogos, burkoló, víz-, gáz-, központifűtés­szerelő, kőműves, lakatos, szigetelő, villanyszerelő, üveges és motorszerelő szakmunkásokat, betanított munkásokat, valamint kubikosokat és segédmunkásokat. Szakmunkásképesités megszerzése a szükséges gyakorlati idő után lehetséges. A vidéki dolgozóknak szállást adunk. Jelentkezés fenti címen, a Munkaerőgazdálkodáson. hatjuk el a mostani 30 száza­lék helyett. — További program? — A vízkárok elhárítására közel 400 milliót kell fordíta­ni. Ebbe a kategóriába tartozik a folyamszabályozás, belvíz- rendezés, árvíztől való mente­sítés, vízkárelhárítás. Többek között a Duna jobb partján, a szentendrei-szigeti és az ipoly- tölgyesi öblözet ármentesítése, a visegrád—kismarosi Duna­kanyar szabályozása, a sorok­sári és a gyáli 1-es főcsatorna építése szerepel a tervben. Űjabb téma a mezőgazda- sági vízhasznosítás. Erre az érdekelt üzemek 84 mil­liót költenek. s az igazgatóság 19 millió fo­rinttal támogatja azt. A már meglevő öntözési rendszer fenntartására több mint 280 milliót kell költeni. Azt hi­szem, hogy e témának részle­tesebb ismertetésére nem ár­tana később visszatérni. Az igazgatóság örömmel tenne ele­get egy ilyen kérésnek is. T. Gy. BABA. MACSKA, OROSZLÁN (Folytatás az 1. oldalról.) pókban. Először csodálkoz­hat a válaszon, aztán moso­lyogva zsebre teheti a tapasz­talatot: „Ha Mikulást akar, jöjjön augusztusban”. Ezt mondja a műszaki vezető, de korántsem azért, mert tré­fás kedvében nyári miku­lásra gondol. - Már jóval előbbre jár­nak, szériában készítik a — nyuszikat. A svédek 3600 darabot kér­tek. Bármilyen rossz legyen is a posta, addigra csak oda­ér... T. Gy. lángoltak a harcok palesztínai gerillák és kormánycsapatok között. A haladás erői — a Szovjet­unióval az élen — szétzúzták a fasizmust és a nemzetközi erőviszonyok azóta is szünte­lenül a progresszió tábora ja­vára változnak. Ez a változás kényszerítette visszavonulás­ra a bonni Németország ke­reszténydemokrata vezetését, amely — a washingtoni pat- rónusok jóváhagyásával és ak­tív támogatásával — két évti­zeden át a rendezés, az eny­hülés elsőszámú kerékkötője volt ezen a sóikat szenvedett kontinensen. Ez a vezetés most ellenzéki pozíciókból támadja a Brandt—Scheel kabinet ke­leti politikáját és biztosak le­hetünk abban, hogy a jövőben is mindent megtesz a további lépések elgáncsolására. A moszkvai egyezményt, a varsói megállapodást és a két német kormányfő két találkozóját azonban már semmiféle aknamunka nem teheti nem-megtör­téntté. Ha mindehhez hozzávesszük a Csehszlovákiával kapcsolatos puhatolózásokat és a nyugat­berlini megbeszéléseket, meg­állapíthatjuk, hogy a varsói parafálás önmagában is fon­tos tényét teszi kiemelkedjen jelentőssé, hogy az Európa szívében tapasztalható eny­hülési folyamat szerves része, az európai biztonság felé ve­zető út lényeges állomása. A megállapodás maga is fo­lyamat, amelynek a nemzetközi jogi normák szerint megvan­nak a maga fázisai. A külügy­miniszteri parafálást az egyez­mény valószínűleg kormány­fői szintű aláírása, majd a be­fejező aktus, a parlamentek ratifikálása követi Lehet, hogy addig még sok víz folyik le a Rajnán és a Visztulán, de aligha túlzás, ha megkockáz­tatjuk azt a kijelentést, hogy a legnehezebbjén túl vagyunké „Őrtűz" és békák Tűz ütött ki kedden egy „űrhajó-garázsban” az Egye­sült Államok Kennedy-foki űrkísérleti telepén. Abban a teremben csaptak fel a lán­gok, ahol általában a Thor- Delta rakéták által hordozott mesterséges holdakat szerelik. A kár ötvenezer—százezer dol­lár között mozog. Torquato Galtierotti olasz professzor, aki a közelmúlt­ban amerikai űrkutatókkal együttműködve két békát jut­tatott el a világűrbe, a kísér­let befejeztével kijelentette, hogy a békák az űr­repülés első két napján ke­ringési zavarokkal küszködtek, a későbbiek során azonban a pulzus és lélegzés normálissá vált egészen addig, amíg földi parancsra fájdalommentesen véget nem vetettek életüknek. meghatározott rövid idősza­kok után automatikusan le­áll, majd rövid szünet eltel­tével ismét megtesz egy út­szakaszt. Ily módon válik lehetővé, hogy bonyolult terepviszonyok esetén a földi vezető folyama­tosan tájékozódjék a gépezet helyzetéről és legyen ideje megfelelő döntéseket hozni a soron levő mozgás, vagy mű­velet végrehajtásáról. A Lunohod futóművébe épí­tették be azt a műszert is, amely földi parancsra auto­matikusan méri a holdtalaj mechanikai tulajdonságait. A londoni Times szemleíró­ja szerint „nagyszerű vívmány a nyolckerekű jármű Holdra tétele, s azt bizonyítja, hogy a szovjet tudósok már több mint három évvel ezelőtt ki­dolgozták az ember nélküli holdkutatás elvét, ugyanis kö­rülbelül ennyi időre van szük- ség egy ilyen jármű megterve­zéséhez és felépítéséhez”. A lap úgy véli, hogy a gép töb­bet végezhet a Holdon, mint az ember. A francia lapok szerdán ve­zető helyen nagy címek alatt számolnak be arról, hogy a Luna—17 sikeresen a Holdra szállított egy automata jár­művet, valamint arról, hogy azon egy francia gyártmányú lézer reflektort helyeztek el, s a szovjet és francia csilla­gászok most közös akcióba kezdenek a Hold—Föld távol­ság rendkívüli pontosságú meghatározására. A Paris-Jour óriási főcímé­ben kiemeli: „A Hold franciául beszél”. A lap azt írja, hogy a szovjet és a francia csillagá­szok azt remélik, hogy a lézer- reflektor segítségével centimé- temyi pontossággal (a maxi­mális hibatávolság legfeljebb 15 centiméter lesz) meg fogják állapítani a Hold—Föld távol­ságot és annak változásait, s a lézer-technika által lehetővé tett pontos mérési módszerek­kel egyes földi jelenségeket is tanulmányozni fognak, így pél­dául a kontinensek lassú moz­gását (feltételezik, hogy Ame­rika lassan távolodik Afriká­tól), valamint a sarktengelyek eltolódását is. Az Humanité hangsúlyozza: a szovjet program lehetővé te­szi, hogy egyre messzebbre haladjanak, egyre inkább töké­letesített eszközökkel a Hold felkutatásában és ezek az esz­közök biztos utat készítenek elő az emberek számára, ha majd bekapcsolódásuk feltét­lenül szükséges lesz. Az Aurore ugyancsak kieme­li, hogy a Szovjetunió „újabb nagy jelentőségű űrpremiert hajtott végre” és megmutatta, hogy tetszés szerint képes moz­gatni egy automata szerkezetet ma a Hold felszínén, holnap pedig talán egy másik bolygón is. Az első holdjármű franciák által készített lasertükre. lap szerint elképzelhető, hogy a halottak száma eléri az egy­milliót. Szinte hihetetlennek tűnő feltevését azzal indokolja, hogy a mentési munkálatok során egyre újabb elpusztított területeket fedeznek,fel. Tény, hogy daccai hivatalos körök is a korábbi 300 ezer helyett most már 500 ezer halottról beszél­nek. Kétmilliárd - vízre (Folytatás az 1. oldalról.) Egymillió htaiott? Tovább kutat a hóidrobot (Folytatás az 1. oldalról.) Zvezda szerdai száma újabb érdekes adatokat közöl a szovjet automata holdjármű, a Lunohod—1 működéséről. A lapban az önjáró holdkutató berendezés futóművének ter­vező főmérnöke ismerteti a futómű szerkezetét és a hozzá­tartozó automatikus készü­lékeket, amelyek fő feladata a mozgásbiztonság fokozása és a földi irányítók munkájá­nak megkönnyítése. A kapaszkodó és ereszkedő mozgásoknál fokozott az a veszély, hogy a jármű felbo­rul. Ennek elkerülése érde­kében különleges adaptereket építettek be a futóműbe, ame­lyek végszükség esetén leál­lítják a robotgépet. A Luhohod irányítója kü­lönféle utasításokat adhat. Az „előre" és „hátra” utasítá- soikat a robotgép nemcsak fo­lyamatosan, hanem megsza­kításokkal, bizonyos „ada­gokban” is képes végrehajtani. Az adagolásos módszer alkal­mazása esetében a Lunohod Rajz, amely a Lima—17 leszállófokozatát ábrázolja, a szer­kezet tetején áll a Lunohod—1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom