Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-18 / 270. szám

1970. NOVEMBER 18., SZERDA ;v/6'rlíip 3 Nehéz igazság Idézet egy szerkesztőségünk­nek címzett levélből: „1945 óta vagyok párttag, minden tevé­kenységemmel építettem a szo­cializmust és most úgy érzem, hogy 50 éves koromra — fel­neveltem hat családot, amely­ből egy kiskorú — meg kell válnom az élettől, tekintve, hogy már 7—S éve az idegál­lapotom teljesen roncs, orvosi kezelés alá szoktam járni, ma szinte a teljes összeroppanás alatt íratom ezen pár sor ké­relmemet.” CZERVAN ISTVÁN, Tápió- szentmárton, Irányi 1). u. 9.: „Apám cseléd volt, a Blasko- vits-uradalomban nőttünk fel, 1937-től én is itt voltám arató. Aztán elbocsátottak kommu­nista érzelmeim miatt, később Vecsésen, Üllőn szolgáltam. 1945-ben idehaza ért a felsza­badulás, alapító tagja lettem a kommunista párt helyi szerve­zetének, a földosztó bizottság tagja voltam. 1950-ben a jut­tatott földet felajánlottam az államnak. 1950—1956-ig a Selypi Cukorgyár helyi terme­lési felelőseként dolgoztam, 56- ban félmilliós vagyont men­tettem meg, 500 mázsa cukrot. Egy hétig letartóztatlak. 1957- ben visszakaptam a földemet, beléptem a tsz-be pártoló tag­nak. 1957-ben községi csúcs­titkár, a járási pártbizottság instruktora lettem. 1958-ban fél évig a községi tanács vb- elnökhelyettese voltam (az el­nök Berzsényi János volt). 1963-ig dolgoztam mint füg­getlenített párttitkár, aztán a helyi Kossuth Tsz-ben lettem fökertész. (Közben elvégeztem a váci Táncsics Mihály Mező- gazdasági Technikumot.) 1971. január elsejével megszűnik ez a munkaköröm, elbocsátanak!” CZERVAN ISTVÁN: „Ne­kem mindig Berzsényi János­sal volt vitám, nem tudom, miért haragszik rám? 1958 kö­rül édesanyja italboltvezető volt, hamisította a pálinkát, feljelentettem, megbüntették. Talán ezért haragszik rám. 1958-ban nem akarta, hogy vb- elnökhelyettes legyek. Berzsé­nyi csak magát tartja kiemel­kedő embernek, nem szereti, ha bírálják, nem is tűri. 1964- ben ő lett a Kossuth Tsz el­nöke — politikailag kerültünk szembe egymással: azt mond­ta, nem a vezetőkkel, hanem a dolgozókkal vagyok. Aztán szakmailag jött ellenem: a leg­rosszabb területet adta, ahol nem lehetett kertészkedni, ahol csak felsülni lehetett, hiá­ba mondtam el a véleménye­met, nem vette figyelembe. 1970-ben a vezetőség bizottsá­ga a kertészeti ágazat növény­ápolási munkáit vizsgálta és a következő határozatot hozta: »■Javasoljuk, hogy a következő gazdasági évre Czervan István főkertészt jelenlegi munkakö­rében a tsz ne alkalmazza.« Az indoklás: »Nyolc növényféle­ség nagymértékben elgazoso­dott, kb. két hol területet nem is hasznosítottak, valamint sok uborka nem lett betakarítva.« Ezek rágalmak!” CZERVAN ISTVÁN: „Na­gyon rossz a hangulat a tsz- ben, nincs szólásszabadság, csak egyeduralom. 1969-ben egy nyolc éve itt dolgozó me­zőgazdászt küldtek el, aztán egy négy éve itt szorgöskodó üzemgazdásznőt, 1970-ben Ko­vács Pál műhelyfőnököt, Du­dor Pál beosztott agronómust... Mentem az igazam után, a já­rási pártbizottság titkárhelyet­tese azt mondta: »-Nem tud­nak beleavatkozni az ügybe*, a járási tanács vb-elnöke még véleményt sem tudott monda­ni, jelentettem ügyemet mun­kásőr parancsnokomnak, a NEB járási bizottságának, el­nöke azt mondta: »-ha egyet­len pont igaz, már jogos az el­bocsátás*. a községi csűcstitkár ígéretet tett, hogy támogat...” BERZSÉNYI JÁNOS, a tá- piószentmártoni Kossuth Tsz elnöke: „Személyes kapcsola­tom Czervan elvtárssal soha­sem volt rossz. Hogy elnökhe­lyettes lett, abban nekem nagy részem volt. 1960—61 körül romlott el kettőnk között a vi­szony, Czervan elvtárs bekép­zelte, hogy nem vagyok őszin­te hozzá. Ez nem Igaz, ha sze­mélyes ellenérzésem lett vol­na. már rég nem lenne itt... Nekem egyetlen célom van: a termelés eredményes legyen. 1963-ban csúnya évet zártak — ekkor Czervan volt a tsz- párttitkár — több mint ötmil­lió forintos deficitet könyvel­tek el, az ország második leg­gyengébb közös gazdasága volt a tápiószentmártoni Kossuth. Évek alatt a 20 millió forintos termelési értéket 40 millióra. a tagi részesedést évi ötezer forintról (!) 23—24 ezerre ja­vítottuk. Csak egyetlen üzem­águnk, a kertészet — főnöke Czervan elvtárs — volt állan­dóan eredménytelen...” BERZSÉNYI JÁNOS: „Czer­van elvtárs semmit sem fo­gadott segítségként, hanem el­lenzésként. Őneki múltja miatt senki ne szóljon? — ezt nem lehet. Ügy nézett ki, hogy a tsz-ben Czervannak már sen­ki sem adhat utasítást. A ker­tészet elit föld, a víztároló mellett —annyira elparéjoso- dott, hogy jövőre búzát vetünk bele, már nem lehet megsza­badulni a gyomtól. Alátervez­tük a kertészetet, Czervan mégis azt mondta, hogy ezek teljesíthetetlen számok. (Pl. holdanként 120 mázsa paradi­csom, ugyanakkor Bella János egy holdról több mint 300 má­zsát, Kalocsai Istvánné szin­tén ennyit takarított be — nem is kell mondani, hogy mekkora különbség van a ker­tészet és a szántóföldi növény- termesztés között.) Czervan olyan palántákat állított elő, amelyek termelésre nem alkal­masak. Az megengedhetetlen, hogy 44 hold kertészetből sem­mi haszon ne jöjjön: tavaly 443 ezer forint volt a veszte­ségük, idén sem állnak sokkal jobban...” Milliós károkat előzhet meg, HA LÁNGMENTESITŰ BRIGÁDUNKKAL VÉGEZTETI A FASZERKEZETEK ÉS TEXTÍLIÁK LÁNGMENTESÍTÉS! MUNKAIT (gombátlanitás, vegyszeres tisztítás). Megrendelését azonnalra vállaljuk, a jövő évre megrendelt munkáknál pedig árengedményt adunk. Részletes felvilágosítással rendelkezésére áll a »MÁRVÁNY" ÉSZK VÁLLALAT Budapest VII., Alsó Erdősor 18. Telefon: 221-316. Ügyintéző: Budainé. BERZSÉNYI JÁNOS: „Aki eredményes munkára, munka- szervezésre nem képes, vagy ezt nem akarja — nemtörő­döm, lusta —, azt hosszú ideig kibírta a termelőszövetkezeti mozgalom, de tovább ez nem mehet. A 4ö-ös párttagságból nem lehet . megélni, Czervan sok tette ellenére sem gátol­hatja a fejlődést. Én érzem, hogy segíteni kell — korábban felajánlottuk Czervannak egyik kimérésünk vezetését —, de a támogatás vem mehet a gazdaság rovására...” Megmutattam Czervan Ist­ván levelét Antalfia Jenő elv­társnak, a Nagykátai Járási Pártbizottság első titkárának, aki így nyilatkozott: — A tápiószentmártoni Kos­suth a megye legjobb terme­lőszövetkezetei közé tartozik, Berzsényi elvtárs, a járási párt-vb tagja nem rabiátus típusú elnök. Czervan elvtárs rossz idegállapotban van, nyugtattuk és figyelmeztettük, hogy a sértődöttség nem válik be. Mint embert megértjük, de sajnos nem tudott alkalmaz­kodni a megváltozott körülmé­nyekhez. Beszélünk Berzsényi elvtárssal, hogy küldjék el Czervant pihenni... A fel­mondásról nem tudok, de az biztos, hogy egy ilyen múltú, korábban érdemeket szerzett embernek biztosítani kell eg­zisztenciáját, emberi létét. Fóti Péter A NÉPFRONT FŐTITKÁRA NAEYKÁTÁN Dr. Bencsik István, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, ma Nagyká- tára látogat S. Hegedűs Lász­lónak, a népfront megyei tit­kárának társaságában. A vendégek meglátogatják Tápiószecsőn a szövőüzemet, Tápiósápon pedig a Kossuth Termelőszövetkezetet. A láto­gató körút után visszatérnek Nagykátára. ahol dr. Bencsik István a délután négy órakor kezdődő ankéton válaszol majd a hozzá eljuttatott kér­désekre. Nemzetközi konferencia o mezőgazdasági építkezések fejlesztéséről A negyedik ötéves terv évente 12,5 miliárd forint ér­tékű mezőgazdasági beruhá­zást irányoz elő. E jelentős program végrehajtását segíti a Technika Házában kedden megnyílt III. mezőgazdasági építési konferencia. Mintegy 350 hazai és 11 országból 60 »külföldi szakember vitatja meg — 33 előadás, korreferá­tum és felkért hozzászólás alapján — a korszerű mező- gazdasági nagyüzemek kiala­kításának és gazdaságos fel­építésének feladatait Üj olajtöltő állomás Távirányítás Aminek helye van a techni­kában, aligha lehet helye a vezetésben. A távirányítás nagyszerű eszköz a vasútnál, a csővezetékek működésének szabályozásánál. bonyolult termelőberendezések vezérlé­sénél, ezernyi technikai, tech­nológiai területen. Ám lehet-e távirányítással jól v ezetni egy közösséget, egy gyárat, vállalatot, termelőszövetkeze­tet? Két nap alatt öt helyen közölték velem, hogy az igaz­gató külföldön vau. Már-már örvendeni kezdtem az utazá­sok természetessé és gyakorivá válása miatt, amikor eszembe jutott, hogy az öt igazgató kö­zül három egy hónapja is kül­földön volt; hogy nyáron, a legnagyobb munkák idején termelőszövetkezeti elnökök utaztak külföldi tapasztalat- cserére ... S ha hozzátesszük, hogy a távollevő igazgatón kí­vül egyik helyen a főmérnök éppen beteg volt, a másik he­lyen a termelési igazgatóhe­lyettes tanulmányi szabadsá­gát vette ki, akkor végképp jogos a kétkedés: jó „talál - mány”-e a távirányítás? Mert nemcsak külföldi utak­ról vau szó! Hanem arról is, hogy a legkülönbözőbb okok és indokok szólítják el a gaz­dasági vezetőket onnét, ahol a legtöbb a dolguk, a legfonto­sabb a szerepük: munkahe­lyükről. (Arról nem beszélve, hogy némelyik gazdasági veze­tő maga is gyárt ilyen oko­kat ...) Sok időt töltenek mun­kával az emlitctt vezetők? So­kat, jóval többet a napi nyolc óránál. Am kérdés: azzal te­lik el az idő, amivel leginkább kellene? S erre már aligha határozott igen a felelet. Maguk az érintettek sem fe­lelnek igennel, sőt, panaszkod­nak, rengeteg a teher, a for- I malis elfoglaltság, amikor kü­lönböző értekezleteken ülnek, mert „képviselniük” kell vál­lalatukat, amikor ünnepségek elnökségében töltik az idejü­ket, mert illett megjelenniük... Miért csinálják? Miért csak egy-két vezető képviselhet egy vállalatot, miért okvetlen igaz­gatónak, főmérnöknek kell ül­dögélnie az ünnepségek elnök­ségében, arról már nem is na­gyon merek szólni, hogy oly­kor maguk az elnökségek meg az ünnepségek is fölöslege­sek ... Miért az igazgató uta­zik külföldre a legegyszerűbb üzleti tárgyalásra, tapasztalat­cserére? Miért éppen aratás­kor kell útra kelnie termelő­szövetkezeti elnököknek? Azért, mert nincs becsület# az időnek! Azért, mert nap­jainkban sem kerekedett felül a józan számítás a formalitá­sokon. s hasznosabbnak tűnik a megjelenés valahol, mint a vállalatnál való tevékenykedés ez idő alatt. Órák, napok, he­tek mennek így veszendőbe! Megtörténik, hogy jelentős vállalatok vezetői hetente egy­két napot tartózkodnak csupán munkahelyükön, s halasztód­nak a döntések, nincs idő az előterjesztések, javaslatok ala­pos megvitatására, a többféle lehetőség mérlegelésére. A gazdasági tevékenység megsínyli a távirányítás elter­jedését, a vezetők ésszerűtlen, indokolatlan igénybevételét még akkor is, ha kiválóak á helyettesek, a beosztottak. S ha nem azok, ha csupán arra szorítkoznak, hogy „menjen a szekér”, akkor a baj még na­gyobb. Egyszerű igazság: a a gazdasági vezetőnek nincs fontosabb dolga, mint a rábí­zott terület minél tökéletesebb irányítása. A távirányítás pú­dig maradjon a technika vív­mánya, mert máskülönben egy egész kollektíva fizet érte! M. O. A szegedi szénhidrogén-medence termékeinek gyorsabb elszállítására vasúti olajtöltő állomás épült Szeged határában. Tíz percenként töltenek meg egy-egy tartályvagont. Naponta indulnak a szerelvények az ország minden részébe. PESTRŐL BUDARA költözik a KGM A főbb telefonszámok nem változnak A Kohó- és Gépipari Minisz­térium Szabadság téri és Arany János utcai épülettömb­jében már csomagolnak és a hét közepén megkezdik a köl­tözködést a Mártírok útja 85. szám alatt most elkészült, új KGM-székházba. Mint ismeretes, a minisztérium eddigi Szabadság téri épülete a harmincas években, na­gyobb részt bauxitbeton- ból épült. KONGRESSZUSI KÜLDÖTT A legnagyobb kitüntetés gádtag, havi 2480 forintot ke­res. A kommunistának van egy másik élete is, amely a párthoz kapcsolódik. Hallgató Sándor már a felszabadulás előtt is párttag volt, csak papírjai nin­csenek, amelyekkel ezt bizo­nyítani tudná, ezért 1945-től is­merik el párttagságát. Nehéz negyedszázadban dolgozott, mint kommunista, a „nehéz” szót mégsem mondja ki. A tez- szervezés nem volt nehéz, mert a szomszédos községben, Bar­cson a Losonczi Pál vezette gazdaság jó példát mutatott. Nem volt könnyű az ellenfor­radalom, a faluban tizenhárom kommunista élt, minden lé­pésre jutott vagy harminc el­lenség, de a földet mégis fel­szántották, s egyetlen kammu­nistának sem esett bántódá- sa... Hallgató 1960-ban a szentendrei gyár csúcsvezető­ségi tagja, alapszervezeti párt- titoár. Azt tartja: más a tsz- ben párttagnak lenni, mint az iparban. A gyárban mozgal­masabb az élet, lemegy a nyolc óra, utána lehet foglalkozni a pártélettel, több érdekessége van a munkának, bár a sza­badidő sokkal kevesebb. Ismeri a társak, a munkások problémáit. Így beszel ezekről: „A bérkérdés, a bérkülönbség foglalkoztatja a dolgozókat. Egyesek ezer-ezerkétszáz forin­tot keresnek, mások hat-hétez­ret. (Miért van erre szükség? — bizony megkérdezik az em­berek. Én azt válaszolom, még nem jutottunk oda, hogy min­dent közös nevezőre hozzunk. Ez nem nyugtatja meg a mun­kásokat!) Bármit kér a veze­tés, azt a dolgozók megcsinál­ják. Egy kis béremelést na­gyon megérdemelnének ezek az emberek." Az utóbbi hónapokban már csak az épület alsó szintjeit használják. Az egyébként ere­detileg is bank céljaira készült épületet a Magyar Nemzeti Bank rendelkezésére bocsát­ják. Egyelőre a Nemzeti Bank néhány részlege veszi igénybe az épület alsó emeleteit. A Műszaki Egyetemmel közösen azt vizsgálják, hogy milyen módon lehet biztonságossá ten­ni az épületnek mind a 8 eme­letét. A teljes helyreállítás azonban hosszabb időt vesz igénybe. Az Arany János utcai rész teljes egészében használ­ható és bár végleges dön­tés még nem született, az épületben több vállalat, il­letve intézmény kap he­lyet. A költözködés a KGM mun­kájában jelentősebb fennaka­dást nem okoz, csupán novem­ber 20—21—23 és 24-én szüne­tel a félfogadás. A főbb tele­fonszámok nem változnak. Török porcelánexport A Pécsi Porcelángyárban befejezéshez érkezett egy két évre szóló, 25 000 dollár érté­kű török exportrendelés telje­sítése. Az utolsó pár ezer da­rab porcelán test is kikerült a kemencékből. A nagyfeszült­ségű távvezetéki függőszige­telőket összekötő villanyveze­ték építéséhez, pótlásához használják Törökországban. A folyamatban levő tárgyalások újabb török exportmegbízatást ígérnek a pécsi gyárnak. A megyei partertekezlet után Hallgató Sándor beszámolt társainak a tanácskozás témáiról, elmondta tapasztalatait bri­gádértekezleteken, a csúcsvezetőség ülésén. Helyesli, hogy fi­zikai dolgozók is részt vesznek a párt X. kongresszusán. Ö így fogalmazza meg feladatát: „Ha lehetséges, s valamit még kell mondani, én megmondom. Olyan témát vetek fel, amely se­gíti azt a kollektívát, amelyben dolgozom.” (f. P.) Csillárburák az NDK-nak Hetvenezer csillárburát szál­lt a Salgótarjáni öblösüveg- jyár az év végéig a Német Demokratikus Köztársaságba. \z első szállítmányt kedden ítnak indították. „A gyárban rendezett november 7-i ünnepségen részt vettek szovjet elvtársaink is. Amikor az egyik orosz kapitány meg­tudta, hogy kongresszusi küldött leszek, legszebb kitüntetését nyújtotta át nekem, e szavak kíséretében: a legnagyobb kitün­tetés a párt kongresszusán részt venni. Én is így gondolom!” Hallgató Sándornak, a Be­ton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyára targoncave­zetőjének mozgalmas az élete. A jugoszláviai Nagypiszenyica községben született, rokonai partizánok voltak Tito seregé­ben, az egész család kommu­nista volt. A fiatalember 1943- ban érkezett magyar vidékre, a Somogy megyed Komlósdra, ott földműveléssel foglalkozott. A felszabadulás után földet nem kért, a más tábláján szor­goskodott. 1952-ben megalakult a termelőszövetkezet, tag lett, 1956-ban hat hónapra felbom­lott a tsz, aztán újra közösen dolgoztak. 1962-ben érkezett a szentendrei gyárba, kezdetben rakodó volt, aztán targoncave­zetői vizsgát tett, a megkevert betont hordja, naponta 100— 120-at fordul, egyszerre fél köbméter, tíz-tizenegy mázsa anyagot szállít. Veszélyes a munkája zárt helyiségben közlekedik, ahol jobban kell vigyázni, mint a közúton. Hall­gató Sándor háromszoros ki­váló dolgozó, szocialista bri-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom