Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-17 / 269. szám

71 ezer vizsgálat Szűrés és gyógyítás A ceglédi Tüdőbeteggondozó Intézetben a múlt évben 71 ezernél több vizsgálatot végez­tek. A szűrő vizsgálatok hasz­nára vannak a lakosságnak, a betegség terjedésének megelő­zésében és gyógyításában. A nyilvántartás szerint 792 ember szorul kezelésre a város lakói közül. Abonyban több mint 15 500 vizsgálatot ' végeztek a múlt évben. A nagyközség lakói kö­zül a betegnyilvántartásban 102-en szerepelnek. PEST MEGYEI tjfalAP KÜLÖNKIADÁSA ACEgJ-ePl JÁRÁS E3 CEQUÉP XIV. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM 1970. NOVEMBER 17., KEDD MAV­nyugdíjasoknak! A Vasutasok Szakszervezete ceglédi nyugdíjas csoportjának vezetősége értesíti a nyugdí­jasokat, hogy arcképes igazol­ványaik érvényesítésére juttas­sák el igazolványaikat decem­ber 1-ig a vasútállomásra, a segédhivatalba. Az igazolvá­nyokhoz egy 4-szer 4-es fény­képet is vigyenek magukkal. A betegsegélyző könyvecskék érvényesítésére decemberben kerül sor. „Ültetik a gyárat“ a határban Kétszáz holdon nyárfát telepítenek a Kossuth Tsz földjén Szép, verőfényes ősznek örülhettünk az idén. A mező- gazdasági szakemberek azon­ban már aggodalommal tekint- gettek az ég felé. Több mint egy hónapig nem volt csapa­dék, és félő volt, ha még két hétig tart a szárazság, az őszi vetés kárt szenved. Hétfő haj­Életünk — számokban A ceglédi járás községeiben az elmúlt évben 404, Cegléden 313 önálló magánkisiparos dolgozott. Az 1966-os évhez vi­szonyítva a járásban 78-al nőtt, Cegléden 9-cel csökkent a számuk. Legtöbb a lakatos, cipész, asztalos, férfi- és női szabó, kőműves, szobafestő, fodrász, villanyszerelő, fuva­ros. Az igényekhez képest ke­vés a férfikalapos, kútásó, fogtechnikus, késes-köszörűs. ★ A járásban az idei számlá­láskor 15 341, Cegléden 5020 szarvasmarhát számoltak ösz- sze. Ebből a járás mezőgaz­dasági termelőszövetkezetei tulajdonában van 8 884, a vá­rosban 3 476. A járásban az összállománynak közel fele tehén, illetve előhasi üsző, míg a városban ez a szám negyven százalék. Ezek a szá­mok messze kiemelkednek a megye többi járásainak, illet­ve városainak adatai közül. ★ Ez év áprilisában a járás 45 317 sertésből 10 338 volt a termelőszövetkezeteké, míg Cegléd városban 13 523 sertés­ből 3586-ot tartottak a terme­lőszövetkezetek. Az összes ál­lománynak több mint tíz szá­zaléka az anyaállomány. (V—g) nalban végre eső áztatta a föl­deket. Ahogy a szakemberek mondták: legalább annyit ért, mint a májusi eső ... Bizakodó hangulatban talál­tuk a ceglédi Kossuth Ter­melőszövetkezet főmezőgazdá­szát, Körösi Gyulát is, akitől az őszi munkák feladatairól leértünk tájékoztatást. — Novemberig minden mag földbe került — mondotta. — Egy héttel ezelőtt fejeztük be a kukorica és a cukorrépa be­takarítását. Jól haladunk az őszi mély­szántással, abból már csak 500 holdnyi maradt szán- tatlanul. Időben befejeztük a talajerő visszapótlási munkát is. Ki­hordtuk az istállótrágyát, be­fejeztük a műtrágyaszórást. — Egy kicsit elmaradtunk a szölőbefedéssel, de ha az időjárás nem szól közbe, ezt a munkát is időben befejezzük. Négyszázharminc holdas terü­letünkből még körülbelül 350 holdon kell elvégezni ezt a munkát. — Megkezdtük a „cellulóz­gyár” telepítését. Kétszáz hol­dat ültettünk be kétéves nyár­fákkal, amelyek 10—12 év múl­va használhatók fel papírgyár­tásra. Kertészetünkben előké­születi munkák folynak, itt már tavaszváró a hangulat. A szokásos karbantartási munkák mellett már a tavaszi palántá­kat fogadó ágyások földcseré­jét végzik a kertészek — mon­dotta Kőrös! Gyula. (cs—í) KONGRESSZUSI VERSENYBEN November 20-ra befejezi az évet a Talajjavító Vállalat ÓRIÁS SZÁLLODA A London délkeleti részé­ben levő Southwank hatósá­gai elvben hozzájárultak egy 3500 személyt befogadó 1700 szobás szálloda építéséhez. Az Európa legnagyobb szállodá­jának számító épület a becs­lések szerint 10 millió font­sterlingbe kerül majd, és a Temze déli részén építik fel. A tervek szerint a Temzén keresztül közvetlen összeköt­tetést létesítenek a szálloda és London repülőtere között. A Duna—Tisza közi Talaj­javító és Talajvédelmi Válla­lat ceglédi gépjavító üzeme mindössze egy éve használja ezt a nevet, azelőtt csak Ta­lajjavító Vállalatnak ismerték. A névváltozással profilválto­zás járt. Arról, hogy mit je­lent ez az üzemben, a vállalat igazgatója, Száraz Mihály tá­jékoztatott. — Kezdetben úgy éreztük, hogy nehezen tudunk az előt­tünk álló feladatokkal meg­birkózni. Tervmódosítások követték egymást. Kétféle gyártmány helyett tizenkétféle előállítására kaptunk megbí­zást. Nemcsak a termelési gondok okoztak sok álmatlan éjszakát. Gyengült a munka- fegyelerg, is. Meggyőzni az embereket — ez volt a legne­hezebb. Ezek a gondok elmúl­tak. Ma már tervtúlteljesítés­ről beszélhetünk. Előzetes fel­mérések szerint ezt az évet november 20-ra befejezzük. Amit ezentúl dolgozunk, az a száz százalékon felüli munka. Ehhez az eredményhez nagy­ban hozzájárultak szocialista brigádjaink. Beszélgetésünk során bár­miről is esett szó, gyakran szóba került a Kossuth, a Pe­tőfi és a Lenin szocialista bri­gád. „Negyvenöt ember, akik­re mindig lehet számítani”. Így mondta az igazgató és a vállalat főmérnöke, Pecznik István. A három brigád közül a Kossuthot találtuk a zajos for­gácsoló műhelyben. Szabó József részlegvezető­vel és Hamza Sándor brigád­vezetővel beszélgettünk a kongresszusi munkaverseny­ről. — Amit vállaltunk, telje­sítjük — mondotta Hamza Sándor. — Összeforrott brigád a mienk, négy éve vagyunk együtt jóban, rosszban. Nem mondom, hogy nem voltak problémák. Ha egy ember I „kilógott” a sorból, minden Kongresszustól kongresszusig szem, minden jóakarat felé fordult. Az is jó, hogy fiatal a brigádban az átlagéletkor. Húszon négyéves a legfiatalabb. 35 éves a legidősebb. Sokan KISZ-tagok. — A féléves tervet 116 szá­zalékra teljesítettük. Több mint másfél év óta nem volt üzemi balesetünk. Munkánk mellett — már évek óta — tá­mogatjuk a szociális otthont, ahol a karbantartási munká­kat végezzük, segítünk az ud­var parkosításában és abban, amire szükség van. Újabban elvállaltuk a Szűcs-telepi óvo­da patronálását is. Gyakran együtt vagyunk munkaidő után is. Röplabdázunk, tor­názunk a magunk készítette pályán, a vállalat udvarán. Legutóbb a MEDOSZ megyei versenyén aranyérmet szerez­tünk röplabdában és magas­ugrásban. Persze mostanában nem sok időnk van ilyesmire. Szabó József veszi át a szót. — A kongresszusi versenyt nagyon fontosnak tartjuk. Be­csülettel helytállni, ez a mi jelszavunk. Idáig sikerült. Bí­zunk abban, hogy a jövőben is így lesz. Szépen fejlődött a város kereskedelme TOVÁBB JAVUL A HELYI KÖZLEKEDÉS SOK MINDENT ELÁRUL az, hogy mit, mennyit és mi­lyen körülmények között vá­sárolnak az emberek. A keres­kedelem az életszínvonal tük­re. Cegléden a három állami kereskedelmi vállalaton és az ÁFÉSZ-en kívül a MÉK-nek, a tsz-eknek és a tangazdasá­goknak is vannak elárusítóhe­lyei, boltjai. Az utóbbi években dinami­kusan fejlődött kereskedel­münk, természetesen még így is sok a jogos kívánalom. Zöldséget és gyümölcsöt már a peremkerületekben is árul­nak, javult a tejellátás, külö­nösen amióta palackozott és tasakos csomagolásban is kap­ható. 1965-ben a város kereskedel­mi forgalma — beleértve a vendéglátóipart is — 343 mil­lió forint volt, 1969-ben már 481 millió. Az iparcikkek kö­zül elsősorban a tartós fo­gyasztási cikkek iránt nőtt a kereslet. Sok hűtőgépet, tele­víziót, bútort, kismotort vet­tek, amiben az OTP-hitel is közrejátszott. Az építőanyagforgalom csak mérsékelt emelkedést mutat. Egyes anyagokból nem tud­ták kielégíteni az igényeket. A boltok több alkalommal tar­tottak vásárokat és árubemu­tatókat. Az önálló árpolitika kialakításával célul tűzték ki. hogy a nyereséget elsősorban a nagyobb forgalom révén nö­velik. Az áruház átépítése volt az utóbbi évek legnagyobb ke­reskedelmi beruházása, tíz­millió forintba került. Kívána­tos lenne, ha az újonnan épü­lő lakóházak földszintjén üz­letek kapnának helyet, hiszen ezekre nagy szükség van az új lakótelepeken. A KÖZLEKEDÉS fejlődésé­nek legnagyszerűbb momentu­ma a vasútvonal villamosítá­sa és a vasútállomás korszerű­sítése. A MÁV, az AKÖV és a MÄVAUT nagyobb zökke­nők nélkül látja el személy- és teherszállítási feladatait. Az AKÖV tehergépkocsipark­ja az utóbbi négy évben 123 darabbal nőtt. Bővítették a ceglédi telepet, a többi között benzinkutat, szociális létesít­ményt építettek. A MÁVAUT 37 autóbusszal nyolcvanhárom Helyi, nyolc üzemi és száztíz helyközi járatot tart fenn. Az autóbuszok utasforgalma megduplázódott, naponta tíz­tizenkétezer utast szállítanak az 1965-beli hat-hétezerrel szemben. A negyedik ötéves terv idején a helyi buszközle­kedés további fejlesztésre vár. Kialakítják a körforgalmat, amelynek feltétele korszerű megállók létesítése. A POSTA a III. ötéves terv idején bekapcsolt egy három­száz telefonos új alközpontot, ez azonban nem elégíti még ki az igényeket. Már folynak egy kétezer telefon bekapcso­lására alkalmas, korszerű köz­pont megépítésének előkészü­letei. Javultak a kézbesítés körülményei a gépesítéssel, azonban még újabb gépkocsi­ra van szüksége a postának, hogy maradéktalanul .leget tehessen a követelményeknek. Amikor kiléptünk a forgá­csolóműhely ajtaján, a főmér­nök ezt kérdezte: — Elhiszi, hogy ilyen em­berekkel dolgozni milyen nagyszerű dolog? Elhiszem. (Csat—) Időben kérdezik A Kossuth téri játékbolt vásárlói nem panaszkod­hatnak a választékra. Mo­dern játékok sorakoznak a kirakatban és a polcokon. Az egyiken csillogó kor­csolyasor. A pult előtt két tizenéves forma legényke vár sorá­ra. Az egyik a korcsolyák felé mutat. — Odanézz! — böki ol­dalba barátját leplezetlen sóvárgással — korcsolya! A másiknak is felcsillan a szeme, de csak egy pil­lanatra. — Sokra mennél vele — mondja lemondóan — és hol korcsolyáznál vele? Tényleg, hol? A kérdés- időben hangzott el... (cs.) A könyvtár nehéz helyzete Mozdulni is alig lehet „Magossága legyen öt láb, szélessége negyedfél láb“ i. KORUNK rohamosan meg­sokasodott ismeretanyagát le­hetetlen azonnal elsajátítani. Mindenkinek nincs is arra szüksége, hogy a részeredmé­nyeket is elraktározza ismeret­tárában. A könyvek megőrzik a tudomány eredményeit, ám ahogy Kölcsey mondta — a könyvek száma végtelen, időnk viszont véges. Akinél az isme­retszerzést igényes érdeklődés előzi meg, aki megfelelően tud válogatni, az a tudományok ránkzúduló eredményei között is tájékozott marad. De aki nem olvas, lemarad. Az Olvasó Népért mozgal­mat szorgalmazó szervek két évvel ezelőtt állapították meg: „Az ország felnőtt lakosságá­nak — beleértve a nagyobb iskolás gyermekeket is — 25 százaléka olvas rendszeresen, 15—20 százaléka időnként, al­kalomszerűen vesz a kezébe könyvet, s a fennmaradó 55— 60 százalék egyáltalán nem ol­vas.” Talán nem jutnak hoz­zá a könyvekhez? Kiadóink ontják a műveket, a könyvtá­rakban roskadoznak a polcok. A ceglédi könyvtárban 581 ezer forint értékű volt a könyvállomány 1969-ben. Há­zi könyvtáraikból olvasnak az emberek? „A családok 35 szá­zalékánál egy könyv sincs otthon” — állapítja meg az idézett felmérés. KÉRDÉSEK ELLENTMON­DÁSOK lavinája birkózik egy­mással azóta, s a torlaszok megmozdításán serényen dol­goznak a népművelők, könyv­tárosok. Nem tagadhatja sen­ki, hogy az olvasóvá nevelés­ben meghatározó szerepük van a könyvtáraknak. Egy hi­teles forrás szerint Motskonyi József, a kecskeméti iskolajá­rás felügyelője 1845. február 24-én Tápiószelén ezt írta kör­levelében : „Sokat kívánunk oskolatanítóinktól, de elvonjuk tőlök az eszközöket... Egyik fő ok, miért nem lehet halad- niok a népnevelésben, a köny­vek hiánya. Minden oskola számára csináltassák egy könyvtár, melynek magossága lábait belé nem számítva le­gyen p. o. öt láb, szélessége ne­gyedfél láb.” Igen, sok könyvtár épült az­óta. de az olvasási igény is nőtt! Vannak időszakok, ami­kor a ceglédi városi-járási könyvtár olvasótermében, amely egyben kölcsönző is, 70—80 ember tartózkodik. Mozdulni is alig lehet. A vá­rosi-járási NEB legutóbbi vizs­gálata segít a könyvtárak helyzetének reális megítélésé­ben. Tíz különböző típusú könyvtárat vizsgáltak meg, megállapításaik a népművelők, könyvtárosok, olvasók és ol­vasgatok számára egyaránt ta­nulságosak lehetnek. A városi-járási könyvtár összes hozzá tartozó helyisé­geivel együtt 191 négyzetméter alapterületű. Ez 3—4 ezer la­kosú község igényeinek felel meg, Cegléd városnak nyolc­szor, tízszer nagyobb alapterü­letű könyvtárra lenne szüksé­ge. A helyszűke miatt nem korszerű a kölcsönzés lebonyo­lítása, egy helyen történik a könyvek kiadása, bevétele, ez gyakran okoz torlódást az ol­vasóteremben. Az olvasók szá­ma 3267, de az adott körülmé­nyek között számuk alig fo­kozható. A vasutasotthon könyvtára 35 négyzetméteres helyisége tiszta, gondozott, a környezet szinte marasztalja a belépőt A vasutas olvasókon kívül 40 környékbeli lakó jár rendsze­resen a könyvtárba, és a könyvállománnyal elégedet­tek. AZ ÜTGÉP VÁLLALAT­NÁL 4 könyvtár működik. A NEB megállapítása szerint he­lyes volna egy könyvtárrá ol­vasztani a négyet, így jobban kielégítené az igényeket. Az ÉVIG Villamos Kisgép­gyárának könyvtára nem ren­delkezik önálló helyiséggel, a könyveket az ebédlőben tárol­ják. A műszaki érdeklődésű olvasók igényét külön 3400 kö­tetes műszaki könyvtár elégí­ti ki. A Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz könyvtára Ugyerban 10 négyzetméteres helyiségben van, az olvasók több kilomé­terről felkeresik, és könyv nél­kül sohasem távoznák. (szabó) (Folytatjuk) OLVASÓK PANASZA: Bokáig érő sár Bori András Cegléd, kender­földi lakos kereste fel szerkesz­tőségünket, és a következő pa­naszra kért orvoslást: — örültünk, amikor a tégla­gyár előtti járdaszakaszt kikö­vezték. Korábban ugyanis bo­káig érő sárban és latyakban tudtunk csak közlekedni ezen a részen. Az öröm azóta ürömmé változott; a járdán, csakúgy, mint régebben, nehéz a közle­kedés. Esős időben sártengerré változik, de száraz időben sem öröm itt járni. A járda mind­két oldalát magas dudva „dí­szíti”, nem beszélve a téglapor­ról, szénporról, ami vastagon fedi a keskeny úttestet. Nagyon sokan járnak innen a városiba dolgozni — regge­lente sok gyermekkocsit toló anyuka ügyeskedik az út köze­pén, ahol egymást érik a gép­járművek, hogy minden baj nélkül kiérjen a Nagykátaí útig. Panaszunkat már nem egyszer elmondtuk tanácstagi beszámolókon — mindeddig eredménytelenül. Jó lenne, ha a téglagyáriak — addig még baleset nem történik — rend­behoznák az elhanyagolt jár­dát! Churchill-film Angliában filmet készíted nek Sir Winston Churchill if­jú éveiről. A film forgató- könyvének alapjául Churchill első visszaemlékezései szolgál­nak, és személye megjeleníté­sére három vagy négy szí­nészt szerződtettek. A forgatás jövő év áprilisában kezdődik. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Kőműves szak­munkást, segédmunkást, kubikost, vízvezeték- szerelőt és építőipari technikust ceglédi munkahelyre felvesz a ceglédi Vörös Csillag Mg. Tsz.. Jászberényi út LOS. sz. Beköltözhető ház el­adó. V., Szüret utca 73. szám. két szoba, összkomfortos. Ér­deklődni VIII. kér. Déli út 44. szám alatt. 4 óra után. Eladó használt kárpi­tozott garnitúra és egy kötőgép. Cegléd, Rákóczi út 19. I. em. 3. Szabó. _____ Kovácsoltvas bölcső, gyerekmatrac eladó. Sütő utca 10. alatt. Egy használt férfi Singer varrógép eladó. IV. kér. Bede utca 16. szám._________________ Egy szoba, konyha, borház a város alatt, eladó, beköltözhető. Érdeklődni lehet Be­loiannisz utca 29. sz. A ceglédi XöróK János Mezőgazdasági Tech­nikum és Szakközép- iskola (Széchenyi út 16.) fűtőt és takarító- nőt felvesz. _ Eladó 800 n.-öl szőlő lakóépülettel. Ugyeri megállóhoz közel. Ér­deklődni Cegléd, I.. Damjanich u. 13. sz. alatt. Eladó négyszemélyes rekamié, két fotel, asztallal. Széchenyi úti sorház 19. Terményforgalmi Vál­lalat zetorvezetőt és egy érettségizett fér­fit vesz fel ügyintézői munkakörbe. Jelent­kezés: Cegléd. Kölcsey tér 1. (Közraktár). 601-es Trabant sze­mélygépkocsi eladó. — Cegléd, Damjanich utca 20. 3—400 q birkatrágya eladó, érdeklődni le­het: Kísérleti Gazda­ság területén. Kovács juhász. Szolnoki út. Beköltözhető Tégla­gyár dűlő 81. számú ház, és 90Ó n.-öl sző­lő eladó Raktárnak, műhely­nek alkalmas 45 négyzetméter alap- területű helyiség vál­lalat részére kiadó. Cím a Ceglédi Nyom­dában. Üj 5‘c-es férfi műbőr­kabát, fekete, eladó. Zöldfa utca 8/a. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom