Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-15 / 268. szám
MECVE« jf/jßR”k 1970. NOVEMBER 15., VASÁRNAP BCB#J 7 Gyékényfonat rozsszalmaszövettel A tápéi háziipari szövetkezet évente átlagosan 100 000 különleges gyékényfonatú, úgynevezett flamand széket szállít Belgiumba. Ezek a bútorok a brüsszeli kiállításon a francia üzletemberek tetszését is megnyerték, s máris több ezer ilyen széket rendeltek azzal a módosítással, hogy a gyékényfonatot külön szalmaszövettel is burkolják. Jövőre már 15 millió forint értékű ilyen szék készítésére készülnek fel Tápén. Ehhez — a Hungarokamion közreműködésével — Francia- országból hozatják a különlegesen kezelt rozsszalmát. Öngyilkos remete öngyilkos lett Ausztria egyetlen remetéje, a 73 éves Karl Kurz. Hátrahagyott végrendeletében tettét azzal indokolta, hogy a hatóságok büntető eljárást indítottak ellene. Szeptember elején a néhai remete azt a látszatot próbálta kelteni, hogy ismeretlen tettesek életére törnek, ezért sajátkezűleg néhányszor átlőtte kunyhója falát és fenyegető leveleket írt önmagának. A rendőrséget nem tudta félrevezetni. A hatóságok eljárást indítottak ellene és ezt Kurz annyira szívére vette, hogy levetette magát egy robogó vonatról. Ergonómia — emberi technológia Az 1950-es évek elején az angol ipar egy tetszetős, szép kivitelű sportkocsival árasztotta el az ángol gépkocsipiacot. A gépkocsi azonban nem fogyott, sőt fele eladatlan maradt. A váratlan esemény oka az volt, hogy a kiskocsit — amit elsősorban az egyre nagyobb számban vásárló nők részére gyártottak —, nem vették meg, mert a gépkocsi belső kiképzése nem felelt meg testméreteiknek. Nem érték el kényelmes helyzetben a pedálokat és a szélvédő mögül nem látták az utat. Ha viszont kényelmetlen testhelyzetben az utat figyelték, nem látták a műszerfalat. Sorolhatnánk azokat a példákat, amelyek a a konstruktőrök érdeklődését a műszaki pontosság mellett egyre inkább ráirányították az emberi tényezők fokozottabb figyelembevételére is. Ma már nem elegendenő a műszaki pontosság és megbízhatóság egy gép, vagy akár egy automatarendszer működéséhez, ugyanolyan szerepe és fontossága van az emberi képességeknek, az élettani és pszichológiai teherbíróképességnek is és ezekkel a kérdésekkel foglalkozik egy fiatal új tudományág, az ergonómia. A „humanizált" munka Az ergonómia vizsgálja a munkát végző embert és az emberi munkára ható objektív és szubjektív tényezőket. Célja: a modern ipari és mező- gazdasági termelés viszonyai között biztosítani az ember hatékony munkavégzését a munkakörnyezetnek, a munkagépeknek a dolgozó ember szellemi és fizikai képességeihez történő alakítása révén. Az ergonómia fő célja tehát a munka alkalmassá tétele, átalakítása az emberhez. Ennek a feladatnak megfelelően támaszkodik az emberi munkával foglalkozó legfontosabb tudományokra: a pszichológiára, a fiziológiára és a szociológiára. Viszonya a. tudományokhoz olyan, mint a műszaki technológiának a természettudományokhoz. Ezért mondják angol és szovjet kutatók, hogy az ergonómia „emberi technológia” (Single- ten), vagy „az emberi tényezők technikája” (Lomov). Ergonómia: fejhtt fokon Az ergonómia alkalmazása természetesen jelentősen függ attól a termelési rendszertől, melyben annak alkalmazására törekednek. Míg az egyszerűbb termelési rendszerekben pl. kapálásnál a dolgozó és a munkaeszköz (kapa) nem igényelt bonyolultabb tudományos elemzést, addig a nagy hatékonyságú gépi kapálás már sok irányból terheli a traktorvezetőt (rázkódás, zaj, állandó figyelem) és ezeknek a hatásoknak a megelőzését vagy kiküszöbölését már a több irányú, több tudományt felhasználó ergonómia teszik lehetővé. A gazdasági fejlettség tehát nagy mértékben meghatározza az ergonómia alkalmazásának lehetőségét. A Szovjetunióban, valamint az Amerikai Egye- | sült Államokban nagy kutató- j intézetek több száz fős kutató- ; gárdával már nemcsak a mun- j kahelyek vagy esetleg a közlekedési eszközök ergonómiai i kérdéseit vizsgálják. Kutatják | a számítógépeknek a termelés j irányításában betöltött szerepével kapcsolatos pszichológiai j problémákat, valamint az automata rendszerek kezelésének pszichológiai, elsősorban műszaki pszichológiai kérdéseit is. A kutatási eredmények valóban imponálóak, de azok gyakorlati megvalósítása a kapitalista országokban lassú ütemben folyik. A szocialista országokban, különösen a népi demokratikus államokban az ipar fejlettsége nem minden területen érte még el a világszínvonalat. Ebből következik, hogy az ergonómia alkalmazásának és az emberi tudományok fel- használásának lehetőségei országonként különböző és jelentős mértékben függ attól, hogy a gazdasági élet vezetése mennyiben ismeri fel azok előrelendítő jellegét. így például a szocialista országok közül Bulgáriában néhány évvel ezelőtt az ergonómiai munka csak indulóban volt. 1968-tól különböző társadalmi szervek, elsősorban a szak- szervezetek, valamint az iparági minisztériumok felismerve az ergonómiának a termelékenység emelésében betöltött szerepét, jelentős állami támogatásban részesítették, s tervszerűen fejlesztették. Bár az ergonómia hazánkban a tudományos fejlődés szempontjából behozta lemaradását, alkalmazása — annak ellenére, hogy a vállalatok érdekeltek és támogatják az ilyen kérdésekkel foglalkozó szakemberek munkáját — nagy általánosságban ötletszerű, nem mindig a leglényegesebb problémákra irányul. A megfelelő vezetési módszer, valamint a modern termelési technika egyaránt igényli a műszaki tényezők mellett az emberi oldal alaposabb ismeretét, a műszaki technológia mellett az emberi technológia alkalmazását. Remélhetően a jövőben a vállalatok és a központi szervek tervszerűbben fogják felhasználni és előre beépíteni az ergonómiát konkrét feladataik megoldására. Nagy segítséget nyújtanak ehhez az olyan ipari ergonómiai centrumok is, melyek már nálunk is megtalálhatók. K. Gy. A KŐVETKEZŐ VASÁRNAP: AZ ERGONÓMIA ÉS HAZÁNK. Talkum Az ország egyetlen tal- kumbányája, a felsőcsatári, az idén 14 és fél ezer tonna { őrölt talkumot ad a népgazdaságnak. A talkum kitűnő „vivő anyag”, a növényvédőszerek nélkülözhetetlen alapanyaga. A megnövekedett igényeknek megfelelően korszerűsítik az üzemet. Hozzálátnak a szállítás gépesítéséhez, s még az idén megoldják a bánya teljes villamosítását. REGI KÉZIRATOK KOZOTT Ötévenként egymillióval több Munka a régi kéziratok egyikén. Több mint hárommillió kötet könyv található a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiája központi tudományos könyvtárában. A könyvtár ötévenként több mint egymillió új kiadvánnyal gazdagodik. Az állandó olvasók száma meghaladja a 16 ezret. A ritka könyvek és kéziratok tára több mint hatvanezer kötettel rendelkezik. A ritkaságok sorában található többek között A.' N. Radiscsev „Utazás Peterburgból Moszkvába” című könyve, Puskin Abaj Kunanbajev által lefordított „Jevgenyij Anyegin”-jé- nek kézirata, valamint sok más értékes könyv és kézirat Szavak — „borostyánban Miként a borostyán évszázadokra megőrzi, konzerválja a belekerült rovart, úgy őrzik bizonyos ma is naponta használt szókapcsolatok, közkeletű mondások azokat a szavakat, amelyek keletkezésük idején ismertek voltak, de ma már csak kimondjuk őket, ám nem tudjuk értelmüket. Nagyon világos, hogy a „fittyet A feltételes reflexek fővárosa“... 9? Leningrádtól nem messze található Pavlovo, ahol Iván Petrovics Pavlov biológiai kutatóállomást rendezett be. Ma ezen a helyen a Pavlov Fiziológiai Intézetet és a hozzá csatlakozó városkát találjuk. A városka bejáratánál márványtábla hirdeti: „Itt élt és dolgozott — 1933- tól 1936-ig Ivan Petrovics Pavlov akadémikus, a biológiai kutatóállomás megszervezője, a feltételes reflexről szóló tanítás megalapozója, a magasabb idegtevékenység genetikai tanulmányozásának kezdeményezője.” Az intézet számtalan laboratóriumában szovjet tudósok folytatják a nagy fiziológus által megkezdett munkát. Kutatási témaként szerepel a magasabb idegtevékenységek, a belső szervek tevékenységét szabályozó folyamatok, az érzékszervek fiziológiájának tanulmányozása. Képünkön: hangszigetelt kamrában elhelyezett kutya feltételes reflexeit vizsgálják. hány valakinek” azt jelenti: nem törődik vele, rá sem hederít, lenézi, megveti. Ha azonban arra vagyunk kíván-;- csiak, hogy ml is az a fitty, akkor már régi szótárakban kell keresgélnünk. Ott pedig írva van, hogy füttyöt, vagy fittyet vetni: ujjal való pattintást jelent és elsősorban kutyahívás volt e mozdulat szerepe. A mai ember számára már „magyarra kell fordítani” a kordában tart korda szavát is. A szó a régi nyelvben azt a kötelet jelentette, amellyel a szerzetesek csuhájukat átkötözték. A szerzeteseket pedig a rend szabályai bizony alaposan kordában tartják. (Szentesen és Kunágotán egyébként a kötélből készült korbácsot ma is kordának hívják.) Még annyit, hogy a szentesi korbács őse egy klasszikus szó; a chorda latinban- görögben húrt, ideget jelent. Ki ne ismerné azt a mondást, hogy „hátra van még a fekete leves”. Azt azonban már a legtöbb olvasónak mi áruljuk el, hogy a menünek ez a fogása tulajdonképpen micsoda? A régi magyar szakács- mesterek azt, a rendszerint étkezés végén feltálalt mártásfélét értették rajta, amely fekete színét a beletört főtt vértől, vagy elegendő vér híján, szitán áttört főtt szilvabéltől kapta. Korábban, tévesen azt hitték, hogy a török időkben divatos, étkezést záró feketekávét kell érteni rajta. A rakoncátlan, rakoncátlan- kodik kifejezés rakonca szava a szekér végébe szúrt, magas rakományt tartó rudat jelent, amely nélkül a felhalmozott széna-szalma bizony rakoncátlankodik. Akinek a terve dugába dől, vigasztalásul tudja meg, hogy a duga dunántúli tájszó, amely értelmileg megfelel az általában használt dongának. A mondás alapja pedig az, hogy a jól tartó, feszes vasabroncs bevezetése előtt a faabroncs- csal, fűzfavesszővel összefogott hordó dongái gyakran összedőltek. A fabatkát sem ér batka része négy évszázaddal ezelőtt használt csehországi, sziléziai aprópénzt jelenti, s az eléje illesztett „fa” még aláhúzza, hogy a szóban forgó dologért nemcsak, hogy az olcsó fémből készült, értéktelen pénzdarabokat nem adnánk, hanem még egy képzeletbeli, fából készült garast sem. Ezt a magyarázatot alátámasztja egy másik leértékelő megállapítás: nem ér egy hajítófát sem! A hajítófa elsősorban olyan fadarabot jelent, amellyel a diót leverik a fáról. Régi szabolcsi iratban pedig olyan kihegyezett cöveket, karót neveznek hajítófának, amelyet fokos híján verekedésnél alkalmaztak. Hasítója az a falusi fiúk által fabrikált játéksporteszköz, amit gerelyhez hasonlóan használnak. Végül pedig elhajítani való, használhatatlan fadarab értelmében is előfordul a szó. Az irmagja sem marad kifejezés azért jelenti az abszolút kipusztulást, mert az „ir” szó a régiségben gyökeret jelentett. Persze a mai nyelvből a gyökér értelmű ir úgy kiveszett, hogy irmagja sem maradt... Haszonvasak 10-50%-os árengedményes kiárusítása a Pest-Bócs-Nógrád megyei (mheiT) Vállalat telepein és átvevőhelyein szeptember 20-tól december 1-ig Hidegen hengerelt idomacélok; melegen hengerelt betonvasak; koracélok, huzalok; I és U gerendák, finom- és durvalemezek. Vagontételes rendelés esetén a vállalat az árut díjmentesen vagonba rakja. TELEPEK ÉS ATVEVÖHELYEK A MEGYÉBEN: Budaörs, Cegléd, Dunaharaszti, Kiskunlacháza, Érd, Gödöllő, Aszód, Monor, Nagykáta, Nagykőrös, Szob, Vác, Alsónémedi és Pilisvörösvár. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat AZONNALI BELÉPÉSRE KERES építőipari technikusokat, elektroipari technikust és építőipari technikumi végzettséggel rendelkező műszaki programozót Jelentkezni lehet a személyzeti osztályon: Budapest XXL, Kiss János altábornagy u. 19-21. sz.
