Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-15 / 268. szám
4 1970. NOVEMBER 15., VASÁRNAP Pillanatkép három vendégről A Madách Színház stúdió- színpada tegnap mutatta be H. Barta Lajos: Békesség, Amen! és Móricz Zsigmond: Groteszk című színművét. Rendező: Lengyel György. A képen: a H. Barta-darab két szereplője, Nagy Anna és Koltai János. Száz éves Esterházy kincsek Kruzslákepizódok A Katonai Filmstúdió „Történelem futószalagon” című új dokumentumfilmjében, amelyet a közelgő X. párt- kongresszus tiszteletére készített, az angyalföldi Kruzs- tók-család életének legfontosabb epizódjai elevenednek meg. Ezzel párhuzamosan fölidézi a film az elmúlt 50 esztendő forradalmi mozgalmait, a munkásosztály emlékezetes harcait, amelyeknek a Kruzs- lófe-család tagjai is részesei voltak. A filmet a pártkongresszus időszakában tűzi műsorára a Híradó-mozi. Ceglédi kitállítás Tiszafüreden Tiszafüreden, a Kiss Pál Múzeum épületében — ahol a szabadságharc idején Kossuth Lajos tanácskozott a hadvezetőséggel — szombaton Kossuth- enüékkiállítás nyílt. A ceglédi Kossuth Múzeum anyagából rendezett tárlaton eredeti dokumentumok, a szabadságharc zászlói, fotók és más Kossuth- emlékek láthatók. nyílt a szovjet fővárosban. A moszkvaiak sokasága tekintette meg a népgazdasági kiállítás kozmoszpavilonjában a Luna—16 által a földre hozott holdtalajmintákat. Az első pillantásra cementre emlékeztető szürke porban a szovjet tudósok 70 féle elem nyomait találták meg. A holdkőzet tulajdonságai sokban eltérnek a földi kőzetektől. Külön érdekessége a holdkőkiállításnak az a „holdbéli táj”, amely a valósághoz híven mutatja be az önműködő űrállomás holdra- szállásának és onnan való rajtolásának színhelyét. Fehérköpenyes, nyúlánk nő fordul ki az istálló ajtaján. Mozgásán messziről is látni, hogy fiatal. Közelebb kerülve hozzá, meg kell állapítani róla, rendkívül csinos is. Alakja, sötét haj koronázta arca, kék szeme, tiszta tekintete után ítélve lánynak hinné az ember, de: — Dr. Konrádné — a bemutatkozásnál érthetően így nevezi magát, tehát asszony, éspedig már három éve. Egyébként a doktori cím saját jogon is megilleti, dr. Kása Zita, ezt írták a diplomájába. Foglalkozására nézve — és ez határozottan meglepő — tsz üzemi állatorvos a dabasi Fehér Akácban. Nem sok hasonló beosztású állatorvosnő lehet az országban. — Tsz-ben? Azért egy-kettő bizonyára akad, bár én nem tudok egyről sem. De orvosi gyakorlatot folytató kol- legináról is csak keveset hallottam. — Nem kimondottan női foglalkozás — jegyzem meg és a tehénen végzett vemhes- ségi vizsgálat jut hirtelen eszembe. Hangosan azonban azt mondom: — Apró jószágnál, kutyánál még valahogy elképzelhető, de... — A legtöbb nőkolléga minden esetre élelmiszerhigiénikus vagy laboratóriumban, helyezkedik el. Magam is ilyesmire gondoltam. Négy éve SZÁZTIZÉN végeztünk az egyetemen, köztünk tizenhét nő lett állatorvos, de rajtam kívül, tudtommal, a többi nem praktizál. Az egyetem után kötelező egyéves gyakorlatra került a Fehér Akácba — és: — Itt ragadtam. Most már negyedik éve mindennap kijövök Pestről. Mert fővárosi lakos, tehát „kijáró”. Ingázik munkahelye és otthona, páciensei és családja között. Másfél éves kisleány anyja. Minden reggel fél hatkor kel, nyolckor A Szovjet Művészeti Hetek alkalmából látogattak hozzánk a Szovjet Művészek Szövetségének delegáltjaiként. Tizenkét napos itt-tartózkodá- suk alatt sokhelyütt megfordultak, s most baráti beszélgetés keretében kérdezzük őket életükről, munkájukról, nálunk szerzett élményeikről. 0 Oleg Konsztantinovics Komon már többször járt nálunk, legutóbb nyolc évvel ezelőtt; az Ernst Múzeum kollektív kiállításán vett részt. Különben kiállított a párizsi Rodin múzeum rendezte Bienná- lén, a leningrádi Orosz múzeumban, a Balti Országok Biennáléján. a Velencei Bien- nálén — most 38 éves, és 38 kiállításon szerepelt eddig. A kérdésre, hogy milyen irányzatot követ, azt feleli: nem irányzatot keres, hanem a saját stílusát. Elsősorban kis- és középméretű plasztikán dolgozik, de legutóbbi munkája súlya 18 tonnás. — Hol látható? — Lenin szülőihelyén, Ulja- novszkban; a százéves születési évforduló alkalmából adták át a kétalakos emlékművet. A fiatal Lenint édesanyjával ábrázoló mű a Volga parti dombtetőn áll, Lenin szülőházának közelében. — Az alkotó művészcsoport tagjaként dolgozott rajta Oleg Ko- mov. Komov különben Moszkvában él. A mi nyári művésztelepeinkhez hasonló művészet házában vezeti a szobrászképzést:. Művészpályáját különös módon kezdte: képző- művészeti középiskolásként — mint mondja, hobbyból — már az istállókat járja. Délután öt körül ér haza, akkor kezdődik a második műszak, útközben bevásárol, aztán us- gyi, ki a konyhába, gyorsan elkészíteni a vacsorát. Különben, mielőtt egyetemre került, KEVÉSSZER JÁRT VIDÉKEN, istálló közelébe se jutott. — Akkor ugyan mi vitte erre a pályára? Talán volt kiskutyája, szerette az állatokat? — Különös, hogy egy emberorvostól sohase kérdezik meg, szereti-e az embereket, tőlünk meg mindenki azt tudakolja, szeretjük-e az állatokat? Jól van, felelek azért kérdésére, bizony az állatok iránt másoknál nagyobb vonzalmat nem éreztem. Eredetileg emberorvos akartam lenni. Kutató valamilyen laboratóriumban. — Mondta már, hogy a laboratóriumi kutatás nyitva az állatorvos előtt is. — Hogyne. Bármikor elmehetnék, szívesen fogadnának, sőt, néhányszor hívtak már, de nem megyek. Amióta ide kerültem, a gyógyászat gya- ; korlati része érdekel jobban, i Nagyon megszerettem a foglalkozásomat és persze az állatokat is. A férje, dr. Konrád János, szintén állatorvos. Nem folytat közvetlen gyógyító munkát, állása Pesthez köti. Különben azonos a híres vízilabdázóval, Konrád II-vel és háromszor képviselte színeinket a magyar olimpiai csapatban. — Hálás vagyok a válogatott kapitányának, amiért kitette a csapatból. Lehet ugyan, hogy a férjemet bántja, de én örülök, mert ha a kapitány vesztett benne egy jó játékost, én egy jó férjet nyertem. Többet van otthon, nem kell any- nyit edzésre mennie. — S magának sok itt a dolga? hallgatta Geraszimov antropológiai előadásait az egyetemen ... — Gyerekkoromban koponyákat ástam ki és Geraszimov könyve alapján megpróbáltam rekonstruálni. Aztán jelentkeztem a professzornál. Foglalkozni kezdett velem, titkokba avatott be, tanítga- tott — 12 rekonstrukciót készítettem el. Azután a Képző- művészeti Főiskolára kerültem, szobrászművész lettem. De a kezdeti hobby tanított meg az anatómia fontosságára, és mindenekfelett a precíz alaposságra. — Műveli-e még a Geraszi- movtól elsajátított tudományt? Nevet. — Koponyagyűjteményem — 54 darab — ritkaság volt. De megnősültem, és a feleségem azt mondta: vagy én, vagy a koponyák. Nem volt választásom: a koponyagyűjteményt az Antropológiai Múzeumnak ajándékoztam ... majdnem mindet. — Magyarországi látogatásából milyen kedves emléket visz? — Színesek az emberek ,(jó- néhány képzőművészt megismertem), finom a bor (végigkóstoltam). Közel áll szívemhez Fejér megye — Moszkva környékét juttatja eszembe, különösen Martonvásár, ott már többször jártam. Szeretem a parkját — csak az kár, hogy az épület, amelyben Beethoven élt, nem a művészeté ... 0 Borisz Mihajlovics Nye- menszkxj: festő. Beszélgetés közben is rajzol — amíg ő a riporter témája, a riporter az — Elég. A tsz állatállománya nagy és valamennyi a páciensem. Szám szerint menynyi fő egészségén őrködöm? Tízszer is többén, mint akár a legnagyobb körzet emberorvosa. Van itt 550 szarvas- marha, 3000 anyajuh és ez idén volt 35 ezer liba is. Jaj, a tíz pár lóról majdnem megfeledkeztem. Oltani kell valamennyit. A lúdakat, amikor napos korukban megérkeznek, libainfluenza, és mielőtt tömésre kerülnek, baromfikolera ellen. Ne ijedjen meg, itt nincs kolerajárvány, a baromfik kolerájának semmi köze az embereket fenyegetőhöz, veszélye viszont állandó. — A betegei nyelvét nem értem, nem kérdezhetem meg tőlük elégedettek-e az orvosukkal. — Helyettük én mondjam meg? Nos, hát általában sikerül meggyógyítanom őket, meglehet, ez szerencse dolga. Annyi tény, hogy gyógyult betegeim többnyire kimutatják hálájukat. — Nocsak, az állatbeteg is ugyanúgy, ahogy... — A szemükből sugárzik felém a hála, nagyon sok megismeri a lépteimet és már, ha közelítek feléje, VIDÁM UGRÁLÁSBA KEZD. Tudja, hogy én szabadítottam meg a szenvedéstől. — Az előbb azt mondta, emberorvos akart lenni. — Igen, de amikor meghallottam, hogy mennyien jelentkeztek, még a felvételire is az állatorvosin kopogtattam. Bevallom, nem tudtam, hogy nálunk a vizsga nehezebb. Engem azonban egyből felvettek és aztán, kedvet kaptam ehhez a hivatáshoz. Olyan nagy öröm az, ha meggyógyul a betegem. Búcsúzik. Folytatja útját az istállókban, most tartja a reggeli vizitet. Szokoly Endre 5 témája. Magyarázza, miért rajzol szinte szüntelenül. — A természetet nem lehet kizárni a művészetből, nem lehet megkerülni. Megszámlálhatatlan előtanulmányt készítek minden művemhez, ez olykor éveket vesz igénybe; viszont a festmény a tanulmányok alapján már gyorsan elkészül. — Mivel foglalkozik legszívesebben? — Párhuzamosan sokmindennel. A moszkvai Filmfőiskolán díszlettervezőket oktatok; speciális hobbym: a gyerekrajz. — Japánban tanulmányoztam a modem rajzoktatást. Ott nem szorítják keretek közé a gyerekek ösztönös rajzkészségét, még a rajzpapír is akkora, amekkorát a gyerek akar, így nem gátlásokkal kezdődik az iskolai rajzolás. Munkatársaimmal valljuk, hogy a rajztanítás, esztétikai nevelés metodikája megérett a változtatásra. A tudományos akadémia új pedagógiai konstrukciót alakít ki a következő tíz év alatt, hogy a reál és humán tárgyakat egyensúlyba hozza. Sajnos, akárcsak nálunk, Magyarországon is elnyomják a reál tárgyak a humán oktatást. Sokan azt mondják: így helyes; a huszadik század a kozmosz meghódításának, a kibernetikának, az atomnak a százada. Szerintem mindenekfölött az ember százada! A számológépek, a tudomány egésze: egy idő múlva olyan alárendelt, természetes eszköz lesz, mint ma egy kalapács. Hogy így legyen, ahhoz szükséges kellő szerephez juttatni az esztétikai nevelést, a rajzolni tanítást. Ezért tanulmányoztam ezt tavaly Japánban, idén pedig (itt pár éve vezették be) a pécsi pedagógiai főiskolán. Borisz Nyemenszkij Franciaországban, Lengyelországban, az NDK-ban, - Olaszországban és még sok helyütt szerepelt képeivel. Mama és Masenka című képe a Tretyakov képtárban, A tavasz fellélegzése pedig az Orosz Múzeumban látható. Fő motívumuk — akárcsak életművéé — a szeretet, a humanitás. Az ember — vallja — nem azért született, hogy háborúban pusztuljon el. A művészetet beszélgetési formánál: tartja, azt szeretné megérttetni az emberekkel, hogy a háború embertelen. © Igor Alekszandrovics Dara- gan érmeket állított ki a Műcsarnokban megrendezett tárlaton — Cervantes Don Quijo- téját, Michelangelo portréját és az első orosz írásos emlék hősét, a Borodin-opera főszereplőjét: Igor herceget mintázta meg. A nálunk szokatlan, 20—25 centi átmérőjű érmek valójában 7 centiméteres kicsinyítésben kaphatók majd a szovjet ajándékboltokban. Igor Daragan kiállított a prágai, athéni éremkiállításon, de nemcsak érmész: Voronyezs- ben áll az elesett katonák emlékműve, az ő munkája ez is. Bjelorussziában szimbolikus reliefet készített, most pedig egy, körülbelül ötméteresnek elképzelt szobormű tervén dolgozik. A három művész kötetlen programjavaslatot kért a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségétől. Megismerkedtek a fővárossal, meglátogattak néhány képzőművészt — Mészáros Mihályt, Kokas Ignácot, Káló Viktort, Czinder Antalt; jártak a Képzőművészeti Főiskolán, a Fiatal Képzőművészek Stúdiójában, a Képző- és Iparművészeti Szak- középiskolában, a Désy-Huber szabadiskolában. És egy igazi óbudai kiskocsmában. Kitűnően érezték magukat — búcsúzóul aggódva figyelmeztettek: meg kellene hagyni ezt az utánozhatatlanul kedves, hangulatos kor-rezervátumot; vigyázzunk, nehogy az új lakótelepek kedvéért minden emléket lebontsanak. Ami rajtunk múlik — szívből megígértük. Pereli Gabriella Száz évvel ezelőtt, 1870 decemberében írták alá azf a szerződést, amellyel a magyar állam — a közvélemény nyomására megvásárolta Esterházy Miklós 637 képből, 3535 rajzból, 51301 metszetből és 305 kötetnyi könyvből álló gyűjteményét. A főúri műgyűjtés és műpártolás így vethette meg az ország legnagyobb közgyűjteményének, a Szépművészeti Múzeumnak alapját. Erről az évfordulóról emlékezik meg a Szépművészeti Múzeum az Esterházy- gyűjtemény jelentősebb képeinek bemutatásával, a tárlatban elhelyezett dokumentumok segítségével pedig a gyűjtemény történetének legfontosabb korszakairól. Az Esterházy Képtár szinte teljességében mutatja be az európai festészetnek a XV. századtól a XVIII. század végéig terjedő fejlődését. Az emlékkiállítás ebből 22 remekművet mutat be a márvány- csarnokban. Az olasz festészet korábbi mesterei közül a velencei Quatrocento képviselőjének, Carlo Crivellinek egy madonnáját és Ghirlandajo 1510-ben készített Jézus szüHetvenöt évvel ezelőtt, 1895. november 16-án született Paul Hindemith német zeneszerző, a XX. század modern zenéjének egyik legjelentősebb képviselője. Eredetileg Frankfurtban volt operaházi koncertmester, majd 1927-től a berlini zenei főiskola tanára. 1937-ben emigrálni] kényszerült. 1940-től az Egyesült Államokban működött; 1953 óta a zürichi egyetem professzoraként zeneoktatással foglalkozott. Művészete szembefordult a romantikus pátosszal és szubjektivizmussal, és főként a letése című képét mutatja be a kiállítás. Látható Boltraffiónak 1490 körül festett madonnája, mellyel kapcsolatban a kutatók ismételten felvetik Leonardo közreműködésének lehetőségét, továbbá Raffaello kisméretű, fára festett képe, amely a XVIII. században a pápai és a királyi gyűjteményekből jutott az Esterházy- család birtokába. A remekművek között szerepel Correg- giónak, a pármai reneszánsz nagymesterének 1520 körül festett madonnája, a velencei reneszánsz festészet emlékei közül pedig Tintorettónak nagyméretű, korai kompozíciója és Veronese késői kálvária képe. A spanyol gyűjteményből ezúttal Murillo egy ismert festményét láthatja a közönség Ribera és Zurbaran alkotásai mellett, Goya; Vízhordó leánya és a Köszörűs című képe a Szépművészeti Múzeum mai napig talán legismertebb darabjai. A gyűjteménynek számban legnagyobb anyagából, a XVII. század németalföldi festmények közül Rembrandt, Anthonis Van Dyck alkotásai láthatók a kiállításon. koncertáló zenében találta meg fő kifejezési területét. Fiatalkori atonális, kísérletező korszaka után műveit ismét tonális alapokra helyezte. Egyike korunk legtermékenyebb zeneszerzőinek. A zeneirodalom legtöbb műfajában figyelemre méltót alkotott. Művei szimfonikus művek, kamarazene, zongoraművek (Ludus tonális), operák (Cardillac, Mathis, a festő, A világ harmóniája stb.), balettek, kórusművek, dalok (Ma- rienleben stb.). Jelentős zene- elméleti munkákat is írt. Harisnya Váci út, délután négy óra, csúcs- forgalom a 33-as villamos végállomásánál. — Nem tud vigyázni! Juj! Kiszakította a tegnap vett harisnyámat — így egy „villamosról pattant” menyecske. — Ne haragudjon, aranyos! — szabadkozik a vétkes: bőrkabátos fiatalember. — Aranyos magának az öregapja. Fizesse meg inkább a harisnya árát. A válasz meglepő: — Ez csak természetes. Itt a pénz ... de én meg kérem cserébe a harisnyát. — Micsoda? — hüledezik a kárvallott. — Sztriptízt szeretne látni itt az utcán? — Márpedig a teljes kártérítés ellenében a harisnya engem illet. A menyecske zavartan néz körül, de látva a kaján tekinteteket, erőre kap: — Tudja mit? Itt lakom a közelben. Jöjjön. Ott megkaphatja... Emelt fővel, győztesen tör át az embergyűrűn. A férfi tétova léptekkel indul utána. Fekete József Az atonálistól a tonálisig
