Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-14 / 267. szám

I A Budai és a Mizsei úton dolgozik a DÁV Az elmúlt hetekben kezdték meg a DÁV szakemberei a külső Budai úton és a Mizsei úton a kisfeszültségű hálózat építését. A munkáról a DÁV ceglédi kirendeltségének veze­tője a következőket mondotta: — A külső Budai úton folyó munkát ez év végére befejez­zük. December közepére sze­retnénk végezni a Mizsei úton is, ahol — mintegy 50—60 mé­teres szakaszon — ez a terület is bekapcsolódik a közvilágí­tásba. Még egy hónap, és a Mizsei úti lakók is kivilágított úttesten közlekedhetnek Mun­kánkat nehezíti, hogy kevés a szakember. Ebben a pillanat­ban legalább nyolc villany- szerelőt és ugyanennyi segéd­munkást tudnánk alkalmazni. PEST MEGYEI tffalAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM 1970. NOVEMBER 14., SZOMBAT ESTI FÉNYEK A SZAKKÖZÉTISKÓLÁBAN Marxizmust- leninimust tanulnak Almaveíkőz te tok A Nagykőrösi Konzervgyár törteli előkészítő telepén né­met almatisztító és -felező gép segíti — és gyorsítja — a mun­kát. SOKAN PÁLYÁZNAK 4Z ESTI EGYETEMRE A szakmunkásképző intézet eukrászipari tanulói tegnap a Mizsei úti kenyérgyárba láto­gattak, ahol a kenyér és a péksütemények készítési tech­nológiájával ismerkedtek. Az ország első baromfifel­dolgozóját 100 éve, 1870-ben helyezték üzembe. Az új ipar­ág 1938—39-ben élte fényko­rát: Európa vágott baromfi­hús felhozatalának 40 százalé­kát adta. A baromfiipar fejlődését — a felszabadulás után — a nagyüzemi gazdálkodás sür­gette. Reformja 1960-ban kez­dődött, s tíz év alatt termelé­se világszínvonalra emelke­dett. A gyárak termelési ka­pacitása, műszaki berendezé­se, automatizálása, lehetővé tette a folyamatos áruterme­lést. Az ország baromfiipara ma már 13 500 vagon árul termel évente, ötszörösét az egy évtizeddel ezelőttinek. Áruválasztékára jellemző, hogy háromszáz féle konyhakész, illetve félkészter­méket kínál a hazai és a kül­földi vásárlóknak. A minősé­get fémjelzi, hogy ötven or­szág vásárolja a készítménye­ket. Évente több mint hat­ezer vagon árut exportálnak. Több százan, üzemi dolgo­zók, tsz- és KISZ-tagok, pe­dagógusok vesznek részt szep­mellett egyre töbo arával je­lentkeznek a hazai piacon is. Jelentős részük van abban, hogy Európában Magyarorszá­gon a legtöbb az egy főre jutó baromfihús-fogyasz­tás, s világviszonylatban is tartjuk a harmadik helyet. Az 1970-es év újabb fordu­lópontot jelentett a baromfi­iparnak. „Nagykorúsították” a gyáregységeket. Jövő évtől kezdve önálló jogkörrel dol­goznak a rekonstruált, jól szervezett üzemek. A cél azonban közös, a negyedik ötéves terv végéig 20 000 Va­gon élelmiszert vár az ország a gyáraktól. A jubiláló baromfiipar egyik legnagyobb gyára a kecske­méti, amelynek nyolc évig tartó rekonstrukcióját az idén fejezték be. A több mint ket­tőszázmillió forintos költség­gel felújított gyár az idén csaknem egymilliárd forint ér­tékű árut termel. I tember óta Cegléden a szerve- ! zett politikai oktatásban. A [ marxizmus—leninizmus esti középfokú iskola egyik osztá­lyának hallgatói csütörtökön­ként az „Április 4.” Közgazda- sági Szakközépiskolában ta­lálkoznak. Előadójuk, és egy­ben vitavezetőjük Győré Sán­dor, a városi tanács művelő­désügyi osztályának vezetője. — Kik vesznek részt az esti középiskolai oktatás­ban? •> — Majdnem húsz munka­hely dolgozói, művezetők, könyvelők, adminisztrátorok, segédmunkások, traktorveze­tők ismerkednek a marxiz­mus—leninizmus alapfogal­maival. — Mi a tanyanyag? Az első hetekben alapvető világnézeti kérdésekkel fog­lalkozunk, majd a természet és a társadalom összefüggé­seivel, a termelési módokkal és fejlődésükkel, a társada­lom tagozódásával. Később a monopolkapitalizmus kiala­kulásával és a tudományos szocializmus alapelveivel is­merkednek meg a hallgatók. — Milyen módszerrel dol­gozzák fel az anyagot? .— Az osztály összetétele szerencsés, ezért a munka is jobban megy. Kedvező a nők és a fiatalok aránya, és nagy az érdeklődés. Az osztály tag­jainak fele nem párttag, ami azt bizonyítja, hogy sokan felismerték: ezek az alapis­meretek az általános művelt­séghez tartoznak. A hallgatók magukénak érzik a tananya- | got, nem leckeként mondják fel, hanem okosan érvelve, vi­tatkozva győződnek meg egy- j egy tétel igazságáról. Miután önmagukban rendezték a vi- j lágnézeti ellentmondásokat, I véleményükkel, állásfoglalá­sukkal a család, a társada­lom politikai egységét is erő­sítik. — Az esti középfokú is­kola befejezése milyen segítséget ad a továbbta­nuláshoz? — Félévkor és év végén vizsgáznak a hallgatók, év vé­gén bizonyítványt kapnak. Akik sikeresen elvégzik, előnyben részesülnek a marxizmus—leninizmus esti egyetemi felvételnél. Már most nagyon sokan érdeklődnek az esti egyetem iránt, ezért ér­demes lenne felmérni, há­nyán kívánnak továbbtanul­ni, így elkerülhető lenne az esetleges túljelentkezés. A mi feladatunk az alapos fel­készítés, a fogalmak megvilá­gítása, aminek igyekszünk hiánytalanul eleget tenni. (szabó) Reuma-Mekka Hogy itt az ősz, mi sem bi­zonyítja jobban: naponta több mint százan keresnek enyhü­lést reumatikus fájdalmaikra a városi gyógyfürdőben. Hasonló forgalmat bonyolítanak le a kádfürdőben is. Életünk — számokban EXPORT 50 ORSZÁGBA 100 ÉVES A BAROMFIIPAR A külföldi igények kielégítése A ceglédi járás községeiben csökkent a népsűrűség. Amíg 1960-ban 1 négyzetkilométerre 85 lakos jutott, 1970-ben már csak 80 jut. A nők aránya is csökkent. Ezer férfira 1960- ban még 1027, 1970-ben pedig 1015 nő jut. ★ Pest megyében az ezer la­kosra jutó természetes szapo­rulat az elmúlt évben Gödöl­lőn volt a legkisebb, 1,2. Ez­után Cegléd város következik 1,3 és a ceglédi járás 1,4-del... Ugyanez a szám a dabasi já­rásban 8,0, a ráckevei járás­ban 7,7, o budai járásban 7,5, a gödöllőiben 6,0. A megyei átlag is 5,2. ★ Pest megyében az elmúlt év­ben össizesen 8463 házasságkö­tés volt, s ugyanekkor 2017 házasságot bontottak fel. ★ A ceglédi járás mező- gazdasági termelőszövet­kezetei több mint 122 mil­lió forint értékű beruhá­zást valósítottak meg az el­múlt évben. Ebből az épí­tésre közel 58 millió forint jutott. Cegléd város mező- gazdasági termelőszövet­kezetei üzembe helyezett beruházásainak értéke meghaladta a 23 millió fo­rintot. Ebből mintegy 9 millió forintot építésre, több mint 12 millió forin­tot gépek beszerzésére for­dítottak. ★ Az elmúlt évben készült ceglédi közúti felüljáró építé­se összesen 29 millió 88 ezer forintba került. Ugyancsak az elmúlt évben megépített ceg­lédi csatorna több mint 24 millió forintot emésztett fel. ★ az elmúl t Évben teljesen üzembe helyezték a ceglédi vasútállomás kor­szerű villamos biztosítóbe­rendezését, amelynek költ­sége 22 millió 344 ezer fo­rint volt. (V-g) Teke A Bem SE bejutott az NB íl-be Kétnapos verseny keretében Szegeden rendezték meg az NB Il-es osztályozó küzdel­mét A Pest megyei bajnok, Bem SE is itt lépett pályára. A küzdelmet három szakasz­ban tartották meg. Száz „ve­gyes" dobással kezdtek a sportolók, majd 100 dobás „tarolás” kezdődött, a finálét ismét 100 „vegyes” dobás je­lentette. A nagy esélyesek — a Pénzügyőrök és a Pécsi Ércbányász — csak a 3—4. helyet szerezték meg. A Bem SE győzelme már a második 100 dobásnál nyilvánvaló volt. A kellemes, meglepő sikert nyugodt, magabiztos játékkal érték el. Kimagaslottak a mezőnyből és olyan ered­ményt értek el, amellyel az NB II-ben is jól megállhat­ják helyüket. Eredmények: Csapatban: 1. (és ezzel be­jutott az NB II-be) Bem SE 6810. 2. Kecskemét 6459, 3. Pénzügyőr 6451, 4. Pécsi Érc 6301. A Bem SE játékosai egyéni­leg, a négy legjobb: Rimaszécsi Sándor (458+ 310+432) 1200 fa, Tóth Imre (473+290+400) 1163 fa. Lázár László (443+266+426) 1135 fa, Tornyosi Lajos (415+288+418) 1121 fa. SOK A FENYEGETŐDZŐ EMBER Mire jó a juhásíkmpó ? A városi és a járási rendőr- kapitányság szabálysértési ha­tósága szinte naponta tárgyal olyan ügyeket, amelyeknél a beidézettek egyike veszélyes fenyegetés vádjával kerül az előadó elé. Nemrégen a ceglédi ' Vörös Csillag Tsz juhászainak vitt idézést a postás. A vádlott: L. István ceglédi lakos. A sértett: B. György ugyancsak ceglédi lakos, a közös gazdaság szám­adó-juhásza. L. Istvánnak nem tetszett, hogy a juhászok élére B. Györgyöt nevezte ki a gazda­ság vezetősége. Emiatt gyak­ran nézeteltérés támadt a két ember között. Olyannyira, hogy L. István egyszer ta­núk előtt kijelentette, „egy­szer úgyis agyonütlek a nagy bottal”. És ehhez hasonló ki­jelentéseket máskor is tett. B. György megijedt, félelmében felmondott, de felmondását a vezetőség nem fogadta él. L. Istvánt viszont fegyelmileg elbocsátották. A szabálysértési hatáság ráadásul 1500 forint pénzbírság megfizetésére kö­telezte a fenyegetődző ju­hászt. Fémszálat futtatő kezek Az F—13-as fúrógépek álló- és forgórészének alkatrészeit készíti Cegléden az ÉVIG elektromos tekercselőműhelyében a szalagbrigád. A képen: Jaczina Ferencné forgórészt tekercsel. Foto: Ifjú Tóth István /I t€Ípvrivti<p maretdí : Fontos alaptakarmány: a lucernaliszt A város különböző részei­ben az utóbbi időben nyílt el­árusítóhelyeken, bódékban zsákosán és kilós tételekben különféle állati eleségül hasz­nált tápokat lehet vásárolni. Szívesen vásárolják a külön­böző összetételű és az állat­tartásban sikerrel kipróbált takarmányliszteket, granulá­tumokat. Ezek a tápok az állatok ko­rát és fejlettségi fokát figye­lembe vevő összetételben ké­szülnek. Ma már a csibéne- velés el sem képzelhető az úgynevezett indító táp etetése nélkül. A tyúkok tojáshoza­mának növelése érdekében a hagyományos szemes takar­mány mellett széles körben használják a tojó-tápot. Az állattartást jelentős mér­tékben segíti és előmozdítja az a tény, hogy a különböző takarmányféléket, a morzsolt kukoricát és az árpát korlát­lan mennyiségben lehet vá­sárolni. Az úgynevezett dúsított ta­karmánykeverékek egyike lu­cernaliszt. A lucerna napjaink legfontosabb takarmánynövé­nyévé lépett elő. Hatalmas táblákon termeszti a tangaz­daság és a termelőszövetkeze­tek is. Az agrárszakemberek régóta foglalkoznak azzal a kéréssel, hogy a lucernát, e fontos takarmányt hogyan le­hetne a beltartalmi tápérték lehető teljes megtartása . mel­lett olyan állapotba hozni, hogy könnyen, kis helyen, nagy mennyiségben és fedett körülmények között, télen az időjárás viszontagságaitól1 mentesen lehessen tárolni. Rájöttek arra, hogy a lucer­nát szárítva, lisztté őrölve, vagy préselve kitűnően lehet raktározni hosszú időn ke­resztül úgy, hogy tápértéké­ből mit sem veszít. A modern állattenyésztésnek legfonto­sabb alaptakarmánya a lucer­naliszt. A tangazdaság csemői üzem­egységében a nyáron egy lu­cernafeldolgozó üzem naponta körülbelül száz mázsa lucer­nakészítményt állított elő. Hasonló üzeme van a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz-nek is. A lucernaliszt értékesítésé­nek lehetősége korlátlan. En­nek ellenére a hízótáp árusí­tásában kihagyások, fennaka­dások vannak. Az elárusítók legtöbbször szállítási nehézsé­gekre hivatkoznak. Sz. I. Érettségizett mozdonyvezetők Érettségizett fiatalok részé­re kétéves tanfolyamot rende­zett a MÁV debreceni igazga­tósága, s ez idő alatt mozdony- vezetővé képezték ki a jelent­kezettekből kiválasztott har­minc fiatalt. A tapasztalatok szerint a huszadik életévükben levő mozdonyvezetők jól meg­állják helyüket. A sikeres kez­det után novemberben újabb tanfolyamot indítapak decem­berben azoknak az érettségi­zett fiataloknak a részére, akik a mozdonyvezetői hiva­tást választják. Hét végi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Köz­pontban ma táncest, holnap: tánczenei koktél. MOZIMŰSOR Szabadság, ma és holnap: Érik a fény (magyar). Abony, ma és holnap: Az Emir kincse (szovjet). Cegléd- bercel, ma és holnap: Kezdő katonakoromban (szovjet). Jászkarajenő, ma és holnap: Tanár úrnak szeretettel (an­gol). Törtei: A kis lovag I—II. (lengyel). Áibertirsa, vasár­nap: Fehér farkasok (NDK). SPORTMŰSOR Vasárnap: Asztalitenisz: A Hámán Kató általános iskola torna­termében, délelőtt fél 10 órai kezdettel rendezik meg Pest megye II. és III. osztályú mi­nősítő versenyét. Labdarúgás: A Vasutas­sporttelepen 13 órakor kez­dődik a Ceglédi VSE—MGM ; Debrecen NB Il-es találkozó. Előtte fél 10 órától előmérkő- zéseket játszanak. A Bem SE sporttelepén (Gerje) 13.30 órakor kezdődik a Bem SE—Tököl megyebaj­noki mérkőzés. Előtte 11.30-tól az ifjúságiak találkozóját ren­dezik meg. A bedei labdarúgópályán a Ceglédi MEDOSZ—Monor vív területi bajnoki mérkőzést. Előtte az ifjúsági csapatok mérkőznek. A szolnoki rádió műsora NOVEMBER 16.TÓL 22-IG Hétfő: Alföldi krónika. Üzemi lapszemle. Verbun­kosok. Sport. Zenés autóstop. Kedd: Alföldi krónika. A bűnözésről. Könnyűzene. A felnőtt oktatásról. Kuruc nó­ták. Űttcrőhíradó. A German Top beat együttes játszik. Szerda: Alföldi krónika. Mezei szőttes. A kor embere és a műveltség. Operettrészle­tek. Munkafegyelem. Beat fórum. Csütörtök: Alföldi krónika. Pár perc jazz. Készlet és be­fektetés. Politika és gazdálko­dás. Sporthíradó. Zenés ki mit kér. Hirdető. Péntek: Alföldi krónika. Nótacsokor. Látogatás a N. E. B-nél. Operakedvelőknek. Üzemlátogatás Kisújszálláson. Táncmelódiák. Szombat: Hétvégi kaleidosz­kóp. Görbe tükör. Zenés ki mit kér. Vasárnap: Vasárnapi maga­zin. Lap- és folyőiratszemle. Mini kabaré. Sport. Az adások mindennap 18 órától a 22 méteres középhul­lámon hangzanak eL

Next

/
Oldalképek
Tartalom