Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-14 / 267. szám

1970. NOVEMBER 14., SZOMBAT 3 Miért bosszankodik? BESZÉLGETÉS SZABÓ LAJOSSAL, A PEST MEGYEI ÉPÍTŐANYAGIPARJ VÁLLALAT IGAZGATÓJÁVAL MEGHMT HÁZI ÁRPÁD Péntek délután hosszan tartó betegség következtében, 62 éves korában elhunyt Házi Árpád elvtárs, a párt és a magyar forradalmi munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsá­gának tagja. Temetéséről később történik intézkedés. Szotklisla szerződés 1972 VÉGÉRE ELKÉSZÜL A KELET—NYUGATI METRÓ — Kicsi a vállalat, de bosz- szankodásaink okai nagyobbak — kezdi Szabó Lajos. — Látom, papírra vetett né­hány gondolatot, amelyek bi­zonyára megoldandó kérdése­ket tartalmaznak. — Igen. Itt van mindjárt el­sőnek a szinte már agyoncsé­pelt téma, a munkaerőhiány. — Pedig itt nem nagy a lét­szám. .. — Nem, de azért ennél több kellene. Mi a magunk módján úgy próbáltunk a kilépéseknek gátat vetni, hogy jobban meg­fizetjük a fizikai munkásokat. Például a fizikaiak átlagbére 2500—3000 forint, van, akinek még ennél is több, mégis so­kan azzal érvelnek — főleg a segédmunkások közül —, hogy máshol többet kereshetnek. Pedig itt még néhány más ked­vezményt is megadunk. *— Mik ezek a kedvezmé­nyek? — Például meleg ételt szál­lítunk bányáinkba, ami, azelőtt elképzelhetetlen volt. Azután igyekszünk jó körülményeket teremteni, ma már egyetlen munkahelyünk sincs, ahol öl­töző és meleg fürdő ne várná a dolgozókat, pedig kies vidé­ken találhatók mészégetőink és kőbányáink. Nem is tervez­tük a mostani tervidőszakban, hogy mindenhol fejlesztjük a szociális létesítményeket, de kénytelenek voltunk terven fe­lül is... — A törzsgárda sem marad? — Ok inkább. Külön törzs­gárda-szabályzatunk van, amely szerint nyereségrészese­déskor jutalmat kapnak azok, akik 10 éve — 800 forintot — és akik 15 éve — 1200-at — dolgoznak nálunk. Ezenkívül védettséget élveznek, a szak- szervezeti bizottság tudta nél­kül nem lehet ellenük fegyel­mit indítani. Ha elérik a nyug­díjkorhatárt, a 10 éves törzsgárdatag kétheti fize­tésit, a 15 évesek három he­tit kapnak. Visszatérve a nye­reségrészesedéshez, meg kell említeni, hogy aki három évet eltöltött nálunk, az már hat százalékkal többet kap, s min­den plusz év két százalék több­letet jelent. A legnehezebb fi­zikai munkát végzők 16 szá­zalékkal többet kapnak a töb­binél. — S a fluktuáció mégsem áll meg... — Sajnos, amiatt bosszanko­dom, hogy munkaidőm egy ré­sze a létszám biztosítására megy ei. De idegeskedhetek az alapanyag-szállítók miatt is. — Lehet, hogy náluk is hiányzik a munkaerő... — Lehet, de a lényeg az, hogy solymári mészüzemünk- ben 70—80 vagonnal kevesebb meszet termelhettünk, mert két kőszállítónk — a Pestvidéki Kőbánya Vállalat és a pomázi ÁFÉSZ — csak a töredékét szállította annak, amit szerző­désben vállalt. — Kötbéreztek? — Megindítottuk az eljárást, az ügy döntőbizottság előtt van. Azt kérjük, hogy a ter­melés csökkenéséből származó kimutatható kárunkat fizessék meg. — Másból nem származott káruk? — Származott szállítási ne­hézségekből. Van egy olyan fel­adatunk is, hogy a téeszek víz­tornyainak karbantartását^, fel­újítását folyamatosan végez­zük. Hozzánk legalább 200 da­rab víztorony tartozik. De ke­vés a gépjárművünk, nem tu­dunk kiszállni, ezért a téeszek joggal követelőznek. Viszont hiába kértünk a TEFU-tól te­herautót, nem tudott adni. — Akkor mi a teendő? — Mi nem tudunk teher­autót vásárolni, erre nincs pénzünk, tehát a szállítással foglalkozó vállalatoknak kelle­ne több gépjárművel rendel­kezniük. — A nehéz fizikai munkát tudják gépesíteni? — Kis vállalat vagyunk, ke­Hazárukban egy óvónő kez­dő fizetése ezernégyszáz fo­rint, s az évek során csak lassan emelkedik. Az óvodák kisegítő személyzete, például a dajka, még kevesebb bért kap. Sok szakképzett óvónő hagyja ott hivatását, helyet­tük képesítés nélkülieket al­kalmaznak. A képzőkben a férőhelyek jó része betöltet­len. S akik ilyen kereseti le­hetőségre jelentkeznek — va­jon mindig á 'legrátermetteb­bek? A Dalocs községbeli egyik vezető óvónő, a hivatás- szeretetből az ELTE pedagó­giai tagozatát végző Tömör Lajosné példája meglehetősen egyedül áll... Az óvodákat, játszótereket ezekben az évek­ben rendezik be mindenhol miniatűr tornaszerekkel, moz­gásfejlesztő játékra kínálko­zó eszközökkel. amelyeket hosszas előtanulmányok, kí­sérletezések után terveztek meg. De miért csak a tárgyi környezet megteremtésében találkozni ilyen igénnyel? „Ha a helyzet nem válto­zik, az öntészet leromboló- dik” — így Erdősi Pál, a Könnyűipari Gépgyártó Vál­lalat váci öntödéjének főmű­vezetője, aki harminc évet töltött mesterségében, s a gyárban. Az öntészet nemcsak szakértelmet, de szívet és fi­zikumot is kíván. Nem vélet­lenül fizették meg jól őket valamikor. Ez az anyagi ki­emelkedés azóta elmosódott. A váci öntödében is évről évre fogy a szakkép­zett öntők száma — hiányu­vés az erőforrásunk, tehát na­gyon nehezen. A piliscsaba- jászfalui kőbányánkat a jövő évben gépesítjük — a hét­nyolc kilós kőtörőkalapácsokat nyugdíjba tesszük — 12 millió­ba kerül. Ezt előteremteni nem olyan egyszerű. De a moderni­zálásnál más nehézségekbe is ütközünk. Például hiába sze­retnénk az anyagmozgatást is gépesíteni, ha nem kapunk bil­lenőplatós kocsikat, mivel hiánycikk. — Akkor mi lesz? — Kénytelenek vagyunk 10 tonnás teherkocsikat beszerez­ni. Tehát nem olyan egyszerű a gépesítés, az anyagmozgatás modernizálása, mert hiába pro­pagálják, ha a megfelelő be­rendezések nem állnak rendel­kezésre. Sőt, a gépesítés újabb idegeskedést szült, mert az az építőipari szövetkezeti vállalat, amely elvállalta a szükséges munkák elvégzését, közben be­olvadt egy másik vállalatba, és ezért egyéves késéssel fejező­dik be a munka ... kát segéd- és betanított mun­kásokkal próbálják ellensú­lyozni. A száznyolcvanas lét­számot igénylő üzemben ma mindössze huszonkét öntőipa­ri szakmunkást találunk. A járásban már három terme­lőszövetkezeti öntöde műkö­dik, s e konkurrencia majd dupla jövedelmet biztosít... Az öntöde évi tíz-tizenkét ipa­ri tanuló beiskolázását igé­nyelné: kétévenként ha egy tanulójuk akad ... A környékbeli termelőszö­vetkezeti öntödék nemrég a gyárral szomszédos 204-es ipari szakmunkásképző inté­zet két öntödei szakoktatóját is elcsábították, ami azért is nagy probléma, mivel az or­szágban egyedül itt folyik ön- tészeti képzés. Különben ál­talános panasz az iparitanuló­képzésben, hogy a nagy tu­dásuk, jó átadására alkalmas kiválóbb szakmunkások nem­hogy a szövetkezeti kiegészítő üzemekben, de a gyárakban is sokkal többet kereshetnek, mint az iskolákban ... Az em­lített iparitanuló-intézetnek nemcsak a szakmai képzésben támadnak gondjai. Az idén nyolcszázhatvan tanulójt fo­gadó iskolában hét szakma közül négynél jószerint most vezetik be az emelt szintű oktatást. A tanulók három év alatt elvégzik a megfelelő szakközépiskola első két év­folyamát is. A növekedett el­méleti anyag több egyetemi végzettségű tanárt kívánna — de hogy tudnák betölteni a státuszokat, amikor a peda­gógusok bérezése miatt éppen a legképzettebbek közül oly sokan választottak más mun­katerületeket? A vácrátóti botanikus kertben ötvenkét holdon kétezer-há­romszáz fajta fát és cserjét, háromezer fajta üvegházi nö­vényt, háromezer sziklakerti fajtát, ötezernél több virágos­növényt találunk: az ország leggazdagabb kertje ez. De szinte alig hihető, milyen ke­vés szakképzett kertész dolgo­zik benne! Például Paulus Pál kertész, aki a fák, cser­jék, csemeték felelőse, mind­össze ezerkilencszáz forintot keres. A botanikus kert alig kifejezhetően nagy értékű ál­lományát ezért jórészt segéd­munkások kezelik. Az öntödében termelési, az óvodában nevelési, az iskolák­ban oktatási gondokkal küzde­nek; az anyagi kár nyilvánva­ló. De a kiragadott példák is jelzik, a kár nemcsak anyagi, hanem erkölcsi is. A szakkép­zettek alacsony keresete s fő­ként a szakképzettek s szak­képzetlenek közötti jövedelem kis különbsége — szinte elta­nácsolja a pályáról s a pálya Vita az építőiparról Dr. Papp Lajosnak, a Mi­nisztertanács ^Tanácsi Hivata­la elnökének vezetésével pén­teken a Parlament Gobelin termében értekezletet tartot­tak a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok vb-elnökei. A tanácskozáson megvitatták az építésügyi ága­zat helyzetét, feladatait. A ta­nácsi vezetőket Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztatta az épí­tőipar, építőanyag-ipar helyze­téről, az iparágra váró jelen­tős feladatokról. A miniszteri tájékoztatót élénk vita követ­te. szénmező Bálinkén Űj szénmező művelését kezdték meg a balinkai bá­nyavidék keleti részén. A Ba­linka II nevű új bányánál 25 millió tonna jó minőségű le­fejthető szenet rejt a föld mé­lye. Feltárása 10—15 évvel meghosszabbította a balinkai szénbánya életét. A meglevő bánya ugyanis már csak 1985- ig tudott volna gazdaságosan termelni. A régi és az új ba­linkai bánya együttesen 600— 650 ezer tonna jó minőségű szenet ad piacra évente. felé áramló fiatalságból a rá­termetteket. Ha pedig a kívántnál szür­kébb emberi közeg tölt be egy sereg foglalkozást, akkor biz­tosak lehetünk, hogy a közép­szer nemcsak a munka, de az erkölcsi ítélkezések szféráiban is fontos posztokat szerez. (Ha a kettő elválasztható.) A kont­raszelekciós légkörben már nem egy-egy foglalkozás lé­nyegét, szépségét értékelik — hiszen meg sem látják —, s a keletkezett tévképzetekben a szakma, hivatás becsét primi­tív kényelmi szempontokra re­dukálják. Az óvónő, a kertész, az öntő, a tanár, a szakoktató mester­sége más-más emberi alkatot kíván ugyan, de mindegyik sok intelligenciát, nagy szívet, te­remtő lelket. Viszont mind­egyik pálya társadalmi presz­tízsértéke erősen süllyedőben! A dunavarsányi Petőfi Tsz szó szerint híres kertészetének egyik fiatal, szakképzett mun­kásnője arról panaszkodik, hogy lenézik a községben, mert piszkos munkát végez! Többé- kevésbé ugyanezt érzi a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára két, precíziós exportter­mékeket gyártó szakmunkás technikusa. A munkásaitól mind nagyobb műszaki iskolá­zottságot kívánó MGM Diósdi Gyárában egyrészt mennyisé­gileg sem biztosított a szak­munkás-utánpótlás, másrészt a jelentkező fiatalok gyenge bi­zonyítvánnyal érkeznek — s ez áll az egész vasas szakmá­ra. Könnyű a beáramlás egy se­reg olyan pályára — ahova év­tizedekkel ezelőtt oly nagy szó volt bejutni. (S a beáramlás fogalmát kiszélesítve, gondol­junk még azokra a „töltelék­emberekre”, mert így nevezik őket az üzemvezetők, akiket az átlagbér miatt vesznek fel alacsonyabb keresettel a vál­lalatok — de akiktől aztán nem is követelnek —, hogy má­sokat jobban meg tudjanak fi­zetni.) De a bezúdulók — va­lahonnan eláramlanak, vala- honnét hiányoznak, ahol na­gyobb szükség volna rájuk. A gépesített, automatizált, tiszta és modern vidéki feldolgozók sorát létesítő megyei zöldség-, gyümölcsfeldolgozó vállalat nem kap elég női munkaerőt telepeire. A ceglédi Alkotmány Termelőszövetkezet harminc- három holdas almásában nincs aki szedje a gyümölcsöt. Hadd mondassa velünk a keserűség a földön heverő szép termés lát­tán: ez a munka is piszkos, ez a munka is szégyen? A kár nemcsak anyagi, a kár erkölcsi is. ♦ Padányi Anna A SZOT székhazában pén­teken délután írták alá a ke­let—nyugati metró második szakaszának határidő előtti felépítésére kötött szocialista együttműködési szerződést a munkában részt vevő tíz leg­nagyobb vállalat párt-, szak- szervezeti és gazdasági veze­tői. Előzőleg termelési tanács­kozáson beszélték meg a vál­lalatok dolgozói a közös fel­ajánlást, mely szerint az MSZMP X. kongresszusának tiszteletére egy évvel hama­rább, 1973 vége helyett 1972 vé­gére megépítik és tizem­be helyezik a metró tel­jes kelet—nyugati vona­lát. Ismeretes, hogy a Deák térig húzódó első szakaszt 1970. de­cember 31. helyett, április 2- án adták át. A Deák tér és a Déli pályaudvar közötti má­sodik szakasz munkálatainál tehát ezt a háromnegyedéves előnyt újabb negyedévvel nö­velik. során újonnan termőre fordult szőlőstáblákkal együtt megkö­zelítőleg 12 000 holdról szedték le a termést. Az utóbbi negyedszázad­ban nem volt ilyen ked­vezőtlen az időjárás a vi­lághírű szőlő vidéken. s ez mind a mennyiségben, mind a minőségben éreztette hatását. A jégverés, a pero- noszpóra egyes határszéleken százszázalékos kárt is okozott. Emiatt a tokaj-hegyaljai pin­cegazdaság a tavalyihoz viszo­nyítva, alig fele annyi mustot vásárolt fel az egyéni szőlő- termelőktől, tsz-ektől és szak- szövetkezetektől. Az idén első alkalommal a szakszövetkeze­tek saját pincészetükben is mintegy 20 000 hektoliter mus­tot tároltak. Mennyiségileg a legjobb termést a vidék állami gazdaságai szüretelték. A mustok minősége — kevés kivételtől eltekintve — nem érte el az utóbbi évek átlagát. Az idén a szokásosnál csak­nem ezerrel volt kevesebb a napfényes órák száma. A szeptember végi fagyok idő előtt megszüntették a szőlő Az ünnepélyes aláírásnál Pandurovics József, a Szak- szervezetek Budapesti Taná­csának vezető titkára hang­súlyozta, hogy a felajánlás teljesítésének megvannak a reális lehetőségei. Hídvégi Károly, a „metró, budapesti földalatti vasút” igazgatója felhívta a szerző­dést aláíró vállalatok veze­tőinek figyelmét: a metró teljes kelet—nyu­gati vonalának - határidő előtti üzembe helyezése szükségessé teszi, hogy az állomásokhoz csatlakozó felszíni létesítmények is előbb készüljenek el. így a Batthyány tér, a Moszk­va tér és a Déli pályaudvar környékének rendezését is meg kellene gyorsítani. A szocialista együttműködé­si szerződésben a vállalatok kimondták, hogy kerülik az ügyintézés bürokratikus for­máit, s a vállalatok gazdasági és társadalmi vezetői rend­szeresen ellenőrzik majd a kö­zös / ütemterv végrehajtását. asszimilációját, s ezzel meg­akadályozták a bogyókban a cukor koncentrálódását. A ko­rábbi évekhez h: :onló jó mi­nőségű mustokat csalt a déli fekvésű tarcali és mádi szőlős­hegyeken szűrtek. Postautak Békés megye postatörténet! emlékeit gyűjtötte össze és dolgozta fel most megjelent tanulmányában két békés­csabai bélyeggyűjtő: Gecsci Lajos és Lipták István. A „Póstatörténeti emlékek Békés vármegyéből” című 230 oldalas kiadvány 1787-től, az első megyebeli postaút létesí­tésétől 1858-ig, a postahálózat kiszélesedéséig követi nyo­mon az eseményeket. Az értékes történeti átte­kintést gazdag bélyegzőnyo­mat-gyűjtemény egészíti ki, amely a megyében a XVIII— XIX. században működő 26 postakezelési hely több mint százféle hely-, illetve feladási és érkezési keletbélyegzőjé­nek eredeti lenyomatát, to­vábbá azok pontos leírását tartalmazza. Milliós kórokat előzhet meg, HA LÁNGMENTESITŐ BRIGÁDUNKKAL VÉGEZTETI A FASZERKEZETEK ÉS TEXTÍLIÁK LÁNGMENTESITÉSI MUNKÁIT (gombútlanitás, vegyszeres tisztítás). Megrendelését azonnalra vállaljuk, a jövő évre megrendelt munkáknál pedig árengedményt adunk. ♦ Részletes felvilágosítással rendelkezésére áll a „MÁRVÁNY" ÉSZK VÁLLALAT Budapest VII., Alsó Erdősor 18. Telefon: 221-316. Ügyintéző: Budainé. A Nagymarosi Vas- és Műszeripari Ktsz OLCSÓN - GYORSAN - GARANCIÁVAL JAVÍT 1 ÓRÁT, RÁDIÓT, AUTÓKAROSSZÉRIA­I TELEVÍZIÓT, LAKATOS MUNKÁK I MAGNETOFONT. | NAGYMAROS, NAGYMAROS, * Ságvári út 30. '■ | Kossuth tér 3. B Telefon: 14. Telefon: 57. Hibabejelentés Szob és környéke községekben a tanácsoknál rendszeresített hibabejelentő lapokon. Heti két alkalommal rendszeresen és külön hívásra is mennek. — berkovits — A kár több, mint anyagi Befejeződött a szüret Tokaj-Hegyalján Tokaj-Hegyalján befejező­dött’ a 'szüret. A rekonstrukció

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom