Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-10 / 238. szám
1970. OKTOBER 10., SZOMBAT TEST flEGVPI ’kMíriesp EMBEREK ÉS A bátaszéki €§@rép§nifllümo§ Ismert tény: a negyedik ötéves tervben, 1971—75 között négyszázezer új lakás felépítése a cél. Ez nemcsak az építőipar fokozottabb fejlesztését, hanem anyagellátási hátterének — például a cserép- és téglagyártásnak — minden eddiginél nagyobb arányú fejlődését is megkívánja. Sikerül-e maradéktalanul teljesíteni ezt a nagy feladatot — erről beszélgettünk Garat Györggyel, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium műszaki főelőadójával és Niklai Ákossal, a Tégla- és Cserépipari Egyesülés létesítményi főmérnökségének vezetőjével. Az utóbbi évek gyakori panasza: kevés a tetőcserép. Mi az oka ennek? — Jelenleg az országban huszonegy üzemben van tető- cserépgyártás — ad felvilágosítást Niklai Ákos. — A mát- raderecskei téglagyár kivételével, mely a tetőcserépgyár- tás tizenkét százalékát adja, valamennyi üzem régi, s elavult' technológiával dolgozik. Termelésük nem tudja kielégíteni a keresletet. Jelenleg évi százkilencvenmillió tetőcserép készül a 21 üzemben. — Ismerve a negyedik ötéves \terv igényeit — veszi át a szót Garai György —, szükségessé vált, hogy megkezdődjék fegy rekonstrukciós, illetve gyárépítési folyamat. Ennek első eredményei már láthatók: épül az egri, a solymári és a tatai cserépgyár. Mindhárom üzem 1972-ben kezdi meg működését, és összteljesítményük eléri az évi hetvenhatmillió darabot. Ez biztató eredményként hangzana, ha felépítésükkel egy időben nem kezdődne el az elavult üzemek leállítása, ami évi százmillió tetőcserép kiesését vonja maga után. Ez tellát azt jelentené, hogy a jelenlegi százkilencvenmil- lió helyett csak 168 millió tetőcserepet gyártanánk? Menynyi az országos igény? — A negyedik ötéves terv végére égetett cserépből 290 millió darab az ország szükséglete — sorolja a tényeket Garai György. — Ez pedig azt jelenti, hogy a már említett változások — új üzemek munkakezdése, elavult gyárak megszüntetése — után a gyártott mennyiségen kívül még 122 millió tetőcserép előállításáról kell gondoskodnunk ahhoz, hogy az igényeket fedezhessük. Ezért határozta el a kormányzat a Bátaszéki Cserép- és Téglagyár megépítését. Milyen költséggel és mikorra épül fel az új üzem? — Az új üzem beruházási költsége 347 millió forint — ad pontos választ Niklai Ákos. — Az építkezés megkezdésére 1971 márciusában kerül sor, üzemképes állapotban történő átadására pedig 1973 decemberében. Évi termelési kapacitása szalagcserépegységben számolva ötvenegymillió darab. Emellett negyvenhétmillió darab, kisméretű téglaegységnek megfelelő, nagyüreg térfogatú vázkerámiát és egymillió darab talajvízelvezető alakcsövet állít elő. Hányán dolgoznak majd a nagy teljesítményű üzemben? — A jelenlegi termelésitechnológiai igényekhez mérten kevesen, mindössze 277 fő lesz az új üzem létszáma — közli Garai György. — Ezt a korszerű technológiai berendezés teszi majd lehetővé, amelynek színvonala eléri az Európában modernnek számító, ilyen jellegű üzemek színvonalát. Az üzemben teljes egészében megvalósul a termelésnek az időjárástól való függetlenítése, mivel a termékek gyártáselőkészítése zárt rendszerű agyagtárolókból indul ki. Ugyanakkor a formázó technológiai berendezések teljesen automatizáltak lesznek: a gépek működtetése csupán emberi felügyeletet igényel. A termékek szárítása műszárítóban, égetése pedig olajtüzelésű alagútkemencékben történik majd. A késztermékek rakodását, szállítását ugyancsak gépek végzik. Ezek szerint lényegesen nagyobb lesz a bátaszéki üzem termelékenysége a jelenleg működőkénél? — Természetesen — mutatja az előszámításokat Niklai Ákos. — Jelenleg a téglaipar cserépgyártó üzemeiben egymillió hornyolt cserép előállításához 9,4 fő szükséges, ugyanennyi kisméretű tégla előállításához pedig 6 fő. Ezzel szemben a bátaszéki üzemben egymillió cserép gyártásának létszámigénye 2,57, egymillió kisméretű tégláé pedig 1,75 fő lesz. Nyilvánvalóan az automatiKONGRESSZUSI VERSENYBEN Több less as első osstályú Hol tartanak a kongresszusi versenyben a Váci Kötöttárugyárban ? Erről kérdeztük a vállalat igazgatóját. Mint megtudtuk, a X. kongresszus tiszteletére válA Magyar Hajó- és Darugyár Vád Gyáregysége FELVÉTELRE KERES lakatosokat, betanított munkásokat, férfi és női segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a gyár személyzeti osztályán, Vác, Derecske dűlő. lalták, hogy a hazai piacnak 14 százalékkal, azaz 24 millió forinttal több árut adnak, mint 1969-ben. A jelenlegi adatok szerint év végéig még ezt is túlteljesítik. Elérik a 21 százalékos többlettermelést. Legfőbb feladatuknak tekintik, hogy a termelékenységet fokozzák. A vállalt négy százalék helyett év végéig több mint hét százalékkal növelik termelékenységüket. A minőséggel kapcsolatos tervük: az első osztályú termékek arányát másfél százalékkal növelik. Jelenlegi eredményük már 2,6 százalék. A szintetikus termékeiknél még jobb a helyzet. A tervezett 10 százalék helyett 17 százalékkal több első osztályú ruhanemű kerül ki az üzemből. Év végéig ötmillió forinttal több exportcikk hagyja el a korszerű szalagokat mint tavaly. A Váci Kötöttárugyárban készül a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár termékeinek alapanyaga is. A vállalat kérte a váciakat, adjanak több terméket, mint amennyit megrendeltek. mert ők is nagyobb mennyiséget szeretnének gyártani a keresett műbőrökből. A kérést teljesítették: idén 30 tonnával több alapanyagot szállítanak Győrbe. /.álás következtében, az új üzem szakmunkásigénye lényegesen nagyobb lesz a jelenlegi üzemekénél. — Valóban, az új üzem elsősorban olasz automata gépekkel dolgozik majd, amelyek üzemeltetéséhez jól képzett szakmunkásokra, kiváló mérnökökre és technikusokra lesz szükség — válaszol Garai György. — A tervek szerint az új gépsorok kezelői hasonló típusú olasz üzemekben sajátítják el eljövendő munkahelyük gépeinek kezelését. Ugyanakkor a beruházási programban helyet kapott a magasan kvalifikált dolgozók letelepítését elősegítő szolgálati lakások építése is. Az új bátaszéki üzem felépülésével teliH a hiányzó 124 millió tetőcserépből ötvenegymillió előállítása megoldódik. És a hiányzó hetvenhárom- millió? — Már elkészült a beruházási programja a Békéscsaba körzetében létesítendő, évi ötvenötmulió darab tetőcserepet előállító új üzemnek. Építésének kezdetét 1971-re tervezi az ipar. A még fennmaradó hiány megszüntetését pedig a mátraderecskei téglagyár bővítésével kívánjuk megoldani, amelyre szintén a negyedik ötéves tervben kerül majd sor. Az elmondottak szerint tehát a negyedik ötéves terv végére remélhetően nem lesz hiánycikk a tetőcserép. — P — Zsdmbéki patrióták Zsámbék községben 12 tagú bizottság, amelyben képviselve van a községi tanács, a községi MSZMP-szervezet. a Hazafias Népfront, a KISZ. az Űttörőszervezet, a Vöröskereszt, valamint az iskolák, a gazdája a községfej lesztési- szépítési kongresszusi versenynek. A versenyben a lakosságon kívül 10 intézmény, szövetkezet és iskola is részt vesz. Az intéző bizottság felismerte mindazokat a feladatokat, amelyek mint lakossági igény találkoznak a községi általános kívánalmakkal, s ezek egyeztetése után készítette el a munkatervét, amelyben központi helyet kapott mindazoknak a munkáknak az elvégzése, amelyek a falut szebbé teszik, valamint a lakosság kényelmét is szolgálják. A 17 pontos munkatervben a legfontosabb tennivalók szerepelnek, nevezetesen a község parkterületének rendezése, fásítása és virágosítá- sa, a vízelvezető árokrendszerek állandó karbantartása, és ahol szükséges, újabbak készítése. A munkatervben nem feledkeztek el a bölcsőde és óvoda udvarának szükséges rendbehozataláról sem. A zsámbékiak patrióták: szeretik községüket,, igényesek, rendezett körülmények között kívánnak élni. Ügy gondolom, ezért vesznek oly nagy lelkesedéssel részt a községfejlesztési versenyben, aminek újabb lendületet adott az, hogy mindezt most a X. kongresszus tiszteletére végezhetik el. k. 1. KONGRESSZUSRA KÉSZÜLVE Kinek épül o szocializmus S okszor hangsúlyozzuk, hogy pártunk munkáspolitikát folytat. Döntéseiben, elhatározásaiban elsősorban a munkásosztály érdekeiből indul ki. Nem mond-e ez ellent annak a másik állításnak, hogy minden, ami ebben az országban történik, nemcsak a munkásosztály, hanem az egész nép javát szolgálja. Hiszen a munkásosztály szű- kebb kategória, mint maga az egész nép. Pedig ebben semmiféle ellentmondás nincs. A magyar munkásosztály a hatalom kivívása és megszilárdítása után is teljesíti nagyszerű történelmi hivatását — szövetségeseivel összefogva — a szocializmus felépítését. Amint a X. pártkongresszus irányelvei is hangsúlyozzák: „A szocializmus építésében a munkásosztálynak az egész dolgozó nép érdekeit kifejező és szolgáló céljai, forradalmi eszméi válnak valóra.” Tehát a párt és az állam minden tevékenységében a legfontosabb munkás- érdek a szocializmus felépítése. A szocializmus viszont — amely magában foglalja mind a gazdasági, mind a társadalmi élet, mind az életszínvonal magas fokát — nemcsak a munkásosztálynak, hanem az egész népnek épül. így válik a munkásérdek valójában az egész nép érdekévé. Ugyanúgy nincs és nem is lehet szűkén vett „pártérdek” Munkanélküli dolgozók „Szellemidézés” — Dunakeszin „Szellemidézésre” érkeztünk a MÁV Dunakeszi Járműjavítóba. Szellemidézésre, mert témánk nehezen megragadható. Az újságíró hiába sétál a vállalat műhelyeiben, nem találkozik „a” kapun belüli munkanélkülivel. A vezetőktől nehezen kap a tétlenségről, a tehetetlenségről adatokat. A kapun belüli munkanélküli legtöbbször nem is egy vagy több konkrét személy, hanem a dolgozókollektíva mulasztásaiból összerakódó közgazda- sági szimbólum: a fiktív do- logtalanok száma. A gépek mögött a munkások „árnyembereket is’’ eltartanak, vagyis önmagukat rabolják meg. A dolgozókollektíva és a vállalat vezetése hogyan termeli a kapun belüli munka- nélküliséget? Erre kerestünk választ.. A GYÁREGYSÉGVEZETŐ Szakács József, a IV. gyáregység vezetője, a vállalati párt vb termelési felelőse: „Nem jobb és nem rosszabb a helyzet nélunk, mint a többi üzemiben. A munkafegyelem nem jó, a munkaidő kihasználatlan.’’ Mi és ki rabolja el a perceket a munkaidőből? A gyáregységvezető a következő felsorolást adja: nyáron, de különösen télen késnek a vonatok, már reggel, a kezdésnél egy csomó idő kiesik; pontatlan az ebéd megkezdése és befejezése; a dolgozók felesleges mozgást végeznek (ácso- rognak a raktár előtt), ez munkában eltöltött idő, csak nem hatékony; a rossz kooperáció miatt felesleges feladatokat is végeznek; a munkát hamarabb befejezik. Ezekből a percekből órák állnak ösz- sze. Mi és ki az oka a dologta- lan óráknak? A gyáregységvezető a következő felsorolást adja: a munkáskollektíva heterogén, nagy a fluktuáció; kényszerhelyzetben van a vállalat a munkaerőhiány miatt, engedményeket nem tesz, de a dolgozó érzi ,monopolhelyzetét”; szinte csak az anyagi érdekeltségről beszélünk, keveset a munkásöntudatról, a fizikai munka erkölcsi elismeréséről ... A TECHNOLÓGUS Holovits István, a technológia vezetője: „Feladatunk, hogy a legmodernebb technológiai előírásokat tervezzük meg — figyelembe véve a vállalat gépi berendezéseit.” A technológiai rendelkezések állandóan változnak az új gépek, az új módszerek miatt. A vállalatnál ritka az a technológiai utasítás, amely másfél évnél öregebb lenne. A jó technológiai utasítás biztosítja, hogy annyian és úgy csinálják a feladatot, ahogy szükséges. A jó technológia kiszorítja az élösdieket. Milyen normát ir elő a technológia? A technológus a következő választ adja: általában a táblázatokban előírt műszaki normákat állapítják meg, 15 éve állandó itt a norma és nagyon kevés az ilyen probléma; a normát a dolgozó feszítettség nélkül tudja teljesíteni, ezek erős normák, amelyeket 104—106 százalékra túlteljesítenek. A jó norma kiszorítja az élösdieket. — Van-e a vállalatnál kapun belüli munkanélküliség? — Nincs! A MUNKAÜGYI VEZETŐ A Járműjavítóban 2080-an dolgoznak, 280 munkás hiányzik — a vállalat éves tervét mégis teljesítette. — Hogyan sikerült mégis a tervteljesítés? — kérdeztük Gács Lászlótól, a személyzeti és munkaügyi osztály vezetőjétől. — A meglevő emberek 280 munkás helyett is dolgoztak, nagy intenzitással tevékenykedtek. — A „bértömeg” gazdálkodás lehetővé teszi, hogy kevesebb, de jobban fizetett dolgozóval teljesítsék feladataikat? — Igen, idén 30 fős létszámmegtakarítást jelentettünk be és az első nyolc hónapban 167 dolgozó munkáját pótoltuk. — Van-e a vállalatnál kapun belüli munkanélküliség? — Igen. Véleményem szerint napi hat és fél óránál többet nem dolgozik egy ember. Ha mindenki kihasználná a munkaidőt, akkor nem lenne ez a nagy névleges munkáshiány. Ezek szerint minden munkanapból másfél óra hiányzik. Szorozzuk be ezt a számot 2080-nal, a dolgozó létszámmal. Ekkor megkapjuk, hogy naponta 3120 dologtalan munkaórára fizetik a munkabért. Osszuk el a 3120-at nyolccal, hogy megkapjuk, hány munkás egynapi munkaideje tevődik ki a mulasztásokból. Az eredmény: naponta 390 „fiktív munkás”, kapun belüli munkanélküli élősködik a vállalaton, a dolgozók kollektíváján. A MUNKÁS Földi János kovács beszámol egy munkanapjáról: „Hat óra 50 perckor már melegszik az anyag a kemencében, aztán az egyik nap tüzelek, a második nap segítek, a harmadik nap mester vagyok a kalapácsnál. 8 óra 50-től 9-ig reggelizek. Tíz percet melegszik az anyag és újra folytatjuk a munkát. Nem mondhatjuk, hogy mindig dolgozunk, kis időközök vannak, nem lehet mérni, hogy négy, vagy öt percet állunk. így is nehezen éljük meg a nyugdíjat. Délelőtt, délután így folytatódik a nap.” — Dupla pénzért tudna e kétszer ennyit dolgozni? — Biztos tudnék egy-két napig többet dolgozni, de aztán az egészség rovására menne. A vezetés szaktudással, a dolgozó kollektíva pedig forinttól és munkáserkölcstől támogatott fegyelmezett munkával küzdhet a kapun belüli munkanélküliség ellen. Hogy ne kelljen — képzeletben — o vállalat udvarán köszöngetni, a hosszú sorokban lézengő „szellemek”, árnyemberek előtt. Fóti Péter sem. Emlékezetesek még so-, kak előtt azok a szavak, amelyeket Kádár János elvtárs ezzel kapcsolatban még a VII. pártkongresszuson mondott, amikor kifejtette, hogy pártunk a „munkásosztály akaratából, a munkásosztály harci céljainak megfelelően kormányozza az országot. De nem uralkodik, hanem szolgálja a népet!” Majd megfogalmazva a kommunisták jellemző tulajdonságait kifejtette, hogy a kommunistának nem kell másnak lennie, mint a többi ember, nem különös, hanem közösségi embernek kell lennie, mert „a kommunista csak úgy tud boldog lenni, ha minden dolgozó emberrel együtt lesz boldog”, A párt gyakran hivatkozik a kommunistákat, a munkásosztályt jellemző tulajdonságokra. Sőt, a kongresszusi irányelvek ki is hangsúlyozzák: „A munkásosztály meghatározóan befolyásolja a dolgozók minden rétegét; szemlélete, magatartása, fe-r gyelme kihat az egész társar dalomra. E hatás fokozása egész társadalmunk érdeke.’’ A párt tudatos munkáspolitikája viszont — amely egybevág az egész társadalom legalapvetőbb érdekeivel — felerősíti, tudatossá teszi azt a hatást, amit a munkásosztály létével, szemléletével,’ helytállásával, a szocializmus építésében betöltött vezető szerepével társadalmunkban elfoglal. Persze sokszor beszélünk a szocializmusról, de ritkán meditálunk el afelett, hogy ez valójában mit is jelent a nép számára. Az egyszerű ember számára a válasz roppant egyszerű. Összeveti, jobb-e a maga és a családja mai élete, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt volt. A szocializmus szó ma már hétköznapi nyelvünkben is állandóan ott szerepel. Mert a szocializmus nálunk nem egyszerűen társadalmi berendezkedés, nem egyszerűen a termelőeszközök tulajdonán nyugvó társadalmi forma, hanem ma már életforma. A szocializmus a központi helyre az embert állítja, mert a szocializmus maga a humánum — az ember, a felszabadult ember társadalma. ' A dolgozók tudják, hogy, következetesen teljesítjük a szocializmus egyik alapelvét, hogy a termelés emelkedésével arányban szüntelenül javulnia kell a dolgozó tömegek életszínvonalának. Persze egyik évről a másik évre ebben a vonatkozásban nem lehet látványos fordulatokat elérni. De már egy ötéves terv vonatkozásában — például a most befejeződő ötéves terv folyamán is — határozottan látszik, hol voltunk az életszínvonallal a tervidőszak kezdetén, és hova jutottunk el ennek az évnek a végéig. Hová akarunk haladni az elkövetkezendő öt esztendőben? Erre az országgyűlés nemrég befejeződött ülésszakán elfogadott negyedik ötéves tervtörvény világos választ ad. Egyik területen lassabban, máshol gyorsabban^ előre megyünk. Ez a stabilitás és folyamatosság szintén a szocializmussal járó tulajdonság. A dolgozó milliók és ax egyes családok maguk is bátran tervezhetnek előre. A magyar népgazdaság fejlődése és a hazai életszínvonal — éppen a kapitalista társadalom hagyatéka miatt — még ma is elmarad a gazdag államok* fejlettségi szintjétől. De biztosak vagyunk abban, hogy a szocializmus építésével, ha nem is hamar —, de történelmileg belátható időn belül — a még meglevő elmaradásunkat is sikerül leküzdenünk. E s még valamit. A szocializmus nem egyszerűen a népnek épül, de egyszerűen nem is valósulhat meg a nép mindennapos alkotó tevékenysége nélkül. Ez is a szocializmus természetéhez tartozik. Rá ez Lajos
