Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
4 rear* MEcrn 1970. OKTOBER 25., VASÁRNAP PÁRTÉRTEKEZLETEK (Folytatás a 3. oldalról) bányai Épületkerámia-ipari Vállalat erdőkertesi téglagyára alacsony műszaki színvonalon termel, az aszódi gépjavító állomás műszaki fejlesztési szintje nem kielégítő. Az előadó a tanácsi iparról szólva kiemelte, hogy a II. Sütőipari Vállalat igen sok problémával küzd, csökkent termelési értéke. A vezetésben bekövetkezett változás ellenére még mindig nem kielégítő a kenyér minősége, sokszor késve jut el a fogyasztókhoz. A beszámoló a járási iparpolitikai programot így összegzi: „Minden termelő szektorban emelkedjék a munka termelékenysége, elsősorban a műszalci és technológiai eljárások színvonalának fejlesztésével, tökéletesítésével.” Az előadó összefoglalta a településfejlesztési munka eredményeit. A járás 26 községében kommunális munkákra csaknem 60 millió, a kulturális ágazatra több mint 33 millió, az egészségügyre mintegy 5 millió, egyéb feladatokra pedig 2 millió forintot költöttek — azaz az eredeti tervek közel háromszorosát teljesítették. A beszámolóban megállapítják, hogy a fejlesztési és korszerűsítési feladatok ilyen mérvű teljesítéséhez nagyban hozzájárult a községfejlesztési és szépítési versenymozgalom. A pártértekezlet így fogalmazta meg a területfejlesztési programot: „Továbbra is elsődleges feladatként kell kezelni a lakosság jó ivóvízzel való ellátását, a lakáshelyzet javítását, különös tekintettel a nagyközségekre és a szociális követelményeknek meg nem felelő települések felszámolására.” A beszámoló szóbeli kiegészítését sokrétű vita követte. Több küldött a járás gazdasági életével foglalkozott. Mások kiemelték, hogy az ipar jobban lássa el a mezőgazdaságot gépekkel, berendezésekkel. Javasolták, hogy az élelmiszer feldolgozására egyre több közös vállalkozást hoz- 1 nak létre és teremtsék meg a tsz-tagok olyan munkakörülményeit, amelyek az ipari dolgozókéhoz hasonlóak. A gazdaságpolitikán kívül sokan szóltak az ifjúság helyzetéről, a fizikai dolgözók gyermekei továbbtanulásának segítéséről, a világnézeti nevelés teendőiről. A vitában beszéltek a nők egyenjogúságáról, az információ fontosságáról, a tagfelvételi munka problémáiról, a kispolgári jellemzők elleni harc fontosságáról, a párt gazdaságirányító tevékenységének korszerűsítéséről, a munkaerő-csábítás, a bérlicitálás gondjairól. A vita után a pártértekezlet küldöttei megválasztották az 51 tagú járási pártbizottságot, majd az új járási párt- bizottság első ülésén megválasztotta a 11 tagú végrehajtó bizottságot. Az MSZMP Gödöllői Járási Bizottságágának első titkára ismét Molnár József lett, titkárává Benedek Jánost választották. — fóti — 4 X. KONGRESSZUS IRÁNYELVEIRŐL Tudomány politika Van a kongresszusi irányelveknek több olyan fejezete, így a külpolitikával, a nemzetközi munkásmozgalommal foglalkozó, amely ritkábban kerül a taggyűlések napirendjére, az emberek így fogalmaznak: „nem értünk mi ezekhez megfelelően és szavunk sem jut messzire.” Pedig a nemzetközi helyzet, a nemzetközi munkásmozgalom, az ideológia mind közegei teremt ahhoz, hogy gazdaságunkról, népművelésünkről, művészetünkről határozhassunk. Az irányelvek fejezetei nem választhatók el egymás- fái. A tézisek elméleti kérdéseiről a marxista tudományok képviselőit kérdeztük meg, nyilatkozóink a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárai. Nemzetközi munkásmozgalom „A proletár internacionalizmus alapján pártunk mindenkor síkraszáll nemzetközi tevékenységében a kommunista mozgalom egységéért, a testvérpártokkal való együttműködésért.” Hogyan értelmezi az egységtörekvéseket dr. Lengyel Zsuzsa, a marxista tanszék vezetője? — A kommunista pártok nemzeti feladatai és internacionalista kötelességei szerves egységben állnak egymással. A nemzetközi erőviszonyok változása következtében a nemzetközi forradalmi folyamat differenciálódott, egyidejűleg, egymás mellett és egymást támogatva jelentkeznek korunkban a hatalmon levő munkásosztály pártjainak, a kapitalista viszonyok között küzdő kommunista pártoknak és a nemzeti függetlenségért harcoló, vagy azt nemrég kivívott osztályok pártjainak mozgalmai. A proletár internacionalizmus tartalmi kérdései közé tartozik e három nagy forradalmi áramlat közti kapcsolat, ugyanúgy, mint az egyes forradalmi áramlatokon — elsősorban a szocialista világrendszeren — belüli egység biztosítása. — Az egymástól eltérő gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális viszonyok, feltételek között sajátosan tevékenykedő kommunista pártok között nemcsak lehetséges, de szükségesek is az eszmecserék, a viták. A ma jelentkező nézet- eltérések egy része azonban már nem tekinthető természetes jelenségnek: nem a marxizmus—leninizmus talaján álló pártok véleményeltérései ezek, hanem idegen nézetek és néhány pártban eluralkodott nacionalizmus és szovjet- ellenesség következményei. A nézeteltérések leküzdéséhez és ezzel a nemzetközi forradalmi folyamat előrehaladásához azzal járulhatunk hozzá, ha mindenkivel meg tudjuk értetni a proletár internacionalizmus lényegét, szükségességét és a hazaszeretettel való szerves egységét. Ideológia „Az ideológia és a kultúra frontján a fő feladat az erők jobb összefogásával az eszmei harc fokozása, a marxista—leninista ideológia hegemón helyzetének erősítése, a szocialista kultúra fejlesztése. E téren elsősprban ideológiai eszközökkel, érvekkel, az új kérdések marxista megoldásával, a meggyőzés módszerével, a szocialista eszmék, erkölcs hatékony terjesztésével harcolunk.” Hogyan értelmezi a marxista—leninista ideológia hege- monitását Katona Román egyetemi adjunktus? — A párt, az állami, a társadalmi szervek tevékenységét a marxista ideológia határozza meg, a marxista ideológia konkretizálódik gazdaságunkban, társadalmi berendezkedésünkben, vagyis a marxizmus hegemóniája és társadalmunk léte elválaszthatatlan egymástól. Az uralkodó ideológia nem dogma, hanem a mindennapi cselekvés irányítója: az ideológia monopolhelyzete nem uralom, a szocialista társadalmi rendszernek van alávetve. — Az egyének gondolkodásában, tudatában a marxista— leninista ideológia még nem vívta ki hegemonitását. A múltból magunkkal hurcolt, napjainkban nyugatról „kapott” és a szocialista építés mindennapi visszásságaiból táplálkozó kispolgáriság még jelentkezik. Az ideológia hegemonitását úgy kell erősíteni, hogy a külső követelmény az egyes ember belső követelményévé váljon. — Napról napra meg kell vívni a harcot a marxizmus hegemonitásáért, méghozzá az új kérdések marxista megválaszolásával. így az egész társadalom, állami fejlődése töretlenné válik. A hibák idejében való feltárása, a kérdésekre adott megalapozott válasz gyökeresen megváltoztatja az emberek gondolkodását. Az ideológia hegemonitása elválaszthatatlan az ideológia állandó fejlesztésétől. Társadalmi struktúra „Társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály. A termelésben, a társadalmi életben és a politikai szervezetekben elfoglalt helyénél fogva a szocializmus építésének vezető ereje.” Hogyan értelmezi az irányelvekben szereplő társadalmi struktúrát Szabó Józsefné egyetemi adjunktus? — Társadalmunk szocialista struktúráját konkrétabban kell elemezni. A munkásosztály osztályszerkezete jelentősen megváltozott a műszaki-tudományos bázis megteremtése, a szocialista iparosítás közben: soraiba lépett a parasztság egy része, tagjai a hatalom pozícióiba kerültek, vagyis kiléptek a termelésből stb. Ma már az uralkodó osztály pusztán elvi szintű vizsgálata nem elegendő. — A konkrét vizsgálat felszínre hozza a munkásosztály egyes tagjainál jelentkező negatív jelenségek (kispolgáriság stb.) okait. Ha a kongresz- szus elvégzi a munkásosztály struktúrájának konkrét elemzését, akkor a közeljövő osztályszerkezeti tendenciáját is feltérképezheti. Ez pedig döntő dolog. Az uralkodó osztály jobban be tudja tölteni vezetőszerepét, ha ismerjük életviszonyait, életkörülményeit, tudati helyzetét és ennek megfelelően szabjuk meg a mindennapok gyakorlati feladatait. Szocialista gazdaság „Még nem tudtuk megtalálni a jobb munkafegyelem és munkaerő-gazdálkodás elég hatékony ösztönzőit”. A munkafegyelemről és a munkaerő-gazdálkodásról nyilatkozik dr. Hcdupa Béla egyetemi docens és it ékás Endre egyetemi adjunktus. — Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésekor célunk volt, hogy elkerüljük a munkanélküliséget. Ez sikerült is, csupán azt történt, hogy a „munkanélkülieket” bevittük a gyárkapuk mögé. Az átlagbér politikával azt értük el, hogy megduzzadt a kisegítő, adminisztratív dolgozók létszáma. Még ma sem tettük a vállalatokat kellően érdekeltté az élőmunkával való takarékosságban. — Éppen azért, mert az ipar sok területén csak fiktív munkaerőhiány van, sok ágazatban valóban munkáskéz hiányában nem tudják teljesíteni vállalásaikat. A munkafegyelem és a munkaerőgazdálkodás te. hát szoros összefüggésben van egymással. Ha az élő munkaerőt közgazdasági eszközökkel drágábbá tesszük, akkor — véleményem szerint — máris sokat tettünk a munkaerő-gazdálkodás hatékony ösztönzéséért. — Szükséges a munkaerő-átcsoportosítás elöretervezése, a belső tartalékok jobb feltárása. Ne pazaroljuk az élőmunkát. Helyes lenne, ha a KGST- országok nemzetközileg koordinálnák munkaerő-átcsopor- tosítási lehetőségeiket. Fóti Péter Azt mondják az emberek,.. Vélemények a megye tv-szerepléséröl A magot nem a földbe vetik... A csemetenevelés költségeinek csökkentésére új módszert dolgoztak ki a zalai erdő- és fafeldolgozó gazdaság szakemberei. A kísérletekkel dr. Dobos Tibort, az Erdészeti és Faipari Egyetem docensét bízták meg. Az Országos Találmányi Hivatal által szolgálati találmánnyá nyilvánított eljárással a magot nem a földbe vetik, hanem duzzasztott perlitbe. így egy négyzetméternyi területen 1500—2000 csemete nevelhető, míg a hagyományos módszerrel mindössze 200—300. Ezer csemete előállítási és gondozási költsége eddig általában 150—200 forint, az új eljárás alkalmazásával pedig mindössze 25— 26 forint. A 60 000 hektár erdővel rendelkező zalai erdő- és fa- feldolgozó gazdaság csemeteszükségletének nagyobb részét már az új eljárással állítja elő. A program idestova egy hete lezajlott már, ám azóta is gyakori beszédtéma. A Nagy- kátai Járási Pártbizottság első titkára, Antalfia Jenő, tegnap így foglalta össze a hallott, illetve neki elmondott visszhangot. — A Pest megyei hét kulcsa kétségkívül az interpellációs műsor volt. Nagykátai kérdés is szerepelt; a tápióbicskei útról is esett néhány szó. A heti programmal kapcsolatos vélemények és érzelmek vegyesek. Többen elítélték azt, hogy egy sor kérdés hordereje meg sem közelítette azt a színvonalat, hogy a megyei tanács elnökének kelljen arra választ adnia. Számtalan ügyben azoknak a helyi vezetőknek kellett volna választ adni, ahol a kérdező is lakik. — A filmek közül? — Nagyon jónak tartják a hétnyitó kisfilmet, Pest megye bemutatását, amelynek kalauza Lakatos Ernő levéltárigazgató volt. — A Nagykáta, illetve a járás két üzemének szereplése? — Tehát a mi szereplésünk? Bizony, a közvetítés első felét, amely a nagykátai Telefongyárról szólt, nem tartják jónak. A vélemények: „elnagyolt”, „ellaposodott”. — S a második, nagyobbik része? — Azt hiszem, nem sikerül rosszul. A visszhangja mindenesetre nagy. Sokan most ismerték meg, hogy milyen a két üzem, és hogy ilyen munkaalkalom is van ezen a vidéken. így is fogalmazhatnám egy kicsit hivatalosabban: ráirányította a lakosság figyel mét... S ezek után én is hadc kérdezzek valamit az újságírótól, aki az adássorozat tv-kri- tikáját is írta a lapban: hárman is szerepeltünk vezetők az adásban — nagyot nevet —, melyikünk volt a kritikában jelzett gyenge partner? „Légióvoda“ Kisterenyén — Három közül a negyedik: sajnos — vagy tán ez a jobb? —, a gyenge férfi partner a riporter volt. A következő program biztosan jobban sikerül, s nem lesz oka senkinek sem arra, hogy önmagában keresse a hibát. — t. gy. — Ipari vitorlázó-repülőgépet ajándékozott az MHSZ a kiste- renyei óvodásoknak. Amíg süt a nap, a foglalkozás fénypontja a (persze, csak földi) repülés. Kevesebb a hiánycikk Van: magnó és bojler, nincs: olajkályha Még hatvan nap sem kell ahhoz, hogy a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat árukészlete kicserélődjék. Két hónap alatt adják el a mintegy 120 millió forintnyi árut. Kereskedelempolitikájuk eredménye, hogy egyre többen vásárolnak lakhelyükön tartós használati cikkeket. Természetesen még nem mindenütt, hiszen csak a megye 38 településén működik mintegy 150 iparcikkbolt, s ezekben sem képesek a profilhoz tartozó több mint 70 ezer féle árut tartani. Idén a vas-műszaki cikkek iránt nagyon megnőtt a kereslet. Míg tavaly háromnegyed év alatt 470 millió forint értékű áru talált gazdára, idén 18 százalékkal többért, 554 millióért vásároltak a Pest megyeiek. Húsz százalékkal több hűtőszekrény fogyott, mint tavaly, s ma már nem hiánycikk. A villanybojler sem: 400 helyett 800-at adtak el. Kerékpárból kétezerrel, mopedből ezernyolcszázzal, 250 köbcentis motorkerékpárból pedig 500-zal több kelt el, mint 1969 első háromnegyed évében. Sláger volt a táskarádió. Tizenegyezer darabot adtak el az iparcikkboltok. A magnetofon és a vegyestüzelésű kályha is lekerült a hiánycikklistáról. Aki ölajkályhát akar vásárolni, ma is bosszankodik, mert valamennyi üzletben egységes válasz fogadja: „kérem, elfogyott.” A nagyobb forgalom nem csak azt bizonyítja, hogy a lakosságnak több a pénze, hanem azt is, hogy az elmúlt évhez képest javult az ipar és a kereskedelem kapcsolata, rendszeresebben több árut kapnak. Mindenkiben felvetődik az a kérdés is, azért nagyobb a bevétel, mert többet vásároltunk, vagy azért, mert drágábban? Az iparcikkek esetében a kérdés első fele az indok: 1970-ben nem volt áremelkedés. — m. kovács — SÁROSPATAK Turistaszálló a Kádár Kata utcában Sárospatakon, a városi tanács megbízásából készül a műemléki negyed, a hajdani Rákóczi-vár és a gótikus templom által határolt rész rendezési terve. Az elképzelések szerint a vár restaurálása után helyreállítják a hajdani várvédő műveket, a Pe- rényi és Rákóczi György idejében a folyó partján épült bástyákat. A várhoz vezető Kádár Kata utcában, az..égyik műemlék épületet korabeli stílusban helyreállítják és abban turistaszállót rendeznek be s a vár mellett gépkocsiparkolót alakítanak ki. A pedagógusok október végét, november elejét félidőnek tekintik, az első félév közepének. Ilyenkor már, ha nem is a teljesség igényével, de képet lehet alkotni a tanulókról. Mint a dabasi, a gödöllői és a váci járás pedagógusai elmondták, az idén a tankönyv- ellátással nem volt különösen baj, a tanítást év elején zökkenésmentesen lehetett elkezdeni, mind az általános, mind a középiskolában. Annál több gondot okoz most — kiváltképp Cegléden és környékén — a sok meghűlésből adódó megbetegedés, a mulasztott órák, valamint a tanulmányok folytonosságának megszakadása. Általánosságban véve a megye iskoláiban akár az általános, akár a középiskolákban zökkenőmentes a tanítás* a tanulók eddigi felkészültsége megfelelő. Azok pedig, akik betegség vagy egyéb okok miatt elmaradtak egy kicsit, lemaradásukat még behozhatják, hiszen a félév lezárásáig van még idejük. <k. i.) Azonnali belépesse! felveszünk kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat, (16. évet betöltött fiúkat is), ács, asztalos, könnyűgépkezelő szakmunkásokat és kubikosokat, villanyszerelő, tetőfedő, festő, épület- és diszműbádogos, viz- és fűtésszerelő, parkettás, lakatos szak- és betanított munkásokat, rakodókat, gépkocsi- és dömpervezetőket, raktári segédmunkásokat, éjjeliőröket, takarítónőket (nyugdíjasokat is)), minden szakmába nyugdíjas szakmunkásokat Jelentkezni lehet a PROSPERITÁS KTSZ MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN Budapest IX., Viola utca 45. Iskolai mérleg SOK A HIÁNYZÁS, SOK AZ ELMARADÁS
